Marsi leszállóegységek madártávlatból

A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda nagyfelbontású kamerája megörökítette az összes, a vörös bolygón eddig sikeresen landolt amerikai űreszközt. Az 1999-ben eltűnt sarkvidéki leszállóegységet még nem találták meg, az újabb szonda pedig pár nap múlva érkezik.

Hadviselés a világűrben: műholdelhárító műholdak

A Pentagon több olyan programot is indított, amelyek keretében a részegységekként indított műholdak a világűrben állnak össze, illetve különféle interakciókat hajthatnak végre egymással. Már sikerült "élesben" megvalósítani üzemanyag-utántöltést és alkatrészcserét két műhold között. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a kísérletek valódi célja a műholdelhárító képességek próbája.

Két fényes űreszköz is látható az esti égen - megfigyelési tippek mindenkinek

A következő napokban az esti órákban repül el Magyarország felett a Nemzetközi Űrállomás és a hozzá csatlakozni készülő Jules Verne, az európai gyártmányú automatikus teherűrhajó. A két űreszköz látványos átvonulásait szabad szemmel is megfigyelhetjük, fényes, gyorsan mozgó pontok formájában. Időpontok és tippek az észleléshez.

Startolt az első európai teherűrhajó - film és képek az új űreszközről

Vasárnap sikeresen elindult az első európai teherűrhajó, a Jules Verne a Nemzetközi Űrállomásra a francia-guyanai Kourou űrközpontból. Az Európai Űrügynökség egyik legfontosabb fejlesztésének tekintett űreszköz biztosabb alapokra helyezi az űrbeli teherszállítást.

Közölték az első részletes eredményeket a Merkúrról

A Messenger-űrszonda mind a hét műszere tökéletesen üzemelt a Merkúrral való január 14-i, első találkozókor. Az űreszköz eddig 1213 felvételt és rengeteg mérési adatot sugárzott a Földre, és a NASA sajtótájékoztatót tartott az első részletes eredményekről.

Kell egy magyar műhold

Sokan azt gondolják, hogy műholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét - mondta az [origo]-nak a legnagyobb hazai űripari vállalat vezetője. A cég meg is tudná építeni az űreszközt, India pedig felajánlotta a pályára állítását.

Tíz perc súlytalanság 35 millió forintért - építik az új magánűrhajót

A napokban mutatták be a Space Ship Two nevű magánűrhajó makettjét. Az űreszköz a tervek szerint rendszeresen szállít turistákat űrugrásokra, már a közeljövőben. A gép új fejezetet nyit az űrhajózás és az űrturizmus történetében: új típusú űreszközzel és új típusú meghajtással fognak repüléseket végrehajtani, magánpénzből finanszírozva.

A Voyager-2 a Naprendszer határán jár

Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe. 

Az üstökös-szonda képei a Földről - a hét asztrofotója

A Föld közelében november 13-án száguldott el a Rosetta-űrszonda, hogy bolygónk gravitációja lendítsen egyet rajta. Az úgynevezett hintamanőver révén felgyorsult űreszköz látványos felvételeit mutatjuk be cikkünkben.

Az űrállomáshoz csatlakoztatták az új modult

A Discovery legénysége befejezte az első űrsétát, és az első fontos műveletet: a Harmony nevű új modul kikerült az űrrepülőgép rakteréből. A jelenlegi küldetés az első alkalom az űrkutatás történetében, hogy egyszerre két hölgy a parancsnoka két, egyidőben üzemelő és embert szállító űreszköznek.

Kína elindult a Hold felé

A kínai Change-1 nevű űreszköz szerdán, magyar idő szerint 12.05-kor elindult égi kísérőnk felé. Ez a távol-keleti állam első Hold-szondája, és talán az új űrverseny egyik résztvevője.

Készül a Hold felé az új japán űrszonda

2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan űreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérőnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.

Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-űrszondákról

Három évtizeddel ezelőtt indult a két amerikai Voyager-űrszonda a Nagy Utazás nevű útra, amelynek keretében hintamanőverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás űreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következő évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseiről.

Elindult az új Mars-szonda

Szombaton délelőtt, magyar idő szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az űreszköz egy  Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral űrkikötő 17A jelű indítóállványáról.

Útnak indult a Phoenix Mars-szonda

Útnak indította szombaton az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az űreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkező leszállási manőver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.

Pályán a felfújható űrhotel prototípusa

Sikeresen pályára állt és üzemel bolygónk körül a Genesis-2 jelű felfújható űreszköz, a jövőbeli tervezett űrhotelek lehetséges prototípusa.

Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz

Már több kisbolygót is meglátogattak űreszközök, sőt az Eros felszínére a NEAR űrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlődéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.

Számítógép-bonsai Japánből, űreszköznek álcázva

Space Cube, vagyis "Űrkocka" névre hallgat a világ legkisebb személyi számítógépeként hirdetett kütyü, amelyet - meglepő? - egy japán cég gyárt.

Hatékony napszélriasztó rendszer

A SOHO napkutató űrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-előrejelző rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévő módszernek köszönhetően már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve űreszközöket.

A COROT-szonda első exobolygója

Az európai kooperációban üzemeltetett COROT űrteleszkóp azonosította az első exobolygóját.

Szörfözés az űrben

Egy új ötlet szerint a bolygók mágneses terét is ki lehetne használni űreszközök felgyorsítására és irányváltoztatására.

Mágnesvasút az űrbe

A mágneses lebegtetésű vonatoknál alkalmazott megoldásokat űreszközök indítására is fel lehet majd használni, állítják kínai kutatók. Első terepasztal-kísérletük sikeres volt, a nagybani megvalósításra azonban jó esetben is évtizedeket kell várni. A lebegtetéses indítás nagy előnye a rakétatechnikához viszonyított olcsósága lehet.

Soha nem látott képek a Szaturnuszról

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda egyedülálló képeket közvetített a bolygót övező gyűrűrendszerről. Korábban egyetlen űreszköz sem tudta a gyűrűket ilyen "magasról" megörökíteni.

Problémák az új Mars-szondával

Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringő eddigi legsikeresebb űreszköznek tűnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt időszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítőképességét.

Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok

Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.

Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától

A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.

Emlékezés egy pazar Mars-szondára

Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.

Új célpontok a Deep Impact űrszondának

A korábban rendkívül sikeres alapküldetést végrehajtó űreszköz folytatja tevékenységét: a Boethin-üstököst látogatja meg, hibás kamerájával pedig exobolygókat fog észlelni.

Küldje el nevét a kisbolygóövbe!

A Dawn űrszonda 2007 júniusában indul a fő kisbolygóövbe. Aki még "fel akar kerülni a fedélzetre", az gyorsan látogassa meg az űreszköz honlapját.

Készül az új magánűrhajó

Nem csak biztonságos, de kényelmes is a turistáknak készülő új űreszköz belseje. Az SS2 prototípusának néhány fotóját már nyilvánosságra hozták, bár a próbarepülések csak közel egy év múlva kezdődnek, és a turistautakra 2009-től kerül sor.

Veszélyessé válhat az űrszemét

Becslések szerint - s ezt egyesek a legoptimistább forgatókönyvnek tartják - a világűrben száguldó roncsok száma 50 év múlva meghaladja majd a bolygónk légkörébe visszatérő és ott elégő hulladék mennyiségét. S mivel a Föld körüli űreszközök száma folyamatosan nő, az ütközéseknek is egyre nagyobb a kockázata.

Egy öngyilkos marsszonda terve

A NASA ismét olyan marsszondát tervez, amely nagy sebességgel becsapódva a felszín alá fúrja magát. Az ütközést azonban most olyan energikusra tervezik, hogy az űreszköz nem is fogja túlélni.

