Kezdők vagyunk a világűrben - Interjú a 80 éves Almár Ivánnal

"Lehetséges, hogy az elsőként a Marsra lépő űrhajósoknak meg kell majd játszaniuk a meglepetést, hogy a tévé előtt ülő néző megkapja a felfedezés élményét." A 80 éves Almár Iván a világűr kutatásának jövőjéről beszélt. Trupka Zoltán interjújából közlünk részleteket.

Egyenlítő: A csodálatos kozmosz

A világűr régóta fogva tartja az ember fantáziáját. Imádunk gyönyörködni a csillagos égben, és a legtöbbünk most rögtön felulne egy űrsiklóra, ha lehetősége nyílna rá. Éder Iván fotókat készít a csillagászati jelenségekről, még hozzá szép fotókat, amelyek egyikével most egy nem is akármilyen díjat zsebelt be. Vele és Kiss László csillagásszal beszélget a végtelen űr rejtelmeiről Zita az Egyenlítő stúdiójában.

Zölden vibrál az oxigéntől a sarki fény - kép

Látványos zöld színben pompázó sarki fényt örökítettek meg nemrég Észak-Európából. A sarki fény hatalmas sávokat alkot az égen ott, ahol a légkörbe zúduló töltött részecskék sugárzásra gerjesztik az atmoszféra gázait.

Látványos meteorok érkeznek szerda hajnalban

Fagyos, de látványos meteorhullás várható a héten. Keddről szerdára virradó éjszaka tetőzik a Quadrantida meteorraj, és szerdán napkelte előtt óránként több tucat hullócsillagot is adhat.

Elérte a Holdat a GRAIL űrszondapáros

Szilveszterkor megérkezett a Holdhoz a NASA szeptemberben útnak indított két űrszondája. A GRAIL páros tagjai azonos pályán keringve térképezik majd fel kísérőnk gravitációs terét, és segítenek a Hold keletkezésének és korai fejlődésének jobb megismerésében.

Holdfogyatkozás lesz szombat este

Teljes holdfogyatkozás lesz december 10-én a kora esti órákban. A jelenségnek csak a második fele figyelhető meg hazánkból, de érdekes látvány várható, a Hold ugyanis teljesen elfogyott állapotban, azaz igen sötéten fog felkelni.

A Plútó is keringhetne a most felfedezett, rekordméretű fekete lyukakban

Tízmilliárdszor nehezebbek a Napnál azok a fekete lyukak, amelyeket most azonosítottak két óriási galaxis centrumában. A szuper-nagytömegű fekete lyukak egykor a mostaninál is feltűnőbb objektumok lehettek.

Először mérték meg a Naprendszer fényszennyezését

A Naprendszertől távolodó Voyager-űrszondák első alkalommal mutatták ki a Tejútrendszerből származó fényszennyezést, amitől nem látjuk az ég leghalványabb részleteit.

A mindent látó Hubble

Magasan a Föld fölött, a földi távcsövek képét torzító légkör rétegein túl, működik az egyik legcsodálatosabb készülék, amit emberi elme valaha alkotott. A Hubble űrteleszkóp közelre és távolra egyaránt jól lát. Az általa közvetített képek nemcsak a csillagászok, hanem a művészek világról alkotott képét is forradalmasították. A hat részes sorozat betekintést nyújt az űrteleszkóp működésének kezdeti, üzemzavarokkal tarkított időszakába, utána kiderül, mitől olyan színpompásak a Hubble által Földre továbbított felvételek. Az űrteleszkóp zavartalanul utazik az időben, egyformán élesen rajzolva ki a jelenben és a távoli múltban zajló, kkozmikus ...

Az űrből is olvasható egy arab sejk neve

Milliárdos arab sejk akkora betűkből mintáztatta meg nevét, hogy az a világűrből is olvasható. Egyik szigetét áldozta fel e célra, a nyolcszáz méteres betűket földbe vájták az óceánparton, így a dagály még fel is tölti a három kilométer hosszú feliratot.

