Ez a kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló "karbonkutak", amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés.

A Déli-Jeges-tenger áramlatok az összeomlás felé haladnak

A gyorsan olvadó déli-sarki jég drámaian lelassítja a mély óceáni áramlatokat és katasztrofális hatásai lehetnek a klímára, figyelmeztet egy új jelentés. - írja a BBC tudomány rovata.

A bolygó melegedésével a fák egy extra hónappal tovább növekednek

Egy új kutatás azt mutatja, hogy a globális felmelegedés megváltoztatja a fák növekedési módját. - írja a BBC rudomány rovata.

Egy friss kutatás szerint óriási bajt okozhatnak a tengerek mélyén megbújó hőhullámok

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tudósai szerint nagy veszélyt rejt, hogy a tengerek mélyén megbújó hőhullámokból a felszínen semmit sem lehet észrevenni.

Élő folyók, élő árterek: egy esély a súlyosbodó szárazságokkal szemben

A kiegyenesített, töltések közé szorított folyók az ártereikkel való élő kapcsolat hiányában gyorsan elvezetik a vizet. Minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy a vizek szétterítésével és természetes visszatartásával helyet adjunk a folyóknak, lassítsuk a vízkészletek gyors távozását, megtartsuk a csapadékot és a belvizet. Március 22-e a víz világnapja, ennek alkalmából pedig fontos hangsúlyozni, hogy takarékos vízhasználatra és a vizek megőrzésére alkalmas gazdálkodásra van szükség, hogy a súlyosbodó károkat enyhíteni tudjuk. - hívja fel a figyelmet a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány honlapján.

Több millió elpusztult halat mosott partra a víz a hőhullám alatt Ausztráliában

Több millió elpusztult hal vetődött partra Ausztrália délkeleti részén, amit nem régiben történt áradások és a forró időjárás után a folyóban elhasznált oxigén okozott. - írja a phys.org.

Nincs megállás: újabb szörnyű rekord dőlt meg, szó szerint felforrnak az óceánok

Az óceánok felmelegedése újabb rekordokat döntött meg, a feljegyzések kezdete óta tavaly volt a legnagyobb arányú - ezt állapította meg egy frissen publikált nemzetközi kutatás.

Amerikai terv: a Holdon akarnak robbantani, aztán onnan lövöldözni

Évről évre egyre szembetűnőbbek a klímaváltozás hatásai, az idő elteltével pedig egyre kevesebb esélyünk van, hogy megállítsuk a kedvezőtlen folyamatokat. Nem csoda hát, hogy időről időre egészen hajmeresztő ötletekkel állnak elő a tudósok; a legújabb terv, hogy a Holdról folyamatosan port lőnének a Föld és a Nap közé. A fő cél bolygónk leárnyékolása – írja a Science Alert.

A régészek versenyben vannak, hogy feltárják a rejtett kincseket az olvadó gleccserek alatt

A gyorsan olvadó jég az Alpokban mindenféle ősi leletet napvilágra hoz. A kutatók versenyt futnak az idővel, hogy megvédjék ezeket az antikvitásokat, mielőtt túl késő lesz.

A klímaváltozás fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát

Frissen publikált tanulmányok szerint az elmúlt két évben a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon - írta a The Guardian brit napilap online kiadása.

Robotok és szigetemelés menthetik meg a Nagy-korallzátonyt

Egy tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron. Mérete miatt még az űrből is látszik, de fontossága ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a pusztuástól. Munkájukat dokumentumfilmen rögzítették, amely A Nagy-koralllzátony ...

Egyre nagyobb a baj a globális felmelegedés miatt: ezek voltak 2022 legsúlyosabb természeti katasztrófái - 2. rész

Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatalának (UNDRR) jelentése szerint a klímaváltozás-globális felmelegedés miatt világszerte rohamosan növekszik a természeti katasztrófák száma. A nemzetközi szervezet az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett sürgeti a szélsőséges időjárási viszonyok előrejelzésére szolgáló globális rendszer kiépítését, a katasztrófák által leginkább sújtott szegény országokkal való szolidaritást.

