tengerbiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- világtenger
- porcos halak
- nagy fehér cápa
- cápák
- oceanográfia
A hajóroncsok a biodiverzitás forrópontjai és a tenger veszélyeztetői is egyben
Az emberek több ezer éve hajóznak az óceánokon, de nem mindig érték el a kikötőt. A kutatók úgy becsülik, hogy körülbelül 3 millió hajóroncs lehet világszerte, melyek sekély folyókban és öblökben nyugszanak, a parti vizekben és a mély óceánban. Sok katasztrófák során süllyedt el, vannak, amik viharok során, vagy zátonyra futottak és azután, mások csatában, vagy más hajókkal való ütközés során. - erről a tanulmányáról számol be Avery Paxton biológus a The Conversation magazinban.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egy cápa visszanövesztette uszonyát, miután az emberek megcsonkították
Chelsea Black a Miamii Egyetem kutatója a The Conversation magazinban számol be megdöbbentő felfedezéséről, egy cápa csodálatos gyógyulásáról, aki visszanövesztette hátúszóját, miután valaki megcsonkította. A cápák 400 millió éve itt vannak a Földön, az ember még sehol sem volt, mikor ők már rótták az óceánokat. Túléltek több tömeges kihalást, de az emberi gonoszságot,, kapzsiságot és ostobaságot nem biztos hogy túlélik. A hatodik tömeges kihalási esemény zajlik, amit az ember okoz. Ezúttal ez a kis selyemcápa - az egyik veszélyeztetett faj - győzedelmeskedett az emberi kegyetlenségen és felépült. Itt a története.
A tudósok végre megfejtették, hol van a tengeri csillag feje
A Southamptoni Egyetem kutatása fényt derített az állat érdekes testére. A tengeri csillag mindig érdeklődés tárgya volt, akár azért, mert képes újra növeszteni végtagjait, vagy a kérdés miatt, hogy hol a testük vége és hol kezdődik a fejük. Úgy tűnik, az utóbbira megvan a válasz. - írja a BBC Science Focus magazin honlapján.
Elkészült egy tengeri taxon funkcionális jellegváltozatának első globális léptékű kvantifikáviója
A PeerJ Life & Environment magazinban publikált új tanulmány megmutatja a kapcsolatot a tengeri halak testmérete, a trofikus szint szint (a táplálékhálóban elfoglalt pozíció), a magasság, és mélység között, tengeri halfajok esetén globálisan. A tanulmány fényt derít a komplex kölcsönhatásra az evolúciós jellemzők és a környezeti faktorok közti kölcsönhatásra, a tengeri fajok funkcionális jellemzőinek alakulása során. - írja a phys.org.
Halálos veszély a tengerparton - váratlan helyről jön a támadás
Az általánosan elterjedt vélekedés szerint a fürdőzőkre a tenger félelmetes hírű ragadozói, a cápák jelentik a legnagyobb fenyegetést, de ez koránt sincs így. A pihenés vagy más rekreációs célból a tengerpartokat éves átlagban felkereső több száz millió nyaraló számára valójában a cápák jelentik a legalacsonyabb rizikófaktort, amit a cápatámadások statisztikái is messzemenően alátámasztanak. A cápákhoz képest a sekély parti vizek sokkal gyakoribb és „prózaibb" élőlényei, a tenger apró „méregfiolái" jóval nagyobb kockázatot jelenthetnek az óvatlan fürdőzőkre, mint a tenger ikonikus nagyragadozói.
Tengeri szivacsok szöveteiben halak DNS-ét találták
Brit kutatók felfedezték, hogy tengeri szivacs szövet tanulmányozásával feltárható a szivacs körül élő hal közösség természete. A Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences magazinban publikált cikkükben, hal DNS-t találtak 3 tengeri szivacs tanulmányozásakor. - írja a phys.org.
Egy amerikai egyetem kutatói megfejtették az óceán mélyén élő ultrafekete angolnák rejtélyét
Az ultrafekete angonák függetlenül fejlődtek a mélytengerben, és a kutatók most úgy vélik, tudják, miért. Az új tanulmány bepillant a rejtélyes mélytengeri állatok viselkedésébe, melyek közül sok alultanulmányozott. A tudósok felfedezésüket július 11-én publikálták az Environmental Biology of Fishes magazinban. írja a Lice Science magazin.
Kísérteties, túlvilági lényt találtak az Antarktisznál
A tudomány számára a mélytenger világa jelenti az utolsó nagy fehér foltot a Földön. Ennek tanúbizonysága, hogy minden évben ismeretlen fajok tucatjait írják le a nagy mélységek birodalmából. E fajok némelyike az emberi fantázia határát feszegető horrorisztikus megjelenésű bizarr élőlény, mint az a húsz karral rendelkező úszó tüskésbőrű is, amelyet nemrég fedeztek fel a tengerbiológusok az Antarktisz térségében.
A vitatott mélytengeri bányászat elpusztítja az óceáni életet
Egy évvel a mélytengeri bányászati tevékenység után, a halak fele elhagyta a területet. A tengerfenék furcsa állatok és gazdag ásványok melegágya - de egy vitatott csatatér is. Japán és brit kutatóktól egy új tanulmánya új csavart adnak a vitához. - írja a BBC Science Focus magazin honlapján.
