ENSZ: fogytán az idő a klímaváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére

Fogytán az idő az éghajlatváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie - figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt.

A kétéltűek védelmében

A klímaváltozás az egyik legjelentősebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek működését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentős szárazodások, hőhullámok, erdei kisvizes élőhelyek megszűnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.

Az erdők sápadt hölgye

Könnyen elképzelhető, hogy kirándulásaink során a turista ösvény mentén kísért minket, vagy többször is elénk került és mi mégsem vettük észre...

Rekonstruálták az óceánok hőmérsékletének 700 ezer éves változásait

Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hőmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti, referenciaként használt érték fölé.

A zajszennyezés hosszú távon kockázatos a fák számára

A zajszennyezés hosszú távú kockázatot jelent a fák és más növények számára, a hatás pedig a zajforrás megszüntetése után is fennmaradhat - derül ki egy amerikai kutatásból.

Mit csinál a mókus télen?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felnémeti központi épületének környékén az ott dolgozók naponta is összefuthatnak a kertben két, sötétbarnás bundájú mókussal. Joggal merülhet fel a kérdés: mégis mit csinálnak a mókusok télen; hibernációs álomba szenderülnek, de akkor miért láthatjuk őket mégis a hóban ugrándozva, faágakon egyensúlyozva? Esetleg végig ébren vannak ezekben a zimankós hónapokban, de akkor mit esznek télvíz idején?

Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban

A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.

A koronavírusról neveztek el egy újonnan felfedezett légyfajt koszovói kutatók

koronavírusról neveztek el egy újonnan felfedezett légyfajt koszovói kutatók.

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta a delfinek és halak pusztulását Ghána partjainál

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta azoknak a delfineknek és különböző halfajoknak a pusztulását, amelyeknek a tetemeit tíz napja vetette a tengerpartra a víz Ghána különböző részein - közölték helyi tudósok.

Ritka zsiráfokat menekítettek ki egy "süllyedő" szigetről Kenyában

A ritka Rothschild-zsiráf kilenc példányát menekítették ki hajón egy elárasztás fenyegette szigetről a kenyai Baringo-tóban.

Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben

Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el.

Hat év alatt 107-tel nőtt az indiai orrszarvúak száma Nepálban

Noha sok állat elpusztult, hat év alatt 107 egyeddel szaporodott az orrszarvúállomány Nepálban - ismertette az országban tartott hatodik orrszarvúszámlálás eredményét a helyi nemzeti parki és vadvédelmi hatóság.

Így mentik meg a világ legnagyobb magvú, matuzsálemi korig élő növényét

A Lodoicea vagy coco de mer, magyar nevén tengerikókusz endemikus, azaz bennszülött, helyben élő és termő növényfaj a Seychelle-szigeteken. A botanikai ritkaságot a kihalás fenyegeti, de úgy tűnik, van remény, mert a helyiek összefogtak a megmentésére.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.

Három árva orángutánkölyköt mentettek meg Borneó szigetén

Egyre gyakrabban kerülnek veszélybe az orángutánbébik Borneó szigetén. A Borneói Orángutánmentő Alapítvány (BOSF) közlése szerint február közepe óta három 6-10 hónapos állatot kellett megmenteni, amelyek anyját valószínűleg megölték.

Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál

Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.

Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon

Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).

Veszélyes, ha ide fészkelnek a partifecskék, így védekezhetünk

A potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság, valamint önkormányzatok figyelmébe a Magyar Madártani Egyesület (MME) azért, hogy ezeken a helyeken ne tudjanak fészket rakni a partifecskék.

Ki fog halni az emberiség? Sir David Attenborough válaszolt

A híres természettudós, Sir David Attenborough válaszol egy négyéves kisfiú kérdésére, miszerint kihal-e az emberiség, mint ahogy a dinoszauruszok is.

Lencsevégre kapták a világ legritkább nagymacskáját Oroszországban

A márciusi tél után beindult a túzokdürgés a Kiskunságban

A hideg, havas márciusi időjárás következtében kicsit késve kezdtek násztáncba a túzokkakasok a felső-kiskunsági pusztákon, de már látványos vetélkedés folyik a dürgőhelyeken.

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt?

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

Délszaki kaktuszok bukkantak fel Magyarországon

Őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik. Most már kaktuszok is fenyegetik a hazai növényvilágot. Februárban Kéleshalom és Tázlár környékén távolították el állományaikat a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói.

Folytatódik az "Elefánt suttogó" csordájának különleges története

Janurában elpusztult az afrikai Thula Thula rezervátum vezér elfántja, Frankie. Frankie jó, erős és bölcs vezető volt.

Denevérek visszatelepítése Sződligeten

Több szempontból is rendkívüli denevérkolóniának ad otthont a Sződligeti Nagyboldogasszony-templom tornyának kupolabelseje.

Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni

Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.