Egyre nagyobb a baj a globális felmelegedés miatt: ezek voltak 2022 legsúlyosabb természeti katasztrófái -1. rész

Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatalának (UNDRR) jelentése szerint a klímaváltozás-globális felmelegedés miatt világszerte rohamosan növekszik a természeti katasztrófák száma. A nemzetközi szervezet az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett sürgeti a szélsőséges időjárási viszonyok előrejelzésére szolgáló globális rendszer kiépítését, a katasztrófák által leginkább sújtott szegény országokkal való szolidaritást. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása következik. 

Búcsút vehetünk a kék bolygótól: meg fog változni a Föld színe

A klímaváltozás egyik kevésbé ismert hatása, hogy megváltoztatja a Föld színét. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a világ kék tavai zöldesbarnává válnak.

Baljós dologra hívta fel a figyelmet a Meteorológiai Világszervezet: ez a kontinens melegszik a leggyorsabban

Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegedett az elmúlt három évtizedben, mint a világ többi része, és az összes kontinens közül itt mérték a legnagyobb hőmérsékletemelkedést - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Európa klímaállapotáról szóló, szerdán kiadott jelentésében.

Világszerte csökkent a klímaváltozás miatti aggodalom, pedig a helyzet romlott

Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő - közölte a The Guardian című brit napilap szerdán a Gallup intézet nemzetközi felmérésre hivatkozva.

Svájc eltűnő gleccserei veszélyeztetik Európa vízkészletét

A svájci gleccserek több, mint fele eltűnt kevesebb, mint 100 év alatt, és az idei hosszú, forró nyár gyorsította az olvadást, ezt mutatja egy új tanulmány. - hívja fel a figyelmet a BBC tudomány magazinja.

Klímaváltozás: Hat fordulópont, amin valószínűleg áthaladunk

A melegedés jelenlegi mértéke mellett fennáll a veszély, hogy a Föld átlép hat veszélyes klíma fordulópontot, egy új analízis szerint. - írja a BBC News Science, a BBC tudomány magazinja.

Hétezer éves gleccserjég olvadt el Svájcban

Egyes kisebb svájci gleccserek extrém mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak - közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH).

A helyzet egyre csak romlik: minden korábbinál jobban fogy az egyik legnagyobb tiroli gleccser

Minden korábbinál gyorsabban olvad az egyik legnagyobb tiroli gleccser, a már több mint 100 éve módszeres megfigyelés alatt álló Hintereisferner.

Az alkoholizáló növények jobban bírják az aszályt

Az etanol, azaz az alkohol segíthet abban, hogy a növények akár két hetet is túléljenek víz nélkül, állapította meg egy friss kutatás. Az alkoholizáló növények 75 százaléka élte túl a két hetet – a vízzel locsoltak 5 százalékával szemben. - írja a Greenfo.

Újabb karbonsemlegesítési módszer: Gyűjtsük össze a kibocsátást!

Az amerikai CO2Rail Company startup-cég a Sheffieldi Egyetem kutatóival egy olyan szén-dioxid-begyűjtő rendszeren dolgozik, amivel egy dízelvonat menet közben „gyűjthetné össze" a kibocsátását, közel karbonsemlegessé téve működését. - írja az iho.hu közlekedési szakportál.

Egy friss tanulmány szerint a járványoknak is kedvez a globális felmelegedés

A globális felmelegedés egy tanulmány szerint a betegségek terjedését is elősegíti, ugyanis a klímaváltozás megkönnyítheti számos kórokozó agresszívabb terjedését.

Őrült gyorsasággal melegszik az Északi-sark

Csaknem négyszer gyorsabban melegszik az Északi-sark vidéke a Föld más területeihez képest egy friss finn tanulmány szerint.

Borzalmas felfedezés! Ezt is elősegítheti a globális felmelegedés

A globális felmelegedés a betegségek terjedését is elősegíti egy tanulmány szerint, ugyanis a klímaváltozás megkönnyítheti számos kórokozó agresszívabb terjedését.