Mi az igazság a hableány mitosza körül? - Milyen volna egy valódi kis hableány? Valószínűleg nevetségesen szőrös volna a tudomány szerint
A hableány mítosza évszázadokon át fennmaradt. Az ókori Szíriában az emberek termékenység felett uralkodó,Atargatist, egy félig ember, félig hal istennőt tiszteltek. Az ókori Görögországban a tengerészek a szirénektől való félelemmel és kéjvággyal szálltak tengerre, mert a szirének, ha lehetőségük volt, a halálba énekelték őket. Egy tengerbiológus a BBC Science Focus magazinban feltárja, milyen volna egy valódi sellő. Mi az igazság a sellők mítoszában. Létezhet-e egy ilyen kény?
A mélytengeri bányászat forrópontjai rejtélyes állatoktól hemzsegnek
Mélytengeri bányászathoz megjelölt óriási óceánfenéki szakasz csodabogár tengeri állatok ezreinek otthona, legtöbbje ismeretlen a tudomány számára. A kutatást a Current Biology magazinban publikálták. - írja a BBC tudomány magazinja.
Tömegesen pusztulnak a tengeri sünök a Vörös-tenger korallzátonyain
Aggasztó gyorsasággal pusztulnak a tengeri sünök a Vörös-tenger korallzátonyain, az Akabai-öbölben - figyelmeztettek szerdán a Tel-Avivi Egyetem tudósai a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Döbbenet: ez a cápa ugyanúgy visszatartja a lélegzetét mint az ember, ha mélyre merül
Egészen elképesztő felfedezésre jutottak a Hawaii Egyetem kutatói: a csipkésfejű pörölycápák ugyanúgy visszatartják lélegzetüket amikor a mélyvízbe merülnek vadászni prédára, int a tengeri emlősök. A cápák e különleges, és eddig ismeretlen szokásáról szóló felfedezést a neves Science magazinban publikálták. A felfedezés fontos bepillantást nyújt a faj fiziológiájába és ökológiájába, ami fontos kapocs a mély és sekély vízi előhelyek közt - írja a phys.org.
Mesterséges intelligenciával távmonitorozzák a globális zátony egészséget
A Hawaii Egyetem kutatói új természetvédelmi eszközt fejlesztettek a korallzátony ökológiájának területén. Az új mélytanulási algoritmussal a kutatók most már képesek azonosítani és mérni a zátony udvarokat az űrből. A kutatók a tanulmányt a Remote Sensing of Environment magazinban publikálták. - írja a phys.org.
Tíz alatt van a legveszélyeztetettebb delfinek száma
Mexikói, amerikai és kanadai kutatók arra vállalkoztak, hogy megszámlálják a Kaliforniai-öbölben élő, súlyosan veszélyeztetett disznódelfineket, amelyeknek számát jelenleg már tíz alattira becsülik.
Veszélyben az óceán szürkületi zónájának élővilága a globális felmelegedés miatt
A tudósok figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás drámaian lecsökkentheti az életet az óceánok legmélyebb részeiben, ahova még elér a napfény. - írja a BBC tudomány magazinja.
Egy erős El Nino van alakulóban, aminek jelentős következményei lesznek a világra - Rohamosan melegednek az óceánok
A tudósok aggódnak, hogy a világóceánok mai gyors melegedése hozzá fog adódni a globális felmelegedéshez. - írja a BBC News tudomány magazinja.
Az északi elefántfóka a mélyben alszik, hogy elkerülje a ragadozókat
Az északi elefántfóka alszik, miközben több száz métert sodródik a tenger felszíne alatt - olyam mélységben, ahol a ragadozói általában nem ólálkodnak. Az amerikai kutatók a felfedezést a Science magazinban publikálták.- írja a BBC tudomány rovata.
A polipok kötődnek gazdijukhoz és felismerik az embereket - videó
Számos bizonyíték van rá, hogy a polipok felismerik az embereket. Tudatában vannak kik vagyunk. David Scheel, az Alaska PAcific Egyetem biológus professzornak és lányának kivételes kapcsolata van Heidivel a polippal. A polip még a televíziót is együtt nézi a családdal. A polipok, ha valakit nagyon kedvelnek erősen megragadják szívókorongjukkal. Szívókorongjukkal ízlelnek is.
Meglepő állatok bújnak meg a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetben
A Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetben a műanyag furcsa közösséget hoz létre, ami összehozza a tengerparti és nyílt óceáni állatokat. - írja a Scientific American magazin.
A valaha legmélyebben lévő halat csípett el a kamera Japán mellett
A tudósok filmre vettek egy halat, ami rendkívüli mélységben úszott az óceánban, ez a valaha történt legmélyebben történt megfigyelése ennek fajnak. - írja a BBC tudomány rovata.
A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben
A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hőmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.
Felbukkant a Földközi-tengeren a világ legnagyobb cápája - videó
Még 2021 októberében sikerült megörökíteni videón a dél-török partvidéken az első Földközi-tengeren felbukkant cet-, vagy érdescápát, a világtenger ma létező legnagyobb cápa-, illetve halfaját. A hitelesített észleléssel ötvenegyre növekedett a mediterrán vizekben előforduló cápafajok száma, amelyek közül három trópusi indo-pacifikus faj az úgynevezett lessepsi invázió eredményeként vándorolt át a Vörös-tengerből, és telepedett meg a Földközi-tenger keleti nagymedencéjében. A tendenciát figyelembe véve a tengerbiológusok úgy vélik, hogy a közeli jövőben további trópusi cápafajok is megtelepedhetnek a Földközi-tengerben.