Úton van az első szonda a Plútó felé

2006. január 19-én, hazai idő szerint 20 órakor startolt a New Horizons szonda, az első űreszköz, amelyet a Plútóhoz küldött az emberiség. 2007 februárjában halad el a Jupiter mellett, és 2015. július 14-én érkezhet meg fő célpontjához.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Egy marsi éve a Marson

A vörös bolygón érvényes naptár szerint, a Spirit marsjáró most ünnepelte első születésnapját. A Marson egy év 687 földi napig tart, tehát a mi naptárunk szerint már majdnem két éve működik az űreszköz.

Levált az ugráló egység a Hayabusa-űrszondáról

A japán Hayabusa-űrszonda november 12-én ledobta Minerva nevű felszíni ugráló egységét az Itokawa-kisbolygóra. Sajnos a kapcsolat megszakadt a két űreszköz között.

Expressz indult a Vénuszhoz

Szerdán hajnalban Európa útnak indította újabb nagy bolygókutató űrszondáját. A Venus Express - amely a Marsot vizsgáló Mars Express ikertestvére - tíz év óta az első űreszköz, amelynek célpontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz.

Készülődik a Plútó-szonda

A NASA Plútó-szondája megérkezett a Kennedy Űrközpontba. Amennyiben a teszteken mindent rendben találnak, az űreszköz - ideális esetben - 2006 januárjában indul.

A NASA ismét repülési tilalmat vetett ki az űrrepülőgépekre

Ismét repülési tilalmat vetett ki a NASA az űrrepülőgépekre, miután a szerdán útjára indított Discoveryről az emelkedés közben készített videofelvételek egyike azt mutatta, hogy egy jókora habszigetelő-darab vált le az űreszköz külső üzemanyag-tartályáról - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal houstoni irányítóközpontja.

Történelmi felvételek a Mars körül

Először fordult elő az űrkutatás történetében, hogy egy másik bolygó körül keringő űreszköz megörökítette társait.

Startolt az üstökösbe csapódó űrszonda

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

Európa okos űrszondája elérte a Holdat

Az Európai Űrügynökség SMART-1 űrszondája jelenleg a pályára állás kritikus műveletét végzi a Hold körül. A fedélzeten lévő új technológiák eddig kitűnően vizsgáztak.

Új legénység indult az űrállomásra

Elindult az orosz Szojuz TMA-5-ös jelzésű űrhajón a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a következő féléves időszakra kiválasztott amerikai-orosz legénység október 14-én, csütörtök reggel a kazahsztáni Bajkonurból.

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Képgalériáink

Buszméretű műhold állt pályára

A NASA csütörtökön felbocsátotta hatalmas méretű, Aura nevű műholdját, amely az eddigi legkomplexebb légkörkutató űreszközként folyamatosan monitorozza bolygónk atmoszféráját.

Pazar képek a Szaturnusz holdjáról

A hétvégén megkezdődött a Szaturnusz holdrendszerének felderítése. A Cassini-űrszonda elsőként a Phoebe nevű holdat látogatta meg, teljes sikerrel.

Péntek este új világ tárul fel a Naprendszerben

Június 11-én 23 órakor a Cassini-Huygens-űrszonda elrepül a Szaturnusz Phoebe nevű holdja mellett. Ez lesz az első alkalom, hogy részletes felvételeket készíthetünk erről a nem mindennapi égitestről.

A Cassini első eredményei a Szaturnusznál

Alig egy hónap és a Cassini-Huygens-űrszondapáros pályára áll a Szaturnusz körül. Ám addig sem kell várnunk a látványos felvételekre: június 11-én a Phoebe hold mellett halad el a szonda, és jelenleg is ontja a Szaturnuszról készült képeket.

Megérkezett minden idők legdrágább űrszondája

A Cassini-Huygens-űrszondapáros május 18-án belépett a Szaturnusz rendszerébe. Ezzel végéhez közeledik egy hat és fél éves utazás, s rövidesen megkezdődik az űrkutatás egyik legizgalmasabb fejezete.