Hogyan vészeljük át a hőséget?

Egy olyan aszályos évben, mint amilyen az idei is, talán nem kell hosszan magyarázni, hogy milyen következményekkel jár a hőhullám a környezetre nézve. De mi a helyzet az emberi szervezettel? A negatív következményeket mi sem kerülhetjük el, mégis sokat tehetünk érte, hogy mérsékeljük ezeket. Tippjeink következnek a kánikula közepén. - írja a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.

Történelmi szárazság, fokozott tűzveszély a Budapest környéki erdőkben is

Az elmúlt hónapok szélsőségesen csapadékmentes időjárása és az utóbbi hetek hőhullámai komoly hatással voltak a Budapest környéki erdőkre. A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 65 ezer hektár erdőterület csaknem egészét érinti az aszály. A rendkívüli szárazság és a nagy meleg együtt jelentősen fokozza az erdőtüzek kockázatát. A Parkerdő felhívja a figyelmet, hogy az ország egész területén – így a Budai-hegységben, a Pilisben, a Visegrádi-hegységben, a Gödöllői-dombságban is – tűzgyújtási tilalom van érvényben, a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A rendkívüli helyzetben a Parkerdő tűzőrséget is szervezett, munkatársai fokozott figyelemmel jjárőröznek ...

Újabb fenyegető repedés keletkezett a halálgleccseren

Újabb nagy repedés keletkezett a gleccseren az észak-olaszországi Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada lejtőin, ahol július elején 11 kiránduló vesztette életét egy jéglavinában.

Az ukrán háború után Nostradamus újabb jóslata válhat valóra idén

Az egykori francia orvos pénzkereseti lehetőség miatt fordult a csillagászat és a jövendőmondás felé, ám nagyon hamar kiderült, hogy kimagasló érzéke van a jósláshoz. Próféciái az évszázadok során többször is igaznak bizonyultak, legutóbb épp év elején, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Új kihívások a szárazság idején

Az elmúlt időszakban jelentkező extrém vízhiány újabb kihívások elé állítja Igazgatóságunkat is. Sajnos egyre inkább szembesülnünk kell a klímaváltozás negatív hatásaival, melyek egészen új feladatokat rónak ránk. – hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Mutatjuk, mennyire csökkenthetik a hőterhelést a városi zöldfelületek

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Debrecen ökológiai katasztrófája: kiszáradt a Vekeri-tó

Kiszáradt a bicsérdi tó

Helyet a természetnek! - Egy új remény

Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről! - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Így védekeznek a klímakatasztrófa és a kánikula ellen a világ városaiban

Felforrósodó betonfelületek, álmatlan éjszakák, csúcsra járatott légkondicionálók. Árvizek, káros sugarak, szennyezett levegő. A városok a világ minden táján szenvednek a globális felmelegedés káros hatásaitól, de vannak olyanok is köztük, akik okosan megkezdték a védekezést. High-tech és olcsó, egyszerű megoldások a világ minden tájáról. - írja a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.

Pokoli katlanná válhat Európa déli része a következő napokban

A Dél-Európát napok óta sújtó kánikula szombaton fokozódott, Franciaországban 42-43 Celsius fokos hőmérséklettel több melegrekord is megdőlt, Spanyolországban óriási erdőtűzzel küzdenek a tűzoltók.

A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret

A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.

Alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg - olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett.

Lehet, hogy mélyen fekvő gombák kulcsfontosságúak az ökoszisztéma túléléshez egy melegedő világban

A növényi anyagot lebontó gombák lehet, hogy egészségesen tarthatják az ökoszisztémákat, különösen aszály után.

Ez váltotta ki a világ legnagyobb éghajlati katasztrófáját

Hogy megértsék, mi váltotta ki a világ legnagyobb éghajlati katasztrófáját, a tudósok egy konkrét eseményt vizsgáltak meg. Azt, amikor egy vulkánkitörés a mai Szibéria területén hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt lövellt a légkörbe. A bizonyítékok viszont arra utalnak, hogy az éghajlat már ezt megelőzően megváltozott.