A kardszárnyú delfin anyák egész életüket fiaiknak áldozzák
Egy a Csendes-óceán északi részén végzett kutatás megmutatta, hogy a kardszárnyú delfin anyák egész életüket fiaikra áldozzák. A tanulmányt a Current Biology magazinban publikálták.
Rémisztő szörny került elő az óceán mélyéről - videó
A világóceán nagy mélységeit méltán tartják a Föld utolsó nagy fehér foltjának. A mélytenger birodalmának szélsőséges környezeti viszonyai csak a világűr ellenséges közegével vethetőek össze; a koromfekete örök sötétség, a rettenetes nyomás és a nulla fokhoz közeli dermesztő hideg a földi környezet legnehezebben felderíthető világává teszik az abisszális zónát. A mélytenger-kutatás kihívásait találóan szemléltette Robert D. Ballard, a Titanic felfedezője, aki egyszer azt nyilatkozta, hogy sokkal jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a mélyóceán világát. Ezért sem véletlen, hogy minden évben újabbnál újabb, a tudomány számára issmeretlen ...
Elképesztő méretű óriáspolipot fogtak halászok – videó
Rákászni indult egy baráti társaság a kanadai Vancouver-sziget vizein, de a garnélarákokon kívül valami más olyat is kifogtak, amire senki sem számított.
Hátborzongató, horrorisztikus tetemet mosott partra az óceán
Az új-zélandi Plenty-öbölhöz tartozó Pukehina strandján egy félig a homokba ágyazott, horrorisztikus kinézetű állati tetemre bukkantak a környéken sétálók.
Megfejtették a Titanic egyik legnagyobb rejtélyét
Még egy 1998-ban végrehajtott mélytengeri expedíció azonosította azt a furcsa tárgyat egy szonár segítségével az 1912. április 15-én hajnalban hullámsírba merült legendás óceánjáró, az RMS Titanic közelében, amelynek eredetére sokáig nem találtak magyarázatot az óceánkutatók. Csaknem két és fél évtized múltán úgy tűnik, hogy most végre sikerült megfejteni a rejtélyt.
Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?
A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.
A Deepwater Horizon kifolyt olaja összefügg a delfinek génaktivitásának megváltozásával
A 2010-ben történt Deepwater Horizon olajfúrótorony felrobbanása után a súlyos olajszennyezés miatt a területen élő delfinek génaktivitása megváltozott, méghozzá azoké a géneké, amik a tüdőszövet növekedést és az immunrendszer reakciókat szabályozzák.
Szellemszerű lényt videózott egy búvár Mexikónál
Pedro Valencia egy mexikói búvárkodás közben felfedezett egy különleges tengeri lényt, egy úgynevezett szifonofort, amely a látszat ellenére nem egy állat, hanem több organizmus, amelyek kolóniaként működnek együtt.
Kardszárnyú delfinek támadtak meg és süllyesztettek el egy vitorlást
Öt ember került bajba az Atlanti-óceán portugáliai vizein, miután nomád kardszárnyú delfinek csoportja rátámadt a vízi járművükre. Miután az orkák az orrukkal többször is nagy sebességgel nekirontottak a hajótest vízvonal alatti részének, a beszakított palánkon át beömlő víz miatt a vitorláshajó hamarosan elsüllyedt. A bajba került hajótörötteket a portugál haditengerészet riasztása alapján egy közelben haladó halászhajó legénysége mentette ki a vízből.
Soha nem látott bizarr lény tűnt fel a mélytenger sötétjében - videó
Óriási, különleges csápokkal rendelkező lényt fedeztek fel a Csendes-óceán mélytengeri aljzatán, a Hawaii-szigetek térségében. A pacifikus régióban eddig még soha sem észlelt furcsa csalánozó a tengerbiológusok szerint a tudomány számára valószínűleg egy eddig ismeretlen új faj lehet.
Tudja-e, melyik az az állat aki képes sokféle fajt megtestesíteni? - videó
Sok állat álcázza magát, beleolvadnak a környezetükbe, vagy olyan mintázatuk van, ami megtöri az állat körvonalait, mint például a zebra és a leopárd, vagy a tigris esetén. Vannak, akik mérgező fajokat utánoznak. A tintahal azzal a lenyűgöző képességgel bír, hogy képes utánozni környezetét, megváltoztatva színét, alakját, bőrének szerkezetét. Ily módon ijeszti el a ragadozókat, vagy kommunikál a más tintahallal. Néhányról ismert, hogy imitálja a nősténynek adja ki magát, hogy elosonjon más hím mellett és párosodjon a nőstényekkel. Azonban egyetlen állat képes arra, hogy sokféle állatot utánozzon, úgy átalakítva magát, mintha más faj volna.
