A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák

A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek

Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.

Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben

Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.

Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein

Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.

Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.

Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon

A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.

Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány

Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.

Idén több partimadár költ Kardoskút térségében

A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.

Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban

Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.

Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen

A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.

Milyen lesz Buda egyik utolsó vizes élőhelye? Most a lakosok is beleszólhatnak

Tovább romlott az európai élőhelyek helyzete

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - figyelmeztetett hétfőn kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), amely szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség az érintett területek megóvásához.

Mától a közönség is megcsodálhatja a bizarr emberhalakat

A nagyközönségnek is bemutatkoztak szombaton a világhírű postojnai cseppkőbarlangban négy évvel ezelőtt kikelt ritka barlangi vakgőték.

Tavasszal is bukkanhatunk apró mocsári teknős bébikre

Annak ellenére, hogy augusztus-szeptemberben kelnek ki a tojásból. De kivételek mindig vannak...

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

Na, melyik lesz 2020-ban az év hala?

A Magyar Haltani Társaság feldobta a kérdést, hogy süllő vagy csuka lesz-e 2020-ban az év hala?

Programot indítottak a vizes élőhelyek védelmére

A Kiskunság és Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki megoldásokat magyarországi és vajdasági szakemberek - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Még a fáraók idején lehetett facsemete az idős mocsárciprus

Egy legalább 2624 éves amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum) az Egyesült Államok keleti felének legidősebb ismert fája - közölték kutatók az Environmental Research Communications című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint az észak-karolinai mocsárvidéken felfedezett növénymatuzsálem egyike a világ legidősebb, ivaros módon szaporodó fáinak.

WWF: hozzá kell látni a folyók helyreállításához

Elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, amit ki kell egészítenie a szabályozott folyók helyreállításának is - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legveszedelmesebb halfaja?

Ha veszélyes halakról beszélünk, mindenkinek azonnal a cápák, vagy pedig az olyan úszó méregtárak jutnak az eszébe, mint amilyen például az alattomosan rejtőzködő kőhal, vagy pedig a pompás látványt nyújtó tűzhal, és amelyek bizonyos esetekben potenciális veszélyt jelenthetnek ránk, emberekre nézve. Ha viszont az ökológiai kockázatok oldaláról közelítjük meg ezt a kérdést, messze nem ezek a legveszélyesebb halak.

Új látványosságokkal bővül idén a Tisza-tavi Ökocentrum

A téli karbantartás után tegnap szombattól ismét látogatható a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, mely idén új látványosságokkal bővül - közölte az intézmény ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Lélegzetelállító a hazai élővilág a Vad Magyarországban

Csütörtöktől láthatjuk az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Vad Magyarország - A vizek birodalma című egész estés mozit, mely évtizedek óta az első nagyszabású természetfilm hazánk élővilágáról. Török Zoltán rendező mesélt a film készítéséről.

Kijelölték az első osztrák-magyar határon átnyúló, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet

A Ramsari Egyezmény titkársága határon átnyúló ramsari területté, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé minősítette az osztrák Fertő-Fertőzug, illetve a magyar Fertő és Nyirkai-Hany ramsari területeket. Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, az iráni Ramsarban 1971-ben elfogadott egyezményhez. A csatlakozás óta Magyarországnak 28 területet sikerült felvetetnie a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, amelyek együttesen az ország több, mint 2%-át fedik le. A Fertő magyarországi területét 1989-ben jelölték ki, minnt ...