űrszonda
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Képek a Cassini haláltáncáról
Ismét adatokat küld a Cassini űrszonda a Földre, miután megkezdte végső ugrását a Szaturnusz gyűrűi és felhőzete közötti régióba. Közben új képeket is közzétett a NASA az űreszköz haláltáncáról.
- címkék:
- Cassini
- űrszonda
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhő »
A Nagy Fináléra készül a Cassini űrszonda
Titokzatos hatszög a Szaturnusz északi féltekéjén, a gyűrűk szerkezetének meglepő új részletei, leszállás a Titan holdra, az élet lehetősége az Enceladus holdon – egyebek mellett ezeket köszönhetjük a Cassini szondának és a Huygens leszállóegységnek. A küldetés azonban hamarosan véget ér, és a Cassini a Szaturnuszba csapódva megsemmisül.
Ezért vált száraz, hideg világgá a Mars
A Napból kirobbanó részecskék miatt vált az egykor a Földéhez hasonló légkörrel rendelkező Marsból száraz és hideg, életre alkalmatlan bolygó.
- címkék:
- napszél
- kutatás
- űrszonda
- Mars
- Címkefelhő »
Elveszett űreszközt talált a Holdnál a NASA
Elveszett űrszondát sikerült megtalálnia a NASA-nak egy kísérleti stádiumban lévő új radartechnika segítségével.
- címkék:
- radar
- űrszonda
- keresés
- NASA
- Címkefelhő »
Ha ránk szakad az ég, nekünk harangoztak
Jelenleg nem tudnánk megvédeni a bolygót egy esetleges aszteroidabecsapódástól. E vészjósló vélemény nem aggodalmaskodó laikusoktól, hanem egyenesen az amerikai űrügynökségtől származik. Egy veszélyes égitest megtalálására, eltérítésére vagy megsemmisítésére alkalmas űrszerkezet megépítéséhez több évre és nem kevés pénzre van szükségünk, így nem csoda, ha a Föld megóvásához szükséges technika kifejlesztése csak döcögősen halad. Ráadásul előbb meg kellene találni a legveszélyesebb űrsziklákat.
Fantasztikus képek a Mars északi jégsapkájáról
A Mars északi sarki jégsapkájáról készült képeket közölt az Európai Űrügynökség (ESA), melyet a Mars Express nevű űrszonda felvételeiből állítottak össze.
- címkék:
- képek
- űrszonda
- ESA
- Mars
- Címkefelhő »
Űrszonda indul egy bizarr fémvilág felé
Zöld utat adott a NASA annak a tervnek, amely űrszondát küldene a 16 Psyche néven ismert aszteroidára.
- címkék:
- kisbolygó
- űrszonda
- aszteroida
- küldetés
- NASA
- Címkefelhő »
Megérkeztek az ExoMars szondájának első képei
Elküldte a Földre a vörös bolygóról készült első felvételeit az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Trace Gas Orbiter (röviden TGO) nevű űrszondája - jelentette be kedden az Európai Űrügynökség és a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal.
Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége
Egy érzékelő hibája és az abból következő téves magasságmérés okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars űrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.
Világmegmentő küldetésért kampányolnak a bolygókutatók
Vezető bolygókutatók kampányt kezdeményeztek olyan űrmissziók indításáért, amelyek célja a Földbe esetlegesen becsapódó aszteroidák elleni védekezés módszereinek kidolgozása.
- címkék:
- űrszonda
- aszteroida
- NASA
- ESA
- Címkefelhő »
Szuperteleszkóppal térképezik fel az űrszemetet
Egy szuperteleszkóp segítségével vizsgálják, hogy merre, milyen és mekkora űrszemét köröz a Föld körül.
Leálltak a Jupiter körül keringő Juno űrszonda berendezései
Leálltak a Jupiter körül keringő Juno űrszonda kamerái és műszerei - közölte szerdán az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
Az európaiak szeme a Marsra szegeződik
Finisébe ért az Európai Űrügynökség és az Orosz Szövetségi Űrügynökség nagy közös projektjének első szakasza, amelynek keretében október 19-én, szerdán egy leszállóegység landolna a Mars felszínén. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, a Schiaparelli lesz az első olyan európai kutatóeszköz, amely sikerrel szállt le a vörös bolygón.