Hiedelmek és érdekességek a denevérekről

A denevérekről titokzatos éjszakai életük miatt sok tévhit alakult ki. Sokak képzeletében a denevérek vért szívó vámpírok vagy az emberek hajába kapaszkodó lények. A közhiedelemmel ellentétben a hazai fajok rovartáplálkozásúak és kiváló tájékozódásuknak köszönhetően kikerülik az ember fejét, így szinte soha nem gabalyodnak bele senkinek a hajába.

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.

Jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a világjárvány

Világszerte jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a koronavírus-járvány - állapították meg a kutatók.

Rekordszámú floridai manátusz pusztult el

Aggasztó számú, több mint 400 floridai manátusz pusztult el 2021 első két hónapjában, több mint háromszor annyi, mint az elmúlt öt év azonos időszakában.

Visszatért a természetbe a három megmentett vadmacska

Visszatért a természetbe három megmentett vadmacska, amelyeket múlt tavasszal kölyökként találtak - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert csütörtökön az MTI-vel.

Ma már nemcsak enni lehet a növényalapú élelmiszereket, hanem hordani is!

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Egy apró pók akadályozza Anglia legnagyobb tematikus parkjának megépítését

Hamarosan kiderül, mennyi erdei fülesbagoly él Magyarországon

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdeti az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek országos felmérését. A lakosság bevonásával tartott akció január 29-től február 1-ig tart.

A skótok most elmondhatják a véleményüket a hiúzokról

Megmentették a kihalástól az európai bölényt

Csodálatos hírek érkeztek a kihívásokkal teli és zűrzavaros év közepette: az európai bölényeket az Európában folyó természetvédelmi munkák révén már nem tekinthetjük többé veszélyeztetett fajnak. Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol ezek a fenséges állatok még a vadonban barangolnak. A vadonba való visszahelyezésük még az 1950-es években kezdődött.

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetői hétfőn Párizsban, a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón.

Törpe zsiráfokat találtak Afrikában

Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.

Kevesebb áldozata volt tavaly az emberek és elefántok közötti konfliktusnak Srí Lankán

Csökkent az emberekkel való konfliktusban elpusztult elefántok száma tavaly Srí Lankán, ahol 2019-ben több elefántot öltek meg emberek, mint a világ bármely más országában.

Egyre csökken a disznódelfinek száma az Északi-tengerben

Egyre csökken a disznódelfinek száma az Északi-tenger németországi részén, 2002 és 2019 között a populáció évente átlagosan 1,8 százalékkal csökkent.

Visszaszorulóban van az orrszarvúk és elefántok orvvadászata Namíbiában

Visszaszorulóban van az orrszarvúk és elefántok orvvadászata Namíbiában a szigorúbb ellenőrzés és a bírságok összegének emelése miatt - jelentette be csütörtökön a namíbiai kormány.

Bagolylesők

Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.

A nagy amerikai folyók csaknem egyharmadának változott a színe

Az Egyesült Államokban lévő nagy folyók nagyjából egyharmadának változott a színe az elmúlt csaknem három évtizedben - állapították meg amerikai kutatók, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban ismertették eredményeiket.

Ritkán látott madárvendég jelent meg a Balatonnál

Bár eredetileg Észak-Amerika tundráin és füves pusztáin költ, az ember természetátalakító tevékenységének köszönhetően déli irányba terjed az a madár, amit tavaly december közepén a Balatonnál fogtak be a természetvédelmi szakemberek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájékoztatása szerint az állat szelíd, láthatóan emberhez szokott viselkedése elárulta, hogy valószínűleg egy "szökevénnyel" állnak szemben.

Tíz évig tilos a halászat Ázsia leghosszabb folyamán

Egy évtizedes halászati tilalom lépett életbe az Ázsia leghosszabb folyójának számító Jangce főbb vizein pénteken.

Elpusztult a világ egyik legritkább madara

Elpusztult Manukura, az új-zélandi fehér kivi, a világ egyik legritkább madara - írta meg hétfőn a The Guardian.

8+1 bolygómntő gyorstipp a mindennapokra

Környezettudatosan élni ma már nem trendiség, hanem kötelesség. A gazdaságos és fenntartható tényezők mellett azonban olykor nem egyértelmű, melyik választás a zöldebb megoldás. Georgina Wilson-Powell brit újságíró 12 éve kutatja a környezetkímélő élet gyakorlatias részleteit, hogy az otthonokban, munkahelyeken, illetve a hétköznapokban felmerülő kérdésekre okos, megalapozott és kiegyensúlyozott választ adjon. Hazánkban is megjelent könyve, amelyet tudatos embereknek szán az élhető, de fenntarthatóbb mindennapokhoz, 143 dilemmára ad megfejtést. Íme 8 ökotipp a Tényleg zöld? -ből szemezgetve, plusz 1 karácsonyi tanáccsal megspékelve.

Példaértékűnek szánt tengeri rezervátumot hoztak létre Elefántcsontpart partjainál

Egész Nyugat-Afrika számára mintául szolgál Elefántcsontpart első védett tengeri területe, amelyet hivatalosan hétfőn hoztak létre az ott élő cápáknak és teknősöknek a túlzott lehalászástól való védelmére.