Vérengzés az óceánban: kardszárnyúak széttépnek egy nagy fehér cápát - képek
Drámai drónfelvétel készült a dél-afrikai Mossel Bay partjainál három nomád kardszárnyú delfinről, amelyek becserkésztek és széttéptek egy nagy fehér cápát. Alison Towner tengerbiológus szerint ez az első olyan drónfelvétel, amelyen sikerült ezt a rendkívül ritkán észlelhető kegyetlen zsákmányolást megörökíteni. Az erről készült filmet a Discovery Chanell tudományos ismeretterjesztő csatorna Shark Week sorozatában fogják bemutatni.
Ijesztő tengeri ördög kapta be a búvár karját - videó
A tengeri ördögként is emlegetett európai horgászhal a félelmetes ábrázatával a horrorfilmek világát idéz fel. Az akár a két méteres hosszúságot is elérő és fenéklakó életmódot folytató horgászhallal egy kagylókat gyűjtő búvárnak gyűlt meg a baja, akinek gyűjtögetés közben kapta be a bal alkarját az észrevétlenül megbúvó falánk ragadozó.
Gyilkos cápák vannak a magyarok kedvenc tengerpartjainál
A népszerű egyiptomi üdülővárosban, Hurghadán július elsején történt kettős halálos kimenetelű cápatámadás ismét az érdeklődés középpontjába állította azt a kérdést, hogy vajon mennyire kell egy-egy potenciálisan veszélyes cápafaj felbukkanásától tartani a turisztikailag frekventált tengerparti nyaralóhelyeken? Cikkünkben most a magyar utazók által különösen kedvelt és nagyobb tömegben látogatott mediterrán vizek, az Adriai-, az Égei-, a Ligur- és a Tirrén-tenger, illetve a földközi-tengeri partvidéket jellemző „cápahelyzetről" adunk áttekintést.
- címkék:
- Földközi-tenger
- cápák
- Horvátország
- nagy fehér cápa
- tengerbiológia
- Égei-tenger
- Adriai-tenger
- Görögország
- török riviéra
- porcos halak
- nem provokált cápatámadások
- viselkedésbiológia
- cápatámadási statisztikák
- heringcápa-alakúak
- röviduszonyú makócápa
- cápatámadások
- mediterrán cápafajok
- kék cápa
- ISAF
- Címkefelhő »
Furcsán vicsorgó rákfajt találtak
Olyan „fogak" ülnek annak a most felfedezett és a tudomány számára eddig még ismeretlen rákfajnak a szájában, amelyek az ember fogsorára emlékeztetnek. A bizarr szájszervvel rendelkező rák egyelőre még nem kapott tudományos fajnevet.
KÍnai tudósok mikroműanyagot felfaló roborhalat fejlesztenek
A mikroműanyagot elfogyasztó robothal egy nap segíthet megtisztíteni a világ szennyezett óceánjait, állítja a dél-nyugat kínai Szecsuáni Egyetem egy tudós csoportja.
A déli barázdás bálnákat nagy számban fedezték fel újra az Antarktiszon
Légi felmérés legfeljebb 150 barázdás bálnából álló csoportokat talált táplálkozni az Antarktisz közelében, mely annak jele, hogy a populáció visszaugrott, mióta 1976-ban betiltották vadászatukat. - írja a New Scientist magazin.
Űrlényszerű szörny került elő a Norvég-tengerből
Egy 19 éves fiatal horgász ugyancsak ijesztő, „alein-szerű" tengerlakót fogott ki a Norvég-tenger mélységeiből. Az óriási szemekkel és a patkányéra emlékeztető vékony pikkelyes farokkal rendelkező lény csak rendkívül ritkán kerül az emberi szem elé, mivel a fénytől mentes nagy mélységek lakója.
Ismét megpillantották a földi élővilág legritkább élőlényét - videó
A világtenger számos ritka élőlény hazája, amelyek között olyanok is akadnak , amiket emberi szem csak kivételes ritkasággal pillanthat meg. Túlzás nélkül állítható, hogy ezek közül a Föld egyik legmérgezőbb állatcsoportjába tartozó kockamedúza-féle, amit a felfedezése óta csak most láttak másodszor, még a mondabeli fehér hollónál is ritkább élőlény.
Ez a hal rendelkezik az élővilág legbizarrabb szájával - videó
A Csendes-óceán nyugati partvidékén honos rojtosfejű nyálkáshal egészen elképesztő méretűre képes szétnyitni a száját, csaknem olyan szélesre, mint amilyen a hal teljes testhossza.
Bronz torpedóként lebegett a reflektor fényében a kísérteties lény - videó
A San Francisco közelében fekvő Monterey-öböl különleges topográfiai adottságainak köszönhetően közvetlen összeköttetést jelent a partmenti sekély vizek és a mélytenger világa között. Az öböl nyílt óceáni végén ugyanis a tengeraljzat meredek falként ereszkedik alá a nagy mélységek felé, ezért is számít a mélyvizek világát kutató tengerbiológusok kedvelt terepének. A Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) tengerbiológusai most egy hihetetlenül ritka mélytengeri sárkányhalat figyeltek meg az öböl térségében.
Több mint 500 éves a legöregebb élő gerinces, amely már a mohácsi csata idején is létezett
Igazi Guinness-rekorder lehet a legidősebb gerinces élőlény kategóriában az a grönlandi cápa, amelyet norvég tengerbiológusok vizsgáltak meg az ország sarkköri vizein. A kutatók a mérési adatok analízisével arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgálattal érintett egyed életkora elérheti akár az 512 esztendőt is. Amikor ez a grönlandi cápa megszületett, még a jövő „zenéje" volt a lutheri reformáció, Magellán első földkörüli útja, és az 1526 augusztus végén lezajlott mohácsi csata is.
