Furcsa gravitációs hullám visszhangok lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk a sötét anyagot

Amikor a gravitációs hullámok masszív objektumokon haladnak át, visszhangot hoznak létre, ami lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk az objektumokat, amiket másként nem látunk, beleértve a sötét anyagot is.

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), szombaton a résztvevők előadásokat hallhatnak, érdekes kísérleteket láthatnak, bemutatkoznak a kutatócsoportok, s az is kiderül, milyen széles körben hasznosítható a fizikus diploma - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká

A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkező nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.

Nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében - közölte a kutatóközpont kedden az MTI-vel.

Kutatók feltárták az almák morfogenezisét

Elmélettel, numerikus szimulációkkal és labor kísérletekkel a Londoni Egyetem és a Harvard kutatói vezette csapat először mutatta be, hogy az almák hogyan szerzik különböző alakjukat.

Egy kínai kutató meglepő kapcsolatot talált az autók és a buborékok viselkedése közt

A természetben időnként ismétlődnek a mintázatok. A spirálok megjelennek a napraforgóban és a hurrikánokban. Az ágak felbukkannak az erekben és a villámlásban. Limiao Zhang a Massachusets Institute of Technology doktorandusza egy másik hasonlóságot talált: az utcai forgalom és a forrásban lévő víz között, ami összefüggésben van a nukleáris zónaolvadásokkal.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Így készül: a szárazelem

Napjaink szárazelemei kényelmes megoldást nyújtanak azok számára, akik kisebb-nagyobb elektronikai cikkeiket szeretnék működésre bírni. A választék azonban nem volt mindig olyan színes, mint mostanság.

Ettől a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz

Először sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.

Felvételi 2021: Itt vannak a természettudomány képzési terület ponthatárai

Az idei évben 101 881-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, ebből 4354-en célozták meg a természettudomány képzési területet. Mutatjuk, milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes szakokra!

Ilyen ponthatárokra számíthatsz természettudomány képzési területen

A természettudomány képzési terület legnépszerűbb szakjai a biológia, matematika, fizika szakok. Ezek közül jelentkeztél valamelyikre, de nem tudod milyen esélyekkel indulsz? Összeszedtük neked az elmúlt 5 év ponthatárait, mutatjuk!

Megdőlhet egy klasszikus fizikai elmélet: részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd: az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Így készülj tudatosan a középiskolában, hogy később orvos lehess!

Az orvostudomány a társadalom számára az egyik leghasznosabb tudományág, ez a közel két éve tartó COVID-19 koronavírus-járvány ideje alatt abszolút tanúbizonyságot nyert.

Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az űrszonda

Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab űrszonda.

Földrengésekről vallanak az óceánfenéki optikai adatkábelek

Az óceánok mélyén futó optikai adattovábbító kábeleket egyfajta szeizmográfként is használhatjuk – állítják geofizikusok. A bennük futó fény polarizációjának parányi változásaiból deformációkra lehet következtetni, amelyek pedig árulkodnak az óceánfenék történéseiről.

Levéltárost keres Hawking munkáinak katalogizálására a Cambridge-i Egyetem

Levéltárost keres a Cambridge-i Egyetem könyvtára Stephen Hawking fizikus tízezer oldalas achívumának katalogizálására, amelyet közkinccsé akarnak tenni az interneten, és amelyet kutatási célokra is felhasználhatnak a jövőben a tudósok.

Elképesztő összegért kelt el Einstein kézzel írt híres egyenlete

Több mint 1,2 millió dollárért kelt el Albert Einstein levele, amelyben saját kezűleg leírja híres E=mc2 képletét. A vételár háromszorosa annak, amire számítottak az aukciósház szakemberei.

Szaktanári vélemény a fizika érettségiről!

Szaktanárunk, Csóré András, a BME fizika tanára szerint az idei feladatsor nem volt nehéz, de az egyik feladat meglepetést okozott a diákoknak. Itt vannak a részletek!