Riasztó jóslat érkezett, bekövetkezhet az, amitől mindenki félt

Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy a 2026-ig tartó öt évben legalább átmenetileg meghaladja a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Trópusi esők, villámárvizek, aszály: készülnünk kell rá, de a helyzet nem reménytelen

Ahogy mondani szokás, az esővel két gond lehet: ha túl kevés, vagy ha túl sok. Ez lehetne csupán egy jól hangzó megállapítás, de a helyzet az, hogy a világ – és benne hazánk – időjárása egyre szélsőségesebbé válik, aminek hatása első pillantásra is leolvasható az éves csapadékmennyiség hullámzását mutató grafikonokról vagy épp a termőföldeken kókadozó kukoricatáblákról - írja a Kék Bolygó Alapítvány a honlapján.

A globális felmelegedés felgyorsítja az áramlatokat az óceán mélyén

A Sydney Egyetem tudósai mélytengeri geológiai  nyomokat használták arra, hogy felfedjék, a múltbéli globális felmelegedés hoyan gyorsította fel a mélytengeri cirkulációt. Ez az egyik hiányzó láncszem annak előre jelzéséhez, hogy a jövőbeli klímaváltozás hogyan hathat az óceánok hő-és szénelnyelésére.

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint egy rövid időablak áll előttünk, amíg megmenthetjük azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik. - írja a Kék Bolygó Alapítvány közösségi oldalán.

Áder János látogatása a Pilisi Parkerdőben

Áder János köztársasági elnök – Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kíséretében – 2022. március 21-én látogatást tett a Pilisi Parkerdőben, ahol megtekintette a 2014-ben jelentős jégkárt szenvedett, azóta helyreállított területeket, valamint tájékozódott a Pilisi Parkerdőben folyó örökerdő-gazdálkodás részleteiről. A látogatás érdekessége, hogy a jégkár következményeinek helyreállítására 2015-ben Áder János kezdeményezett társadalmi összefogást.

Megújuló erdők a Beliczay-szigeten

Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

Még mindig érvényben van a tűzgyújtási tilalom!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei naponta segítenek egy-egy tűz továbbterjedésének megakadályozásában, és a tűz eloltásában, ezért ismételten szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy hazánk egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben! – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Miért ne dobjam ki az ételt?

Ma egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül egyharmada élelmiszer. Ez azért jelent problémát, mert a hulladéklerakókban az élelmiszerek – elegendő fény és oxigén hiányában – nem tudnak megfelelően lebomlani. A lassú, nem teljes lebomlás során üvegházhatású gáz keletkezik: a metán. - írja közösségi oldalán a Kék Bolygó Alapítvány.

Óriási veszély leselkedik hazánkra: ez minden magyar embert érint

Március 22-én van a víz világnapja, ennek apropójából pedig Juhász Árpáddal beszélgettek a Mokka műsorvezetői. A geológus elmondta, hogy a világ vízhelyzete egyre rosszabb, komoly drámák zajlanak Indiában, a sarkvidéken és nem mellesleg hazánkban is.

Hogyan alakul a vízbáziskészlet mennyisége és minősége a jövőben?

Gödöllő, 2022.03.22 - Az ENSZ Vízügyi Szervezete (UN-Water) minden évben egy kiemelt témára fókuszál, amelyhez a Víz Világnapjának mottója is kapcsolódik. Ez 2022-ben a „Felszín alatti vizek - Láthatóvá tenni a láthatatlant". A jeles nap alkalmából a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézete Nemzetközi Víztudományi Konferenciát szervezett, illetve számos kutatása kapcsolódik a nélkülözhetetlen természeti kincshez.

Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.

Erdei vizes élőhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt

Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek rendkívül visszaszorultak.

Az ausztrál fekete nyár megatüzei károsították az ózonréteget

A déli félteke közepe feletti ózon szintek 13 %-kal csökkentek Ausztrália feljegyzett legsúlyosabb tüzei után, a füst indukálta kémiai reakciók miatt.

