orvostudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szervátültetés
- Járay Jenő
- genetika
- kutatás
- rák
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Már itthon is használnak virtuális valóságot a fóbiák kezelésében
A virtuális valóság alkalmazásai futurisztikusnak tűnhetnek, de több közülük már Magyarországon is elérhető. A közlekedési fóbiák és a stressz kezelésében egyaránt bevált módszert az üzleti életben is alkalmazzák: ha valaki nem érzi magát elég magabiztosnak egy prezentáció megtartásához, előadói képességeit a virtuális térben fejlesztheti tovább.
Először hoztak létre mesterséges beleket őssejtekből
Embrionális és visszaprogramozott őssejtek használatával először sikerült térbeli bélszövetet létrehozniuk amerikai kutatóknak. Az eredményeket a bélfejlődés molekuláris alapjainak és a különféle bélbetegségek alaposabb megértésére, valamint olyan gyógyszerek tervezésére lehet majd felhasználni, amelyek gyorsabb felszívódásra képesek.
Hol tart Magyarországon a modern rákgyógyszerek alkalmazása?
A farmakodiagnosztika viszonylag új tudományterület, amely egyes esetekben már ma is képes megjósolni, hogy egy gyógyszeres kezelési módszer kinél bizonyul majd hatékonynak. Hazánkban többek között az onkológiában alkalmazzák ezeket a vizsgálatokat, amelyek segítenek elkerülni, hogy hatástalan, vagy többféle hatóanyag esetén kevésbé eredményes szert kapjon a beteg.
Hatékonynak bizonyult egy rákvakcina limfómás betegeknél
Vélhetően megtalálták az okát, hogy miért nem sikerült mostanáig olyan oltást készíteni, amely jelentősen növelné a limfómás betegek túlélési idejét. Kiderült, hogy a vakcina csak egy bizonyos fehérjetípus jelenléte esetén hatékony, ekkor azonban akár két évvel is képes meghosszabbítani a rákbetegek életét.
Mérgező gázokkal hozhatnak vissza minket az életbe
Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.
Az éhező magzatok feledékenyebb felnőttek lesznek
Azon anyák gyermekei, akik magzati fejlődésük alatt alultápláltak voltak, későbbi életük során hajlamosabbak lesznek a korai Alzheimer-kórra, mint a várandósság alatt sosem éhező magzatok. Az agy gyorsabb öregedését egy szelektív figyelmet mérő teszttel állapították meg olyanoknál, akiknek édesanyja kismamaként éhezett a második világháború vége előtt.
Bőrön át felszívódó anyag miatt óvnak a pénztári papírtól
Újabb, óvatosságra intő hírek érkeztek az egyre veszélyesebbnek tartott biszfenol-A nevű anyagról. A vegyület nemcsak a műanyagpalackokból, de a vásárláskor kapott blokkok hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat, méghozzá a bőrünkön keresztül. A kutatók olyan terhes anyák vizeletében is megmérték a biszfenol-A-szintet, akik pénztárgépeknél dolgoztak. Az emelkedett koncentráció miatt azt javasolják a szakemberek, hogy a várandósok inkább kerüljék a hőpapírból készült blokkokat.
Tíz apából kilenc bemegy a szülésre, az ájulás csak városi legenda
Az apák több mint 90%-a ma már részt vesz a szülésen, amit a szülészek is egyértelműen pozitív dologként értékelnek. Egyetlen esetben nem tanácsos az apának is jelen lennie a szülőszobán, mégpedig akkor, ha ezt nem saját elhatározásából, hanem felesége kívánságára tenné. Ilyenkor ájulás is előfordulhat, ami egyébként szinte sosem történik meg.
Fél évszázad után jöhet új teszt az újszülötteknek
A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8 százalék körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek. Az idő előtti születések az egész világon problémát jelentenek, hiszen a koraszülés kockázata szinte egyáltalán nem, a babákat fenyegető életveszélyes komplikációk pedig csak korlátozott pontossággal jósolhatóak meg előre. Ezért jelentene komoly előrelépést az a módszer, amely leválthatná a koraszülöttek állapotfelmérésére fél évszázada alkalmazott tesztet, csökkentve ezzel a súlyos szövődmények kockázatát.
Átvették az irányítást a sejtek működése felett
Egy kutatócsoport olyan genetikai eszközt hozott létre, amelyet a jövőben szinte bármilyen célra fel lehetne használni a sejteken belül. Egy mesterségesen előállított, speciális DNS-darab beültetésével elérték, hogy a vizsgált sejtek úgy viselkedjenek, ahogyan a kutatók szeretnék. Erre ugyan már korábban is volt lehetőség, de korántsem ennyire rugalmasan: az eszközzel egyaránt el lehetne pusztítani a rákos sejteket, vagy célzottan vezérelni az őssejtek viselkedését.