Így néz ki a Balaton 30 kilométer magasból

Fantasztikus magyar kaland a világűr határán

Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án Várpalotán, a Thury vár mögötti parkból emelkedett fel a sztratoszférába az Űrbatyu II. A Bakonyi Csillagászati Egyesület tavalyi sikeres magaslégköri ballon projektje idén tovább folytatódott, professzionális eszközállománnyal, valamint komoly támogatókkal. Az Űrbatyu II. 30 kilométert meghaladó magasságba, a középső sztratoszférába hatolt, majd közel 3 órás repülés után Tolna megyében, Dúzs község külterületén landolt. A felkutatására indult keresőexpedíció sikerrel járt, és páratlan szépségű, űrközeli fényképfelvételei azóta bejárták országot.

Nyolcvanévesen a vadászgép botkormánya mögött

Október huszadikán különleges esemény színtere volt a tököli repülőtér. A közelmúlt magyar repüléstörténetének élő legendája, Liszkai Gyula nyugalmazott állományú repülő-alezredes, nyolcvanadik születésnapja alkalmából újra beöltözött a hajózó overallba, és az 1960-as-70-es évek híres sugárhajtású vadászkiképző gépe, az L-29 Delfin fülkéjében ismét a magasba emelkedett. Az egykori MiG-21-es vadászpilóta kezei alatt pilóták generációinak egész sora sajátította el a repülés fortélyait az elmúlt évtizedekben. A sikeres landolás után Liszkai Gyula exkluzív interjút adott az Origónak.

A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel

Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttműködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport először detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középső részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erőteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerűséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette őket.

Az ausztrál bozóttüzek sokkoló hatást gyakoroltak a Föld légkörére

Fekete Nyárnak nevezte Ausztrália miniszterelnöke a 2019-2020-as tűzszezont, ám a „példátlan pokol" hatása még ma is mérhető. Bár az országban gyakoriak a bozóttüzek, de a szeptember óta tartó időszak tüzei évtizedes rekordokat döntöttek meg. Mindez egy újonnan publikált tanulmány szerint vészjósló előrejelzést jelenthet a forróbb, szárazabb világunknak.

Zsugorodik a sztratoszféra, ez hatással lehet a műholdakra és a GPS-re is

A szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Ez áll a sztratoszféra zsugorodása mögött: ha így folytatódik, komoly következménye lesz

A szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Jégkorszakra emlékeztető kemény teleket is hozhat a globális felmelegedés

Sokan a globális felmelegedés cáfolatát látták az elmúlt tél hidegrekordjaiban. Aztán pár hónap múlva a melegrekordok is megdőltek. Légkörkutatók elmagyarázzák, hogy mindkét szélsőség mögött ugyanazok a klímaváltozási folyamatok állnak.

Amerikai kutatók jelentős lépést tettek a tornádók előrejelzésében

A Stanford Egyetem tudósi rájöttek, hogy pontosan mi okozza a tornádókat. A tanulmány épp egy héttel azután jelent meg, hogy szupercella, viharok és tornádók, az Egyesült Államok északkeleti részét sújtó rekordot döntő óriási esőzést és villámáradásokat okoztak a régióban. A tanulmányt jegyző kutatók azt állítják, hogy megállapításaik előrejelzést adhatnak a tornádó kockázatáról,  az orkánokról, és jégverésről, különösen olyan helyeken, ahol a Doppler-radar rendszeren alapuló technológia nem működik, vagy nem használható.

A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget

Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott:  nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.