Nem szakadt szét, de az óceánba zuhant az űrállomásról leválasztott tartály

Hazai idő szerint hétfőn hajnalban egy nagyobb hűtőszekrény méretű tartály lépett be a Föld légkörének sűrűbb részébe a Csendes-óceán felett. A szerkezet - amelyet közel egy éve választottak le a Nemzetközi Űrállomásról - az egészségre ártalmas anyagot: ammóniát tartalmazott. Mint hétfőn kiderült, a légkörben felizzott darab veszélytelen helyen zuhant a világtengerbe.

Megfullad a Föld az űrszemétben

Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.

Kép: elégett a Föld légkörében az európai teherűrhajó

Szeptember 29-én, hétfőn délután a Jules Verne teherűrhajó, az Európai Űrügynökség ATV-sorozatának első tagja a tervek szerint levált az űrállomásról, és a Csendes-óceán felett elégett a légkörben.  

Késik az Orion űrhajó - animáció az új amerikai holdprogramról

Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után az eddig tervezettnél tovább kell várni az Orion űrhajóra, amely legkorábban 2014 szeptemberében indulhat az űrállomásra.  

Új űrruhákat és holdjárókat tesztel a NASA

A NASA a következő években több olyan programot is elindít, amelyek az űrrepülőgépek nyugdíjazása utáni időszak emberes űrtevékenységével kapcsolatosak. A Constellation program számos új fejlesztést foglal magában, ide tartozik az Ares hordozórakéták, az Orion űrhajó és az Altair nevű holdkomp fejlesztése.

Mentőexpedíciót szervez a NASA az űrrepülőgéphez

Az Atlantis űrrepülőgép október második vagy november első felében indulhat a Hubble-űrtávcső javítására. A Columbia 2003-as tragédiája óta ez lesz az első küldetés, amelynek során nem a Nemzetközi Űrállomás lesz a célpont. A NASA ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel készül.

Üzemkész az űrállomás egyik legnagyobb modulja

A Discovery űrrepülőgép küldetése eddig a terveknek megfelelően alakul: az űrhajósok mindhárom űrsétát végrehajtották, a japán Kibo-rendszer legnagyobb, most csatlakoztatott egysége tökéletesen működik, az egyik napelemtábla problematikus forgatószerkezeténél pedig mintát vettek a mozgást akadályozó anyagból. Képes-filmes beszámolónk az elmúlt napok aktivitásáról.

Helyén az új japán modul főegysége

Sikeresen befejeződött az első űrséta, amelynek során kiemelték és az űrállomáshoz csatlakoztatták a Kibo-rendszer legnagyobb egységét.  

Vulkáni köd a Hawaii-szigetek felett - a hét műholdképe

Űrfelvételeket nemcsak a műholdakon elhelyezett automata észlelőberendezések készítenek. Az emberes űrrepülések során is sok fénykép készül a Földről. Ráadásul az űrhajósok nem "automaták": felismerik az érdekes témákat. E heti műholdképünk esetében is ez történt.

Sikeresen dokkolt a Discovery

A Discovery hazai idő szerint június 2-án 20.18-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással, rakterében a japán Kibo-rendszer két egységével. Ezek közül a nagyobb elemet, a kutatómodult az első űrsétán, kedden csatlakoztatják az űrállomáshoz.

Mától jelentkezhetnénk űrhajósnak

Az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamaiban a mai naptól bárki jelentkezhet űrhajósnak, és ha megfelelő képességekkel rendelkezik, idővel az űrállomásra is eljuthat.

Filmajánló: 3D-ben a Nemzetközi Űrállomáson

A Cinema City IMAX mozijában már látható Az űrállomás 3D című film, amelyen a nézők térhatású felvételeken élvezhetik az űrbeli látványt. Megnéztük mi is.

Dokkolt az európai teherűrhajó az űrállomáson

Az Európai Űrügynökség (ESA) teherűrhajó-sorozatának első példánya, a Jules Verne az elmúlt napokban sikeresen végrehajtotta manőverezési feladatait, majd csütörtökön délután autonóm üzemmódban, földi segítség nélkül összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással.

Üzembe állt az új robotkar az űrállomáson - filmes beszámoló

Az Endeavour űrrepülőgép legénysége a második űrsétán sikeresen aktiválta a Dextre nevű új robotkart, amely a korábbi próbálkozások alkalmával még nem tudott áramot felvenni. A Dextre számos olyan precíziós művelet elvégzésére képes, amelyhez eddig űrséta keretében a világűrben dolgozó asztronauta kellett.

