A parlament támfalának ütközött

A parlament egyik támfalának ütközött egy autó szombaton Budapesten, a vezetőt könnyebb sérülésekkel kórházba szállították.

5 millió oldalletöltés: választási rekord az [origo]-n

A parlamenti választás első fordulóját követő napon minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozott az [origo] hírei iránt. Az oldalletöltések száma meghaladta az ötmilliót, ami a megelőző két hét átlagos hétköznapi olvasottságának közel másfélszerese.

Korábbi hírek a parlamenten kívüli pártokról

Megemlékezések a nemzeti ünnepen

Felvonta a Díszzászlóalj a nemzeti zászlót a Kossuth téren. Az ünnepségek a Nemzeti Múzeumnál és a Nemzeti Színháznál folytatódnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulóján. Délután Kossuth- és Széchenyi-díjakat adnak át, este megnyitják az új Nemzeti Színházat. Rendezvényeket tartanak a parlamenti pártok is.

Schalkhammer Antal (1946, Felsőgalla - 2002) - MSZP

Tatabánya képviselője a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt, a várost 1994 óta képviselte a parlamentben. Schalkhammer Antal 2002. február 22-én meghalt.

Fejlesztési csapdában a külső kerületek

Tavaly december végén még mindig 916 708 méter földút volt Budapest belterületén. A parlament és a fővárosi önkormányzat döntései nyomán 2001-2002-ben 10 milliárd forintnál is többet fordíthatnak a kerületek e terhes örökség felszámolására.

Kettős pezóárfolyamról döntöttek Argentínában

Az argentin parlament alsóháza vasárnap elfogadta a pezó leértékelését. A pontos árfolyam meghatározása a kormány feladata lesz, egy dollár valószínűleg 1,41 pezót ér majd. Ezt azonban gyakorlatilag csak az export esetében alkalmazzák majd, mindenhol máshol "eleresztik" az árfolyamot.

Adócsökkentés a kanadai hoki-arany jutalma

Pozitív gazdasági következményei lehetnek a sportág egészére a kanadai férfi jégkorong-válogatott Salt Lake City-i győzelmének. Az ottawai parlament minden bizonnyal adócsökkentést szavaz majd meg az ország hat NHL-es klubjának, hogy ne folytatódjon a sztárok Egyesült Államokba vándorlása.

Parlamenti segítséget várnak az egészségügyi szervezetek

Közös levélben kér sürgős segítséget valamennyi egészségügyi szakmai szervezet a kormánytól, a szakminisztertől és a képviselőktől. Ugyanis legalább 73 milliárd forintra van haladéktalanul szüksége az ágazatnak ahhoz, hogy az ellátás színvonalát biztosítani tudja. Csupán a minimálbér-emelések fedezetére 5 ezer forinttal kellene emelni egy beavatkozás ellenértékét - ez a dolgozók 60-70 százalékát érinti -, pillanatnyilag ugyanis csak a betegellátás rovására tudják ezt a kórházak kifizetni.

A helsinki bizottság a prostituáltakért

Bárki számára hozzáférhetők azoknak a diplomatalakásoknak a címei, amelyekre hivatkozva a II. kerület vezetése elzavarta a prostituáltakat a Rózsadombról. Mivel a címek egy része nem titkos, az örömlányok képviselői hatósági bizonyítványt kérnek a védett övezetek határáráról. Közben a főváros és a kerületek, pártállástól függetlenül, a parlamentbe készülnek, hogy törvénymódosításért lobbizzanak.

Továbbra sincs elnöke az UTE-nak

Szabó Bence lemondása óta nincs elnöke az UTE-nak, és lehet, hogy csak a választások után találnak új vezetőt. A klub, amelyet három éve a parlamenti sportbizottság is elsiratott már, továbbra is tizenöt szakosztállyal működik, bár az élsport visszaszorult.

