pártpolitika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- parlament
- Fidesz
- MSZP
- belpolitika
- Országgyűlés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Továbbra sincs elnöke az UTE-nak
Szabó Bence lemondása óta nincs elnöke az UTE-nak, és lehet, hogy csak a választások után találnak új vezetőt. A klub, amelyet három éve a parlamenti sportbizottság is elsiratott már, továbbra is tizenöt szakosztállyal működik, bár az élsport visszaszorult.
Késik a nagyipénz
Csak a következő parlamenti ciklusban, az adóreform részeként vezetik be a szülőknek átutalható adószázalékok rendszerét - mondta a Népszabadságnak Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. Hozzátette: kezdetben várhatóan a személyi jövedelemadó 5 százalékának átutalására lesz lehetőség. Októberben Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke azt mondta: a legnagyobb kormányzó párt felkérte a kabinetet, hogy az elképzelés megvalósításának részleteit még abban az évben készítse el, ami a lap információja szerint nem történt meg.
A pénzügyi tárca túlbecsülte az ádóbevételeket
Több mint 55 milliárd forinttal kevesebb folyt be összességében a főbb adónemekből az elmúlt évben, mint amennyit a költségvetés módosításakor jóváhagyott a parlament. A büdzsét a költségvetési szervek saját bevételeinek 150 milliárd forintos túlteljesülése tartotta egyensúlyban, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, miből adódik a többlet. Az államháztartás hiánya is jobb a tervezettnél, még a tb-alapoknak az előirányzottat jócskán meghaladó hiánya mellett is.
Az MSZP nem támogatja a rendkívüli ülést
Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetése nem támogatja az SZDSZ frakcióvezetőjének pénteki javaslatát a parlament rendkívüli plenáris ülésének januári összehívására a kedvezménytörvény módosítása ügyében, mert nem látja annak értelmét.
Latorcai János (1944, Békés) - Fidesz
Latorcai János már ipari és kereskedelmi miniszter volt, amikor 1993-ban beszállt a pártpolitikába, és belépett a KDNP-be. A KDNP kettészakadásakor részt vett az MKDSZ megalakításában, és több képviselőtársával csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz. 1998-ban már Fidesz-jelöltként választották Esztergom képviselőjévé.
Lévai Ferenc (1948, Békés) - MSZP
A Komárom-Esztergom megyei listáról parlamentbe jutott Lévai Ferenc az egyik legcsöndesebb képviselő. Az ifjúsági és sportbizottság tagja, eddigi négy felszólalásából kettő a sporttörvény vitájakor hangzott el.
Tóth András (1948, Gyermely) - MSZP
Tóth András kevés parlamenti megnyilvánulása közül a legtöbb a pedagógusok helyzetének javításával foglalkozott.
Lázár Mózes (1962, Székesfehérvár) - Fidesz
Lázár Mózes a Komárom-Esztergom megyei Fidesz-lista éléről került a parlamentbe. 1998 óta a megyei közgyűlés elnöke is, és 1997 óta a megyei Fidesz szervezet vezetője, a párt országos választmányának tagja.
Györkös Péter (1955, Celldömölk) - Fidesz
Györkös Péter a parlamentben ritkán szólalt fel, legtöbbször szakmájába vágó kérdésekkel, például az állati eredetű táplálékok helyes tárolásával, árusításával és a járványveszélyes állati eredetű hulladékok problémájával foglalkozott.
Pusztai Gyula (1945, Olaszfa) - MSZP
A Vas megyei MSZP-lista éléről mandátumot szerző képviselő ritkán vesz részt a parlamenti vitákban. A területfejlesztési bizottság tagjaként hozzászólt ugyan a területfejlesztési támogatásokról szóló vitához, de egyébként a passzív képviselők közé tartozik.
Gyimesi József (1954, Szombathely) - Fidesz
Gyimesi József a Szombathely 1. számú választókerületben szerzett képviselői mandátumot 1998-ban. Az Igazságügyi és a Honvédelmi bizottság tagjaként a Fidesz egyik legaktívabb jogpolitikusa volt a jelenlegi ciklusban. 2001 februárjában ő is részt vett az úgynevezett lex Répássy előkészítésében és benyújtásában, amit a parlament megszavazott, ám az Alkotmánybíróság alkotmány-ellenesnek talált.
