Félünk a kölcsöntől, mint a tűztől

A válság előtt a magyar családok több hitelt vettek fel, mint amennyit az ésszerűség diktált volna, ma viszont hiába van több pénzük, és hiába lett olcsóbb a hitel és az ingatlanok, nem mernek eladósodni. Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor ügyvezető igazgatójával azt boncolgattuk, hogy miért estünk át a ló túloldalára, miért lett a hitel rossz, mitől félnek még mindig az emberek, mire kell figyelniük, ha mégis kölcsönt szeretnének, és vajon többet ér-e egyszer a lakásuk, mint most.

A nagy elszántság ellenére sem valósultak meg a nagy álmok

A nagy elszántság ellenére a kormány nagy terveiből jó néhány befuccsolt. A devizahiteles károsultak lakóparkja nem épül tovább, nem lehetünk állami mobilcég előfizetői, nem egyéni nyugdíjszámlán gyűlik a pénzünk, és nem nemzeti légitársasággal megyünk üdülni. Állami lett a tankönyvek piaca, újraosztották a trafikokat, és bevezették az e-útdíjat. Miként menedzselte az állam a számára fontos projekteket?  

Egy rendíthetetlen nő őrzi tovább a dollárt

Angela Merkelt is letaszíthatja a legbefolyásosabb nők listájának éléről Janet Yellen, aki februártól átveszi az amerikai jegybank, a Fed vezetését. Ő volt az, aki idejében szólt a túl alacsony kamat miatt, és bő egy évvel a válság előtt figyelmeztetett a veszélyre. Rögtön meg is kapja a feladatot: hátráljon ki a pénzöntésből úgy, hogy ne jöjjön újabb összeomlás, de az infláció se szabaduljon el. Egy befektető szerint, ha Marx kinevezne valakit a jegybank élére, az Janet Yellen lenne.

Nocsak, nem csak erőből lehet rezsit csökkenteni

Csökkentik a rezsit, átrajzolják a számlákat, és beszólnak az energiaszolgáltatóknak. Mindez nemcsak Magyarországon történik, hanem Nagy-Britanniában is. A különbségek azonban még a hasonlóságoknál is jelentősebbek: a brit kormány próbálja takarékosságra bírni az angolokat, a cégekkel pedig úgy szúrnak ki, hogy igazából a fogyasztók mellett ők is jól járhatnak a végén.

Önmagukat már padlóra küldték, most megkapják egész Európát

Görögország Európa soros elnöke januártól júliusig. Az Európai Uniót így a leginkább megtépázott tagország fogja vezetni, amelyikben minden negyedik ember munkanélküli, az államadósság 175 százalékos, évek óta folyamatos a megszorítás, és az EU-IMF hitelezőpáros nem engedi, hogy elkezdjenek lazítani. Görögöket kérdeztünk, hogyan élik meg ezeket a napokat, és mit várnak Görögországtól.

Mitől féljünk 2014-ben?

Viszonylag nyugodt évre számítanak az elemzők 2014-ben, de mivel a válságból való kilábalás után még mindenhol törékeny a helyzet, bármikor jöhetnek kellemetlen meglepetések. Összeszedtük a legfontosabb folyamatokat.

Nem feltételeztünk többet, mint ami bennünk volt? - interjú Chikán Attilával

A növekedésnek örülhetünk, csak épp Magyarországban nincs ennél több. A legnagyobb baj, hogy nem sikerült helyreállítani a bizalmat sem egymás közt, sem a külfölddel szemben. Az országra jellemző a bizalomhiányt szimbolizálja, hogy egy uniós pályázathoz a diákok több pulóvert visznek inkább, csak ne kelljen minden tanórát külön dokumentálni. Gazdasági összefoglaló interjú Chikán Attila egyetemi tanárral, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterével.

Fogadja el az állam ajándékát!

Három jó döntéssel 206 ezer forintot kaphat ajándékba, aki még decemberben lép - legálisan, a magyar államtól. Egy a bökkenő: ehhez hosszabb időre félre is kell tudni tenni.

Putyin vagy az IMF szorítása közül választhat Ukrajna

Az egyik irányban az IMF-féle megszorításokat és az EU politikai követeléseit, a másikban Vlagyimir Putyin gazdasági érdekszféráját találja a tüntetők által támadott Viktor Janukovics ukrán elnök. Az idő sem neki dolgozik, mivel bár az ország nincs eladósodva, egyre jobban fenyeget az államcsőd. A kutyaszorítóban azt a megoldást találták ki, hogy a legjobb az lesz, ha pénzt kapnak.

Akkor most vége a válságnak?

A világgazdaságra még mindig az amerikai gazdaság van a legnagyobb hatással, ha ott beindul a növekedés, az pozitívan hat Európára, és benne Magyarországra is. Most egymást érik a meglepően jó amerikai gazdasági adatok, de azért nem árt óvatosnak lenni.

Mire nem képes 1000 tonna búza

Kirobbanóan jól sikerült a harmadik negyedév, a gazdaság az előző hónapokhoz képest szinte szárnyalt. A részletes adatokból azonban az látszik, hogy a növekedés döntő része annak köszönhető, hogy a tavalyi, szárazsággal sújtott évhez képest a mezőgazdaság jól termelt.