Hatalmas óriáskalmár sodródott ki Fokváros strandjára - videó
A gerinctelen állatvilág leghatalmasabbra növő faja, a titokzatos óriáskalmár a nagy mélységek lakója. Ezért sem véletlen, hogy amikor egy-egy példány szem elé kerül, az kisebb szenzációnak számít. Ez történt néhány napja Fokvárosban is, ahol a strandolók bukkantak rá egy partra sodródott óriáskalmár tetemére.
Rémisztő lényt sodort partra az óceán - videó
Az új-zélandi Aramona Beach fövenyén sétálgató embereket mélyen megdöbbentette az a kígyószerű lény, amit az árapály sodort ki a partra. A tengerbiológusok megállapították, hogy a hosszú, és a fején koronaszerű úszót viselő kreatúra egy rendkívül ritka hevederhal, ami csak nagyon ritkán kerül emberi szem elé.
Mint a Némó nyomában: visszaszökött az akváriumból a tengerbe egy polip
Az Új-Zélandi Nemzeti Akvárium Inky nevű nyolckarú polipja a Pixar Némó nyomában című nagy sikerű animációs filmjében ábrázoltakhoz hasonló módon szökött meg, és tért vissza a szabadságba, az akvárium előtt húzódó tengeröbölbe. Az okos fejlábú kikereste és megtalálta a számára a szabadságba visszavezető utat.
Horrorisztikus haltetemet mosott partra az óceán - videó
Rendkívül megdöbbent az a fürdőző, aki Kalifornia csendes-óceáni partvidékén a hullámverés által a fövenyre mosott ijesztő lény tetemére rábukkant. A fekete színű és tűhegyes fogakkal felszerelt hal a fejéből kinyúló biolumineszcens világítószervvel horrorisztikus látványt nyújthat a mélytenger bizarr lakóit kevésbé ismerők számára.
Nagy fehér cápa bukkant fel a népszerű egyiptomi fürdőhelyen, Hurghadában-videó
A Vörös-tenger egyiptomi partszakaszán a turisztikailag frekventált üdülőváros, Hurghada előtt ma délelőtt egy nagy fehér cápát figyeltek meg. A híres-hírhedt tengeri nagyragadozót egy búvárhajó fedélzetéről sikerült megörökíteni, amint közvetlenül a felszín alatt cirkált. A hír amiatt számít különösen érdekesnek, mivel a Vörös-tengeren a nagy fehér nem számít honos cápafajnak, és amit ezért a szakirodalom úgy is tart nyilván, mint nagy fehér cápáktól mentes tengeri területet.
Hihetetlen látvány: több száz száz cápából álló rajt figyeltek meg -videó
A Mexikói-öbölben, Texas parti vizeihez közel egy elképesztően nagy cáparajt sikerült megörökítenie Kelsey Martin amerikai tengerbiológusnak. A zavaros vízben hosszú perceken át tömött sorokban vonultak el a vízalatti kamera lencséje előtt a hatalmas rajjá összeállt tengeri ragadozók. Csak nagyon ritkán és csak néhány cápafajnál lehet megfigyelni ezt a fajta extrém egyedszámú kongregációt.
A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki
A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- üvegházgázok
- tengerbiológia
- mikrobiológia
- Max Planck Institut
- környezetbiztonság
- oceanográfia
- szén-dioxid elnyelés
- szén-dioxid emisszió
- szén-dioxid kibocsáás
- metánkibocsátás
- tengeri fű
- ökoszisztémák
- Max Planck Intézet
- Címkefelhő »
Az Amerikai Egyesült Államok lépéseket tesz a disznódelfinek védelmében
Az USA Kereskedelmi Hivatala a múlt héten tilatkozott a mexikói hatóságoknál, amiért nem védik meg a kaliforniai disznódelfint, egy kritikusan veszélyeztetett delfinfajt.
Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára
2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.
Sikerült megmenteni az Athénnál partra sodródott ritka cetet
A gondos orvosi kezelés után visszatérhetett a nyílt tengerre egy sérült fiatal csőröscet, amely a görög főváros, Athén strandjának sekély vízében rekedt pénteken.
A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon
Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hőmérsékleteken is.
Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie
Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.
Kísérteties óriás fantommedúza bukkant elő a sötétből - videó
A mélytenger koromsötét világa az ember számára a rendkívül szokatlan, bizarr létformák birodalmának számít. A szürkületi zóna és az abisszális régió a horrorfilmek világát idéző ijesztő kinézetű halak, gigantikus méretű lábasfejűek és megannyi más, még felfedezésre váró különleges kreatúra hazája. Noha a nagy mélységek világát jellemzően a kistestű élőlények uralják, de itt is előfordulnak olyan valódi leviatánok, mint amilyen az óriáskalmár, vagy a még a nála is ritkább fantommedúza.
Makrélarajnak vélte a sötét tömeget, aztán jött a döbbenet – videó
A csendes-óceáni Hawaii-szigetek vizein nem ritkák a méretesebb tengeri állatok, de a hűvös vizeket kedvelő félelmetes tengeri ragadozó, a nagy fehér cápa ritka vendégnek számít a híres trópusi szigetparadicsomban.