Arannyal vonja be a NASA a szondáit
Nem csoda, hogy az űrkutatás ennyire költséges - a NASA egyenesen arannyal vonja be az űrszondáit! Persze valószínűleg nem ez a legdrágább része egy ilyen megépítésének, de elengedhetetlen, hogy hatékonyan megvédhessék az eszközt a sugárzástól.
- címkék:
- arany
- űrszonda
- Egyperces tudomány
- NASA
- Címkefelhő »
A Pluto szomszédját vizsgálja a New Horizons
A New Horizons-űrszonda nem áll meg a Pluto után sem - folytatja útját a Kuiper-öv többi objektuma felé. A következő célpont a 2014 MU69 katalógusjelű KBO, a szonda azonban időközben lencsevégre kapta az 50000 Quaoar kisbolygót, amelynek létezéséről 2002 óta tudunk.
Elképesztő messzeségekbe vihet a napenergia
A Jupiterhez megérkező Juno történelmet írt, hiszen ez az első olyan űrszonda, amelynek a külső Naprendszerben napelemekkel biztosítják az energiaellátását. Korábban ezt a feladatot az űr távoli régióiba küldött eszközöknél radioizotópos generátorok látták el, az űrkutatást azonban plutónium hiány fenyegeti, ami másfajta utakra tereli az űreszközöket tervező mérnököket.
Ősszel indul a legveszedelmesebb aszteroidát felderítő űrszonda
Idén szeptemberben indítanák a NASA űrszondáját a Földet talán leginkább fenyegető aszteroidára. A Bennu néven ismert földközeli objektum tanulmányozásával a tudósok a Naprendszer korai időszakáról és az élet keletkezéséről is információkhoz juthatnak.
- címkék:
- űrkutatás
- kisbolygó
- űrszonda
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhő »
Morzekódot fotózott a Marson az űrszonda
Furcsa, morzekódra emlékeztető homokbuckákat szúrt ki az egyik Mars körül keringő űrszonda.
- címkék:
- űrszonda
- Dűne
- fotó
- Mars
- Címkefelhő »
Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy űrsiker
A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhető, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételről.
Célegyenesben a Juno űrszonda
Színes felvételt lőtt a Juno űrszonda a Jupiterről. A kép elkészülésének idején – vagyis június 21-én – a NASA szondája 10,9 millió kilométerre járt a gázóriástól. A kutatóeszköz július 4-én éri el a bolygót.
- címkék:
- Jupiter
- űrszonda
- Juno
- NASA
- Címkefelhő »
Lesifotó készült a Curiosityről
Lesifotót készített a Marson ügyködő Curiosity roverről a Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda. A marsjárót a Naukluft-fennsíkon sikerült lencsevégre kapni.
Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka
Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklődőknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno űrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhőrétegén, hogy megtudja, mi rejtőzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai időszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.
Újabb áttörés jöhet a gravitációs hullámok kutatásában
Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint teljes siker a gravitációs hullámok felkutatását célzó technológiákat tesztelő LISA Pathfinder űrszonda.
Furcsa méréseket készített a Vénuszon a becsapódott űrszonda
Sokkal hidegebbet mért a legforróbb bolygó légkörében a két éve becsapódott ESA-szonda, mint amire számítottunk: a Vénusz pólusai felett akár -150 Celsius-fokra is lehűlhet a hőmérséklet.
Űrbéli nyomozás az élet eredete után
Megkezdődtek az OSIRIS-REx űrszonda termo-vákuum tesztjei a Lockheed Martin laborjában, mellyel ismét egy lépéssel közelebb került az idén őszre tervezett indítás. Az ambiciózus tervek szerint a szonda meglátogatja a Föld-közeli Bennu aszteroidát, amelyből mintát vesz és visszahozza a Földre a tudósoknak.
Európa és Oroszország közösen indít űrszondát a Marsra
Először indít közös expedíciót a Marsra az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz. Az ExoMars űrszonda és a Schiaparelli landolóegység március 14-én egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén indul útnak a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból.
- címkék:
- űrkutatás
- űrszonda
- ESA
- Mars
- Roszkoszmosz
- Címkefelhő »
Nem sikerült kapcsolatot teremteni a Philae-vel
Hamarosan végéhez ér a Csuri üstökösre küldött Philae küldetése: az Európai Űrügynökség tudósai ugyan január végéig még próbálnak kapcsolatot teremteni vele, ám az üstökös felszínén uralkodó körülmények túlságosan zordak ahhoz, hogy a robot életben maradjon.
