mohácsi csata
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- II. Lajos magyar király
- Magyar Királyság
- Szulejmán
- Szapolyai János
- legfrissebb
- legrégebbi
Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel
Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.
Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”
Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.
- címkék:
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- Hadim Ali budai beglerbég
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Bornemissza Gergely
- Szulejmán
- Hegedűs István
- Szokollu Mehmed nagyvezír
- kettős királyválasztás
- budai vilajet
- roham
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Eger ostroma
- hódoltság
- Címkefelhő »
A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat
Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.
- címkék:
- XI. Ince pápa
- Benedetto Odescalchi
- Kara Musztafa nagyvezír
- Ifj. Zrínyi Miklós
- Sobieski János lengyel király
- Hunyadi János
- I. Lipót császár
- Szulejmán
- Luxemburgi Zsigmond
- Lotaringiai Károly herceg
- tizenötéves háború
- kahlenbergi csata
- Bécs ostroma
- Buda felszabadítása
- Vatikán
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- Címkefelhő »
Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait
Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.
- címkék:
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Ibrahim nagyvezír
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- régészeti feltárás
- második mohácsi csata
- kettős királyválasztás
- Jagellók
- tájrekonstrukció
- Szultándomb
- történelmi emlékezet
- emlékmű
- tömegsír
- belviszály
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Habsburgok
- hadtörténet
- ütközet
- hódoltság
- Címkefelhő »
Kegyeleti megemlékezést tartottak a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen
A tisztelet, a kegyelet és az emlékezés fontosságát hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára a mohácsi csata 492. évfordulóján, szerdán a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.
- címkék:
- Mohács
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- I. Ferenc francia király
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- paviai csata
- hódoltság
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték
Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...
- címkék:
- Pap Norbert
- Brodarics István kancellár
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán szultán
- Mohács
- forráskritika
- kutatási eredmény
- tájrekonstrukció
- írásos források
- Jagelló-kor
- térinformatikai eszközök
- vízrendszer
- kutatás
- összecsapás
- tömegsír
- csatatér
- feltárás
- táborhely
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- földvár
- Címkefelhő »
Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér
Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.
- címkék:
- Brodarics István kancellár
- Dr. Gyenizse Péter
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Sátorhely
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- forráselemzés
- geoinformatika
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- régészeti feltárás
- történelmi forrás
- PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Címkefelhő »
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem
A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.
- címkék:
- Sobieski János lengyel király
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Kara Musztafa nagyvezír
- karlócai béke
- rigómezei csata
- Szent Liga
- törökellenes szövetség
- Buda ostroma, 1686
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kalifátus
- kahlenbergi csata
- Címkefelhő »