Matolcsyék egyre bátrabban korcsolyáznak az olvadó jégen

Még javában tart a piaci optimizmus a nemzetközi pénzvilágban, a forint mégis gyengült az elmúlt napokban. A piac elfogadja, hogy a jegybank kamatot akar csökkenteni, de a nyilatkozatok alapján azt látják, hogy Matolcsyék talán túl messzire mennek.

Ha nem várok, most lenne 24,5 millám

Elképesztő száguldást produkált a világ legelterjedtebb virtuális pénze, a bitcoin novemberben. Akinek volt a hónap elején, és megtartotta, annak most ötször annyit ér a pénze, amely mögött azonban semmilyen jegybank nem áll. Magyarországon is egyre többeket érdekel a bitcoin, van, aki épp az állam elől menekül a virtuális pénzvilágba, pedig az eredeti funkciójára, a fizetésre itthon még szinte nem is lehet használni.

Sokat költünk az egészségünkre, csak rosszul

A gazdasági válság ellenére a magyarok ugyanannyit áldoznak a családi büdzséből az egészségük megőrzésére vagy a betegségük kezelésére, mint tíz évvel ezelőtt, de a legtöbb kiadás továbbra is gyógyszerre megy.

Pórul jártak, akik üldözőbe vették az OTP-t

Orbán Viktor ugyanúgy sanyargatja őket, a magyar államtól ugyanazokat a pofonokat kapják, mindannyian küzdenek a devizahitelesekkel, mégis másképp viselik a sorsukat. A banki mezőny mára csúnyán kettészakadt, és a dolgok mélyén az OTP áll. Az az eszetlen verseny, amelyet a legnagyobb bankot üldöző második boly diktált a válság előtti években.

Hiába nyomasztja Orbán a Kúriát, a devizahiteleseknek ettől nem lesz jobb

Erős politikai nyomás van a Kúrián, amely most hét devizahiteles kérdésben próbál rendet vágni. Már a kérdések is megosztják a jogászokat, akik abban sem értenek egyet, hogy egyáltalán jó-e, ha jogegységi döntés születik. A döntés után csökkenhet-e a jogi káosz, és vajon jobb lesz-e az adósoknak is?

Minden második kft.-nek tőkét kell emelnie

Az e-útdíj 63,5 milliárdnál tart

Az év végére az e-útdíjból származó bevétel eléri a tervezett 75 milliárd forintot - mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára csütörtökön Budapesten, egy fuvarozói konferencián.

A vállalatok végtelenül optimisták lettek

A víz alól húzza ki a kormány a sportklubokat

Sportlétesítményekre és működésre kapnak pénzt a legnagyobb fővárosi klubok, amelyektől még az adósságot is átvállalja az állam. A kormány bőkezűsége nem áll meg itt, mert még állami ingatlanok fenntartása is átkerülhet az egyesületekhez. Egyelőre csak egy megállapodást kötöttek meg a hatból, így nem tudni, mennyi lesz a program végszámlája. De az már most látszik, hogy nem kevés: csak az MTK esetében több mint 8 milliárd forintra tett vállalást a kormány.

Minden negyedik kisvállalat bővítené a létszámát

Cseberből vederbe öntjük a pénzünket

Miután a soha nem látott mélységbe esett alapkamat eltüntette a biztonságos, de jól fialó bankbetéteket, a magyarok új befektetési lehetőségeket kerestek. Az új kedvenc a befektetési alap, de sokan nem jól választanak. Most megtudhatja, mire figyeljen.  

Most már minden olcsóbb lesz?

A szakértőket is meglepte, hogy ennyire alacsony lett az éves infláció, és mivel két hónapig egyszerre fog hatni a rezsicsökkentés két köre, összességében olcsóbb hely is lehet Magyarország. Ezzel együtt minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben vissza fog térni a 40 év alatt megszokott drágulás.

Nincs olyan cég, amelynek ne dőlt volna be partnere

A rezsi olcsóbb, az étel, ital jóval drágább lesz jövőre

Négy évtizede nem volt ilyen lassú a drágulás üteme, de ez nem jelenti azt, hogy minden termék és szolgáltatás ára lecövekelt volna. A rossz termés sok élelmiszert megdrágít, és a húsok közül is csak a disznónak lesz alacsonyabb az áfája. Drágább lehet a jogosítvány és a nyelvtudás megszerzése, de megúszhatjuk a készpénzfelvétel díját, és még a temetés is ingyen lesz annak, aki hajlandó ásni.

A bírók a bankoknak ítélnek

A háromezret közelíti a hazai bankok ellen indított devizahitelperek száma. Az eddigi statisztikák elég meggyőzőek: a bankok simán nyerik a perek zömét, még ha a bíróságokon látszólag nagy is az összevisszaság. Előfordul, hogy ugyanazért győz egy devizaadós, amiért más bíró a banknak adott igazat.

Az új hidegháború miatt maradhatunk gáz nélkül

Ukrajna ezer és ezer szállal kacsolódik Oroszországhoz, Kijev most mégis arra készül, hogy társulási megállapodást ír alá az EU-val, jó eséllyel kivívva Moszkva bosszúját. Mi lesz, ha újra elapad a gáz Kelet-Európában, és ki menti meg Ukrajnát az államcsődtől?