Lakható holdak után kutatunk majd a Jupiter körül
A Jupiter körül kutat majd lakható égitestek után egy űrszonda, amelynek megépítéséről az Airbus-csoport egyik tagvállalatával írt alá 350 millió eurós szerződést az Európai Űrkutatási Hivatal.
Villámtempóban élesedik a holdverseny
Ticket to the Moon #2 - élesedik a verseny, már a második hivatalos indítási szerződés is megvan a Google Lunar XPRIZE holdversenyében. Az amerikai MoonExpress csapatának holdszondája 2017 második felében indulhat égi kísérőnkhöz.
Újra megpróbál Vénusz körüli pályára állni a japán űrszonda
Öt évvel a sikertelen küldetése után újra megpróbálják Vénusz körüli pályára állítani az Akacuki légkörkutató űrszondát. A korábbi kísérletnél nem indult be a hajtómű, ezért az űrjármű elsuhant a bolygó mellett.
LISA fényt deríthet a gravitációs hullámok természetére
Az Európai Űrügynökség ma éjjel induló LISA Pathfinder űrszondájának egyik fő célja a gravitációs hullámok vizsgálata.
A Vénuszra vagy újabb aszteroidákra megy a NASA
Pokoli Vénusz, száguldó aszteroidák – ezen objektumok részletesebb vizsgálata is szerepel a NASA tervei között. Az amerikai űrkutatási hivatal öt lehetséges küldetést választott ki az úgynevezett Discovery-program keretében, a projektek mögött álló kutatócsoportok fejenként hárommillió dollárt kapnak a tervek kidolgozásához.
- címkék:
- Vénusz
- űrszonda
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhő »
Most még részletesebben nézhetjük a Ceres fénylő foltjait
Megérkezett az eddigi legjobb minőségű kép a Ceres törpebolygó fényes foltjairól. Az amerikai űrügynökség Dawn űrszondájának új felvételét nézve azonban továbbra sem lehet megmondani, pontosan mik is lehetnek ezek a felszíni képződmények.
- címkék:
- Ceres
- űrszonda
- Dawn
- Címkefelhő »
Hihetetlenül gyorsan halad a New Horizons
Sokszor egyáltalán nem gondolunk bele, hogy milyen gyorsan haladnak a világűrben száguldó űrszondák – egy animáció most tökéletesen szemlélteti, mennyivel nagyobb sebességgel mozognak mint egy átlagos repülőgép.
- címkék:
- űrszonda
- sebesség
- animáció
- Gif
- Plútó
- New Horizons
- Címkefelhő »
Utoljára repült el a Cassini a Dione mellett
Utoljára repült el a Szaturnusz Dione nevű holdja mellett a Cassini-űrszonda, amely kedd éjszaka 500 kilométerre közelítette meg a jeges holdat - közölték a NASA szakemberei.
- címkék:
- űrkutatás
- Szaturnusz
- űrszonda
- Cassini
- Dione
- Címkefelhő »
Zseniális fotók a Plútóról – íme, az első képek
A NASA New Horizons elnevezésű űrszondája 2006. január 19-én indult útjára, most pedig elérte célját, és lenyűgöző fotókat készített a Plútóról.
- címkék:
- csillagászat
- űrszonda
- bolygó
- Pluto
- NASA
- Címkefelhő »
Történelmi pillanat! Elhaladt a NASA űrszondája a Plútó mellett
Az űrkutatás történelmében most először közelítette meg ember alkotta eszköz a törpebolygót és holdjait.
- címkék:
- űrkutatás
- adatgyűjtés
- űrszonda
- bolygó
- NASA
- Plútó
- Címkefelhő »
Elhaladt a Plútó mellett a New Horizons
Pár óra múlva akár új, szuperközeli képeket is kaphatunk a Plútóról és holdjairól – a New Horizons, miközben elhalad a törpebolygó mellett, néma rádiócsendbe burkolózik, de utána elkezdi sugározni az adatokat a Földre.
Baj van a Plútóhoz közeledő űrszondával
Az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei egész vasárnap dolgoztak annak a számítógépes hibának a kijavításán, amely a Plútóhoz közeledő New Horizons amerikai űrszondán lépett fel.