Késik a nagyipénz

Csak a következő parlamenti ciklusban, az adóreform részeként vezetik be a szülőknek átutalható adószázalékok rendszerét - mondta a Népszabadságnak Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. Hozzátette: kezdetben várhatóan a személyi jövedelemadó 5 százalékának átutalására lesz lehetőség. Októberben Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke azt mondta: a legnagyobb kormányzó párt felkérte a kabinetet, hogy az elképzelés megvalósításának részleteit még abban az évben készítse el, ami a lap információja szerint nem történt meg.

A pénzügyi tárca túlbecsülte az ádóbevételeket

Több mint 55 milliárd forinttal kevesebb folyt be összességében a főbb adónemekből az elmúlt évben, mint amennyit a költségvetés módosításakor jóváhagyott a parlament. A büdzsét a költségvetési szervek saját bevételeinek 150 milliárd forintos túlteljesülése tartotta egyensúlyban, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, miből adódik a többlet. Az államháztartás hiánya is jobb a tervezettnél, még a tb-alapoknak az előirányzottat jócskán meghaladó hiánya mellett is.

Az MSZP nem támogatja a rendkívüli ülést

Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetése nem támogatja az SZDSZ frakcióvezetőjének pénteki javaslatát a parlament rendkívüli plenáris ülésének januári összehívására a kedvezménytörvény módosítása ügyében, mert nem látja annak értelmét.

Lévai Ferenc (1948, Békés) - MSZP

A Komárom-Esztergom megyei listáról parlamentbe jutott Lévai Ferenc az egyik legcsöndesebb képviselő. Az ifjúsági és sportbizottság tagja, eddigi négy felszólalásából kettő a sporttörvény vitájakor hangzott el.

Tóth András (1948, Gyermely) - MSZP

Tóth András kevés parlamenti megnyilvánulása közül a legtöbb a pedagógusok helyzetének javításával foglalkozott.

Lázár Mózes (1962, Székesfehérvár) - Fidesz

Lázár Mózes a Komárom-Esztergom megyei Fidesz-lista éléről került a parlamentbe. 1998 óta a megyei közgyűlés elnöke is, és 1997 óta a megyei Fidesz szervezet vezetője, a párt országos választmányának tagja.

Latorcai János (1944, Békés) - Fidesz

Latorcai János már ipari és kereskedelmi miniszter volt, amikor 1993-ban beszállt a pártpolitikába, és belépett a KDNP-be. A KDNP kettészakadásakor részt vett az MKDSZ megalakításában, és több képviselőtársával csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz. 1998-ban már Fidesz-jelöltként választották Esztergom képviselőjévé.

Pusztai Gyula (1945, Olaszfa) - MSZP

A Vas megyei MSZP-lista éléről mandátumot szerző képviselő ritkán vesz részt a parlamenti vitákban. A területfejlesztési bizottság tagjaként hozzászólt ugyan a területfejlesztési támogatásokról szóló vitához, de egyébként a passzív képviselők közé tartozik.

Gyimesi József (1954, Szombathely) - Fidesz

Gyimesi József a Szombathely 1. számú választókerületben szerzett képviselői mandátumot 1998-ban. Az Igazságügyi és a Honvédelmi bizottság tagjaként a Fidesz egyik legaktívabb jogpolitikusa volt a jelenlegi ciklusban. 2001 februárjában ő is részt vett az úgynevezett lex Répássy előkészítésében és benyújtásában, amit a parlament megszavazott, ám az Alkotmánybíróság alkotmány-ellenesnek talált.

Kovács Ferenc (1953, Budapest) - Fidesz

Kovács Ferenc a Fidesz egyik turisztikai szakértője, civilben 1982 óta a Sitkén található Felsőbüki-nagykastély szállójának működtetője. Vas megye 4. számú választókerületének képviselője a parlament kastélyok, kúriák, várak albizottságának elnöke, ezenkívül tagja az Országgyűlés több más munkacsoportjának - például a foglalkoztatási bizottságnak - is.

Györkös Péter (1955, Celldömölk) - Fidesz

Györkös Péter a parlamentben ritkán szólalt fel, legtöbbször szakmájába vágó kérdésekkel, például az állati eredetű táplálékok helyes tárolásával, árusításával és a járványveszélyes állati eredetű hulladékok problémájával foglalkozott.

