Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida felé

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) OSIRIS-REx, aszteroidakutató űrszondája péntek délután megközelítette a Földet, és sikeresen kihasználta a bolygó gravitációját arra, hogy a Bennu kisbolygó felé vezető pályára "katapultálja" magát - közölte a NASA.

Gigantikus kozmikus robbanás nyomára akadtak

Mintegy hatszáz évvel a nagy erejű csillagrobbanás felvillanása után sikerült feltárni az égi jelenség hátterét amerikai csillagászoknak.

Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer

Felfedezték az eddig ismert egyik  legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

Valóra vált Einstein „lehetetlen" álma

Einstein tudta, hogy így kell lennie, de nem remélte, hogy valaha lehetséges lesz kimérni: az általános relativitás alapján egy égitest tömege kiszámítható abból, mennyire hajlítja el egy távolabbi csillag fényét.

Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg  többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Különös jégbolygóra akadtak egy apró csillagnál

Újabb Föld-szerű bolygót találtak a tudósok, ám ezen valószínűleg nem élne senki szívesen, ugyanis elképesztően hideg van rajta.

Vissza akarják adni a Plútónak bolygóstátuszát

A tizenegy évvel ezelőtt bolygó mivoltától megfosztott Pluto rehabilitálásáért indítottak kampányt a héten amerikai tudósok, akik szerint újra kellene gondolni azt az osztályozási rendszert, amely annak idején a Pluto törpebolygóvá való leminősítéséhez vezetett.

Gigantikus galaxisgyűrű kérdőjelezi meg Einstein elméletét

A csillagászok felfedezték, hogy egy 10 millió fényév széles, több galaxisból álló gigantikus galaxisgyűrű olyan gyorsan távolodik a mi galaxisunktól, hogy arra nem tudnak magyarázatot adni a jelenlegi fizikai modelljeink. 

Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával

Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretű papírlapot? Első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegető világáig juthatunk el.

Kőzettörmeléket találtak egy kettős csillagrendszerben

Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettős csillagrendszerben kőzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtől mintegy ezer fényévnyi távolságra.

Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet. 

Lehet szexelni az űrben?

Az emberiség már csak olyan, hogy mindent (és mindenhol...) szeretne kipróbálni, amióta pedig meghódítottuk a világűrt is, élénken foglalkoztat sokakat a kérdés: milyen is lehet ott szexelni? Utánanéztünk, mit mond erről a tudomány, és mik az izgalmas fejlemények.

Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?

A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.

Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka

Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklődőknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno űrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhőrétegén, hogy megtudja, mi rejtőzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai időszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.

Újabb áttörés jöhet a gravitációs hullámok kutatásában

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint teljes siker a gravitációs hullámok felkutatását célzó technológiákat tesztelő LISA Pathfinder űrszonda.

Gravitációhullámokat észlelhettek a Plutón

Gravitációhullámokat fedezhettek fel a Pluto légkörében - a jelenséget eddig egyedül a Földön, a Marson és most már a Plutón sikerült megfigyelni, és a feláramló levegőhöz van köze.

Ég a bőre és fájnak az izmai a visszatért asztronautának

Visszanyerte eredeti magasságát Scott Kelly amerikai űrhajós, aki csaknem egyévi űrbeli tartózkodás után szerda reggel tért vissza a Földre orosz társával, Mihail Kornyijenkóval. 

Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései

Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?

Egy zenekar felfüggesztette a gravitációt

Az OK Go azon bandák közé tartozik, akik nem a zenéjükkel, hanem elképesztően kreatív, egybeállításos klipjeikkel lettek világhíresek. Legújabb videójukban sem okoznak csalódást, ezúttal a súlytalanság állapotában ökörködik végig a saját dalukat.

Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.

Gondoltad volna? Így lehet az űrben hajat mosni

Az űrben nem olyan egyszerű még a leghétköznapibb dolgokat sem megtenni. Komoly feladat fogat mosni, enni vagy aludni is.

Újabb elmélet a dinoszauruszok kihalására

Új elméletet dolgoztak ki vlagyivosztoki tudósok a dinoszauruszok kihalásának magyarázatára: szerintük a földi gravitáció növekedése idézte elő pusztulásukat.

Eddig tartana, ha keresztülesnénk a Földön

Igen érdekes kérdésre kaptunk választ, hála a McGill Egyetem végzős diákjának – vajon ha keresztülfúrnánk a Földet, mennyi idő alatt jutnánk keresztül a lyukon?

Tudja, mivel járnak a földönkívüliek?

Zéró G repülés; jobb, mint a szex!

A Zéró G jobb mint a szex -legalábbis ezzel a szlogennel illetik ezt a valóban nem mindennapi élményt, amely természetes körülmények között csak az asztronauták privilégiuma.

Meglepő eredmény az állatok vizeléséről

Egy amerikai kutatócsoport különböző nagyságú emlősök vizelési idejét tanulmányozta. Kiderült, hogy az elefánt nagyjából ugyanannyi idő alatt üríti ki a húgyhólyagját, mint a macska. Ennek oka a húgycső eltérő hosszában keresendő. A felfedezést a mérnökök is felhasználhatják a folyadékürítő rendszerek tervezésében.

Így hat a súlytalanság Kate Upton melleire

Izgalmas helyszínen fotózták az egyik legszexisebb modellt: egy szál bikiniben lebegett egy nulla gravitációs erő hatását keltő zuhanás közben.

Milyen lenne a Világegyetem, ha kívülről láthatnánk?

A tudósokat régóta izgatja a kérdés, milyennek látnánk univerzumunkat, ha kiléphetnénk belőle és kívülről szemlélhetnénk. Némi képzelőerő és matematikai modellek segítségével akár ezt is megtehetjük.

