Univerzum
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Világegyetem
- csillagászat
- galaxis
- Ősrobbanás
- Tejútrendszer
- legfrissebb
- legrégebbi
Hol vannak a földönkívüliek?
Enrico Fermi, a világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus 1950-ben egy tudományos konferencia ebédszünetében vetette fel először azt a problémát, hogy noha a matematikai logika alapján az univerzumban rengeteg fejlett civilizációnak kell léteznie, de az empirikus tapasztalatok nem igazolják ezt, mivel még a legfejlettebb csillagászati műszerekkel sem sikerült az idegenek létezésére utaló jeleket azonosítani. Ha a matematikai valószínűség szabályai szerint létezniük kell, akkor viszont hol vannak, és miért nem találjuk őket? A világhírű tudósról elnevezett Fermi-paradoxon ezekre a kérdésekre próbál választ adni.
KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?
Az egyik legizgalmasabb téma az űr és az űrkutatás, a körülöttünk lévő világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyűjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!
Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?
Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...
Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről
Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.
Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?
A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...
- címkék:
- Albert Einstein
- Edwin Hubble
- galaxisok
- Világegyetem
- kozmológia
- fénysebesség
- multiverzum
- gravitáció
- Univerzum
- Ősrobbanás
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- vöröseltolódás
- táguló világegyetem
- speciális relativitáselmélet
- párhuzamos univerzumok
- téridő görbület
- térelmélet
- Címkefelhő »
Tudta-e, hogy egy távoli csillagkatasztrófa emlékét viseli a nyakán?
A 20. század tudományos forradalma előtt nem volt világos, hogy mi táplálja a Nap és a csillagok tüzét, illetve az sem, hogyan keletkezhettek a rendkívül stabil nehéz elemek, mint amilyen például az arany vagy az ezüst. Csak a kvantumfizika hajnalán jöttek rá, hogy a csillagok tüzét nem kémiai folyamatok, illetve nem a gravitáció, hanem valami egészen más, a magfúzió élteti. De önmagában még ez sem adott magyarázatot arra, hogy a vasnál nehezebb elemek, amelyek a világegyetem ősanyagához, a hidrogénhez képest extrém ritkának számítanak az univerzumban, miként jöhettek létre. A csillagfejlődés törvényszerűségeinek feltárása vezetett ...
Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá
Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.
- címkék:
- exobolygók
- galaxisok
- Tejútrendszer
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- felfedezés
- szupernóva-robbanás
- kettős csillag
- asztrofizika
- röntgenforrás
- eseményhorizont
- M51 Örvény-galaxis
- optikai fénytartomány
- XMM-Newton űrtávcső
- NASA
- Európai Űrügynökség
- Chandra űrtávcső
- Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központ
- Címkefelhő »
Kiderítették, hogy keletkezik a csontjainkban fontos fluor az Univerzumban
Új felfedezés világít rá arra, hogy a csontjainkban és fogazatunkban fluoridok formájában előforduló kémiai elem, a fluor hogyan keletkezik az Univerzumban. Az Európai Déli Obszervatórium együttműködésével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy csoportja olyan távoli galaxisban is kimutatta ezt az elemet, amelynek fénye több mint 12 milliárd év alatt ér hozzánk. Ez az első alkalom, hogy ilyen távoli csillagképző galaxisban fluort detektáltak.
- címkék:
- Univerzum
- fog
- csont
- keletkezés
- Fluor
- Címkefelhő »
Az emberiség valódi határa: Amit sosem fogunk elérni
Létezik olyan határ, amit sosem tudunk átlépni? Helyek, amelyeket sosem fogunk elérni, még úgy sem, ha mindent megpróbálunk? Mint kiderült, léteznek. Még a sci-fi filmekből ismert technológiával is limitálva lennének a lehetőségeink, ez ellen nem tudunk mit tenni. Felvetődik tehát a kérdés: mekkora a körülöttünk lévő univerzum, és milyen messzire tudunk eljutni benne?
Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany
A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.