Áder János (1959, Csorna) - Fidesz

Áder János alapító tagja a Fidesznek, a kezdetektől a párt egyik legbefolyásosabb politikusa. 1998-ban őt jelölte a Fidesz a parlament elnökének. 

Szakács Imre (1957, Budapest) - Fidesz

Szakács Imre az Ifjúsági és Sport Minisztérium politikai államtitkára, a parlament alkotmány- és igazságügyi bizottságának alelnöke. A Fidesz Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, 1998-ban Győr 2. számú választókerületében szerzett képviselői mandátumot.

Pokorni: "el tudunk képzelni kisebbségi kormányzást is"

"Nem kötünk koalíciót sem a volt kommunistákkal, sem a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. A kisgazdák pedig be sem jutnak a parlamentbe" - nyilatkozta a Die Presse című bécsi lapnak Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke.

Ivanics Ferenc (1964, Sopron) - Fidesz

Ivanics Ferenc a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A széles körű közéleti tevékenységet folytató politikus - egy soproni hetilap üzleti vezetője és a helyi rádió szerkesztő-műsorvezetője - a Fidesz megyei listájáról jutott a parlamentbe 1998-ban.

Szabó Sándorné (1951, Győr) - MSZP

Szabó Sándorné az MSZP egyik meghatározó szociálpolitikusaként többször bírálta a kormány család- és szociálpolitikáját a jelenlegi parlamenti ciklusban.

Kovács László (1939, Budapest) - MSZP

Kovács László a Magyar Szocialista Párt elnöke, s alapító tagjaként kezdetek óta az egyik legbefolyásosabb politikusa. 1998-ban a Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-listát vezetve jutott a parlamentbe, ahol 2000-ig az MSZP frakcióvezetője volt, majd frakcióvezető-helyettes lett.

Csütörtökön hallgatják meg Mikolát a státustörvényről

A kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatban csütörtökön hallgatja meg a parlament egészségügyi és szociális bizottsága Mikola István egészségügyi minisztert. A szocialista és SZDSZ-es képviselők azért kezdeményezték a miniszter meghallgatását, mert véleményük szerint óriási terheket ró majd a magyar egészségügyre, hogy a magyar nemzetiségűek mellett a románok is munkát vállalhatnak Magyarországon.

Pokorni Zoltán: "el tudunk képzelni kisebbségi kormányzást is"

"Nem kötünk koalíciót sem a volt kommunistákkal, sem a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. A kisgazdák pedig be sem jutnak a parlamentbe" - nyilatkozta a Die Presse című bécsi lapnak Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke.

A MIÉP inkább belülről támogatná a polgári kormányt

A Magyar Igazság és Élet Pártja az MDF-ből vált ki, 1993-ban. A magát nemzeti radikálisnak nevező pártot az összes parlamenti erő vezetője szélsőségesnek tartja, a pártelnök Csurka István jó kapcsolatokat ápol az európai szélsőjobb vezetőivel. A MIÉP-é a legkisebb parlamenti frakció ebben a ciklusban.

Az FKGP történelmi mélypontról indul, és magányosabb, mint valaha

A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt a legrégebbi párt a magyar parlamentben, még a két világháború között alapította Nagyatádi Szabó István. A régi múltra most is szívesen hivatkoznak a párt politikusai, különösen az 1945-ös választási győzelemre, amikor először volt Magyarországon általános és titkos választójog, és a kisgazdákra szavazott az emberek több mint fele. A kisgazdák legújabb kori története azonban sokszor tragikomikus: széthúzások, perek, fenyegetőzések sora követte egymást. Az FKGP sorsát leegyszerűsítve 1991 óta egyetlen személy határozza meg: Torgyán József, az elnök.

Kevés kisebbségi képviselő lesz

A pártok többsége nem tervez a Fidesz-Lungo Drom megállapodáshoz hasonló választási együttműködést cigányszervezetekkel. Ugyanakkor kivétel nélkül minden parlamenti párt indít listán vagy egyéniben kisebbségi jelöltet, a leggyakrabban éppen roma nemzetiségűt. A hazai kisebbségek parlamenti képviselete azonban tíz éve megoldatlan, noha azt az Alkotmánybíróság is előírta a T. Háznak.