40 nappal korábban kezdődhet a pollenszezon az évszázad végére

A klímaváltozás miatt a pollen szezon korábban kezdődhet Amerikában, és később lehet vége az évszázad végére – és a szénanáthások súlyosabb tüneteket tapasztalhatnak, mivel a pollen kibocsátások emelkedhetnek 250 %-kal.

Ha kiolvadnak fagyott tőzegföldek, nagy bajban leszünk

Korábban azzal számoltak, hogy a fagyott tőzegföldek a 2070-es évekig stabilak maradnak, de egy új analízis azt állítja, hogy már a 2040-es években elkezdődhet az intenzív kiolvadásuk.

Interjú: A természeti katasztrófák árnyékában

Pusztító viharok, szárazság, árvizek, földcsuszamlások és számtalan, egyéb katasztrófa sújtja egyre gyakrabban a világ minden táját. A klímaválság hatásait – amelyek részben a természeti katasztrófákat is okozzák – egyre jobban érezzük a bőrünkön. A felmelegedés következményeiről Scheftsik Tamás szakújságíróval beszélgettünk.

6 dolog, amelyekkel te is tehetsz a klímaváltozás ellen

Hat viszonylag egyszerű életmódbeli változtatással mindenki hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez - állapította meg egy új tanulmány, ami egyebek mellett az egészséges, főként növényi alapú táplálkozást és az elektronikai cikkek legalább hét évig tartó használatát szorgalmazta.

A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben

Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.

A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki

A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.

Az emelkedő éjszakai hőmérsékletek miatt hosszabbá váltak a bozóttüzek

A bolygó szerte emelkedő éjszakai hőmérsékletek elősegítik, hogy több intenzív és hosszantartó bozóttűz alakuljon ki, jelentik a kutatók.

Pusztító erdőtüzekre számíthatunk az elkövetkező években

Nemcsak a klímaváltozás miatt olvad az Antarktisz jege

A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon

Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.

A klímaváltozás miatt egy hónappal korábban virágoznak a növények az Egyesült Királyságban

Egy polgári tudományos adatbázist használva a 18. század közepéig visszamenő feljegyzésekkel egy a Cambridge Egyetem által vezetett kutatócsapat azt találta, hogy a klímaváltozás hatásai miatt egy hónappal korábban virágzanak a növények az utóbbi globális melegedés alatt.

Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára

2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.

Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben

Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.

A szén csökkentésére és a bolygó lehűtésére megoldás lehet az óceán trágyázása

Egy tudósokból álló bizottság érdeklődést keltett a mesterségesen triggerezett plankton virágzás tesztek iránt. Bizottsági jelentés tüzeli az érdeklődést a mesterségesen beindított plankton virágzások iránt

„Hamis” évgyűrűk új adatokat nyújthatnak a régmúlt hurrikánokról

Az évgyűrűk megmutathatják a vihar gyakoriságban évezredek alatt történt változásokat.

2021 áttekintése: Az időjárási rekordok nem csak megdőltek, csúcsot döntöttek

A rekordtörő tüzek, fagyok és csapadék világszerte teljesen túl világossá tette, hogy az extrém időjárás gyorsan az új normává válik.

A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe

A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.

Ezért csökken drasztikusan a tengeri madarak száma

A globális felmelegedés a tengeri madarak körében is sok áldozatot szed: populációik a hőhullámok, a szélsőséges időjárás, a kevés táplálék és a kis szaporulat miatt csökkennek - figyelmeztetnek kutatók. Bár pontosan nehéz felmérni a tengeri madárfajok populációját, a Brit Columbia-i Egyetem kutatóinak becslése szerint a 20. század közepe óta 70 százalékkal csökkent a tengeri madarak száma.