Endeavour: nincs komoly sérülés

Az európai Columbus modul után ismét nagy kutatóegység kerül a Nemzetközi Űrállomásra: a japán Kibo-rendszer első elemével hazai idő szerint kedden 7.29-kor startolt az Endeavour, megkezdve az eddigi leghosszabbra tervezett, 16 napos űrrepülőgépes küldetést.

Már szerelik az új modult az űrállomáson - a hét asztrofotója

Kiemelték a japán Kibo modul első elemét az Endeavour űrrepülőgép rakteréből, és sikeresen csatlakoztatták a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ezzel eredményesen zárult az eddigi leghosszabbra tervezett, 16 napos küldetés első űrsétája. Képes-filmes beszámolónk.

Hűtő nincs, pisztoly van, fürdés gázmaszkban - hétköznapok az űrben

A hírekben gyakran olvasunk az űrben végzett tudományos  kísérletekről és nagy szerelésekről - az asztronauták hétköznapi élete és a szerelések során jellemző körülmények azonban kevéssé ismertek a legtöbb ember számára. Kevesen gondolnák például, hogy a hatás-ellenhatás törvénye miatt még egy egyszerű csavar behajtása is komoly fizikumot igényel, és még kevesebben igazodnának ki elsőre a vákuumtoaletten. Képes összeállításunk az űrbeli mindennapi élet néhány érdekességéről.

Repülje körül az űrállomást!

A Columbus modul csatlakoztatása, a Nemzetközi Űrállomás jelentős kibővítése után szerdán, magyar idő szerint 15.07-kor landolt az Atlantis-űrrepülőgép a floridai Kennedy Űrközpontban. Összeállításunkban bemutatjuk a NASA filmjét, amelyen "körbejárhatjuk" az űrállomást.

Felélesztették az űrállomás új modulját - a hét asztrofotója

Kisebb számítástechnikai probléma után sikeresen üzembe helyezték a Nemzetközi Űrállomás újonnan felszállított nagy európai kutatómodulját, a Columbust. A munkák biztos befejezéséhez a küldetést egy nappal meghosszabbították. Képes összefoglalónk.

Új modullal bővült az űrállomás

Az Atlantis űrrepülőgép rakteréből kiemelték és a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakoztatták az európai Columbus modult, a legfontosabb kutatólaboratóriumot. Képes összefoglalónk.

Sikeresen dokkolt az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép szombaton, magyar idő szerint 18.17-kor sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással. Az első űrsétát az eredetileg tervezett időponthoz képest egy nappal később hajtják végre.

Startolt az Atlantis

Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idő szerint 20.45-kor startolt az Atlantis űrrepülőgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idő alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.

Karneváli helyszínek az űrből - a hét műholdképe

A tavasz közeledtével itt a karneváli időszak - lássuk, hogyan fest az űrből a világ két leghíresebb helyszíne, a közeli Velence és a távoli Rio de Janeiro.

Csak januárban indul az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép indítását az eredetileg tervezett december 6-a helyett jövő év január 2-ára halasztották. A start halasztásának oka a fő hajtóanyagtartályban lévő folyékony hidrogén mennyiségét érzékelő detektor meghibásodása. A jelenlegi indítási ablak december 13-án zárul be, ezt követően legkorábban december 30-án lehetne startolni. 13-ig azonban már kevés az idő a javításra, az év vége pedig nem kedvező időpont. A közel egyhónapos csúszás a NASA szerint nem okoz jelentős késedelmet az űrállomás fejlesztésében.

Indításra kész az űrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus

A Nemzetközi Űrállomás bővítése újabb mérföldkőhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésű nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis űrrepülőgép legkorábban december 6-án, hazai idő szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fő feladata az új egység csatlakoztatása lesz.

Szakadt és beragadt napelemekkel küzd a Discovery legénysége

A Nemzetközi Űrállomáson az elmúlt napokban három űrsétával folytatódott a munka. Az új modul beüzemelése mellett áthelyezték a P6-os napelemtábla-szegmenst, amelynek nyitásakor egy körülbelül 80 centiméteres szakadás mutatkozott az egyik napelemszárnyon. Egy másik helyen is probléma lépett fel: a napelemtáblák egyik mozgatómotorjánál a működést akadályozó fémszilánkot találtak, amit az utolsó űrsétán megpróbálnak eltávolítani.