Sodródunk lefele, ami talán rosszabb a válságnál

Tiszta a lelkiismerete, de döntéshozóként erélyesebbnek kellett volna lennie a devizahitelezés miatt: bár kiabált, de homokot kellett volna szórni a gépezetbe - mondja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke. Nekiállt megírni történeteit abból a hat évből, amelyet élete egyik legnyomorúságosabb és egyben legizgalmasabb időszakának tart, de ez nemcsak az ő könyve lesz, hanem az akkori jegybank minden munkatársáé.

Az ipar termeli a szlovák GDP egynegyedét

Szlovákiában az iparban előállított hozzáadott érték GDP-aránya a harmadik legmagasabb volt az EU országai közül. A listán Magyarország a kilencedik, holtversenyben Bulgáriával. Egy elemzés szerint jellemző, hogy az ipari termelés – Németország és Ausztria kivételével – többnyire a viszonylag olcsóbb munkaerőt kínáló EU-s országokba összpontosul.

Tényleg szegények vagyunk

Az egy főre jutó éves nemzeti vásárlóerőt tekintve Magyarország lemaradt Horvátországhoz és Szlovákiához képest, és 42 állam közül a 31. helyen végzett. A magyarok az európai átlag kevesebb mint 40 százalékával rendelkeznek, de Budapesten és a budakeszi járásban jobb a helyzet: itt akár a balti államok átlagát is elérik. Magyarország lakosainak átlagosan elkölthető jövedelme 5009 euró. Liechtensteinben 58 844 euró.

Miért tudná a Fidesz, amit már Marx sem tudott?

A rezsiharc egyik casus bellije az extraprofit, amit a szolgáltatók zsebre tesznek. Amennyire egyértelmű ellenség a túlzott nyereség, annyira nem tudja senki megmondani, hogy hol is lenne az a vonal, ami fölött már extra a profit. A tőke 8 százaléka? A bevétel 2-3 százaléka? Néhány éve még az MSZP-nek volt sok a bankok profitja, és a Fidesz nem értette, mi számít túlzott nyereségnek. Mindkét párt mestere Karl Marx lehetett.

Nagy a kísértés, mégsem szabad ingatlant venni

Öt nagyon stabilnak hitt ország, ahol a lakások értéke évek óta emelkedik, és sokan hajlamosak elhinni, hogy egy soha ki nem fogyó aranybánya nyílt meg. Pedig lehet, hogy lufi az egész, amely előbb-utóbb kipukkad.

Bűncselekmény gyanúja egy brókerháznál

A Civis Globál Brókerház Zrt. évi 18 százalékos hozamot ígért az ügyfeleinek, a negyedéves kifizetések egy részét azonban nem tudta időre teljesíteni. A Magyar Nemzeti Bank eljárást folytat a társasággal szemben, a bűncselekmény gyanúja is felmerült.

Eljöhet a kis pálinkafőzdék virágkora

Jövőre lényegében bármelyik kereskedelmi szeszfőzdében ihatunk és vehetünk pálinkát. Most csak a nagyobbak engedhetik meg maguknak, hogy látványfőzdét üzemeltessenek, és külön helyiségben árulják a pálinkát. A törvényváltoztatás így a kisebb főzdéknek kedvez: ők is becsalogathatják az érdeklődőket, könnyebben megismertethetik magukat a fogyasztókkal.

A társadalmi stressz hozza a következő válságot

Ha sok a vevő, csődbe megyünk

A kiskereskedőknek adomány, a pénztárgép-szaküzleteknek átok a kötelező kasszacserére nyújtott állami támogatás. Csak egy forgalmazó tudta jól kihasználni a helyzetet, így hamar dominánssá vált a piacon. Ez viszont - úgy tűnik - az Engedélyezési Hivatalnak nem tetszik.

A gazdagabbak járnak jobban a szegények támogatásával

A kis keresetűek megsegítéseként hirdeti a kormány a januártól életbe lépő új adószabályt, a változtatások legnagyobb nyertesei azonban a legalább három gyereket nevelő tehetősebbek lesznek. Mindez jól illeszkedik a kormány eddigi adópolitikájába, amely eredményeként sok százmilliárd forint maradt a lakosságnál. Csakhogy ez a hatalmas többlet korántsem egyenlően oszlik meg, a pénz jó része az eleve jól keresőkhöz áramlott, a gyerektelen szegények pedig pórul jártak.  

A bankok türelme elfogy

A nyolc magyarországi nagybankból kettőt vagy hármat öt éven belül el fog adni a tulajdonosa, de a bankrendszer többsége nem kerül magyar tulajdonba – erre szavazott a Budapesti Gazdasági Fórum jórészt bankárokból, vagy más pénzügyi intézmények szakembereiből álló közönsége a Portfolio.hu által szervezett konferencián. Szó volt hitelezési fordulatról, kiszámíthatóságról, és a jegybank által indított növekedési hitelprogram kockázatairól.

A csúcsról a süllyesztőbe

Egyszer hopp, máskor kopp. A legerősebb vállalat is pillanatok alatt válhat sereghajtóvá, a legnagyobb innovátor termékeiből is könnyen lesz ócskaság. Az elemzők most épp a BlackBerryről szedik le a keresztvizet, pedig a gyártó telefonjainak néhány éve még nem volt vetélytársuk. Összeszedtünk még 10 céget, melyek valaha szimbólumnak számítottak, mostanra viszont durván lemaradtak, vagy akár be is dobták a törülközőt.

Csak a szomszéd fel ne jelentsen!