Sandra Bullock és George Clooney az űrben

Októbertől játsszák a mozikban Alfonso Cuarón mexikói rendező Gravity (Gravitáció) című háromdimenziós űrkatasztrófafilmjét Sandra Bullock és George Clooney főszereplésével.

Két űrszonda csapódik hétfőn a Holdba

Ütött a Hold körül keringő amerikai űrszondapáros utolsó órája: üzemanyaguk elfogyott, így nincs több lehetőségük a manőverezésre. A szondák soha nem látott részletességgel térképezték fel a Hold gravitációs terét, és kiderült, hogy a Hold kérge vékonyabb, mint gondolták.

A szertorna lenne egy holdi olimpia csúcspontja

Miféle gimnasztikai versenyt lehetne rendezni egy holdbéli űrkolónián? Az űrturizmus hajnalán a kérdés egyre kevésbé hangzik abszurdnak. Az biztos, hogy a szertorna a földinél sokkal látványosabbnak ígérkezik.

Elkészült a legrészletesebb térkép a földkéregről

Sosem látott részletességgel térképezték fel a földkéreg vastagságát az Európai Űrügynökség (ESA) GOCE-műholdja segítségével. A korábbi feltételezések igazolódtak, a kéreg alja 10 és 70 kilométer közötti mélységben húzódik.

Új videót közöltek a Hold túloldaláról

Látványos film készült a Hold Földről láthatalan oldaláról. A GRAIL űrszondapáros által rögzített képeken ősi, közel négymilliárd éves, kráterekkel szabdalt táj tanulmányozható.

Elérte a Holdat a GRAIL űrszondapáros

Szilveszterkor megérkezett a Holdhoz a NASA szeptemberben útnak indított két űrszondája. A GRAIL páros tagjai azonos pályán keringve térképezik majd fel kísérőnk gravitációs terét, és segítenek a Hold keletkezésének és korai fejlődésének jobb megismerésében.

Így esik le egy kalapács és egy madártoll a Hold felszínén

Melyik ér előbb talajt, a leejtett kalapács vagy egy madártoll? A kísérlet más eredményt ad a Hold, mint a Föld felszínén.

Két űrszonda indul csütörtökön a Holdhoz

A tervek szerint szeptember 8-án, hazai idő szerint 14.37 vagy 15.16 körül startol a NASA két legújabb Hold-szondája. A GRAIL nevű küldetés űrszondapárosa azonos pályán keringve térképezi fel a Hold gravitációs terét és belső szerkezetét.

Állandóan változik a Föld alakja - képek

A műholdas geodézia jóvoltából tudjuk, hogy bolygónk alakja nem gömb és nem is forgásellipszoid, hanem geoid, melynek alakját rendszeresen újraszámolják. Az utóbbi évtized precíziós geodéziája kimutatta, hogy ez az úgynevezett "Potsdam burgonya" időfüggő gravitációs változásokat mutat.

Műhold igazolta Einstein relativitáselméletét

Sikerült kimutatni a bolygónk gravitációs terének és forgásának hatására fellépő torzulást a téridőben. A Gravity Probe-B űrszonda mérései alapján még mindig az általános relativitáselmélet írja le a legpontosabban a gravitáció viselkedését.

Megjavult és hasít az áramvonalas műhold

Majdnem tönkrement, de újra üzemel a valaha készült legpontosabb műszer, amely egy űrszonda fedélzetéről vizsgálja Földünk gravitációs terét. A műszer adatai alapján pontosan meghatározható a Világtenger felszínének domborzata, követhető a tengeráramlások és a jégtömegek mozgása, és az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések is pontosíthatók.

Hétfőtől a neten Newton almája

A brit Királyi Társaság, a Royal Society honlapján mától online is elérhető az a kézirat, amelyben Newton kortársa, William Stukeley számol be a földre hulló alma és a gravitáció kapcsolatának felfedezéséről.

Külső segítség nélkül sikerült lebegtetni az anyagot

Amerikai kutatóknak sikerült levitációt, a gravitációt legyőző lebegést előidézni. A jelenséghez nem kellett külső segítséget - például mágneseket - igénybe venni. Bár a módszer csak mikroszkopikus méretekben működik, máris számos gyakorlati alkalmazással számolnak.

Szexuális súlytalanság

Gravitáció nélkül a szexuális pózok száma meghatványozódna, nézzük, mi mindent lehet a súlytalanság állapotában művelni!

A gravitáción is túl!

A nagyobb online lemezboltokban már elérhető a The Quasar - Over he Gravity EP. A csomagban az eredeti verzión túl ott van a Quasar, Budai & Vic, illetve a Deep Collective duó remixe is.

Már a gravitáció is - tüntetés a Kossuth téren

A Kossuth téri gravitációellenes tüntetés szerényen megbújt az egyéves uniós tagságunkra vagy május elsejére, esetleg anyák napjára figyelmeztető repibulik, hídlezárások, majd -megnyitások sűrűjében. Volt azonban beszéd, továbbá néhány dj, akinek megadatott, hogy kedvenc zenéit játssza az ország házának tövében (köztük a party.[origo].hu delegáltjának, Oylénak is). A résztvevők pedig kiröhöghették magukat meg a társadalmat.

A gravitáció megfoghatatlan hullámai

A világ interferometrikus gravitációshullám-detektorai közül kettő - a japán TAMA vállalkozás és az amerikai LIGO laboratórium - az utóbbi időben egy-egy jelentős lépéssel jutott közelebb a nagy célhoz: a gravitációs hullámok észleléséhez.