Eltöröltek egy természetvédelmi területet
A Csendes-óceánon fekvő apró szigetekből álló Kiribati állam megszünteti a Phoenix-szigetek Védett Területet és engedélyezi a halászatott - írja az American Association for The Advancement of Science.
Kiderült: roppant falánkak a világtenger legnagyobb óriásai
Az eddig becsült mennyiség akár háromszorosát, 16 tonna rákot esznek meg naponta a kék bálnák egyedei - egy új kalkuláció szerint.
Rémisztő, rejtőzködő szörnyek vannak a tengerekben
A Föld utolsó nagy felfedezetlen fehér foltja a mélytenger fény nélküli, örök sötétségbe burkolózó titokzatos világa. A világhírű tengerkutató, a Titanic roncsait felfedező Robert D. Ballard találó szavaival élve, sokkal jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a világóceán mélységeit. A mélytenger rendkívül barátságtalan környezeti körülményei, a teljes fénynélküliség, a fagyponthoz közeli hőmérséklet és a rettenetes nyomás különleges alkalmazkodást követel meg a „Nap nélküli világ" lakóitól. Logikus lenne úgy vélekedni, hogy ez a kegyetlen környezet alkalmatlan az élet számára, de a valóság merőben más: a feneketlen és sötét méllységek ...
Hínár mentés gépi tanulással
A Massachusetts kutatói olyan alacsony költségű rendszert fejleszenek, ami monitorozza a hínár farmok mikrobiomát és azonosítja a betegségeket, mielőtt elterjednének.
Rekordméretű, kéttonnás holdhalra bukkantak Spanyolország partjainál
Hatalmas, 3,2 méter hosszú, 2,9 méter széles és két tonna súlyú holdhal akadt egy tonhalat halászó hajó hálójába a spanyolországi Ceuta partjainál.
A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától
A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.
- címkék:
- Nagy Korallzátony
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- korallok
- biodiverzitás
- óceánok
- óceánok elsavasodása
- üvegházgázok
- kihalások
- erdőirtás
- erdősítés
- tengerbiológia
- környezetbiztonság
- szén-dioxid emisszió
- párizsi klímaegyezmény
- klímakatasztrófa
- Queensland Egyetem
- Címkefelhő »
A hím csikóhalak méhlepényt növesztenek, hogy segítsék utódaik fejlődését.
A Sydney Egyetem kutatóinak a Placenta magazinban publikált tanulmánya azt vizsgálja, hogy a vemhes hím csikóhalak hogy gondoskodnak az embriók oxigén ellátásától és a szén-dioxid eltávolításáról. Azt találták, hogy a csikóhalak az emberhez hasonló komplex méhlepényes struktúrát fejlesztenek.
A tintahalak mégsem magányosan vándorló állatok - videó
A tintahalak úgy ismertek, mint meglehetősen magányos fejlábúak (Cephalopoda). De egy új felvétel azt mutatja, hogy a tintahal csoportok rajokba tömörülnek vándorláskor, azt sugallva, hogy jóval szociálisabbak, mint gondoltuk.
Óriásit változtak a korallzátonyok fél évszázad év alatt
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.
Bizarr, disznófejű cápa lebegett a Földközi-tenger felszínén
Az Olaszországhoz tartozó Tirrén - szigetcsoport legnagyobb tagja, Elba partközeli vizein haditengerészek figyeltek fel a tenger felszínén úszó furcsa testre. A döbbenetes kinézetű lény egy elpusztult disznócápa tetemének bizonyult, amit az Elbai Akvárium tengerbiológusai azonosítottak.
A ráják kidudorodó szemei és szája gyorsabb úszókká teszi őket
A ráják lágy, sima uszonyaikkal különösen hatékony úszók - de szemeik és szájuk kiáll, ami ösztönösen úgy látszik, hogy közegellenállást hoz létre és lelassítja őket. Kiderült, hogy ezeknek a kidudorodó arcoknak ellenkező hatásuk van, lehetővé téve a rájáknak, hogy még gyorsabban és még hatékonyabban ússzanak.
Nőstény polipok dolgokat dobálnak az őket zargató hímekhez
Ausztrália partjai melletti polipok felvételének analízise, ahogy héjakat és üledékeket dobálnak, azt sugallja, hogy szándékosan céloznak meg – és gyakran találnak el – más polipokat. A legtöbb esetben ezek nőstények, akik dobálnak, gyakran hímeket, akik zargatják őket.
Ezért jelenthetnek fokozott veszélyt a tengeri kígyók a búvárokra
A szexuálisan felajzott mérges tengeri kígyók a párzási időszak alatt a búvárokra is veszélyesek lehetnek, mert őket is kígyónak vélhetik - állapította meg egy új tanulmány.
Felfedezték a Nagy-korallzátony egyik legöregebb korallját
Egy gigantikus, 10,4 méter széles korallt fedeztek fel kutatók az Ausztrália partjai mentén elterülő Nagy-korallzátonyon.
Ez az oka az adriai élővilág egyhangúbbá válásának
Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben - állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával.