Az űrállomáshoz csatlakoztatták az új modult

A Discovery legénysége befejezte az első űrsétát, és az első fontos műveletet: a Harmony nevű új modul kikerült az űrrepülőgép rakteréből. A jelenlegi küldetés az első alkalom az űrkutatás történetében, hogy egyszerre két hölgy a parancsnoka két, egyidőben üzemelő és embert szállító űreszköznek.

Az űrállomáshoz kapcsolódott a Discovery

Az új Harmony modult szállító Discovery űrrepülőgép összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással, miután ellenőrizték a külső hővédő borítást.

Új modult visz a Discovery az űrállomásra

Október 23-án, magyar idő szerint 17.38-kor startolt a floridai Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgép, rakterében a Nemzetközi Űrállomás legújabb egységével. A Harmony nevű új modul az öreg kontinens markánsabb jelenlétének nyitánya az űrállomáson, mert ideális esetben akár az idén hozzákapcsolhatják a nagy európai kutatómodult, a Columbust.

Endeavour: kisebb sérülés és számítógéphiba

Az űrrepülőgép hasi sérülése nem veszélyes, az űrállomás egyik számítógépe viszont megint "rendetlenkedett", miközben felszerelték a napelemtáblák új elemét.

Sikeresen landolt az Atlantis

Az Atlantis űrrepülőgép pénteken, közép-európai idő szerint 21.49-kor épségben landolt a kaliforniai Edwards-légibázison. Az űrrepülőgép és a Nemzetközi Űrállomás asztronautái a két nappal meghosszabbított küldetés során minden tervezett feladatot elvégeztek. Az új napelemtábla-rendszer üzemképes, és a számítógépek is újra megfelelően működnek az űrállomáson.

Befejeződött az utolsó űrséta

Az életre keltett orosz számítógéprendszer üzemelése megfelelő a Nemzetközi Űrállomáson. A korábban váratlanul jelentkezett hiba ellenére az STS-117 küldetésen az összes tervezett feladatot elvégezték az űrhajósok.

Megpróbálják kijavítani a sérülést az Atlantis űrrepülőgépen

Megkezdődött a munka odafent: hétfőn este kiemelték az Atlantis rakteréből azt a 16 tonnás, 367 millió dollár értékű szerkezeti elemet, amely az új napelemszárnyat tartja majd a Nemzetközi Űrállomáson. Vasárnapra egy extra űrsétát terveznek, melynek során az űrrepülőgépen lévő egyetlen komolyabb sérülés javítására kerülhet sor.

Folytatódik az űrállomás építése

Öthónapos szünet után szombaton (június 9-én) közép-európai idő szerint 01.38-kor sikeresen startolt az Atlantis űrrepülőgép a floridai Kennedy-űrközpontból. A küldetés egyik fő feladata a napelemtábla-rendszer továbbépítése lesz, amivel megkezdődnek az előkészületek a Nemzetközi Űrállomás európai és japán kutatómoduljának csatlakoztatására is.

New York és a Niagara vidéke - a hét műholdképe

Amerika keleti partvidékére, az Egyesült Államok és Kanada határára, az Atlanti-óceán és a Nagy-tavak közti területre látogatunk heti műholdképünkön.

Vihar Fokváros fölött

Nagyszerű keret volt, hogy új dolgokat tanuljak - interjú Simonyi Károly űrutazóval

A kéthetes űrutazásáról április 21-én visszatért Simonyi Károly az [origo]-nak többek között elmondta, hogy az űrállomáson a legtöbb ablak a padlón van, amelyeken keresztül néhány hely finom tetováláshoz hasonlít a Föld felszínén, hogy sajnálta az alvással töltött időt, és hogy 5-10 év múlva a számítógépes felhasználói minőség olyan jó lehet, mint most a legjobb játékprogramoké.

Velence az űrállomásról

A Nemzetközi Űrállomásról 2007. március 15-én készült felvételen a lagúnák városa látható. Az űrből is szembetűnő a Velencei-lagúna (Laguna di Venezia) szigeteinek eltérő funkciója.

Sikeresen landoltak Simonyiék

Simonyi Károly, a magyar származású amerikai űrturista és két társa sikeresen landolt április 21-én (szombaton), hazai idő szerint fél háromkor a kazahsztáni sztyeppén. Az űrhajós saját honlapján olvasható információkból sok érdekes dolgot megtudhatunk arról, hogyan telt számára a 12 méregdrága nap az űrállomáson.