Kovács Ferenc (1953, Budapest) - Fidesz
Kovács Ferenc a Fidesz egyik turisztikai szakértője, civilben 1982 óta a Sitkén található Felsőbüki-nagykastély szállójának működtetője. Vas megye 4. számú választókerületének képviselője a parlament kastélyok, kúriák, várak albizottságának elnöke, ezenkívül tagja az Országgyűlés több más munkacsoportjának - például a foglalkoztatási bizottságnak - is.
Pokorni Zoltán: "el tudunk képzelni kisebbségi kormányzást is"
"Nem kötünk koalíciót sem a volt kommunistákkal, sem a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. A kisgazdák pedig be sem jutnak a parlamentbe" - nyilatkozta a Die Presse című bécsi lapnak Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke.
Áder János (1959, Csorna) - Fidesz
Áder János alapító tagja a Fidesznek, a kezdetektől a párt egyik legbefolyásosabb politikusa. 1998-ban őt jelölte a Fidesz a parlament elnökének.
Szakács Imre (1957, Budapest) - Fidesz
Szakács Imre az Ifjúsági és Sport Minisztérium politikai államtitkára, a parlament alkotmány- és igazságügyi bizottságának alelnöke. A Fidesz Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, 1998-ban Győr 2. számú választókerületében szerzett képviselői mandátumot.
Pokorni: "el tudunk képzelni kisebbségi kormányzást is"
"Nem kötünk koalíciót sem a volt kommunistákkal, sem a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. A kisgazdák pedig be sem jutnak a parlamentbe" - nyilatkozta a Die Presse című bécsi lapnak Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke.
Ivanics Ferenc (1964, Sopron) - Fidesz
Ivanics Ferenc a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A széles körű közéleti tevékenységet folytató politikus - egy soproni hetilap üzleti vezetője és a helyi rádió szerkesztő-műsorvezetője - a Fidesz megyei listájáról jutott a parlamentbe 1998-ban.
Szabó Sándorné (1951, Győr) - MSZP
Szabó Sándorné az MSZP egyik meghatározó szociálpolitikusaként többször bírálta a kormány család- és szociálpolitikáját a jelenlegi parlamenti ciklusban.
Kovács László (1939, Budapest) - MSZP
Kovács László a Magyar Szocialista Párt elnöke, s alapító tagjaként kezdetek óta az egyik legbefolyásosabb politikusa. 1998-ban a Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-listát vezetve jutott a parlamentbe, ahol 2000-ig az MSZP frakcióvezetője volt, majd frakcióvezető-helyettes lett.
Csütörtökön hallgatják meg Mikolát a státustörvényről
A kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatban csütörtökön hallgatja meg a parlament egészségügyi és szociális bizottsága Mikola István egészségügyi minisztert. A szocialista és SZDSZ-es képviselők azért kezdeményezték a miniszter meghallgatását, mert véleményük szerint óriási terheket ró majd a magyar egészségügyre, hogy a magyar nemzetiségűek mellett a románok is munkát vállalhatnak Magyarországon.
Az FKGP történelmi mélypontról indul, és magányosabb, mint valaha
A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt a legrégebbi párt a magyar parlamentben, még a két világháború között alapította Nagyatádi Szabó István. A régi múltra most is szívesen hivatkoznak a párt politikusai, különösen az 1945-ös választási győzelemre, amikor először volt Magyarországon általános és titkos választójog, és a kisgazdákra szavazott az emberek több mint fele. A kisgazdák legújabb kori története azonban sokszor tragikomikus: széthúzások, perek, fenyegetőzések sora követte egymást. Az FKGP sorsát leegyszerűsítve 1991 óta egyetlen személy határozza meg: Torgyán József, az elnök.
A MIÉP inkább belülről támogatná a polgári kormányt
A Magyar Igazság és Élet Pártja az MDF-ből vált ki, 1993-ban. A magát nemzeti radikálisnak nevező pártot az összes parlamenti erő vezetője szélsőségesnek tartja, a pártelnök Csurka István jó kapcsolatokat ápol az európai szélsőjobb vezetőivel. A MIÉP-é a legkisebb parlamenti frakció ebben a ciklusban.