Érettségi 2021: Fizika középszintű írásbeli érettségi megoldások

Kedden 8 órától kezdődően írták meg a középiskolások a fizika írásbeli érettségit. Az Oktatási Hivatal május 19-én reggel közzétette az írásbeli érettségi vizsga feladatainak hivatalos megoldásait, közép- és emelt szinten egyaránt. A megoldásokat ebben a cikkben találod.

Fizikaérettségi - mi várható?

Május 18-án, kedden írják a diákok a fizikaérettségit. Szaktanárunk, Dr. Csóré András, a BME oktató tudományos munkatársa elmondta, szerinte mire lehet számítani és milyen hibák fordulnak elő a leggyakrabban! Mutatjuk a részleteket!

Érettségizz a SuliLife-fal! Minden a fizikaérettségihez egy helyen!

Az utolsó természettudományi tárgy, melyből érettségit tehettek, az időrendben idén is a fizika.

Erősödő nukleáris reakciót észleltek Csernobil mélyén

35 évvel a katasztrófa után újra beindult a maghasadás a csernobili atomerőmű egyik alagsori szobájában. Újabb katasztrófától azonban a szakértők szerint nem kell tartani – olvasható az IFL Science tudományos portálon.

Kizárólag ezeket a segédeszközöket használhatod érettségin!

Többnyire elég pontosan szabályozott, hogy milyen segédeszközöket használhatsz az érettségin. Összegyűjtöttük neked, hogy mit vihetsz magaddal a nagy napra – ezeket vidd, mást ne!

Érettségi 2021: Jé, hát ilyen tárgyakból is lehet vizsgázni?

Hamarosan kezdődik az érettségi, és ezzel az összeállítással most úgy kapcsolódhatsz ki, hogy azért „témánál is maradsz" – avagy, megnéztük, hogy a hagyományos tárgyakon túl miből lehet még érettségi vizsgát tenni. Egyiken-másikon talán meglepődsz...

Érettségi 2021: Ezt várják el tőled fizika emelt szinten!

Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintű vizsgáján. Következzen a fizika emelt szintű vizsga!

Érettségi 2021: Ezt várják el tőled fizika középszinten!

Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintű vizsgáján. Következzen a fizika középszintű vizsga!

Magyarázatot találtak a Marson megfigyelt rejtélyes fekete pókokra

Furcsa, pókszerű fekete foltokat fotózott a Marson a NASA egyik űrszondája. Kutatók most kísérletben is reprodukálták a képződmények keletkezését.

KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi fizika példák?

Jó voltál fizikából vagy csak érdekeltek a külnleges feladatok? Akármelyik is, ezeket a fejtörőket érdemes megcsinálnod, ha néhány percnyi különleges kikapcsolódásra vágysz! 

Horror a levegőben: para tények a repülésről

Emlékszel még arra, amikor a régi szép időkben, 2019-ben (vagy ha szerencséd volt, 2020 legelején) utazhattál, repülőre ülhettél? Most sajnos erre nincs lehetőség, bár lehet, nem is olyan nagy baj. Ismerd meg a következő horrorisztikus tényeket a repülésről, amik lehet, könnyebbé teszik az utazás hiányának elviselését.

A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei

Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.

Különleges jégvariánst azonosítottak

Amikor a víz normál körülmények között megfagy, jég keletkezik. Ezen az általánosan ismert formáján kívül azonban már eddig is a jég további 17 megjelenési változatát fedezték fel tudósok. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint pedig rábukkantak egy újabb egzotikus variánsra, a 19-es számú jégre (Eis XIX).

Fénnyel működő "repülő szőnyeget" alkottak a tudósok

Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, ami jött, arra senki se számított

Hihetetlennek tűnő videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védőfelszerelés nélkül belecsap a tűzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?

Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak

A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.