Így hozták rendbe Ausztrália élővilágát a fekete nyár után

A 2019-es ausztrál bozóttüzek a modern történelem legsúlyosabb tűzvészét hozták el a kontinensre. Hárommilliárdnyi állat veszett oda vagy lett hontalan, és egy Anglia méretű földdarab vált a lángok martalékává. Az esemény, amely a Fekete Nyár nevet kapta, katasztrofális volt, ugyanakkor példanélküli módon mozgósította az embereket egy cél érdekében: a fauna megmentése és az élővilág mielőbbi helyreállítása ügyében. Ezt az óriási vállalkozást taglalja az Erdőtüzek után – Ausztrália vadonjának feléledése című dokumentumfilm, amely december 5-én, vasárnap 18 órakor debütál a Viasat Nature műsorán.

A fák a városok talajfelszíni hőmérsékletét 12 Celsius-fokkal hűtik

293 európai ország műhold-adatainak analízise azt találta, hogy a fáknak jelentős a hűsítő hatása, míg más zöldterületeknek nem.

A pusztító csendes-óceáni északnyugati áradások klíma figyelmeztetést jelenthetnek

Az úgynevezett atmoszferikus folyók intenzívebbé válhatnak és több esőt áraszthatnak a jövőben –  írja a Scientific American magazin.

A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget

Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott:  nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.

A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.

Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.

Az erdőtüzek gyorsabb mozgásra sarkallják a vándor fajokat

Egy új tanulmány szerint a növények és a fák a környező környezet alapján választhatják meg, hogy hol eresszenek gyökereiket; ám ahogy a világ éghajlata egyre gyorsuló ütemben változik, a fák és más növényzetek egyre inkább mozgásban vannak: ezt az erdőtüzek terjedése is felgyorsítja.

Értetlenül állnak a tudósok az előtt, ami Európával történik: nem egyformán érinti a világot a globális felmelegedés

A globális felmelegedés nem egyformán érinti a világ minden részét, Európa már 2,2 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest, ami jóval meghaladja a hőmérséklet-emelkedésnek a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 Celsius-fokra való korlátozását.

A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének

A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.

A klímaváltozás hatással lesz a élelmiszer növényekre az évtized végére

A kukorica a világ legyik egfontosabb haszonnövénye, de a klímaváltozás hamarosan szignifikáns csapást mérhet rá, megzavarva a globális élelmiszerbiztonságot is, állapítja meg egy új NASA tanulmány.

David Attenborough is felszólalt a klímacsúcs találkozón

A brit természettudós, Sir David Attenborough arra buzdítja a klímacsúcs találkozó küldötteit, hogy a tragédiát dicsőséggé változtassák és oldják meg a klímaváltozást.- tudósít a a BBC.

Az idei volt az egyik legmelegebb október a mérések kezdete óta

A harmadik legmelegebb október volt az idei a mérések kezdete, 1979 óta - jelentette be hétfőn az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (C3S).

Két Celsius-fok alatt tartható a globális felmelegedés mértéke

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Glasgowban zajló 26. ülésének (COP26) résztvevői által az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására tett kötelezettségvállalásai alapján két Celsius-fok alatt tartható a globális felmelegedés mértéke - állapították meg a Melbourne-i Egyetem kutatói.

A globális szén-dioxid kibocsátás visszatért majdnem a pandémia előtti szintre

A globális szén-dioxid kibocsátás a pandémia miatt 5-4 százalékkal esett 2020-ban, de becslések szerint idén 4-9 százalékkal emelkedik.

Az európaiak klíma intézkedéseket akarnak, de életstílust változtatni nem

Az európaiak sürgős intézkedéseket akarnak az éghajlatváltozással kapcsolatban, de továbbra is elkötelezett húsevők, és megkérdőjelezik a politikai javaslatokat, mint például az új benzines járművek eladásának betiltását 2030 után, egy új a YouGov–Cambridge Centre for Public Opinion Research közvélemény-kutató központ új közvélemény-kutatása szerint, ami hét európai országban vizsgálta a környezeti hozáállást.