A pokoli Vénusz tíz nagy rejtélye

A Földhöz legközelebbi bolygó a Naprendszerben, átlátszatlan felhői alatt mégis ismeretlen táj fekszik. Radarral és több űrszondával is vizsgálták már a Vénuszt, mégsem tudjuk pontosan, miért lett ennyire pokoli bolygó, pedig egykor Földünkhöz hasonló égitestként kezdte útját.

Conan, a baktérium és Átlagos Joe elindult a világűrbe

Az űrhajósokon kívül hat mikroorganizmus és egy polip is startolt hétfőn az Endeavourrel a világűrbe. A kísérletek elsődleges célja, hogy teszteljék, képes-e az élet egyik bolygóról a másikra utazni, például nagy becsapódásokkor kiszakadt kőzetekben megbújva.

Pénteken végzik az utolsó űrsétát az Endeavour küldetésén

Az Endeavour küldetésének negyedik és egyben utolsó űrsétáját péntek délelőtt végezik. Az asztronauták az eddig tervezett munkálatokat sikeresen befejezték, az űrrepülőgép pedig a visszatéréshez megfelelő állapotban van.

Mobiltelefont állítanának Föld körüli pályára

Egy boltban is megvásárolható, hagyományos okostelefont akarnak Föld körüli pályára juttatni brit mérnökök: ezzel azt szeretnék tesztelni, hogy egy ilyen készülék elviseli-e a világűrben uralkodó extrém körülményeket.

Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?

Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.

Tagadja kinevezését a földönkívüliekkel összehozott ENSZ-tisztviselő

Cáfolta az ENSZ Világűrirodájának vezetője, Mazlam Othman, hogy egy földönkívüliekkel foglalkozó nagyköveti posztot hoznának létre az ENSZ-ben, amelyre őt neveznék ki. Az új nagyköveti posztról a brit Sunday Times írt először, majd a hír futótűzként terjedt el a nemzetközi sajtóban.

Nem ugrálhatunk a következő világon

Az ember eddig egyetlen másik világon, a Holdon hagyta ott a lábnyomát. A következő ilyen történelmi esemény egy kisbolygó poros felszínén történhet meg a következő 15 évben. A technikai kihívás óriási, a kis tömeg és gravitáció miatt itt nem nagyon ugrálhatunk majd. A tudományos eredmények azonban csábítóak: a tapasztalatokat felhasználhatjuk a kisbolygók elleni védekezésben és erőforrásaik kiaknázásában.

Magyar műszerek Európa egyetemi műholdján

Napjainkban már több ezer műhold kering a Föld körül, ám egy világűrben működni képes berendezés készítése még a legkiválóbb mérnökök számára is rendkívüli lehetőséget jelent. Éppen ezt kínálja kontinensünk egyetemistáinak az Európai Űrügynökség ESEO-programja, amiben 2006 óta hazai mérnök-hallgatók is részt vesznek - s a műhold kulcsfontosságú egységeinek fejlesztését 2010-től már egy külön laborban végezhetik!

Tizenkét évig tartott fogva a Jupiter egy üstököst

A múlt század közepén a Jupiter befogott egy mellette elhaladó üstököst, amely tizenkét év múlva tudott kiszabadulni - számoltak be hétfőn a kutatók az Európai Bolygótudományi Konferencián Potsdamban. Ez csupán az ötödik alkalom, amelynek keretében egy "fogságba esett" üstököst azonosítottak.

Amit a földi tévéműsorból látna egy űrlény

A második világháború képein már a 65 fényévre lévő Aldebaran rendszer lehetséges civilizációi borzonghatnak.

Lehetünk marslakók is - az élet terjedése a világűrben

Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján egyre inkább elképzelhetőnek tűnik az, ami korábban jobbára csak a tudományos-fantasztikus könyvekben fordult elő: az élet spontán vándorlása a világűrön át. Az úgynevezett pánspóra vagy pánspermia elméletek ezt a lehetőséget vizsgálják: a kutatók extrém viszonyokat is túlélő egysejtű, főleg sejtmag nélküli életformákat, úgynevezett extremofileket tanulmányoznak, például mesterséges meteoritokban.  