A parlament összehívását fontolgatja az SZDSZ

Amennyiben a kormány nem reagál az SZDSZ státustörvénnyel kapcsolatos felvetéseire, az ellenzéki párt az Országgyűlés rendkívüli összehívását kezdeményezi.

Orbán: az ellenzék is koccintott a megállapodásra

A kormányfő ma reggel rádióinterjújában újra visszautasította azt az ellenzéki vádat, hogy nem egyeztetett a pártok vezetőivel a román-magyar megállapodás aláírása előtt. Orbán Viktor azt mondta: a parlamenti pártok vezetői nemhogy nem tiltakoztak, hanem koccintottak a megállapodás sikerére. A kormány döntött arról, hogy bizonyos időközönként nyilvánosságra hozzák, hogy az adott hónapban hány munkavállaló érkezett külföldről Magyarországra.

Szigor a Házban - háromnapos büntetés

Nem szólalhatnak fel a parlamentben és nem szavazhatnak azok a képviselők, akik nem tesznek vagyonnyilatkozatot januárban. Ezzel sokat nem vesztenek, tekintve, hogy a tavaszi ülésszak 3 napos lesz. Anyagilag viszont kevésbé kifizetődő a mulasztás, mert tiszteletdíjat sem kaphatnak, amíg nem adják le bevallásukat az Országgyűlés elnökénél.

Veszteséges a Fiat

Az olasz Fiat autógyár 800 millió euró nettó veszteségre számít - idézték olasz lapok Paolo Cantarellát, a cég vezetőjét, aki a parlamentben tájékoztatta a képviselőket a stratégiai fontosságú vállalat kilátásairól. A torinói központú Fiat tavaly 664 millió euró nettó nyereséget ért el.

Dicsér és elmarasztal a Dunaferr-jelentés

A Dunaferr Rt. hosszú távú fejlesztési koncepciója több megoldást is felvetett, ugyanakkor az egyes technikák teljes vizsgálata helyett Suchman Tamás volt privatizációs miniszter kizárólag a vagyonkezelői konstrukcióra adott utasítást - többek közt ezt a megállapítást tartalmazza a parlament által létrehozott Dunaferr-albizottság jelentéstervezete. A tervezetet a kormánypárti képviselők szavazatával az albizottság már elfogadta, a gazdasági bizottság várhatóan január végén vagy februárban szavaz majd róla.

Gyorsabb lesz az alapítványok, egyesületek bírósági nyilvántartásba vétele

Az Alkotmánybíróság egy márciusi határozatában kötelezte az Országgyűlést, hogy év végéig alkossa meg azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezetek és az alapítványok bírósági nyilvántartásba vétele ne húzódjon el indokolatlanul.  A hatályos jogi szabályozás ugyanis soron kívüliséget ír elő ezekben az eljárásokban, a gyakorlatban azonban hónapokig is eltart, amíg nyilvántartásba vesznek egy-egy alapítványt vagy egyesületet, ennek megtörténtéig viszont nem tudja megkezdeni működését. A parlament 2001. december 18-i ülésnapján elfogadta a törvényt, amely 2002. január 1-jén lép hatályba.

Újabb vizsgálat Rigler ellen

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását kéri a parlament elnökétől Rigler Zoltánnal (Fidesz) szemben Világosi Gábor (SZDSZ). A képviselő Áder Jánosnak írt levelében ezt azzal indokolja: Rigler nem tett eleget a képviselők jogállásáról szóló törvényben szereplő azon kötelezettségének, hogy vagyonnyilatkozatában feltüntesse gazdasági érdekeltségei között a Riegler Építőipari és Szolgáltató Kft.-ben fennálló 100%-os érdekeltségét, valamint minden ezzel összefüggő adatot.

Elfogadták a társadalmi szervezetekről szóló törvény módosítását

A parlament keddi ülésén elfogadta a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó törvény módosítását. A társadalmi szervezetekre és alapítványokra a nyilvántartásba vételkor ezentúl ugyanolyan szabályozás vonatkozik, mint a cégbejegyzésekre.