Egyelőre parlagon az antianyagot kutató mérőrendszer

Michael Griffin, a NASA vezetője nemrég egy szenátusi bizottság ülésén bejelentette, hogy nem tudják űrrepülőgéppel a Nemzetközi Űrállomásra szállíttatni az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) nevű kísérleti rendszert, mert valamennyi tervezett űrrepülésre az űrállomás építésének befejezéséhez van szükség, és más célra nincsen szabad raktérkapacitás. Az antianyag-kutatásra szolgáló mérőrendszer a fizikai Nobel-díjas Samuel Ting kezdeményezésére és vezetésével épült 1,5 milliárd dollár költséggel.

Hallgassa meg Simonyit az űrből!

Pénteken hajnali 1 óra 15 perckor körülbelül 8 perces sikeres rádiókapcsolatot létesült a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Nemzetközi Űrállomás között, melynek során a fedélzeten tartózkodó Simonyi Károly hat magyar diák kérdésére válaszolt. A szervezők a teljes hanganyagot elérhetővé tették.

Ma este jól látható a Nemzetközi Űrállomás

Simonyi Károly űrutazása alatt a Nemzetközi Űrállomás több alkalommal is megfigyelhető hazánkból, méghozzá távcső nélkül, a kora esti órákban. A legjobb láthatóság éppen Az űrhajózás napjára, április 12-ére esik. Cikkünkből megtudhatja, hogyan figyelheti meg a látványos jelenséget.

A startra készül a második magyar űrutazó

Ha minden a tervek szerint alakul, április 7-én Simonyi Károly lesz a második hazánkfia, aki eljut a világűrbe. Az Egyesült Államokban élő informatikus-üzletember több mint 20 millió dollárt, körülbelül 4 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett azért, hogy ő lehessen az ötödik űrturista a világon. Az elmúlt napokban Simonyi a starthoz vezető célegyenesbe érkezett: március 27-én tért vissza Bajkonurba, az indulás előtti végső felkészülésre. Simonyi néhány személyes tárgyat is magával visz az űrállomásra, ezek között gyermekrajzok és címerrel ellátott magyar zászlók is lesznek.

Becsavaró pisztoly az űrben - felvétel a szerdai űrsétáról

Sikeres űrsétát hajtott végre a Nemzetközi Űrállomás legénysége január 31-én. Az űrállomás külső elemeinek szerelése a következő 6 napban további két séta során folytatódik.

Kezdődhet az űrállomás átalakítása

Hétfőn este 22:12-kor a Discovery csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz. Az eddig elkészült videofelvételek és radarmérések alapján nem történt veszélyesnek tekinthető esemény a start során. Minden készen áll arra, hogy az űrhajósok megkezdjék az űrállomás egyik legnagyobb átalakítását.

Felfújható űrmodulok

Július közepén Szibériából orosz rakétával juttatták 550 kilométer magasra a Genesis-1 űrmodult, egy majdani űrállomás részegységét, előképét. A modul nem szivárog, belsejében állandó a nyomás és a hőmérséklet. Lakói - a fellőtt csótányok és lepkék - sorsáról egyelőre még nincsenek megbízható adatok. A felfújható űrállomás megépítését Robert Bigelow amerikai hotelmágnás finanszírozta.

Jó erőben az Atlantis

Az Atlantis külső burkolata sérülésektől mentes. Megkezdődött az új napelemtábla felszerelésére az űrállomásra.

Épségben landolt a Discovery

A Discovery tökéletes program során bizonyította, hogy az űrrepülőgép fejlesztései biztonságosak, és a rendszer az űrállomást is ki tudja szolgálni. A gép hétfőn, hazai idő szerint 15.14-kor landolt a floridai Kennedy Űrrepülőtéren.

Sikeresen dokkolt az űrrepülőgép - egyelőre nincs nyoma sérülésnek

A Discovery csütörtökön, magyar idő szerint 16:52-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással. Az űrállomásról készült felvételek első gyors vizsgálata során nem mutatkozott komolyabb sérülés a gépen - a küldetés tehát felhőtlennek ígérkezik.

Pályázati felhívás: A jövő század űrállomása

A Magyar Csillagászati Egyesület és a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola pályázatot hirdet általános iskolás tanulók és tanulócsoportok számára.