14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten

14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.

A világ legnépesebb országai

A fák a városok talajfelszíni hőmérsékletét 12 Celsius-fokkal hűtik

293 európai ország műhold-adatainak analízise azt találta, hogy a fáknak jelentős a hűsítő hatása, míg más zöldterületeknek nem.

Túzokvédelmi együttműködés

A túzokok védelmében eltűntek az oszlopok: csaknem 30 kilométer légvezetéket cseréltek földalatti kábelre a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

Ezért lesznek egyre méretesebbek a városban élő emlősök

Az elmúlt 80 évben a városban élő emlősök nagyobbak és nehezebbek lettek, mint vidéki társaik. A kutatók szerint ez elsősorban a könnyen hozzáférhető nagy mennyiségű táplálék rendelkezésre állásának és a ragadozók hiányának köszönhető, miközben a városi környezet egyre inkább kiterjeszti határait.

Pécs belvárosához közel már ilyen állattal is összefuthatunk

A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Újabb helyről került elő a szöcskeegér!

A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.

Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár

Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.

Kezdődik a szalakóták költése

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!

Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.

Országos vadállatszámlálás kezdődött Kenyában

Megkezdődött Kenyában pénteken az első országos vadállatszámlálás, amelynek célja a fajmegőrzés elősegítése, a vadállat-populációkat fenyegető veszélyek azonosítása.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton

Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.

Óriásiak, de még nagyobbra nőhetnek a kínai metropoliszok

Úgy tűnik, a koronavírus-járvány csak átmenetinek tekintett válság Peking településfejlesztési ambícióinak szempontjából. A rendelkezésre álló információk szerint ugyanis a Hszi Csin-ping kínai államfő vezette apparátus azt tervezi, hogy a gazdasági növekedés érdekében Kína metropoliszait még hatalmasabbra duzzasztja, annak ellenére, hogy több egészségügyi szakértő is figyelmeztetett a gigavárosok nagyobb járványügyi kockázatával kapcsolatban. Összeállításunkban bemutatjuk, hogyan lehetnek még nagyobbak Kína már most óriási méretű nagyvárosai.

Ez az apró kuvik egy kaktusz belsejébe rakja a fészkét

Az Arizona állambeli Tucson külterületén elhelyezkedő sivatagi völgyben egy ádáz ragadozó él, amelynek súlya kevesebb, mint egy pakli kártyáé. Ám bármilyen impozáns is a rozsdás törpekuvik kinézete, a fennmaradását több veszély is fenyegeti: a városi terjeszkedés, a határfalak építése és az éghajlatváltozás.

Tudja-e, hogyan lehet cicát tudományosan boldogan tartani a lakásban?

Az előzetes becslések szerint 2030-ra a világ lakosságának körülbelül a hatvan százaléka fog városokban élni, és minden harmadik megosztja a házát, lakását valamilyen házikedvenccel. Ám miután egyre több ember él egyre sűrűbben lakott városi környezetben, a háziállatok boldogsága egy felelős gazdi számára jelentős kihívásokat takar. Erre a felvetésre kereste a választ most a tudomány.

Veszély: az emberi haj, mint természetes guillotine?

Gyakran látni betegeskedő, nem túl egészségesnek látszó galambokat a városokban. Ráadásul bosszantóak és követelőzök. Nem meglepő, hogy miért nevezik ezeket a madarakat néha „szárnyas patkányoknak". Tény, hogy a galambok mindenhol jelen vannak, összeszedegetik az eldobott ételeket és városi környezetben nincsenek természetes ellenségeik. Másik abszolút jellemzőjük egy furcsa jelenség: a lábuk, ujjaik gyakran bénult vagy csonka, néha igen félelmetes látványt nyújtva. Az Ökológiai és Környezettudományi Intézet kutatócsoportja ennek az okára kereste a választ és megtalálták a bűnöst. Ez nem más, mint az emberi haj.

Vészhír: az európai fafajok fele veszélyeztetett

Az Európában honos fafajok több mint fele veszélyeztetett a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) által végzett állományfelmérés szerint.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan nézett ki egy híres, vagy épp csupán számodra ismert táj, épület 30, 50 évvel ezelőtt? Ha a válaszod igen, úgy imádni fogod a fejlődés gyönyörű vagy épp esztétikailag pusztító változásait bemutató képeit.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Egyetlen elképesztő animáción a világ városi lakosságának növekedése

Ha van a XX. század végének és a XXI. század elejének masszív, a világ gazdasági és össztársadalmi helyzetére jelentős hatást gyakorló trendje, akkor az a városiasodás robbanásszerűen lezajlott - és jelenleg is zajló - folyamata. A Visual Capitalist egyetlen látványos animáción mutatja be, hogyan növekedett a világ városainak népessége hét évtized alatt.

Bámulatos ábrán a világ nagyvárosainak növekedése

2016-ban 512 olyan város volt a világon, ahol a lakosság elérte az 1 millió főt. Ez nem mindig volt így, azonban az urbanizáció miatt ma már az emberek nagyobb eséllyel laknak városban, mint nem. Ázsia és Afrika elképesztő ütemben gyarapszik, míg Európában alig-alig figyelhető meg a népesség növekedése.

Megdöbbentő állapotok uralkodnak a brazil F1-es pályánál

A múlt hétvégi rablótámadásokra nem mentség, de magyarázat a látható szegénység a brazil F1-es pálya körül. A polgármester a privatizációtól remél javulást.