Nem az intelligencia miatt vált különlegessé a bálnák és delfinek agya
A Scientific Reports tudományos szaklapban közzétett új tanulmány megállapítása szerint a cetek agya egy különleges evolúciós folyamat eredményeként vált az állatvilág legnagyobb, illetve legfejlettebb agyává.
Csodálatos állati elmék: delfinek, akik bajba jutott élőlényeket mentenek
Már ókori források is említenek olyan eseteket, amikor delfinek siettek a tengeren bajba jutott hajótöröttek segítségére. A domesztikált állatfajokon, főleg a kutyákon és a macskákon kívül a palackorrú delfinek tekinthetők az egyetlen olyan vadon élő állatfajnak, akik tudatosan keresik az emberrel való kapcsolatot. Az emberek iránt tanúsított - sajnos, gyakran indokolatlan - delfini bizalom egyik egyedülálló eseménye volt például az a közelmúltban történt eset, amikor egy leszakadt damilba akadt palackorrú delfin úszott oda a búvárokhoz, hogy a segítségüket kérje. Ezek az intelligens tengeri emlősök viszont gyakran kérés nélkül is aa ...
Bátor férfi szabadított ki egy hálóba gabalyodott nagy fehér cápát – videó
Az elszabadult szellemhálók, vagyis a többnyire erős műanyagkötélzetből font halászhálók leszakadt darabjai halálos veszélyt jelentenek a nagyobb testű tengeri élőlényekre, a különböző cetekre, fókafélékre, teknősökre, vagy cápákra. A bajba jutott tengeri állatok megszabadítása az életüket veszélyeztető hálómaradványoktól többnyire igen veszélyes művelet, főleg akkor, ha az áldozat egy megtermett nagy fehér cápa.
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Nyolc hatalmas óriáscápa bukkant fel egy kajakos mellett - videó
Minden évben áprilistól kezdenek el gyülekezni a brit szigetek és Írország partvidékén az óriáscápák, amelyek a tavaszi planktonvirágzás kezdetén az észak-atlanti térség nagy mélységeiből érkeznek a partközeli vizekbe. A világtenger ma élő második legnagyobb halfaja ebben az időszakban esetenként rendkívül népes rajokban közelíti meg a partközeli sekély vizeket.
Fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál
Meglepő módon egy fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltő, a szakértők szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.
A világ összes óceánjára kiterjesztik a robotmonitoros vizsgálatot
Miután éveken át tanulmányozták a Déli-óceán jeges vizét úszó robotmonitorokkal, a tudósok a világ minden óceánján alkalmazni kezdik őket.
Óceáni horror: 70 kardszárnyú delfin támadt rá egy kék bálnára - videó
Órákig tartó drámai küzdelemben végzett mintegy hetven összeverődött kardszárnyú delfin egy viszonylag fiatal, 17 méter hosszú kék bálnával. A kardszárnyú delfinek rendszeresen vadásznak a náluk jóval nagyobb cetekre, de általában csak kicsi, mindössze néhány egyedből álló rajokban. Ami példátlannak számít az ausztrál partvidéken megfigyelt esetnél, az a támadás tömeges jellege, és a zsákmányolásban részt vett kardszárnyú delfinek kiugróan magas száma.
Gigantikus méretű nagy fehér cápát észleltek az Adrián - videó
Elsőként az Antenna Sud 85 televíziós csatorna tette közzé azt a mobiltelefonnal rögzített videofelvételt, amit egy helyi halász rögzített a csónakját megközelítő megtermett nagy fehér cápáról. Az Adriai-tenger vizeiben, még ha csak ritkán látható is,de honos fajnak számít a nagy fehér cápa, a világtenger legnagyobb recens húsevő porcos hala.
Az alacsony oxigénkoncentráció okozta a delfinek és halak pusztulását Ghána partjainál
Az alacsony oxigénkoncentráció okozta azoknak a delfineknek és különböző halfajoknak a pusztulását, amelyeknek a tetemeit tíz napja vetette a tengerpartra a víz Ghána különböző részein - közölték helyi tudósok.
Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben
Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el.
Elgázolt bálnák tetemét sodorta a víz a partra a San Franciscó-i öbölben
Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az állatokra nemcsak a környezetszennyezés, hanem a hajóforgalom is egyre nagyobb veszélyt jelent.
Barázdásbálnák bukkantak fel a spanyol partvidéken
Drónokkal figyelik meg a Spanyolország északkeleti partjainál évente összegyűlő és táplálkozó barázdásbálnákat, amelyek között rendszeres visszatérők is vannak.
Milyen érzés lehet, ha hirtelen felbukkan mellettünk egy óriáskalmár? - videó
Noha a középkori tengerészlegendák vitorlás hajókat mélybe húzó polipszörnyetege, a krák csupán a fantázia világában létezett, ám a világtenger legnagyobb fejlábúja, az óriáskalmár nagyon is valós élőlénynek számít. Az Architeuthis illetve a Mesonychoteuthis nemzetségbe tartozó egyes fajok elérhetik akár a 18-20 méteres testhosszúságot is, és ezzel a mérettel már-már megidézik a régi tengerészbabonák rettegett fejlábúszörnyetegét. A mélytengeri régió örök sötétségében rejtőző óriáskalmárok az óceánok legritkábban megpillantható élőlényei közé tartoznak, ezért is számít különlegesnek az a máig egyedi kaland, amit egy japán búvár, Akiinobu ...
