Bujtor István, a halhatatlan Ötvös Csöpi élete: látványos pofonok és drámai mélységek

A Balázs Béla-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett művész, aki az 1979-es filmszemlén a Legjobb férfialakítás díját is elnyerte, azt mondta egyszer: „A bátyám, Latinovits Zoltán művész volt, ez biztos, én nem tartom magam hozzá foghatónak. Időnként kicsúszik belőlem valami, ám attól még nem vagyok művész." Bujtor István előbb orvosnak készült, majd közgazdászdiplomát szerzett. Arra gondolt, hogy külkereskedőként teremt majd egzisztenciát. Másként alakult. Számtalan színpadi főszerepet is eljátszott, például Petrucchiót (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalskit (T. Williams: A vágy villamosa), Bromdent, aaz ...

Menthető és menthetetlen kollégák

Színész és rendező, a nemzet művésze, aki már harmincnégy évesen megkapta a Kossuth-díjat. Rendezett, tanított, íróként is jegyez több, hivatásával kapcsolatos könyvet. Az életét felidéző trilógiájának hat éve jelent meg első kötete A srác a kakasülőn címmel. Ezt követte két évvel később A férfikor hajnalán című könyv, s néhány hónapja már a trilógia harmadik része is olvasható. Címe: Köszönöm, Prospero! Huszti Péter a legújabb megjelenés apropóján adott interjút az Origónak, amelyben egyebek közt elmondja, miként élte meg „száműzetését" a Madách Színház padlására, miként lett barátja egy ezer fokon égő, önemésztésre hajlamos román ...

Mondja, elvtárs, maga miért nem szereti a kommunistákat?

Balázs Samu civilben egy brit főnemes tartózkodásával vett részt az életben. Ám szerepeiben képes volt a leghevesebb szenvedéllyel megfogalmazni a világról alkotott kritikai meglátásait. Azt vallotta: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Rendre éreztette: az a leghelyesebb, ha színpadon kívül a színész nem teszi kockára a méltóságát erős gesztusokkal. Makk Károly Liliomfi című alkotásának Szilvay professzora, vagy az ugyancsak Makk Károly rendezte Macskajáték Csermlényi Viktora, valamint számos klasszikus és kortárs darab meghatározó szereplője a honi színháztörténet egyik legnagyobb színművésze. Mindamellett jellemes, egyenes ...

A legnagyobb magyar tragikomika, aki visszaküldte Moszkvába a kommunista igazgatónőjét

A legnagyobb magyar tragikomika, írta róla még a színésznő életében az érte rajongó kritikusoj egyike. Rajta ragadt a jelző, ami arra utalt, hogy Dajka Margit a színházi műfajok mindegyikében kivételes teljesítményekre volt képes. Időskori, egy gyermekeknek készült előadásban játszott legendás szerepe kapcsán személyiségéhez hozzátapadt egy másik jelző is: Bors néniként sokak emlékezetében angyali teremtésként maradt meg. Pedig tudott karcos is lenni, de csak akkor, ha igaztalannak érzett egy helyzetet – az életben, vagy a színpadon. A második világháború idején – már a kor egyik legnagyobb színházi sztárjaként – élete kockáztatásávval ...

Óhatatlanul átláttuk a rendszer lényegét

A Kossuth-díjas színésznő két éves koráig képes visszaemlékezni élete meghatározó pillanataira. Úgy véli, nincs ebben semmi különös, mert ha egy gyermeket veszteség ér, megőrzi magában a veszteség előtti korszakának fontos történéseit. Edzett memóriával pedig a többi is könnyen rögzül. Piros Ildikó arról is beszél, hogy bár az emlékek is beépülnek mindabba, ami hozzájárul a színpadi figurák megformálásához, de a művészet lényege nem rendezhető képletekbe. Felidézi a kecskeméti kislányt, egykori önmagát, aki a Színművészeti Főiskolára kerülve azonnal filmezni kezdett, s a szakma elsajátítása közben már magabiztosabb volt a kamera előőtt ...

Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei

Táncos komikusként kezdte a pályát, majd a drámai karakterszerepek is megtalálták. 1945-ig több mint hetven filmben szerepelt. Aztán a mellőzöttséget is megtapasztalta. Hívő emberként nehezen viselte a második világháború utáni történéseket, az 1956-os forradalom után négy gyermekével együtt el akarta hagyni a hazáját. Elfogták, majd egyre színvonalasabb feladatokkal bízták meg. Tartottak a népszerűségétől. Mozifilmben nem foglalkoztatták többet, de vígszínházi szerepei mellett sokat dolgozott a televízióban, rádióban is. A hatvanas-hetvenes években az USA-ban, Kanadában, Svédországban turnézhatott, valamint fellépett Csehszlovákiábban, ...

Benkő Gyula békebeli eleganciája a Kádár-korban

Halála után a legtöbb megemlékező civilben is kifinomult stílusát emelte ki. Egyikük úgy fogalmazott: „Egy darab békebeli elegancia távozott vele." Benkő Gyula eleganciája elsősorban a tiszta értékeket ösztönösen felismerő, s azokhoz ösztönösen ragaszkodó szellemiségéből fakadt. A Vígszínház művészét még Jób Dániel szerződtette a társulathoz, amelyben természetesen nemcsak elegáns alakokat formált meg, de még azokat is elegánsan jelenítette meg, mert megértette motivációikat, és a róluk alkotott véleményét is „beleépítette" a karakterükbe. Néhány évvel a második világháború lezárása után tagja lett a Vígszínházat vezető igazgatói háármasnak, ...