Orbán: az ellenzék is koccintott a megállapodásra
A kormányfő ma reggel rádióinterjújában újra visszautasította azt az ellenzéki vádat, hogy nem egyeztetett a pártok vezetőivel a román-magyar megállapodás aláírása előtt. Orbán Viktor azt mondta: a parlamenti pártok vezetői nemhogy nem tiltakoztak, hanem koccintottak a megállapodás sikerére. A kormány döntött arról, hogy bizonyos időközönként nyilvánosságra hozzák, hogy az adott hónapban hány munkavállaló érkezett külföldről Magyarországra.
Kevés kisebbségi képviselő lesz
A pártok többsége nem tervez a Fidesz-Lungo Drom megállapodáshoz hasonló választási együttműködést cigányszervezetekkel. Ugyanakkor kivétel nélkül minden parlamenti párt indít listán vagy egyéniben kisebbségi jelöltet, a leggyakrabban éppen roma nemzetiségűt. A hazai kisebbségek parlamenti képviselete azonban tíz éve megoldatlan, noha azt az Alkotmánybíróság is előírta a T. Háznak.
A parlament összehívását fontolgatja az SZDSZ
Amennyiben a kormány nem reagál az SZDSZ státustörvénnyel kapcsolatos felvetéseire, az ellenzéki párt az Országgyűlés rendkívüli összehívását kezdeményezi.
Szigor a Házban - háromnapos büntetés
Nem szólalhatnak fel a parlamentben és nem szavazhatnak azok a képviselők, akik nem tesznek vagyonnyilatkozatot januárban. Ezzel sokat nem vesztenek, tekintve, hogy a tavaszi ülésszak 3 napos lesz. Anyagilag viszont kevésbé kifizetődő a mulasztás, mert tiszteletdíjat sem kaphatnak, amíg nem adják le bevallásukat az Országgyűlés elnökénél.
Veszteséges a Fiat
Az olasz Fiat autógyár 800 millió euró nettó veszteségre számít - idézték olasz lapok Paolo Cantarellát, a cég vezetőjét, aki a parlamentben tájékoztatta a képviselőket a stratégiai fontosságú vállalat kilátásairól. A torinói központú Fiat tavaly 664 millió euró nettó nyereséget ért el.
Dicsér és elmarasztal a Dunaferr-jelentés
A Dunaferr Rt. hosszú távú fejlesztési koncepciója több megoldást is felvetett, ugyanakkor az egyes technikák teljes vizsgálata helyett Suchman Tamás volt privatizációs miniszter kizárólag a vagyonkezelői konstrukcióra adott utasítást - többek közt ezt a megállapítást tartalmazza a parlament által létrehozott Dunaferr-albizottság jelentéstervezete. A tervezetet a kormánypárti képviselők szavazatával az albizottság már elfogadta, a gazdasági bizottság várhatóan január végén vagy februárban szavaz majd róla.
Gyorsabb lesz az alapítványok, egyesületek bírósági nyilvántartásba vétele
Az Alkotmánybíróság egy márciusi határozatában kötelezte az Országgyűlést, hogy év végéig alkossa meg azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezetek és az alapítványok bírósági nyilvántartásba vétele ne húzódjon el indokolatlanul. A hatályos jogi szabályozás ugyanis soron kívüliséget ír elő ezekben az eljárásokban, a gyakorlatban azonban hónapokig is eltart, amíg nyilvántartásba vesznek egy-egy alapítványt vagy egyesületet, ennek megtörténtéig viszont nem tudja megkezdeni működését. A parlament 2001. december 18-i ülésnapján elfogadta a törvényt, amely 2002. január 1-jén lép hatályba.
Elfogadták a kórháztörvényt
Elfogadta a parlament a sokat vitatott kórháztörvényt. A törvényt 188 képviselő támogatta, 154-en szavaztak nemmel, öten tartózkodtak. A jogszabály szerint szinte teljes körűvé válhat a magánosítás a háziorvosi szolgáltatásban és a fogászati alapellátásban, azaz a háziorvosok, fogorvosok a saját rendelőjükben fogadhatják majd a betegeket, a szakrendelők és a kórházak jelentős része pedig közhasznú társasággá alakul.
- címkék:
- pártpolitika
- kórház
- parlament
- Címkefelhő »
Újabb vizsgálat Rigler ellen
Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását kéri a parlament elnökétől Rigler Zoltánnal (Fidesz) szemben Világosi Gábor (SZDSZ). A képviselő Áder Jánosnak írt levelében ezt azzal indokolja: Rigler nem tett eleget a képviselők jogállásáról szóló törvényben szereplő azon kötelezettségének, hogy vagyonnyilatkozatában feltüntesse gazdasági érdekeltségei között a Riegler Építőipari és Szolgáltató Kft.-ben fennálló 100%-os érdekeltségét, valamint minden ezzel összefüggő adatot.