Kisemberek nagy üzletébe tiporhat bele az adóhatóság, ha valóban komolyan gondolja, hogy fülön csípi a feketéző lakáskiadókat. A piac pörög, és bár manapság már a szabályokat betartva sem rossz biznisz az ingatlan kiadása, a legtöbben eltitkolják az ebből származó jövedelmüket. Sokan egyszerűen nem akarnak a NAV látóterébe kerülni, ráadásul nem is nagy ördöngösség elbújni a hatóság elől.

Honnan tudtam volna, hogy száz tonna krumplit kellene vennem?

Vásároljon bedőlt lakáshitelt, krumplit vagy domainnevet! Tavaly ilyenkor ez talán még egy befektetési tanácsadótól is furcsa ajánlat lett volna. Pedig óriási hasznot lehetett elérni velük, miközben a hagyományos befektetések pocsékul teljesítettek. Mivel lehetett a legtöbb pénzt szakítani a közelmúltban, és hogyan gazdagodhatnak meg azok, akik nem riadnak vissza a nagyobb kockázattól?

Elrendelték Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását

A Zágrábi megyei bíróság előzetes letartóztatást rendelt el Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mert úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés veszélye. Az előzetes elrendelése után a horvátországi hatóságok körözést és elfogatóparancsot adhatnak ki Hernádi ellen. 

Egyre gazdagabbak az amerikai gazdagok

Harminc éve mélyül a szakadék szegények és gazdagok között Amerikában, de tavaly különösen elhúztak a legtehetősebbek. A válság az ő vagyonukat is megtépázta, de úgy tűnik, ez csak átmeneti volt.

Ha elegünk van a hervasztó kamatból

A bankok egyre gyatrább kamatokat kínálnak, így nincs könnyű dolgunk, ha fialtatni szeretnénk a félretett pénzünket. A bankbetétek állománya a csekély hozamok ellenére is növekszik, pedig vannak jobb befektetési lehetőségek is. Ezeket gyűjtöttük össze. 

Az élet mindig drága

A számokból szépen kirajzolódik: mindig akkor kellett többett fizetni a bankoknak, amikor újabb adóterhet kaptak a nyakukba. A rezsicsökkentéssel tényleg minden családnak több pénze marad, de egy sor másik intézkedés miatt a többség el is költi a többletet. Mandinerből drágul az élet.

A világforradalom már megint elmarad

A 2000-es évek második fele a BRICS országok brutális gazdasági növekedéséről szólt. Miközben többször eltemettük az Egyesült Államokat, Japánt és az Európai Uniót, és világgazdasági átrendeződésre vártunk, elterelődött a figyelem arról, hogy a feltörekvő országok mindegyike komoly szerkezeti gondokkal küzd. Most, hogy a hagyományosan erős gazdaságok kimásznak a gödörből, még világosabban látszik, hogy a brazilokkal, az oroszokkal és a BRICS csoport többi tagjával komoly bajok vannak.

A kormány befagyasztotta, mégsem fagyott be a bértábla

Zsonglőrködik az állami fizetésekkel a kormány. Spórolás miatt befagyasztotta a bértáblát, de közben több ágazatban rendkívüli béremeléseket hagyott jóvá. A kivételezettek nagyon jól jártak, de olyan is van, akinek évek óta nem nő a fizetése.

Jókor jó helyen

Sok pénzébe kerülhet az államnak, ha megveszi az egyszer már privatizált Dunaferrt. Nem ez lenne az első balul elsült magánosítás: volt, hogy nagyon benézték, mit mikor és kinek adnak el, de volt, hogy briliáns döntést hoztak, és százmilliárdokat kasszíroztak. Az ide-oda adogatott Malév története vagy a magyar cukorgyártás halálra ítélése a súlyos mellényúlások kategóriájába tartozik, a vagonnyi pénzért eladott ferihegyi reptér és a MÁV Cargo inkább a zseniális húzások közé sorolható.

Segélyhalmozók és csalók ellen indul a kormány

Naprakész adatbázist készít a kormány arról, hogy ki mennyi szociális támogatást kap az önkormányzattól. Most ellenőrizhetetlen, hogy ki jut hozzá jogosulatlanul állami pénzhez. Ez ellen tudna harcolni a kormány a nyilvántartással, de jól jön a teljes segélyplafon bevezetéséhez is, amire régóta készül.

A kéjelgő és a csodagyerek

A július legvégén elkezdett szerbiai kormányátalakítás a végéhez közeledik, megvan az új pénzügyminiszter, és az is egyre biztosabb, hogy nem lesz szükség előrehozott választásokra. Kérdés azonban, hogy a 29 éves, nem túl tapasztalt Lazar Krstic képes lesz-e rendbe tenni a szerb gazdaságot. Az IMF egykori vezetője, Dominique Strauss-Kahn tanácsadóként mehet Belgrádba.

Unortodox támogatást kapnak a babák

A hagyományos babakötvény iránt kisebb az érdeklődés, mint a hősugárzó iránt a nyári melegben. A kormány ezért egy új, eddig ismeretlen formát öltő állampapírt készít a gyerekük számára takarékoskodni akaró szülőknek. Ha bejön, mindenki örülhet.