Klímacsúcs: 105 ország azt ígéri, hogy 30 %-kal csökkenti a metánkibocsátást

Több, mint 100 ország beleértve az Egyesült Államokat, Japánt, és Kanadát azt ígérte, hogy szignifikánsan csökkenti a metánkibocsátást, ami egy rövidéletű, de erőteljes üvegházgáz.

A hajózás általi emisszió a meglévő célkitűzések mellett a duplája lesz annak, ami a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez szükséges

A Manchester Egyetem egy új tanulmánya azt mutatja, hogy a jelenlegi klíma célok, amiket a nemzetközi hajózás károsanyag-kibocsátására megállapítottak, túl lazák, és így az ágazat nem játszik tisztességes szerepet abban, hogy a párizsi klímaegyezmény céljainak megfeleljen.

A rövid távú repülőgép járatok rengeteg káros anyagot bocsátanak ki

A Manchester Egyetem tudósai megállapították, hogy az európai kontinensen a légi közlekedésből származó károsanyag kibocsátásnak a fő felelőse a számtalan rövid távú repülés.

Két brit egyetem mesterséges intelligenciát használ az ipari emissziók gigatonnákkal való csökkentésére

A Londoni Egyetem és a Cambridge-i Egyetem világelső fenntarthatósági kutatását olyan technológia létrehozására használták fel, amely csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást a globális cement iparban és más energiaigényes kereskedelmekben.

Hínár mentés gépi tanulással

A Massachusetts kutatói olyan alacsony költségű rendszert fejleszenek, ami monitorozza a hínár farmok mikrobiomát és azonosítja a betegségeket, mielőtt elterjednének.

A fosszilis tüzelőanyagok globális kitermelési tervei kétszerese annak, amit biztonságosan elégethetünk

A világ országai a Párizsi Klímaegyezmény legszigorúbb éghajlatváltozási célja által megengedett fosszilis tüzelőanyagok több mint kétszeresének kitermelését tervezik, állapította megy az Egyesült Nemzetek Szervezetének analízise.

A szegényebb nemzeteket klímaváltozásból származó emelkedő energia árak fogják sújtani

A klímaváltozás a globális energia költségek kis eséséhez fog vezetni a század végére, de sok közepes bevételű ország, ideértve Indiát is, emelkedő árakkal szembesül, mivel az emberek a hűtéshez légkondicionálókat fognak bekapcsolni, sugallja egy tanulmány.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

Szövettakaróval védtek egy svéd gleccsert a globális felmelegedéstől

Szövettakaróval védték nyáron a svédországi Helags gleccser egyes részeit a globális felmelegedéstől. Ezzel legalább 3,5 méternyi vastag jég elolvadását akadályozták meg. A projekt kitalálói remélik, fel tudják hívni a társadalom figyelmét azokra a veszélyekre, melyek a gleccserek eltűnésével fognak együtt járni.

Tudósok megjósolták, mikor válik lakhatatlanná a Föld

A bolygó változásának három lehetséges kimenetelét modellezték le brit és kanadai tudósok. Kutatásaik során meg tudták határozni, mikor válik lakhatatlanná a Föld.

Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövőnk számára

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlődött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hőmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.

A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától

A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.

Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést

Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.

A globális felmelegedés további felmelegedést okoz, ezt állapítja meg egy új paleoklíma tanulmány

Egyre világosabb, hogy az utóbbi években tapasztalt hosszú szárazság, rekordöntő hőség,  erdőtüzek, s gyakori extrémebb viharok közvetlen következményei a globális hőmérséklet emelkedésnek. Egy új, a földtörténeti extrém klímaeseményekről szóló, és a Science Advances magazinban augusztus 10-én megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a bolygó volatilisebbé válhat, ahogy melegszik.

A klímaváltozás miatt megnőhetnek az állatok testrészei

Ausztrál kutatók szerint egyes állatfajok "alakváltással" reagálnak a klímaváltozásra, mert így próbálják hűvösen tartani testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle megnagyobbodott, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat. A tanulmányt jegyző szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az érintett állatok a fizikai változások ellenére sem tudnának megbirkózni a klímaváltozással.