Elfogadták a társadalmi szervezetekről szóló törvény módosítását
A parlament keddi ülésén elfogadta a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó törvény módosítását. A társadalmi szervezetekre és alapítványokra a nyilvántartásba vételkor ezentúl ugyanolyan szabályozás vonatkozik, mint a cégbejegyzésekre.
Több törvényt fogadtak el ma, mint eddig az őszi ülésszak során
Összesen 39 törvényjavaslatról döntött a parlament kedden. A képviselők elfogadták többek között a sokat vitatott kórháztörvényt. Emellett a keddi döntések értelmében jelentősen szigorodik a Btk., létrehozzák a Nemzetőrséget, bővítik a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét. A képviselők elfogadták az e-kereskedelemről szóló törvényt, a Gripenek bérleti szerződéséről szóló határozati javaslatot és a zsebszerződések elleni törvénycsomagot is.
Elfogadták a Btk. jelentős szigorítását
Jelentős támogatással elfogadta a parlament a a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását. A módosításokat elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció, valamint a bűnözés terén bekövetkezett változások indokolják. A képviselők elfogadták a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is.
Szlovákiában a parlament elé kerül a magyar státustörvény
Várhatóan még decemberben a szlovák parlament elé kerül a magyar kedvezménytörvény ügye. Peter Weiss, a pozsonyi törvényhozás külügyi bizottságának elnöke az Új Szó című újság azon felvetésére, hogy Szlovákiában is hatályban van egy, a magyar kedvezménytörvényhez hasonló jogszabály, azt válaszolta, hogy "a magyar törvényt a nyugtalanító folyamatok részeként kell szemlélni, mert egyre erősödnek a nacionalista elemek a kormányzó Fidesz megnyilvánulásaiban."
Az MSZP és az SZDSZ nemmel szavaz az OVB-jelöltekre
Az Országos Választási Bizottsági (OVB) új tagjairól is szavaz a parlament kedden. Az MSZP és az SZDSZ nemmel fog szavazni a jelöltekre, mivel szerintük politikailag nem semlegesek.
A mentelmi bizottság kiadná Dán Jánost
A mentelmi bizottság egyhangúan Dán János kisgazda képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a parlamentnek. A képviselőt folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalással, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítással gyanúsítják. A kisgazda képviselőt az Országgyűléstől kapott lakásbérleti támogatással kapcsolatos csalással gyanúsítja az ügyészség. A kisgazda politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy legfeljebb formaságokról lehet szó, nem vett fel pénzt törvénytelenül. A képviselő állítólag két ingatlanbérleti üggyel kapcsolatban megtévesztette az Országgyűlés Gazdasági Hivatalát.
Hegedűs mentelmi jogának felfüggesztését javasolják
A mentelmi bizottság Hegedűs Lóránt mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Hegedűs az ülés után közölte: ő maga is a mentelmi jog felfüggesztését kérte a bizottságtól. A végső döntést a parlament hozza meg az ügyben.
Nincs plusz pénz a fővárosi kórházaknak
Ebben a parlamenti ciklusban nem kapott címzett támogatást a főváros egészségügyi rendszerének fejlesztésére, így nem indult új kórházi beruházás Budapesten. A főpolgármester és az egészségügyi miniszter csütörtöki találkozójukon megállapították, hogy szakmailag a legtöbb kérdésben azonos állásponton vannak. Konkrét pénzügyi támogatásról azonban nem tudtak megállapodni, bár a fővárosiak abban reménykednek: ha elgondolásaikban a kormány továbbra sem talál szakmai kifogásokat, jövőre már nem lehet elutasítani a címzett támogatásokra benyújtott kérelmeket.
Nehezen indul a Sabena-utód DAT légitársaság
A csődbe jutott belga Sabena légitársaság utódja, a korábbi leányvállalat DAT néhány hét működés után a vártnál nagyobb forgalmat ért el, azonban a társaság működtetésée beígért 200 millió eurós tőke nehezen gyűlik össze. A DAT vezetői 45 millió eurós támogatást kértek a belga tartományoktól, a vallon parlament és Brüsszel tartománya vállalja az összeg felének kifizetését, a flamand vezetők azonban feltételekhez kötik a támogatást.