Akik megmutatták, honnan szép nyerni – Az első Nobel-díjas nők története II. rész

"Women Who Changed The World" – ez a felirat olvasható a Nobel-díj hivatalos weboldalán, ahol a valaha volt összes női díjazott listáját találjuk. Valóban: azok, akik részesülnek ebben az elismerésben, mindnyájan hozzájárultak legalább ahhoz, hogy a tudomány és a kultúra területén mindenki egyenlő elbírálás alá essék. Nobel-díjas nőkről szóló cikksorozatunk olyan tudósok, művészek és közéleti szereplők életútját és munkásságát mutatja be, akikre ma is példaképként tekinthetünk tehetségük, kitartásuk és szorgalmuk okán. E cikkben az orvosi, az irodalmi és a közgazdasági kategóriákban elsőként díjazott nőkről olvashatsz.

A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékű – pályázatot, amely jelentős mértékű hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdődik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.

Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Senki nem tudott bonyolult kísérleteket ilyen egyszerűen elmagyarázni

Százhuszonöt éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas főiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, egy egész ország tanára.

Az univerzum nagy titka: Fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Ősi civilizáció vagy a természet hozta létre az első atomreaktorokat?

A véletlennek köszönhetően fedezték fel a világ eddig ismert legősibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre őket, míg az összeesküvés-hívők az idegenek kezét sejtik a dologban.

Galaktikus szörnyeteg felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj

A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Penrose azt fedezte fel, hogy az általános relativitáselmélet megjósolja a fekete lyukak keletkezését, míg Genzel és Ghez a Tejútrendszer centrumában lévő szupermasszív fekete lyukat, a Saggitarius A*-t azonosította.

Új laboratóriumok kezdik működésüket a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettő a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg működését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.

Jelentős magyar hozzájárulással készült el a CERN új detektora

Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentős része is Csillebércen zajlott - tájékoztatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító

A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél (LHC) működő ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmű jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.

Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot

Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.

Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre

Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttműködés kutatói, akik a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseiről.

ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ működésének megértését

Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ működésének megértését.

Egy chipen elférő részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok

A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövőben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.

A fizikai Nobel-díj nyertese szerint nem fogunk más bolygókra eljutni

Nem fognak a Naprendszeren kívüli más bolygókra költözni az emberek - véli Michel Mayor svájci asztrofizikus, aki kedden kapott fizikai Nobel-díjat az úgynevezett exobolygók észlelését célzó technikák területén végzett kutatásaiért.

Idegen világokra vadászó tudósok kapták a fizikai Nobel-díjat

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Ellentmond a fizika törvényeinek, ahogy a Holt-tengerben lesüllyednek a sókristályok

Eddig nem értették a tudósok, hogyan lehetséges az, hogy a vízfelsőbb rétegeiben kiváló sókristályok havazásra hasonlító módon lesüllyednek a tó fenekére.

Párhuzamos világba készül átjárót nyitni egy kutatócsoport

Az Oak Ridge-i Nemzeti Labor kutatói megpróbálnak „átjárót nyitni" egy párhuzamos univerzumba. Ha létezik a hipotetikus parallel világ, az majdnem teljesen hasonló lenne a miénkhez, az általunk ismert részecskék, bolygók, s talán az élet tükörképét tartalmazná.

A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szűréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.

Palkovics: Kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre

Csaknem 400 tudóst, kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre a 7. Attosecond Science and Technology elnevezésű konferenciára – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Új kísérlettel bővül a nagy hadronütköztető

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma

Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bővült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.

2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 1. rész

Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az első génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.

Tudományos élményközpontot terveznek Székesfehérvárra

Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották

Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményről a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.

Nobel-díjat értek a lézerfizikai felfedezések

A lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas műszerrel

Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztető gyűrűje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezése, a tudományos sztárműszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.

A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai

Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.

Telkes Mária fizikus Amerikában sztár volt, itthon alig ismerik

Úttörő eredményeket ért el az Amerikai Egyesült Államokban egy magyar fizikusnő, Telkes Mária, azonban nevét itthon alig ismeri valaki. Az ő tervei alapján építették meg az első télen-nyáron napelemekkel fűthető házat. 

Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege

Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfőn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.

A 3 éves Freya Mason tudományos kísérletekkel lett Youtube-sztár

A hároméves Freya Mason tudományos kísérletekkel szerzi magának és Youtube-csatornájának a követőket. A hihetetlenül aranyos lány egyébként egy normális gyerek, aki rajong a tudományokért. 

Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát

Hajlékonnyá válik a világ természetben előforduló legkeményebb anyaga, a gyémánt, ha nanoméretű tűkké alakítják - mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban.

Kiderült, mi történik a leadott kilókkal

Bizonyára sokat gondolkodtál azon, hogy hova lesznek azok a kilók, amelyektől sikerül megszabadulnod a fogyás során. Most kiderült!

Szabad szemmel is látható atomot fényképeztek

Szabad szemmel is látható stroncium atomról készített felvételt egy fotós, a kép a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsának 2018-as fotópályázatát is megnyerte.

Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, aztán jött a döbbenet

Hihetetlennek tűnő videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védőfelszerelés nélkül belecsap a tűzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegű fekete lyukak olvadtak össze.

Csúcskonferencia lesz Budapesten

Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erőkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése

Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörő munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért.

Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden

Az anyagok felületén zajló atomi szintű folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfőn kezdődő 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science - ECOSS) - közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke.

Szupererős mágnest fejlesztették ki amerikai kutatók

A világ legerősebb, 41,4 tesla erejű mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen.

Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját

1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.

Ismeri-e a spagetti titkát? Egy kis konyhai fizika

A fizika furcsa világa a konyhában is számtalanszor tetten érhető. Érdekes dolgot figyelhetünk meg főzés közben: ha egy spagettiszálat meghajlítunk, mindig legalább három darabra törik, kettőbe sohasem, ellentétben a fa- vagy műanyag pálcával.

Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerősebb röntgenlézer

Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érő összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerősebb röntgenlézere.

Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok

A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.

Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg  többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Saját kivégzése adott erőt a tudomány popikonjának

75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.

Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több időnk legyen

Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis időt, a rossz hír pedig az, hogy az előző évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.

Három tudós kapta a fizikai Nobel-díjat

Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg

A steril neutrínó nevű feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken működő jeges részecskeelemzővel kétévnyi mennyiségnek megfelelő adatot elemeztek.

Eltűnt az évszázad felfedezésére utaló jel

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”. 

Kísérletekkel népszerűsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek

A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat. 

Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek

Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.

Így kell megakadályozni a dobozos italok kispriccelését nyitáskor

Biztos sok embert spriccelt már le az ital a szénsavas dobozos üdítő vagy sör kinyitásakor. Sokan a doboz ütögetésével próbálják ezt megakadályozni. Most tudományosan is beigazolódott: leghatékonyabb a spriccelés ellen a doboz tetejének ütögetése kinyitás előtt.

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.

Legyen Ön is atomfizikus!

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségű adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetővel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.

A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető

A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják.

Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit

A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerősítik, elképzelhető, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket. 

Az olvadt réz sem pusztítja el a hamburgert, állítja egy videó

Az emberi tudatlanságot nagyon könnyű kihasználni, különösen, ha még különböző előítéletek is terjednek az adott témakörrel kapcsolatban. Ilyen jelenséget használ ki az a videó, amelyben látszólag épen marad az olvadt rézzel leöntött hamburger.

Óriáscsillag hordta ki a gravitációs hullámok fekete lyukait

Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.

Ilyen a gravitációs hullámok hangja

Kétségkívül az év, sőt, könnyen lehet, hogy az évtized felfedezését jelentették be csütörtökön: beigazolódott Einstein elmélete, kutatók összeolvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámokat találtak. Most azt is hallhatjuk, milyen hanghatásokkal jár egy ilyen ütközés a világűrben.

Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok

A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idő szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.