Ezek a világ legzöldebb városai

Érdekes projekt keretén belül méri a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), hogy mennyire zöld egy adott város. Párizst sokan a világ legszebb helyének tartják, de a felmérés szerint a francia fővárosnak még van hová fejlődnie.

Egy kontinens nagy lehetősége

Afrika jövőjét a következő három évtizedben jelentősen meghatározza majd, hogy miként alkalmazkodik a gyors urbanizációhoz. A jelenség elsőre ijesztő is lehet, de amennyiben a földrész országai jól kezelik a helyzetet, fontos lépést tehetnek egy stabilabb és virágzóbb jövő irányába.

Nagyot szólt Manhattan népességrobbanása

Látványos animáció készült az egykor kietlen sziget, Manhattan benépesítéséről. New Yorkot holland telepesek alapították a 17. század közepén; az első házak Manhattan déli csücskén, a Wall Street környékén épülhettek.

Rettenthetetlen madarak és óriás pókok a városban – evolúciós fordulópont?

Egy ideje már tudjuk, hogy az emberek és az általuk épített városok befolyásolják az ökoszisztémát, sőt bizonyos evolúciós változásokat is előmozdítanak. A jelek aprók, mégis meghökkentők. Például a városokban élő pókok nagyobbakká, a madarak szelídebbekké és bátrabbakká válnak vidéki társaikhoz viszonyítva.

Nem szabadulunk a nyestektől

A nyesteket sokan nem szeretik. Orgiákat rendeznek a padláson, elrágcsálják a vezetékeket az autókban. Ősszel különösen bosszantóak, pedig jobb megbarátkozni a gondolattal, hogy egyre többször találkozunk velük.

Mikor állunk le végre a szemeteléssel?

Magyarországon kéthavonta, az Egyesült Államokban havonta dob ki 60-80 kiló szemetet egy ember. A környezetszennyező anyagok közül a szilárd hulladékot termeljük a leggyorsabb ütemben, és ha minden így marad, a folyamat nem áll le a 22. században sem.

Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök

Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertőzött kullancsok. Az egyik sünről 238 élősködőt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepődtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.

Nincs menekvés a nyestek elől

A legszűkebb réseken is átpréselik magukat, és hatalmas ramazurit csapnak a padláson a városi nyestek. Éjjelente járják az utcákat zsákmány után kutatva, és desszertként szívesen csócsálják meg az autók vezetékeit. A kétségbeesett autó- és háztulajdonosok pedig számos netes fórumon próbálnak megoldást találni ellenük, de a szakértő válasza elkeserítő.

Háromszorosra puffadnak a városok

A következő években összesen 1,2 millió négyzetkilométerrel, azaz 13 magyarországnyi területtel híznak a világ nagyvárosai, amelyekben már most is a Föld népességének fele él. Ezzel párhuzamosan a bolygó egyetlen hatalmas parkolóvá alakul.

Mit tegyünk, ha felénk csörtet a vaddisznó?

Jelentősen elszaporodtak a vaddisznók az utóbbi tíz évben, és jobb velük vigyázni, mert a vadbiológus szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben. Mi a teendő, ha összetalálkozunk vele egy túra során?

Magasabb hangon dalolnak a nagyvárosi madarak

A madárdal is lépést tart a felgyorsult városi élettel, elődeikhez képest magasabb hangon igyekeznek hallhatóvá tenni magukat a mai verébsármányok.

Magyarországra is betörhetnek az erőszakos mókusok

Néhány évtizeden belül hozzánk is megérkezhetnek az intenzíven terjedő amerikai szürke mókusok, és rövid időn belül kiszoríthatják a vörös mókusokat. Az őshonos mókusoknál nagyobb és erőszakosabb állatok könnyen etetőgépnek nézhetik az embert, ha a parkokban rászoktatják őket az etetésre.

Rókák kóborolnak Vácott

Rókák jelentek meg Vác belterületén - erre a helyi polgármesteri hivatal közleményben hívta fel a lakosság figyelmét. A város főmérnöke az MTI-nek kedd délután azt mondta, hogy a lakossági bejelentések szerint 4-5 róka kóborolhat az utcákon, s a városvezetés többféle megoldást is fontolóra vesz.

Négy mázsa kenyeret dobálnak évente a Feneketlen-tóba

Napozóhelyért verseng az ékszerteknős a mocsári teknőssel, míg a tőkés réce nagyra nőtt díszpontyok elől próbálja megszerezni a vízbe szórt morzsákat a fővárosi Feneketlen-tónál. A XI. kerületi kis tavacska nemcsak a környéken lakók kedvelt sétálóhelye, de az élővilág számára is igazi zöld sziget a városban.

Nem lehet elbújni a zaj elől Budapesten

A közlekedési zaj akár másfél millió egészséges évvel is megrövidítheti az uniós polgárok életét, számszerűsítve pedig évi százmilliárd euró veszteséget okozhat. A budapesti zajszennyezés elrettentő mértékű - ezt mutatja az a stratégiai zajtérkép, amelyet minden uniós tagállamnak el kellett készítenie a zajcsökkentés érdekében. A most használt térképet 2012 június végéig kell frissíteni, de egyelőre nincs rá pénz.

A népesség öregedése jót tesz a Földnek

A városlakók több szén-dioxid kibocsátásához járulnak hozzá, fokozva a globális felmelegedést. Az elöregedés megrendíti a nyugdíjrendszereket, de jótékony hatással van a klímára. Az elöregedő társadalmak és a városiasodás jelentősen befolyásolhatja, mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe a következő 40 évben.