A Csuri üstökös éjszaka sem pihen
A Csuri éjszaka is aktív marad - erről tanúskodnak a Rosetta legújabb felvételei, amelyeket az űrszonda az OSIRIS rendszerének nagy látószögű kamerájával készített az égitest "fejéről".
- címkék:
- csillagászat
- űrszonda
- üstökös
- Csuri
- Rosetta
- Címkefelhő »
Japán embereket küldene a Holdra
Japán azt tervezi, hogy 2018-ban, de legkésőbb 2019 elején űrszondát küld a Holdra egy tudományos misszióban. A japán űrkutatási ügynökség a programmal azt szeretné elérni, hogy Japán az űrkutatás terén lépést tartson a riválisokkal, köztük Kínával. Később embereket is küldene a Holdra.
- címkék:
- Japán
- Hold
- holdraszállás
- űrszonda
- Címkefelhő »
Megérkezett a Dawn űrszonda a rejtélyes Ceres törpebolygóhoz
2015. március 6-án állt a Ceres törpebolygó körüli pályára a NASA Dawn űrszondája. A kisbolygó-öv legnagyobb égitestét még nem vizsgálta űreszköz közvetlen közelről. A sok vízjeget tartalmazó és néha vízgőzt kibocsátó Ceres valószínűleg egy fejlődésében megrekedt bolygókezdemény, amilyet korábban még nem láthattunk ilyen részletességgel.
Weöres Sándor versét küldjük a Holdra
A költő Szembe-fordított tükrök című versének híres részlete nyerte azt a szavazást, amelynek győztese a Puli űrszondával utazhat a Holdra.
- címkék:
- Weöres Sándor
- kultúra
- űrszonda
- Címkefelhő »
Megtalálták az elveszettnek hitt marsi leszállóegységet
Megtalálták az elveszettnek hitt első európai marsi leszállóegységet, a brit Beagle2-t, amelynek 2003 decemberében kellett landolnia a vörös bolygón.
- címkék:
- űrszonda
- Mars
- Címkefelhő »
Meglett az űrszonda, ami először kutatott volna élet után a Marson
Elérte a Marsot, de minden kapcsolat megszakadt a Beagle-2 űrszondával 2003 decemberében. Az elveszett szondát most találták meg nagy felbontású fotók elemzésével.
Összedobnák a pénzt az első afrikai Hold-szondára
Közösségi finanszírozással indulna az első afrikai Hold-küldetés. Az Africa2Moon projekt szervezői a legszegényebb kontinens mérnökeinek és tudósainak következő generációját szeretnék megnyerni céljaikhoz.
- címkék:
- Afrika
- űrkutatás
- űrszonda
- Címkefelhő »
Ébresztőt fújtak az űrszondának
"Felébresztették" szombaton az eddig alvó üzemmódban haladó New Horizons amerikai űrszondát, amely a Plútó felé tart. Az űreszköz mostanra 4,8 milliárd kilométerre távolodott el a Földtől. Kilencévesre tervezett útján - a tervek szerint - 2015. július 14-én találkozik a Plútóval.
- címkék:
- űrszonda
- Plútó
- Címkefelhő »
A Földet fenyegető kisbolygóra indul a NASA szondája
Szabad jelzés kapott a NASA-tól az OSIRIS-REx űrszonda, amelyik két év múlva indulhat a Bennu kisbolygóra. Az apró égitest felszínéről – ha minden a tervek szerint alakul – akár 2 kg kozmikus anyagot is a Földre hozhat. A küldetés hét évig tart, az értékes minta 2023 őszén érkezik meg.
Ágyút visz magával a japán űrszonda
Négy évvel a Hayabusa (Sólyom) űrszonda sikeres visszatérése után a Japán Űrügynökség bemutatta az űreszköz utódját, mely idén kezdi meg négyéves utazását egy szénben gazdag aszteroida felé. Ágyút is visz magával.
Példátlan lépés az űrkutatásban: civilek aktiválták a NASA űrszondáját
„Veterán bolygóközi űrszonda két sikeres üstökösmegközelítés tapasztalatával munkát keres. Elektronikus rendszerei öregek, de működőképesek. Két működő rádiórendszer, bőséges üzemanyag-tartalék, egy tucat tudományos mérőműszer, jó állapotban. Áthelyezés is lehetséges. Az érdeklődők 2014. júniusig jelentkezzenek.”