Tudathasadásos állapot délelőtt egérnek lenni, este meg macskának

A Kossuth-díjas színésznő világhírűvé lett évfolyamtársak társaságában végezte a konzervatórium zongora szakát – az ének tanszak mellett –, majd bekerült a Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai színész szakára. Már főiskolás korában megismerte az ország Keleti Márton Csínom Palkó című mozifilmjének női főszerepében, majd színvonalas televíziós játékokban alakította sorra a klasszikus és kortárs hősnőket – miközben pályakezdő éveinek színházi jelenléte saját megítélése szerint is lehetett volna fajsúlyosabb. Aztán a Macskák című musical 1983-as Madách Színházi bemutatója után - mely produkció előadásain nyolcszázszor bújt bele a ...

Feleki Kamill, a "tüskés mimóza"

Ahogy ifjabb Latabár Kálmánt, úgy Feleki Kamillt is nevezték olykor magyar Fred Astaire-nek a pályája elején. Aki azonban elsősorban utolsó filmszerepe, az Uramisten című alkotás idős bűvészeként emlékszik rá, az el sem hinné: egy hajszálon múlt csupán, hogy generációjának egyik legnagyobb színésze kijutott a táncmesteri feladatokból, majd a táncos-komikusi szerepkörből. Az említett film kapcsán pedig - bár meghozta számára a chicagói Filmfesztivál legjobb férfialakításának díját, amelyet a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal kapott megosztva – sikerült úgy megsértődnie, hogy a rendezővel, Gárdos Péterrel is megszakította a kapcssolatot. ...

Annyira szerette a szépet a színházigazgató, hogy szépségkirálynőt vett el

Nehéz egy legenda utódjának lenni, főleg akkor, ha nehezebb körülmények között kell dolgozni, mint azt az előd tette. Ditrói Mór a Vígszínházat fennállásának első húsz évében vezette, amely időszak alatt a történelmi és társadalmi körülmények keveset változtak. Jób Dániel 1909-ben rendezett először a Vígszínházban, és 1948-ban utoljára: ez idő alatt minden megváltozott, ami csak megváltozhatott. 1921-től 1939-ig volt vezető, de az ő két évtizede alatt sokkal nagyobb hullámverésben kellett kormányozni a Vígszínház hajóját. Jób Dániel személyes érdeme, hogy bármilyen külső problémák veszélyeztették, megőrizte a Vígszínház működésének ...

Emléktáblát avattak Tolnay Klári egykori lakóházán

Emléktáblát avattak Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész halálának 20. évfordulója alkalmából egykori lakóházán, az V. kerületi Fejér György utca 6. szám alatt Budapesten.

A színésznő, aki Istennel indokolta Rákosi Mátyásnak a pártonkívüliséget

Játszotta Shakespeare Júliáját a Rómeó és Júliában, Madách Imre Éváját Az Ember tragédiájában, Molnár Ferenc Julikáját a Liliomban. Volt Balnche Tennessee Williams darabjában, A vágy villamosában; Martha, Edgar Albee Nem félünk a farkas című művében – és sok más remekmű női főhőse. Száznál több filmben is nyomot hagyott, olyan szerepekben, mint a Katyi című mozidarab Katyija, a Déryné címszerepe, a Pacsirta Valkaynéja, a Fekete gyémántok Theudelinda grófnője, a Vörös grófnő Geraldinja. Legendás szerelem fűzte második férjéhez Darvas Ivánhoz. Első házasságából született lányát még az ötvenes években arra ösztönözte: hagyja el a kommuunisták ...

Múltidézés: Tolnay Klári emlékmúzeum Mohorán

Retrókocsma vörös csillaggal és buddhista emlékhely

Aki Nógrád megye nyugati részében kalandozik, láthat szépséges kis falvakat, iskolának használt kastélyt, egy nagy színésznőnk emlékházát, de a legfontosabb, hogy megelevenednek számára azok az idők, amikor Mikszáth Kálmán rótta Palócföld útjait. Időutazás, aranyos, kedves emberek, rossz és kevésbé rossz utak, buddhista meditálásra alkalmas domb, egy kis ott felejtett szocializmus, szegénység és lelki gazdagság. Ezt mind-mind felvillantja az utazó előtt a dimbes-dombos, romantikus Palócföld.

Halhatatlan szerelem - Müller Péter Tolnay Kláriról írt könyvet

Sztárszerzőnk, Müller Péter csodálatos spirituális utazásra hív minket, amely során feltárja a 20. század különleges színészzsenijének, Tolnay Klárinak az életét. De nem azt, amelyet mi ismertünk, hanem a másikat, a karma és előző élete által is meghatározott, titkos életét. Kultúrcsemege Müller Péterrel.

Tolnay Klárira emlékezünk - ma lenne 100 éves a legnagyobb magyar díva

Tolnay Klári igazi legenda, akit percekig tapsolt a közönség, amikor egyik utolsó nagy szerepében, a Nagymamában, színpadra lépett. Személyes visszaemlékezés következik - hiszen a szerencsések közé tartozom: együtt játszhattam a legendás színésznővel.

Miniszterek gatyában - ünnepeljen velük!

Október 13-án, szombaton lesz a magyar fürdőkultúra napja, amelyet a Magyar Fürdőszövetség kezdeményezésére rendeznek meg. Ez alkalomból Budapest négy fürdője különböző programokat és kedvezményeket kínál vendégei számára. A Gellértben például fotókiállítás lesz archív képekkel korabeli hírességekről.

Karikatúrák és jóféle jazz

Járnak-e színházba a munkásszálló lakói?