Habsburg Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- Mária Terézia
- Magyar Királyság
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát
Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere.
Elárvereznek egy szigetet Velencében
Elárverezik a velencei Tessera-szigetet március 3-án. Az egykor Velence, majd a Habsburg Birodalom katonai támaszpontjaként szolgáló félhektáros sziget kikiáltási ára 2,2 millió euró (750 millió forint).
Újjászületett a Habsburg-Birodalom - egy sajátos világkörüli út
Egy eddig nem látott világ körüli utazásra invitálja az olvasókat az Antall József Tudásközpont legújabb kiadványa.
A gárda meghal, de nem adja meg magát!
1815. június 18-án a belgiumi Waterloo melletti síkon lezajlott ütközet végleg megsemmisítette az európai nagyhatalmi politikát csaknem két évtizeden át meghatározó Bonaparte Napóleon uralmát, aki bukásából főnixmadárként újjáéledve, 1815. március elsején visszatért elbai száműzetéséből, és Európa koronás főinek nem kis rémületére, visszavette hatalmát. Napóleon második, száznapos uralmának a waterlooi csata ugyan véget vetett, de csak kevésen múlott, hogy ott és akkor nem másként alakult a történelem menete.
Újabb magyar tévhitet döntöttek le
A 18. századi Magyarország politikai életében sokkal szélesebb rétegek vettek részt, mint ahogyan az az akkori Európában megszokott volt. Ez az egyedülálló helyzet a Habsburg Birodalmon belül is külön fejlődési útra terelte az országot, a magyar rendek ugyanis kivételesen széles körű jogosítványokkal rendelkeztek. Ezeket a jogokat intézményes formában a diéta (országgyűlés) jelenítette meg. Az Országház Könyvkiadó egyik legújabb kötete a rendi diéták 1708 és 1792 közötti történetét és működését mutatja be.
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...
Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem
A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.
- címkék:
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Kara Musztafa nagyvezír
- Sobieski János lengyel király
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kalifátus
- kahlenbergi csata
- karlócai béke
- rigómezei csata
- Szent Liga
- törökellenes szövetség
- Buda ostroma, 1686
- Címkefelhő »
Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.
Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét
Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.
- címkék:
- XIV. Lajos francia király
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- II. Miksa Emánuel
- Savoyai Jenő herceg
- II. Musztafa
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- ütközet
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kahlenbergi csata
- Köprülü Musztafa nagyvezír
- zentai csata
- karlócai béke
- rajnai háborúk
- Címkefelhő »
Mindent megváltoztatott a 17. század világháborúja
1618. május 23-án a protestáns cseh rendek képviselői a prágai Hradzsinban lezajlott heves vita hevében, a várkastély ablakából kihajították a császár követeit, Vilém Slavata főbírót, valamint Jaroslav Martinic várgrófot és titkárát, Fabriciust. A történelemi köztudatba prágai defenesztrációként bevonult esemény a huszadik század világégései előtti legnagyobb európai háborús konfliktushoz vezetett.