- címkék:
- űrszonda
- üstökös
- ISEE-3
- NASA
- Címkefelhő »
Rövidesen becsapódik az amerikai Hold-szonda
A Hold fizikai környezetét tavaly ősz óta vizsgáló NASA-űrszonda, a LADEE április 21-én befejezi sikeres küldetését, és a 250 millió dolláros űrszonda a Hold túlsó oldalába csapódik. Szándékosan.
- címkék:
- Hold
- világűr
- űrszonda
- becsapódás
- Címkefelhő »
Hamarosan kiderül, mi van a Plútó felszínén
A NASA New Horizons űrszondája az egyik leggyorsabban száguldó űreszköz. Naponta másfél millió kilométert tesz meg, nyolc éve van úton, de már csak egy évet kell utaznia, hogy megérkezzék a Plútóhoz.
- címkék:
- Jupiter
- űrszonda
- Plútó
- New Horizons
- Charon
- Címkefelhő »
Jön a történelmi üstököstalálkozó
Közel tíz év utazás után rohamosan közeledik célpontja felé a Rosetta űrszonda. Ebben a hónapban kritikus részéhez érkezik a küldetése, mert két és fél évi hibernáció után kell feléleszteni.
Nagy volt a pezsgés az űrben, de az igazi dobások jövőre jöhetnek
Bővelkedett az óév az érdekes és fontos űreseményekben. A magánűripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok űrrepülőteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erőt gyűjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.
Napokon belül landol Kína titokzatos holdjárója
Kína harmadik Hold-szondája, a Csang’e-3 már a Hold körül kering. A tervek szerint napokon belül sima leszállást hajt végre, és a Jáde Nyúl nevű holdjáróval vizsgálni kezdi égi kísérőnket. Mit lehet tudni a kínai holdprogramról?
- címkék:
- Kína
- Hold
- Hold-szondák
- űrszonda
- Jáde nyúl
- Címkefelhő »
Már a Holdon is van szupergyors internet
Lézer segítségével képes szupergyors sebességgel kommunikálni a NASA a Hold környezetét kutató szondájával. Megdőlt az űrbeli internetes adatátviteli rekord.
Az eddigi legjobb kamera megy az űrbe
Egymilliárd csillagot katalogizál öt év alatt a jövő hónapban induló Gaia űrszonda. Az eddiginél ezerszer gazdagabb és ezerszer pontosabb képet kapunk a Tejútrendszer felépítéséről.
- címkék:
- Tejútrendszer
- űrszonda
- ESA
- Gaia
- Címkefelhő »
Kiderül, mit láttak az Apollo-űrhajósok a Holdon
Az Apollo-űrhajósok évtizedekkel ezelőtt szokatlan fényjelenséget figyeltek meg a holdi napkelték előtt. Most a NASA űrszondát indított a jelenség pontos magyarázatának tisztázására.
Csodálatos jelenség - égi rózsa a Szaturnuszon
Mint egy hatalmas vörös rózsa, úgy fest a Szaturnusz északi sarkán lefényképezett vihar. A NASA egyik űrszondájának sikerült megörökíteni a lélegzetelállító természeti csodát.
- címkék:
- Szaturnusz
- NASA
- vihar
- űrszonda
- rózsa
- Cassini
- Címkefelhő »
Lehoznák a kisbolygókat az égről
A NASA egyik legújabb ötlete: Hold körüli pályára vontatna egy kisbolygót. Korábban szóba került, hogy a Földre is lehozható lenne egy ilyen égitest. Megéri az erőfeszítést a vállalkozás?
Kirúgta az űrprogram két vezetőjét az orosz elnök
Menesztette állásából szerdán az orosz űrprogram két vezető tisztségviselőjét Dmitrij Medvegyev. A hónap elején három orosz műhold is a Csendes-óceánba zuhant.
Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb űreszközének
A világűr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy űrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az első landolás egy üstökösmagon az űrkutatás történetében, amelynek előkészítésében több hazai űrkutató műhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Műegyetem Űrkutató Csoportja felel.
Hazatérhet a kisbolygón landolt japán űrszonda
A Japán Űrügynökség sajtóközleménye alapján az Itokawa kisbolygón 2005-ben landolt Hayabusa űrszonda a számos technikai probléma ellenére 2010-ben visszatérhet a Földre.