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Elkészült az 1,2 millió faktoros űrnapvédő

Túl van a sikeres földi próbákon az a hatalmas felületű árnyékolószerkezet, amely majd a James Webb űrteleszkópot, a Hubble-űrtávcső utódját védi a napsugárzás melegétől, a világűr viszontagságaitól. Hatékonyságát a fényvédőkrémek védőfaktorához hasonlítva 1,2 millió faktoros védelmet szolgáltat. Felülete 150 négyzetméter, körülbelül akkora, mint egy teniszpálya. Öt rendkívül vékony rétegből áll, egyik réteg sem vastagabb az emberi hajszálnál.

Kijátszanák az oroszok az amerikai űrfegyvereket

Űrnap csütörtökön a Műegyetemen

Csütörtökön, november 20-án, délelőtt 9 órai kezdettel a Műegyetemen rendezik meg az idei Űrnapot, ahol a hazai űrtevékenység elmúlt egy évben született eredményeiről számolnak be a szakemberek.  

Űrbuborék űrturistáknak - átlátszó űreszköz teljes körpanorámával

Néhány év múlva üzembe állhat egy olyan űrugrásra alkalmas eszköz, amelynek kabinjából úgy tekinthetnek ki az űrturisták, mint egy hatalmas átlátszó buborékból.  

Megjavították a nagy hadron ütköztető hűtőrendszerét

A hűtőrendszer meghibásodása miatt múlt pénteken felfüggesztették a munkát a Genf melletti nagy hadron ütköztetőben (LHC), a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezésében. A hibát azóta kijavították, és egyébként olyan jól halad a rendszer beállítása, hogy az első ütközések akár a következő héten megtörténhetnek.

Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót

"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetőt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az első protonnyalábokat óvatosan, lépésről-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyűrűben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következő hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdődhessenek a fizika alapvető kérdéseire válaszokkal kecsegtető ütközések. Képes beszámolónk a helyszínről.

Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera

A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.

Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval

A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végső célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.  

Közeledik a Rosetta-űrszonda a Steins-kisbolygóhoz - működési teszt élesben

Először próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-űrszondát. Ez lesz az első űreszköz, mely tartósan vizsgál közelről egy üstökösmagot, és az első, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdődik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda műszereiről, a várható tudományos eredményekről és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 3. rész: Hidegebb lesz, mint a világűr

Huszonhét kilométeres alagút, benne a világűrnél is hidegebb gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11 700 amper erősségű áram. A fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként. Többek között ilyen paraméterei vannak az alaphangon is 4 milliárd euróba kerülő, augusztusban induló nagy hadron ütköztető nevű részecskegyorsítónak, amely a legnagyobb a világon, és amelytől a világ legnagyobb kérdéseire is várunk válaszokat.

Közel tízezren jelentkeztek űrhajósnak

Beérkeztek a jelentkezések az Európai Űrügynökséghez: csaknem tízezer önkéntes jelentkező közül választják ki azt a közel egy tucat személyt, akik a következő évek során európai űrhajósok és azok tartalékai lehetnek.

Hadviselés a világűrben: műholdelhárító műholdak

A Pentagon több olyan programot is indított, amelyek keretében a részegységekként indított műholdak a világűrben állnak össze, illetve különféle interakciókat hajthatnak végre egymással. Már sikerült "élesben" megvalósítani üzemanyag-utántöltést és alkatrészcserét két műhold között. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a kísérletek valódi célja a műholdelhárító képességek próbája.

Hadviselés a világűrben: lézerfegyverek

Az első lézerek megalkotása után röviddel már filmek, regények sorában hadakoztak lézerfegyverekkel, de a valódi hadseregekben egyelőre nem jelentek meg. Mértékadó becslések szerint az elmúlt évtizedekben dollármilliárdokat költöttek a fejlesztésükre, és sokféle kísérletet hajtottak végre, köztük számos sikereset is - a fejlesztési eredményekből azonban nem lett sorozatban gyártott fegyver.