Aranyozott mentőöv devizahiteleseknek

Akár akarja a devizahiteles forintra váltani a tartozását, akár nem, nem lesz választási lehetősége. A kormány kötelező érvénnyel forinthitellé alakítaná a lakáscélú devizahiteleket, csak keveseknek adatik meg, hogy maradjanak frankban vagy euróban, ebbe az irányba tart a gondolkodás kormányzati berkekben. A lényeg, hogy kisebb legyen a banki ügyfelek törlesztőrészlete, annak az árán is, hogy az árfolyamveszteséget benyeli, és az esetleg későbbi forinterősödés áldásos következményével már nem élhetne. Az adósnak ki sem kell mozdulnia otthonról, hogy ez az egész megtörténjen vele.

Így mentik az adósokat Reykjavíktól Bukarestig

Nemcsak nálunk van gond a bedőlt és bedőlő hitelekkel: Izland, Szerbia, Lengyelország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Románia, Ukrajna vagy Spanyolország vezetői is azon törik a fejüket, hogyan segíthetnének bajba jutott adósaikon. Az ő megoldásaikból csemegéztünk.

Kína mindörökre megváltozik

Matolcsy György, Szijjártó Péter és más kormánypárti politikusok képzeletében a kínai gazdaság brutális növekedése többnyire követendő példaként él, pedig Kínában már rég nem az történik, ami eddig. Sőt, a pekingi vezetés inkább visszafogná azokat a gazdasági mutatókat, melyek nagyságáért mi bálványozzuk őket, és az eddig elkövetett hibák kijavításával foglalkozna.

Örüljön, aki ingyen jut a pénzéhez

A bankbetétek ideje lejárt, az ingyenes készpénzfelvétel szinte teljesen eltűnik, a bankok egymás után jelentik be, hogyan hárítják át az emelkedő tranzakciós illetéket. Ki jár a legrosszabbul, hogyan érdemes alakítani a banki ügyeinket?

A tüchtig világ csodája

Lehengerlően erős és stabil gazdaság, jól működő szociális rendszer, hiteles külpolitika, felfutó turizmus, alázat és elsőrangú foci - ezek mind Németország erényei az odaköltözők szerint. Maguk a németek azonban pesszimistábbak, a túlszabályozottság és a sokszor groteszknek tűnő pontosság megőrjíti őket, főleg a fiatalabbakat.

Azt csinálnak a pénzeddel, amit akarnak

A Vadnyugathoz hasonlították a bennfentesek a devizapiac működését, miután kiderült: a kereskedők előszeretettel befolyásolják az árfolyamokat, ha az érdekeik úgy kívánják. De tényleg tilosban járnak, amikor néhány fillérrel odébb tolják a grafikont?

A csodatévő lettek megrettentek az eurótól

Lettország nem egészen öt év alatt legyőzte történelmének legnagyobb gazdasági válságát, és növekedési pályára állt. A jutalom nem maradt el, az Európai Bizottság rábólintott az euró 2014. januári bevezetésére. A balti állam lakossága azonban nem lelkesedik a közös valuta iránt, és az Európai Központi Banknál is gyanakodva méregetik a lett bankokban hegyekben álló orosz pénzt.

Mire jó az Orbán-csoda?

Sorozatban érkeznek a pozitív gazdasági hírek, a Fidesz úgy fordulhat rá a választási szezon őszi kezdetére, hogy bőven van gazdasági érve is. Minden kritika ellenére bejött Matolcsy gazdaságpolitikája? Sok mutató valóban szép, de a valódi győzelemhez a tartós gazdasági növekedést is el kell érnie a kormánynak.

Valami eltakarja a kormány apró csodáját

Harmincnyolc éve nem voltak olyan stabilak az árak Magyarországon, mint most. Legalábbis a statisztikai adatok szerint, mert a boltok polcait szemlélve mindez nem látszik. Miért mond ellent a mindennapi élet a statisztikának, és miért nem látjuk viszont a közértes számlán a kormány által emlegetett fellendülést?

Meglibbent a japánok szoknyája

Amikor nő a gazdaság, a női szoknyák rövidebbek lesznek - állítja egy 90 éves, azóta igazolt elmélet. Ezen felbuzdulva Japánban egy lánybanda vállalta, hogy rövidebb szoknyát vesznek fel, ha jobban teljesít a tokiói tőzsde. A tőzsde valósággal szárnyal, a kormánynak egyfajta sokkterápiával sikerült életet lehelnie a húsz éve pangó japán gazdaságba. Ha a japán válságkezelő recept hosszú távon is sikeres lesz, az európai szoknyák is elkezdhetnek rövidülni.

Brüsszel üt, Orbán visszaüt

Ha gond van, szívesen nyúl a minisztériumok pénzéhez a kormány - ez látszik az elmúlt évek megszorításaiból. Most mindehhez a presztízsberuházások feladását is hozzátette, de egy kiskaput azért hagyott magának. Kivesézzük a Varga-csomagot.

Vargának nagyon hiányzik még vagy 80 milliárd forint

Nagyon elszámolhatta magát még Matolcsy György vezetése alatt a nemzetgazdasági tárca: a pénzügyi tranzakciós illetékből rossz esetben csak a betervezett összeg fele folyhat be a költségvetésbe. Vannak cégek, amelyek már külföldről intézik pénzügyeiket, és egyben utalnak több tételt, hogy spóroljanak. Most Varga Mihálynak kell rendbe tennie a dolgokat. Orbán Viktornak mégis kapóra jöhet a brüsszeli nyomás, ha meg akarja törni a bankok ellenállását, és véget akar vetni az uniós túlzottdeficit-eljárásnak.