Dönteni kell az új nagy űrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?
Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új űrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.
Odakint az űrben 2008-ban
A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.
Ritmikus kőzetrétegeket fotóztak a Marson - kép
A Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen befejezte az első szakaszban kétévesre tervezett küldetését, amelynek során több adatot sugárzott a Földre, mint az összes korábbi Mars-szonda együttvéve. Az űreszköz jelenleg hibátlanul üzemel, és jó eséllyel éveken keresztül kering majd bolygószomszédunk körül.
Ballonok és repülőgépek is mennek majd a Marsra
Ballonokat és repülőgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következő évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezőasztalon már körvonalazódnak a következő küldetések, amelyek 2020 körül első alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.
A felhők tetején a Vénusz atmoszférájában
A Venus Express űrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedő és süllyedő gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhők tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.
Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése
Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi.
Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép
Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegű, kőzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.
A Naprendszer peremén járunk
Október 19-én a NASA új űrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következő években haladnak majd keresztül.
Elindult az indiai Hold-szonda
Szerdán hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Űrközpontból sikeresen elindult India első űrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körű nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyből a NASA és az ESA több műszerrel is kiveszi a részét.
Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák
A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.
Feltérképezték a Vénusz perzselő szeleit
Az európai Venus Express űrszonda új megfigyelései alapján minden korábbinál részletesebb, térbeli felmérés készült a Vénusz légkörének eltérő magasságú tartományaiban jelentkező szelekről.
- címkék:
- Vénusz
- űrszonda
- Venus Express
- Merkúr
- Címkefelhő »
Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera
A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.
Bolygótudományi szeminárium Budapesten
Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttműködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsősorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.
Tovább dolgozhat minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejeződött a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda elsődleges küldetése. A sikeres működésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Hókirálynő és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait kereső Phoenix közel jár első nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az űrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Megjöttek az első képek a Marsról
A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is.
Történelmi kép az űrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik űreszközről fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerű látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-űrszonda az űrkutatás története során elsőként örökített meg egy másik űreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfőn hajnalban landolt Phoenix volt.
Landolt a Phoenix-űrszonda a Marson
Hazai idő szerint hétfő hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-űrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus művelet sikerességét a Mars Odyssey is megerősítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltűnése jelentett 1999-ben.
Mars-kutatás: egy korszak mérföldkövei képekben
A Phoenix-űrszonda néhány nap múlva leszáll a vörös bolygó északi poláris térségében, hogy mintát vegyen a vízjégtartalmú felszíni réteg anyagából, és részben feltárja a terület egykori lakhatósági viszonyait. Ez a küldetés jelképesen lezárja azt a több mint egy évtizede tartó korszakot, amelyben a víz és a formakincs-változások jelentették a Mars-kutatás fókuszpontjait, s megnyitja a biogén anyagok, illetve életnyomok terepi módszerekkel történő keresésének új, remélhetőleg még izgalmasabb időszakát.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülődik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-űrszonda, az első leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetőségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsőséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Már várják a Marson a Phoenix űrszondát
A Mars körül keringő három űrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Fél évszázada keresett jelenséget figyeltek meg a Napon - a hét asztrofotója
A Hinode napkutató űrszonda megfigyelései révén sikerült egyértelműen azonosítani azokat a régóta keresett mágneses hullámokat, amelyek a Nap külső légkörét felforrósítják.
Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-űrszonda
A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.
Szélsőségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI űrszondák megfigyelései alapján extrém magas hőmérsékletű napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Fél évszázados az űrkorszak első nagy tudományos eredménye
A Földet övező sugárzási övezet felfedezése az űrkorszak első nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két űrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.
Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett
Az Ulysses-űrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.
A Messenger-űrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfőn), magyar idő szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó első megközelítését.
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Látványos hold- és földfotók a japán Selene űrszondától
A Hold körüli pályán keringő japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre
A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.
Elindult a Dawn-űrszonda
Szeptember 27-én, magyar idő szerint 13:34-kor startolt a Dawn-űrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretű aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Készül a Hold felé az új japán űrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan űreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérőnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai űrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerű képződmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Új eredmények a Hold fejlődéséről
Az európai SMART-1 űrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlődéséről nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetőket is azonosítottak egyes területeken.