Kép az Endeavour landolásáról

Tizenhat világűrben eltöltött nap és 250 Föld körüli keringés után az Endeavour űrrepülőgép épségben landolt a floridai Kennedy Űrközpontban.

Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világűrben

Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményről.

Üzembe állt az új robotkar az űrállomáson - filmes beszámoló

Az Endeavour űrrepülőgép legénysége a második űrsétán sikeresen aktiválta a Dextre nevű új robotkart, amely a korábbi próbálkozások alkalmával még nem tudott áramot felvenni. A Dextre számos olyan precíziós művelet elvégzésére képes, amelyhez eddig űrséta keretében a világűrben dolgozó asztronauta kellett.

Csinos hölgy készül a Nemzetközi Űrállomásra

A képen látható hölgy lesz Dél-Korea első űrhajósa, aki egy orosz űrhajó fedélzetén ez év áprilisában a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utazik.

Hűtő nincs, pisztoly van, fürdés gázmaszkban - hétköznapok az űrben

A hírekben gyakran olvasunk az űrben végzett tudományos  kísérletekről és nagy szerelésekről - az asztronauták hétköznapi élete és a szerelések során jellemző körülmények azonban kevéssé ismertek a legtöbb ember számára. Kevesen gondolnák például, hogy a hatás-ellenhatás törvénye miatt még egy egyszerű csavar behajtása is komoly fizikumot igényel, és még kevesebben igazodnának ki elsőre a vákuumtoaletten. Képes összeállításunk az űrbeli mindennapi élet néhány érdekességéről.

Új modullal bővült az űrállomás

Az Atlantis űrrepülőgép rakteréből kiemelték és a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakoztatták az európai Columbus modult, a legfontosabb kutatólaboratóriumot. Képes összefoglalónk.

Betiltaná az űrfegyvereket Moszkva és Peking

31 kilós meteoritot találtak az Antarktiszon

Karneváli helyszínek az űrből - a hét műholdképe

A tavasz közeledtével itt a karneváli időszak - lássuk, hogyan fest az űrből a világ két leghíresebb helyszíne, a közeli Velence és a távoli Rio de Janeiro.

Tíz perc súlytalanság 35 millió forintért - építik az új magánűrhajót

A napokban mutatták be a Space Ship Two nevű magánűrhajó makettjét. Az űreszköz a tervek szerint rendszeresen szállít turistákat űrugrásokra, már a közeljövőben. A gép új fejezetet nyit az űrhajózás és az űrturizmus történetében: új típusú űreszközzel és új típusú meghajtással fognak repüléseket végrehajtani, magánpénzből finanszírozva.

Űrkutatási pályázatok diákoknak

A jövő űrkutatásával és az űrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.

A Voyager-2 a Naprendszer határán jár

Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe. 

A Sziámi-öböl - a hét műholdképe

A Sziámi-öböl Délkelet-Ázsiában a világűrből is látnivalók sokaságát kínálja. Heti műholdképünk leglátványosabb vízrajzi objektuma a hatalmas Tonlé-Szap mocsárvidék, amely Rejtő Jenő Az elveszett cirkáló c. könyvében is szerepet kap: itt feneklik meg Piszkos Fredék elkötött hadihajója.

Kezdődik a klímakonferencia - Bali és a Kis-Szunda-szigetek a világűrből

A december 3-án, hétfőn kezdődő nemzetközi klímakonferencia helyszíne, Bali eddig inkább a turizmust, a nyaralást juttatta eszünkbe. Lássuk, hogy néz ki e kis sziget és környéke a világűrből.

Lajka csak 5-6 órát élt

Mint arról korábbi képes-videós összeállításunkban beszámoltunk, 1957. november 3-án kezdődött Föld körüli pályán az első biológiai űrrepülés, azaz ekkor jutott el az első élőlény, a legendás Lajka kutya a világűrbe. A cikkhez számos hozzászólás érkezett, amelyek egy része szerint Lajka mindössze 5-6 órát élt. A cikk szerzőjének hozzászólása.