Matolcsy új embere mindig jól járt a Fidesszel

A jegybank kulcsterületének számító monetáris politikában gyakorlatilag kezdő, de a banki háttérterületek szervezésében, irányításában van tapasztalata Gerhardt Ferencnek, az MNB új alelnökének. Gerhardt óvatos úriember, aki jó érzékkel helyezkedik, és lelkiismeretesen próbálja beleolvasni magát a monetáris tanács anyagaiba is. Hetvenhez közel is gyakran feltűnik a bank kosárlabdaedzésein. Portré.

Amerikának jót tett a rezsicsökkentés

Lepipálja a világ számos térségét az amerikai gazdaság, az ország mintha már túljutott volna a válságon. Az olcsó energia lehet az új sikersztori, virágzik a palagáz-bányászat, és magától megvalósult a rezsicsökkentés. Eközben a klasszikus amerikai húzóágazatok, mint a járműgyártás vagy a bankszektor, is jól teljesítenek.

Magyarok, akik hálásak Matolcsynak

A forinthitelesek egy részénél már érezhető az alacsony kamatokat sürgető gazdaságpolitika áldásos hatása. Megnéztünk többféle lakáshitelt, van, aki már több tízezer forinttal kevesebbet törleszt azóta, hogy a jegybank megindította a kamatvágási sorozatát.

Rommá spórolják az országukat

A japán fiatalok paranoiásnak látják saját magukat, mert úgy félnek a jövőjüktől, hogy akkor sem költenek, ha lenne miből. A harminc éve vergődő gazdaság irányítói sokkterápiával változtatnának a mentalitáson, mert a nulla közeli infláció és a takarékos felfogás megölte a gazdasági növekedést.

A németek a világ ellen

Lassan csak a legközelebbi szövetségeseikre számíthatnak a németek a megszorításokban, már az EU vezetői is a növekedést helyeznék a fókuszba. Európa legerősebb országa nélkül nehéz lesz irányt váltani - talán ha a saját bőrén érzi a megszorítás hátrányait, beadja a derekát.

Jobban élünk, mint egy éve

Havi ezresekben is mérhető, hogy eddig milyen jól jött ki a lépés a kormánynak az idén. A reálbérek felkúsztak, a rezsicsökkentés és az alacsony infláció miatt az emelkedő fizetések az embereknél maradnak, nem úsznak el. Többet ér az idén a magyarok pénze, akár dolgoznak, akár nyugdíjasok, a gyógyszerek is olcsóbbak lettek. Fideszes képviselők szerint lehet ugyan gyanakodni, hogy a kormány kampányol, de amíg nem hitelből költenek, addig nincs gond.

Amerika felgyűri az ingujját

Átalakulóban van az amerikai gazdaság szerkezete. A mérsékelt növekedést generáló húzóágazat pedig a válság előtti állapotokhoz képest már nem a pénzpiac és az ingatlanfejlesztés, hanem a feldolgozóipar, ezen belül is az autógyártás.

Matolcsy elsüti a 25 milliárdos fegyvert

Matolcsy György egy apró megjegyzéséből az derül ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy adminisztratív húzással átirányítja a külföldi befektetők pénzének jelentős részét. A döntés végeredménye az lesz, hogy az állam 25 milliárdot kaszál rövid időn belül. Ehhez jól jön neki az alacsony kamat és a drága euró. Miért ingatták meg a forint árfolyamát Matolcsy György szavai?

Kádárék elsunnyogták volna, a Fidesz örül neki

Magyarországon 1974 óta nem volt 2,2 százaléknál alacsonyabb infláció, de a rezsicsökkentéssel újra elérte ezt a szintet az Orbán-kormány. Egyes élelmiszerek, mint a tojás vagy a kenyér januárhoz képest még olcsóbb is lett, jövőre azonban szinte biztos, hogy újra 3 százalék körül lesz az áremelkedés. A szuperalacsony inflációt részben a rezsicsökkentés okozza, de egyéb kedvező hatások is segítettek lenyomni.

Matolcsy ajándéka Varga Mihálynak

Az MNB új hitelprogramjával a költségvetés mindenképp jól jár. A 2014-es választási évben 11 milliárd pluszt biztos hoz majd, de az is lehet, hogy ennek a többszörösével is könnyíti Matolcsy György jegybankelnök Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter dolgát.

Így mentették meg a csehek a Malévjüket

Együttműködtek az Európai Bizottsággal, eleve jobb feltételekkel indultak, és segítette őket, hogy a repterüket nem privatizálták korábban. Hogyan tudták a csehek megmenteni a saját Malévjüket?

A gazdagok pénzét eddig is lenyúlhatták

Vajon az Európai Unió vezetői a ciprusi válságkezelés során rákaptak az unortodoxia ízére, vagy a szigetországban alkalmazott megoldás - tehát a 100 ezer eurónál nagyobb bankbetétek lefölözése - továbbra is csak a bajba jutott bankok szanálásakor lesz bevethető fegyver?

Egyszer visszaadják a nyugdíjpénzeket, vagy mégsem

A korábbi ígéretek ellenére arra utal egy friss törvénymódosítás, hogy a volt nyugdíjpénztári tagok nem kapják meg az állami egyéni nyugdíjszámlán a korábbi befizetéseiket. Rogán Antal igyekezett kivágni a kormányt az ellentmondásból, de valójában csak annyit mondott, hogy minden csak a választások után derül ki. Az egyéni számla bár jól hangzik, igazából csak elfedi a nyugdíjrendszer gondjait.