Több törvényt fogadtak el ma, mint eddig az őszi ülésszak során

Összesen 39 törvényjavaslatról döntött a parlament kedden. A képviselők elfogadták többek között a sokat vitatott kórháztörvényt. Emellett a keddi döntések értelmében jelentősen szigorodik a Btk., létrehozzák a Nemzetőrséget, bővítik a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét. A képviselők elfogadták az e-kereskedelemről szóló törvényt, a Gripenek bérleti szerződéséről szóló határozati javaslatot és a zsebszerződések elleni törvénycsomagot is.

Elfogadták a Btk. jelentős szigorítását

Jelentős támogatással elfogadta a parlament a a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását. A módosításokat elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció, valamint a bűnözés terén bekövetkezett változások indokolják. A képviselők elfogadták a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is.

Elfogadták a kórháztörvényt

Elfogadta a parlament a sokat vitatott kórháztörvényt. A törvényt 188 képviselő támogatta, 154-en szavaztak nemmel, öten tartózkodtak. A jogszabály szerint szinte teljes körűvé válhat a magánosítás a háziorvosi szolgáltatásban és a fogászati alapellátásban, azaz a háziorvosok, fogorvosok a saját rendelőjükben fogadhatják majd a betegeket, a szakrendelők és a kórházak jelentős része pedig közhasznú társasággá alakul.

Az MSZP és az SZDSZ nemmel szavaz az OVB-jelöltekre

Az Országos Választási Bizottsági (OVB) új tagjairól is szavaz a parlament kedden. Az MSZP és az SZDSZ nemmel fog szavazni a jelöltekre, mivel szerintük politikailag nem semlegesek.

Szlovákiában a parlament elé kerül a magyar státustörvény

Várhatóan még decemberben a szlovák parlament elé kerül a magyar kedvezménytörvény ügye. Peter Weiss, a pozsonyi törvényhozás külügyi bizottságának elnöke az Új Szó című újság azon felvetésére, hogy Szlovákiában is hatályban van egy, a magyar kedvezménytörvényhez hasonló jogszabály, azt válaszolta, hogy "a magyar törvényt a nyugtalanító folyamatok részeként kell szemlélni, mert egyre erősödnek a nacionalista elemek a kormányzó Fidesz megnyilvánulásaiban."

A mentelmi bizottság kiadná Dán Jánost

A mentelmi bizottság egyhangúan Dán János kisgazda képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a parlamentnek. A képviselőt folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalással, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítással gyanúsítják. A kisgazda képviselőt az Országgyűléstől kapott lakásbérleti támogatással kapcsolatos csalással gyanúsítja az ügyészség. A kisgazda politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy legfeljebb formaságokról lehet szó, nem vett fel pénzt törvénytelenül. A képviselő állítólag két ingatlanbérleti üggyel kapcsolatban megtévesztette az Országgyűlés Gazdasági Hivatalát.

Hegedűs mentelmi jogának felfüggesztését javasolják

A mentelmi bizottság Hegedűs Lóránt mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Hegedűs az ülés után közölte: ő maga is a mentelmi jog felfüggesztését kérte a bizottságtól. A végső döntést a parlament hozza meg az ügyben.

Nincs plusz pénz a fővárosi kórházaknak

Ebben a parlamenti ciklusban nem kapott címzett támogatást a főváros egészségügyi rendszerének fejlesztésére, így nem indult új kórházi beruházás Budapesten. A főpolgármester és az egészségügyi miniszter csütörtöki találkozójukon megállapították, hogy szakmailag a legtöbb kérdésben azonos állásponton vannak. Konkrét pénzügyi támogatásról azonban nem tudtak megállapodni, bár a fővárosiak abban reménykednek: ha elgondolásaikban a kormány továbbra sem talál szakmai kifogásokat, jövőre már nem lehet elutasítani a címzett támogatásokra benyújtott kérelmeket.

Gazdaságélénkítő csomag Ausztriában is