Amit mindig is tudni akart a vikingekről, de sosem mert megkérdezni

Folyamatosan ordító, és a vállukon döglött állatok bőrét hordó vademberekként gondol a vikingekre? Pedig ennél többet is lehet ma már tudni róluk. Skandináviában például bámulatos mennyiségű múzeum és skanzen őrzi a vikingek ezeréves emlékét, ugyanakkor Dániában hagyományos bemutatótérként működő és interaktív élményeket kínáló emlékhelyeket is találunk. Az összes helyet felsorolni egyetlen cikkben reménytelen vállalkozás lenne, de adunk egy kis ízelítőt abból, amit egy-egy ilyen viking hely nyújtani tud.

A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!

A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.

Az új norvég múzeumban életre kelnek a vikingek

Jóval nagyobb a mai macskák mérete, mint viking őseiké

A Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a háziasított macskák a történelem évszázadai során jó néhány centimétert nőttek. A most felbukkant, közel kétezer éves maradványok szerint mintegy 16 százalékkal termetesebbek, mint viking elődeik.

Vízállóvá tették hajóikat a normann portyázók

A vikingek páratlan technológiai újításainak köszönhetően hódították meg Európát. Skandináv kutatók most azt állítják, hogy a hódító törzsek fedezték fel az ipari mennyiségű szurok készítésének előnyeit, amelyet aztán impozáns hajóik szigetelésére használtak. Az így vízálló vízi járművekkel már bátran indulhattak nagyszabású és hosszú portyázásokra egész Európában.

Jönnek vissza a Vikingek - friss fotók

Élezik a kardokat, jönnek vissza a Vikingek a tévébe

Novemberig várni kell, de látványban aligha lesz hiány.

Viking amazonok: sereg élén, parancsnokként küzdhettek a harcias nők

A férfiak által dominált világban a viking nők örökölhettek, birtokokat vezethettek, területeket uralhattak és kedvük szerint akár harcolhattak is. Ez az elmélet most újabb, az eddigieknél meggyőzőbb bizonyítást nyert: archeológusok egy női harcos maradványaira bukkant Svédország egykor vikingek lakta területén.

A viking, aki Kolumbusz előtt fedezte fel Amerikát

Csaknem pontosan ötszáz évvel Kolumbusz előtt hajózott Amerikába a nagy viking vezér, Leif Eriksson. Az izlandi felfedező 1000 körül első európaiként érte el Észak-Amerika partjait, egészen pontosan a mai Új-Fundland területét.

Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.