Észak-Korea gazdag - de éhezik

Ásványi kincsei miatt Észak-Korea gazdagabb lehetne déli szomszédjánál, mégis éhínség tizedeli népét. Ha a blokád alá helyezett Keszong övezetben leállítják a termelést, az felér az öngyilkossággal - és közben egy sor dél-koreai világcég is pórul járna. Mit akarnak az ország kommunista vezetői, és mennyivel tartoznak Magyarországnak?

A legkevésbé a kormány tudja, hogy mi lesz itt

Volt már rá példa, hogy a kormány zokon vette a neki nem tetsző GDP-előrejelzéseket, miközben 2010 óta sosem volt képes pontos becslést adni. Sőt a legtöbbször épp a kormány stábja lőtt a legmesszebb a tényadatok mellé, az IMF, a jegybank, a piaci elemzők és az Európai Bizottság is ügyesebben jósoltak. Megnéztük, ki volt a legjobb.

Kevesebb jár a pénzünkért a soha nem látott alapkamattal

Előállt minden idők legalacsonyabb kamatszintje Magyarországon, miután a jegybank monetáris tanácsa kedden újra a kamatcsökkentés mellett döntött. Az alapkamat így 5 százalékra esett, ami mellett nagyon nehéz dolguk van azoknak, akik jó banki ajánlatok után kutatnak. Jó hír, hogy a hitelek is egyre olcsóbbak, csak a vállalkozások bátortalanok.

A mintaszomszéd felett is ott lebeg a bárd

Talán Szlovénia lesz az - latolgatják az elemzők a következő mentőcsomagra szoruló ország kilétét. A Kelet-Európából az eurót elsőként bevezető, irigyelt mintaállam mára oda jutott, hogy meghaladhatja az erejét az állami bankok megsegítése. Alighanem kiárusításba kell kezdenie, ha egyedül akarja megoldani.

Gázmezőkkel és bankbetétekkel csábítanák az oroszokat

Ciprus kétségbeesetten kapálózik, hogy elkerülje az államcsődöt. Mivel az Európai Unió feltételeivel nem mindenben ért egyet, ezért Oroszországban is érdeklődött egy esetleges hitelért. Mit tudna a pénzért cserébe felajánlani a szigetország?

Mibe kerülnek Orbán csatái?

Új frontot nyitott a kormány a multikkal, közműszolgáltatókkal, bankokkal vívott harcában. Törvénybe foglalják a rezsicsökkentést, további ármérséklést terveznek, és a legszegényebb devizahitelesek után már a vállalkozókat is meg akarják menteni. Mekkora árat fizetünk a konfliktusokért, és mit nyerünk velük?

Amikor eltűnik a pénz a bankszámlákról

A ciprusi gazdaságot a bankban tartott betétek lefölözésével rántják vissza a csőd széléről. Az európai válságkezelés így roppant kockázatos irányt vett, az utca emberének a zsebéből az Európai Unió történelme során ilyen direkten és váratlanul még sohasem akartak pénzt kivenni.

Megfizetünk még a rezsiháborúért

Orbán Viktor mindenre elszánt: az energiacégeknek le kell nyelniük a rezsicsökkentés teljes költségét, érveikkel nem mehetnek a bíróságra, és egy új hivatal is felügyeli majd a piacot. A kormányfő több tízmilliárdos profit bezsebeléséről beszél, miközben az ágazat évek óta tartó szorongatásának már most látványos kára van. Két év alatt 100 milliárd forinttal csökkentek a beruházások.

Sorra kerülnek, akikről a bankok már lemondtak

Új devizahiteles-mentőcsomagon dolgozik a kormány. Eddig főleg azoknak segítettek, akiknek volt megtakarításuk, de most elkezdhetnek reménykedni az igazán nagy bajban lévő adósok is. Lenne olyan megoldás, amely a bankoknak sem fájna, a bizonytalanság azonban nyugtalanítja a piacot.

VIP-kórház egy casco áráért

Évi néhány tízezer forintért már meg lehet fizetni a szebb szobát és a nővérke mosolyát is, de a magyar állami egészségügytől még milliókért sem lehet teljesen elszakadni. Épül az államival párhuzamos orvosi ellátórendszer és a gazdag-szegény egészségügy.

Elgondolkoztam, hogy végig bírom-e csinálni - interjú Simor Andrással

A jegybank és a kormányok közötti konfliktus mindenhol jellemző, de a magas költségvetési hiányok miatt Magyarországon különösen erős - mondta az [origo]-nak adott utolsó jegybankelnöki interjújában Simor András. Ha csak rajta és alelnökein múlik, akkor is csökkent volna az alapkamat, de nem ennyivel. Az elmúlt három évben kétszer találkozott a miniszterelnökkel, de az csak egyik alkalom vált nyilvánossá. Akkor nagyon éles helyzet volt, de a bankpánikot sikerült elkerülni egy barátságos beszélgetéssel. A devizahitelezés szerinte nem bűn, hanem gazdaságpolitikai hiba, de az az elit szegénységi bizonyítványa, hogy rajta kívül nem álltt ...

