világóceán
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- Egyperces tudomány
- tengerkutatás
- mélytenger
- globális felmelegedés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Műanyaggal szennyezettek a kagylók a sarkvidéktől Kínáig
Hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroméretű - öt milliméternél kisebb átmérőjű - műanyagszemcséket tartalmaz a kagylók szervezete az Északi-sarkvidék Európához tartozó szárazföldi területeitől egészen Kínáig.
A világóceán mágikus ékköve: a Vörös-tenger
A földünk felszínét elborító hatalmas víztömegnek, a több mint 362 millió négyzetkilométer kiterjedésű világóceánnak talán nincs is még egy annyira különleges szeglete, mint a forró és végtelen homokpusztaságok közé ékelődő Vörös-tenger. A perzselő arábiai és a kelet-afrikai sivatagok kietlensége kiáltó ellentétben áll az általuk körülölelt kobaltkék víztömeg felszíne alatt rejtőző színpompás élővilággal, a nagy kékség misztikus birodalmával.
Sisakot viselt a lázálomszerű kambriumi miniszörny
A sci-fi, vagy még inkább a horror filmek világát idézi fel annak az 515 millió évesre becsült apró lénynek a fosszíliája, amelyet Dél-nyugat Kína kambrium időszaki tengeri rétegsorában fedeztek fel.
Száztizenkét ország szövetkezett a világtenger megmentésére
Több mint hatmilliárd euró gyűlt össze 112 ország állami- és magánkézből érkezett felajánlásai révén a Málta fővárosában, Vallettában megrendezett Our Ocean (A mi óceánunk) elnevezésű konferencián. A tanácskozás legfőbb célja a napjainkra aggasztó méretűre növekedett tengeri környezetszennyezés visszaszorítása.
Gyermektelenséggel a globális klímaváltozás ellen
A kevesebb gyerek születése lenne a leghatásosabb egyéni módszer a klímaváltozás megfékezésére - derül ki egy svéd tanulmányból.
2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal
Percenként egymillió műanyagpalackot vásárolnak az emberek világszerte, és az emberiség műanyagéhsége további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig, ami egyesek szerint a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú környezeti válsághelyzetet fog teremteni.
A mélység igazi kalandora: Jacques-Yves Cousteau
Nemrég kezdték vetíteni a mozikban a legendás tengerkutató, Jacques-Yves Cousteau nem mindennapi élettörténetéről szóló, A mélység kalandora című játékfilmet. Cousteau neve már életében fogalommá vált. A francia haditengerészet tisztjeként maga sem sejthette, hogy amikor 1936 forró nyarán mindössze egyetlen úszószemüveggel felszerelkezve először pillantotta meg a felszín alatti világot, ez a katartikus élmény nemcsak a saját életét, hanem az emberiség tengerhez fűződő kapcsolatát is mindörökre megváltoztatja.
Tudta, hogy angolnaszerű volt a legvérengzőbb őscet?
A jelenkori világóceán táplálékpiramisának csúcsán álló kardszárnyú delfint angol nyelvterületen gyilkos bálnaként emlegetik. Ez az elnevezés azonban sokkal jobban illik arra az angolnaszerű testtel rendelkező és a mai ámbráscetnél is hosszabb őscetre, amely az eocén időszak tengereit tartotta rettegésben.
A legfélelmetesebb zagyárak a világtenger felszíne alatt tombolnak
A heves trópusi felhőszakadások, vagy vulkánkitörések után alázúduló sárfolyamok súlyos pusztítást okozhatnak, esetenként kisebb falvakat, településeket is maguk alá temetve. Kiterjedésüket tekintve ezek a pusztító felszíni zagyárak apró csermelyek csupán az óceáni sötét mélységekben időnként elszabaduló üledékförgeteghez képest.
Tudja, melyik a világtenger legnagyobb medúzája?
Az Antarktiszt övező felfedezetlen mélyvizek még sok meglepetést tartogathatnak. Az egyik legfurcsább és átmérőjét tekintve legnagyobb medúzát is itt fedezték fel, az 1960-as években.
Futótűzzel kell szembenéznie az Amazonasnak
Fokozott futótűzveszéllyel kell számolnia idén az Amazonas-medencének a NASA figyelmeztetése szerint. A jelenség több millió fát és állatok tömegét érintheti.
Tudja-e, hogy mennyi színaranyt rejt a világóceán?
Történelmi tény, hogy az elmúlt fél évszázad alatt tizenkét ember járt a Hold felszínén, de a világtenger legmélyebb pontjára, a 11 034 méter mély Mariana-árok fenekére eddig csak hárman jutottak le. A bolygó 71 %-át elborító víztömeget még mindig sokkal kevésbé ismerjük, mint kozmikus környezetünket.
Miért nincsenek csontvázak a Titanic roncsai között?
Igazi világszenzáció volt, amikor a Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatója, dr. Robert D. Ballard 1985. szeptember 2-án bejelentette, hogy az általa vezetett francia-amerikai expedíció megtalálta a legendás óceánjáró, a Titanic roncsait Új-Fundlandtól 900 kilométerre délre, az atlanti fenéksíkságon. Az ezt követő expedíciók számos tárgyat felhoztak az irdatlan mélységben nyugvó roncsról, emberi maradványokat azonban nem találtak.
A Föld utolsó nagy fehér foltja, a világóceán
Sokkal jobban ismerjük a Hold felszínét, mint a világtenger mélyét. Robert D. Ballard, a Titanic roncsának felfedezőjétől származik ez az igen találó, szállóigévé lett megállapítás, ami kiválóan érzékelteti azt a problémát, hogy közvetlen kozmikus környezetünket jóval alaposabban feltártuk, mint a lábunk előtt hullámzó hatalmas víztömeg ismeretlen mélységeit.
Tudja-e, hogy miért sós a tenger?
A világóceán egészét tekintve a tengervíz sótartalma kiegyenlített, átlagértéke mindhárom nagy óceáni medencében lényegében azonos. A geológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy a tengervíz sótartalma több százmillió éve változatlan. Önként adódó kérdés, hogy vajon mitől sós a tenger, és miért stabil a sótartalom.
- 1