Kevesebb cápatámadás történt, de jelentősen megugrott a halálos esetek száma
A Floridai természettudományi Múzeum Nemzetközi Cápatámadási Adatbázisa (International Shark Attack File, ISAF) a jelenleg legnagyobb és legjobban feldolgozott globális adatbank közzétette a világtengeren múlt évben történt cápatámadásokról szóló összesített jelentését. Hosszú évek átlagát figyelembe véve tavaly történt a legkevesebb cápás baleset, de a halálos kimenetelű támadások száma jelentősen megugrott 2020-ban.
Példaértékűnek szánt tengeri rezervátumot hoztak létre Elefántcsontpart partjainál
Egész Nyugat-Afrika számára mintául szolgál Elefántcsontpart első védett tengeri területe, amelyet hivatalosan hétfőn hoztak létre az ott élő cápáknak és teknősöknek a túlzott lehalászástól való védelmére.
Horrorfogás: kifogták minden idők legnagyobb pörölycápáját- videóval
A hivatalos világrekordnál nagyobb, hatalmas pörölycápát fogtak és engedtek szabadon horgászok a floridai Palm Beach partjainál. A rendkívül bizarr fejformájú óriás a cápaalakúak legfiatalabb csoportjához tartozik, amely a trópusi, szubtrópusi tengerekben fordul elő.
A nagy sonkakagyló kihalása miatt aggódnak a horvát tengerbiológusok
A nagy sonkakagyló, a Földközi-tenger legnagyobb kagylófajának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.
Döbbenet, hová menekült a fóka a kardszárnyú delfinek elől - videóval
Nincs olyan tengeri élőlény, amellyel a világtenger abszolút csúcsragadozói, a kardszárnyú delfinek ne tudnának könnyedén elbánni. A kis csapatokban vándorló nomád orkák nagy előszeretettel vadásznak kisebb-nagyobb cetekre, és az egyik kedvenc zsákmányukra, a fókákra. Három méretes kardszárnyú delfin egy elkalandozott fiatal borjúfókát vett üldözőbe, amelynek semmi esélye sem lett volna a nagytestű ragadozókkal szemben, ha egy motorcsónak képében nem siet segítségére a szerencse.
Ismét ritka tengeri óriásokat láttak az Adriai-tengeren
Már többször írtunk arról, hogy az Adriai-tenger nem csupán a parányok élőhelye, hanem a világóceán néhány különösen híres óriásának is a hazája. Ennek igazságát legjobban a közelmúlt dokumentált megfigyelései bizonyítják; az elmúlt egy-két évben barázdásbálnákat, nagy ámbrásceteket, valamint egy rendkívül ritka mélyvízi óriásmedúzát is láttak Horvátország adriai partvidékén. Ezek az észlelések most egy újabb különlegessel gyarapodtak.
Tele van cápákkal az Adriai-tenger
A Magyarországhoz legközelebb fekvő sós víztömeg, az Adria, földrajzi közelsége, a történelmi múlt, valamint páratlan természeti szépségei miatt számít a legnépszerűbb tengernek a hazai közönség körében. Az Adriai-tengernek azonban nem csak a partvidéke, hanem a felszín alatti világa is lenyűgöző érdekességeket kínál. A népszerű tévhittel szemben az Adriai-tenger nem csupán a parányok hazája, hanem néhány óriási tengeri csúcsragadozó otthonának is számít.
- címkék:
- megfigyelés
- cápák
- nagy fehér cápa
- Földközi-tenger
- tengerbiológia
- Adriai-tenger
- Kvarner-öböl
- porcos halak
- tengerkutatás
- kékcápa
- világóceán
- mediterrán faunaprovincia
- röviduszonyú makócápa
- heringcápák
- kékcápa-alakúak
- szalinitás
- szürkecápa
- adriai cápafajok
- óriáscápa
- környezeti feltételek
- dalmát partvidék
- kispettyes macskacápa
- Rijekai-öböl
- Címkefelhő »
Fekete lyukként szívják be a fényt ezek a mélytengeri halak
Az óceánok sötét mélyén élnek olyan halak, amelyeknek ultrafekete bőre a rá eső fény több mint 99.5 százalékát elnyeli. Trükkjüket a high-tech optika és az álcázástechnika is szeretné eltanulni.
A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben
A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.
Véres horror a tengeren: nagy fehér cápa támadt egy hosszúszárnyú bálnára
A dél-afrikai partoknál eddig még soha nem tapasztalt eseményt sikerült megörökíteni videofelvételen: nagy fehér cápa támadt rá egy nála jóval nagyobb fiatal hosszúszárnyú bálnára. A tengerbiológusok előtt az ismert, hogy a világtenger egyik csúcsragadozójának számító nagy fehér nem veti meg a dögevést, és gyakran lakmározik a tenger felszínén sodródó elpusztult cetek tetemeiből. Arra azonban mindeddig nem volt bizonyíték, hogy a nagy fehér cápa a nála jóval méretesebb eleven cetekre is rátámadna. A tengeri nagyragadozók közül eddig csak a kardszárnyú delfinekről volt tudott, hogy zsákmányolási célból óriáscetekre is vadásznak.