Gazdaságélénkítő csomag Ausztriában is
Erős ország, erős imázs - vitanap a parlamentben
A kormány az Országimázs Központon keresztül hazudik a polgárainak, a polgárok pénzén - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az imázsközpont tevékenysége miatt kezdeményezett parlamenti vitanapon. Minden erős ország erős imázzsal rendelkezik - idézett egy neves marketing szakembert Stumpf István kancelláriaminiszter. Az Országimázs Központ "A tett első, a szó második" címmel külön kiadványt jelentetett meg a vitanapra. A füzetet a Happy End készítette.
Megszűntek a devizakorlátozások
Újabb ellenzéki támadás a kormányhirdetés miatt
Az MSZP tovább támadja a kormányt a pénteki és szombati napilapokban megjelent kormányhirdetés miatt. A parlament keddi ülésén Tóth András (MSZP) ismételten kifogásolta, hogy közpénzekből jelentettek meg kormányreklámot. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szerint viszont célszerű minden évben tájékoztatni az állampolgárokat a kormány munkájáról.
Fontosságukat vesztett törvénytervezetek
Jelentős törvénykezési hátralékkal fejezi be munkáját a jelenlegi parlament. A benyújtott jogszabálytervezetek közül ugyanis jó néhány kerülhet az irattárak mélyére. Nem csupán a törvényalkotói munka marad hiányos, de olyan fontos jelentéseket sem vitat már meg a plénum, amely éppen a végrehajtói hatalom ellenőrzéséből adódó feladata a T. Háznak.
Korlátozták a parlamenti számítógépes rendszer használatát
Az MSZP képviselői törvénytelennek tartják, hogy a hónap eleje óta korlátozzák a parlamenti számítógépes rendszer használatát. Azt sem tartják véletlennek, hogy éppen a múlt csütörtök óta nehezítették meg az internet használatát. A bevezetés időpontja egybeesik az MSZP bejelentésével, mely szerint interneten kívánják bevonni a civil szervezeteket a parlament munkájába. Az Országgyűlés gazdasági igazgatója szerint döntése a hatékonyabb működést célozta.
Büntethető lesz az ellenszegülés
A jövőben akár börtönbüntetést is kaphat, aki megpróbálja megakadályozni egy jogerős bírói ítélet végrehajtását - persze csak akkor, ha elfogadja a parlament az igazságügyi tárca erre vonatkozó javaslatát. A tervezet nem fenyeget minden egyes adóst börtönnel, csupán az ellenszegülőket. Büntetőügyek tucatjai emiatt nem várhatóak, az viszont igen, hogy a fenyegetettség önmagában elegendő lesz az ítéletek betartásához.
- címkék:
- pártpolitika
- kékfény
- parlament
- Címkefelhő »
Nem tárgyalhat a parlament Orbán felelősségéről
Nem tárgyalhatja a parlament a miniszterelnök felelősségéről szóló ellenzéki indítványt. Az ellenzék szerint a Torgyán József vezette FVM-nél történt visszaélésekért Orbán Viktort is felelősség terheli. Az ügyrendi bizottság csütörtökön azonban úgy döntött, az erről szóló határozati javaslat házszabály-ellenes, ezért nem vehető tárgysorozatba. A szocialisták szerint viszont a bizottság döntésének indoklása vitatható, ezért valószínűleg újra benyújtják a javaslatot.
Elmaradt tájékoztatás több tízmilliárd elköltéséről
A Magyar Hírlap információ szerint a keddi kormányülésen döntés született több 10 milliárd forint sorsáról, amit a kormány a 47,9 milliárd forintos költségvetési tartalékból kíván elkölteni. A lap információit megerősítette Tállai András pénzügyi politikai államtitkár. Deutsch Tamás sportminiszter kedden a parlamenti szakbizottság előtt - a kormányülést követő meghallgatásán - már arról számolt be, hogy tárcája 4,4 milliárd forintot kapott a tartalékból.
Tömeges jelentkezés a politikai hirdetésre
Apróhirdetés útján keres képviselőket a Magyarországi Zöld Párt. A megjelent szövegre tömegével jelentkezőket gyorstalpaló tanfolyamon készítik fel a választásokra. Azt remélik, hogy egyéni jelöltek révén 2002-ben bekerülnek a parlamentbe.