Egy humoristától féltik Olaszországot

A vasárnapi választáson eldőlhet, továbbmegy-e Olaszország a reformok és megszorítások európai útján, vagy változtat. A befektetők tartanak Berlusconi visszatérésétől, de még inkább félnek attól, hogy egy vállalkozó kedvű komikus patthelyzetet idéz elő. A tét az euróválság, így áttételesen a forint árfolyamának alakulása is.

A nyugdíjak ötöde eltűnik

A magyar állam jól járt a magánnyugdíjpénztárak felszámolásával, csakhogy az OECD szerint a jövő nyugdíjasai 20 százalékkal kevesebbet kapnak majd kézhez. A magyar példát az elmúlt két évben több ország követte Kelet-Európában, de az Orbán-kormányéhoz hasonló radikális beavatkozásra eddig senki más nem vállalkozott.

A bolgár rezsiforradalom első áldozata

A magas energiaárak miatt távozni kényszerült a kormányból a költségvetési szigor zálogaként ismert Szimeon Gyankov bolgár pénzügyminiszter. A néhány napja rezsiszámlákat égető tömegtüntetők szemében ő a felelős azért, mert az életszínvonal jottányit sem javul az unió legszegényebb államában.

A románok lepipálták a magyarokat

Szerbia, Románia és Magyarország nagyjából egy időben lépett ki a piacra dollárkötvényeivel. A románok sokkal jobb áron tudták eladni a papírjaikat, mint a magyarok, az EU-n kívüli és két szinttel mélyebben a bóvliban lévő Szerbia pedig körülbelül velünk azonos áron értékesítette őket. A különbséget az együttműködés jelentette az IMF-fel.

Építkezik Varga is, Matolcsy is

Az biztos, hogy Varga Mihály költözik, már csak az a kérdés, hova. A legtöbb jel arra mutat, hogy ő foglalhatja el Matolcsy György miniszteri székét, és a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter lesz a jegybankelnök. Matolcsy akár három alelnököt is kaphat maga mellé, de megtalálásuk igazán bonyolult feladat. 

A szovjetek sehol, mehet haza az arany

A német központi bank szeretné, ha 2020-ra a német aranytartalék fele Frankfurtban lenne. Senki sem vitatja, hogy a Bundesbanknak joga van ahhoz, hogy aranytartalékait ott tárolja, ahol akarja és tudja, a német arany kivonása azonban már önmagában is elég lehet ahhoz, hogy megrendítse a rudakat eddig tároló bankokba vetett bizalmat.

Engedtünk a legnagyobbnak

Az adóhivatal évek óta nem akart beletörődni, hogy jogtalanul szedett 20 százalékos adót még 2004-2005-ben az ország legnagyobb hitelezőjének, a Franklin Templetonnak az egyik itt befektető cégétől. Most belátta, nincs esélye nyerni, és a már az Európai Bíróság elé is került ügyben visszavonulót fújt. A felek vélhetően peren kívüli megegyezéssel rendezték az anyagiakat, a Templeton részben pénzéhez juthatott, az adóhivatal megúszhatta a késedelmi kamatot. Ennek a pernek a végére sokan vártak.

A szómágia lesz az új jegybankelnök legnagyobb fegyvere

Miért fontos, hogy ki a jegybankelnök, ha egyszer nem rajta múlik sem a forint árfolyama, sem a gazdaság alakulása? Alig egy hónap múlva új ember kerül Simor András helyére, és már tavaly év vége óta tartanak a találgatások, de az elnököt jelölő Orbán Viktor egyelőre hallgat a szándékáról. A kormányhoz egyértelműen lojális jelöltek, például Matolcsy György ellen több erős érv is szól.

Még a tanárok fizetésére is juthat

A költségvetésben jelentős tartalék van, a növekedést konzervatívan becsülték, és a pénztárgépek bekötéséből származó bevétel is be fog folyni. Nincs alapjuk a költségvetést ért kritikáknak - érvelt Giró-Szász András.

Üres zsebből osztogatna Orbán

Alig telt el három hét az évből, máris temérdek olyan tételt lehet azonosítani, amely miatt fejre állhat a költségvetés, hiába is faragta több mint fél éven át, és épített bele ősszel három megszorító csomagot a kormány. A kockázatos tételek 5-600 milliárd forintot tehetnek ki. Ha a kormány ki akar kerülni az unió szorításából, akkor április végéig ezeket ellensúlyozó intézkedéseket kell bejelentenie, de nagy kérdés, hogy a választás előtti évben ez megtörténik-e.

Egy spekuláns, aki túljárt mindenki eszén

A lazább szabályok között, kevesebb megkötéssel működő, nagyobb kockázatot vállaló, jellemzően gazdag emberek pénzének megforgatásával foglalkozó hedge fundok közül igen jól teljesítettek tavaly, az amerikai jelzáloghiteleken több ilyen alap is busás haszonra tett szert. A válságban nem csak szegényedni lehet, a vagyoni különbségek nőnek.

Jó lehet Matolcsynak a gyenge forint?

Matolcsy a spekulánsokat, az elemzők Matolcsyt hibáztatják az elmúlt napok forintgyengüléséért. Valóban az a kormány érdeke, hogy gyengébb legyen a forint?

Menő Orbánt szapulni ebédszünetben

Dugig telt a bécsi Hilton szálloda egyik terme, amikor a magyar gazdaságpolitikáról esett szó a szokásos évi Euromoney konferencián. Ebédszünetben aztán jót nevettek a magyarokon.