II. Lajos magyar király
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Szulejmán
- legfrissebb
- legrégebbi
Hollószárnyain lebegett feletted a zordon enyészet – Beszélni kezd a mohácsi csatatér
Nemrég jelentették be, hogy az a kutatócsoport, amely a közelmúltban Szigetvár határában megtalálta Szulejmán szultán türbéjét, és a köré épült oszmánkori település romjait, hozzákezdett a mohácsi csatatér tájrekonstrukciós feltárásához, aminek máris megvannak az első eredményei. Ennek nyomán, Pap Norbert professzor szakavatott vezetésével jártuk be a „hős vértől pirosult gyásztért", a magyar történelem és a késői középkor egyik legjelentősebb ütközetének legendás helyszínét.
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- Dr. Gyenizse Péter
- Sátorhely
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- ütközet
- régészeti feltárás
- történelmi forrás
- tájrekonstrukció
- Jagelló-kor
- forráselemzés
- geoinformatika
- PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Címkefelhő »
Máig titokzatos homály fedi II. Lajos király halálának körülményeit
A mohácsi csata, a magyar történelem egyik legjobban ismert ütközete választóvonalnak számít a hazai históriában. A mohácsi vész egyebek mellett azért emelkedik ki történelmünk más hadi eseményei közül, mert nem volt még egy olyan csata, amelyben annyira érzékeny veszteség érte volna a Magyar Királyság politikai vezető rétegét, mint a Mohács melletti síkon 1526. augusztus 29.-én lezajlott ütközetben. Mohácsnál a magyar királyi haderő megrendítő vereséget szenvedett Szulejmán szultán és Ibrahim pasa nagyvezír hadaitól; odaveszett mindkét fővezér, Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György szepesi gróf, Szalkai László esztergomi érrsek ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- Ibrahim nagyvezír
- Brodarics István kancellár
- Szapolyai György
- Sárffy Ferenc győri várkapitány
- krónikák
- összeesküvés-elmélet
- kutatás
- hadrend
- középkor
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- történelmi forrás
- nehézlovasság
- Mária királyné
- Jagellók
- igazságügyi orvostan
- Csele-patak
- agnoszkálás
- Címkefelhő »
Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától
A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- kutatás
- tömegsír
- krónika
- geofizika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- térinformatika
- hadtörténet
- ütközet
- régészeti feltárás
- tájrekonstrukció
- késői középkor
- Pécsi Tudományegyetem
- MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet
- Címkefelhő »
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...
Kutatók állítják, nem úgy halt meg II. Lajos király, ahogy eddig hittük
Minden valószínűség szerint nem a Csele-patakban lelte halálát az 1526-os mohácsi csata után II. Lajos magyar és cseh király, hanem a Duna mellékágában – állítják a korábban a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot is feltáró szakemberek.
Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király
Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- tektonikus mozgás
- kutatás
- szemtanú
- rekonstrukció
- krónika
- kutatócsoport
- hidrológia
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- csatavesztés
- Mária királyné
- Csele-patak
- történeti geográfia
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- Címkefelhő »
Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos
Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...
Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend?
Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé. Az Aranygyapjas rendet Jó Fülöp burgundiai herceg alapította 1430. január 10-én Bruggében, a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére.
- címkék:
- Báthory Zsigmond
- II. Erzsébet brit királynő
- Zrínyi Miklós
- II. Rákóczi Ferenc
- II. Lajos magyar király
- Andrássy Gyula
- Ferenc Ferdinánd trónörökös
- III. (Jó) Fülöp burgundi herceg
- portugál Izabella
- Esterházy Miklós nádor
- Szapáry Gyula
- Burgundia
- Lovagregény
- lovagi torna
- Habsburg-ház
- kosbőr
- rendjel
- Aranygyapjas rend
- Címkefelhő »
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...
- címkék:
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Brodarics István kancellár
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- hódoltság
- régészeti feltárás
- emlékév
- levéltári források
- Magyar Királyság
- tájrekonstrukció
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- nagyharsányi csata
- PTE
- Címkefelhő »
Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron
1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
- címkék:
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Habsburg Ferdinánd
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- János Zsigmond király
- Székesfehérvár
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Erdély
- hódoltság
- Dózsa parasztfelkelése
- koronázó bazilika
- Jagelló-dinasztia
- váradi béke
- Szent Korona
- Címkefelhő »