Rendkívül értékes dinoszaurusz-lelet: ép Sauropoda-koponyák

Amerikai kutatók egy új Sauropoda fajt írtak le 4 koponya alapján. A lelet azért rendkívül ritka és értékes, mert a Sauropodák koponyája vékony és lágyszövetekkel összekapcsolt csontokból épül fel, és emiatt nagyon ritkán fosszilizálódik. A csontok értékes információkat nyújtanak az óriás növényevők táplálkozási szokásairól.

Az ősi koalák is bőgtek szex közben

A ma élő és a fosszilis koalák koponyájának összehasonlítása arra utal, hogy a csoport úgy alkalmazkodott az eukaliptusz levelek fogyasztására, hogy közben ne veszélyeztesse a már korábban kifejlődött éles hallását.

Robbanásszerű volt a dínók fejlődése

Amatőr önkéntesek segítségével dolgozó paleontológusok egy eddig ismeretlen húsevő dinoszauruszra bukkantak az Új-Mexikó északi részén található lelőhelyen. A lelet megoldhatja a korai dinoszauruszok fejlődéséről régóta folyó heves vitákat, és azt igazolja, hogy robbanásszerű evolúciós változások zajlottak a dínók kialakulása idején. A maradványok arról is árulkodnak, hogyan terjedtek el a dinoszauruszok Pangea szuperkontinensén.

Vaddisznó- és patkánykrokodilt fedeztek fel Afrikában

Három ősi krokodilfajt fedeztek fel amerikai és kanadai paleontológusok Afrikában. Paul Sereno, a Chicagói Egyetem, valamint Hans Larsson, a montreali McGill Egyetem kutatója csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be a felfedezésről.

Hiányzó láncszem a korai dinoszauruszok világából

A paleontológusok egy olyan, fontos ősmaradványra bukkantak Dél-Afrikában, amely átmeneti helyzetet mutat a legkorábbi dinoszauruszok és a későbbi hatalmas növényevő Sauropodák között. A maradvány segíthet áthidalni egy hosszú evolúciós hézagot a dinoszauruszok két lábon járó közös őse, és a négy lábon cammogó óriások, például a Diplodocusok között.

Fülünkkel éltük túl a dinoszauruszokat

Egy ősi emlős rendkívül jól megőrződött maradványait mutatják be a felfedezők a Science legújabb számában. A lelet fontos bizonyítékokat szolgáltat arról, hogyan fejlődött az emlősök füle a földtörténeti középidőben. Az érzékeny hallás döntő fontosságú alkalmazkodás volt a csoport életében, mivel lehetővé tette, hogy az emlősök aktív életet éljenek az éjszakai sötétben is, és túléljék a dinoszauruszok által uralt évmilliókat.

Furcsa, szarvas Tyrannosaurus került elő Ázsiából

A híres rokonánál, a Tyrannosaurus rexnél kisebb termetű állat egyazon élőhelyen osztozott nagy testvérével és szintén ragadozó életmódot folytatott, áll az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) most megjelent cikkében.

Apró szörnyeteg került elő a T. rex múltjából

Egy Északkelet-Kínában talált, 125 millió évvel ezelőtt élt, 3 méter hosszú kora-kréta fajnál megfigyelhető a Tyrannosaurus minden dinoszaurusz rajongó által jól ismert testfelépítése, szinte valamennyi jellegzetes anatómiai tulajdonsága, csak éppen majdnem 100-szor kisebb méretben. A lelet azért meglepő, mert az állat mintegy 40 millió évvel azelőtt élt, hogy a Tyrannosaurus megjelent bolygónkon.

Élővé varázsolt 300 millió éves pókok egy 3D-s filmen

Angol kutatók 300 millió évvel ezelőtt élt pókok 3 dimenziós számítógépes modelljét készítették el képalkotó szoftver segítségével, több ezer röntgensugaras letapogatás alapján.

Óriási férgek népesítették be a tengereket 475 millió évvel ezelőtt

Óriási, egyméteres férgek népesítették be a tengereket 475 millió évvel ezelőtt - jelentették be spanyol kutatók. A tengeri férgek fosszilizálódott nyomaira Spanyolország központi részén, a Cabaneros Nemzeti Parkban bukkantak, azon a területen, amely a kora-ordovícium időszakban tengerfenék volt.

Kalandozás bolygónk múltjában - 5. rész: A halak korszaka, a devon időszak

A földtörténeti óidő negyedik időszaka a devon, amely 416 millió évvel ezelőtt kezdődött és 360 millió éve ért véget. A mainál melegebb klímában a halak rendkívül változatosak voltak mind az édesvizekben, mind a tengerekben, ezért a devont a halak korának szokták nevezni. A devon végéről ismert az első kétéltű, vagyis az első négylábú állat. Az edényes növények a devonban váltak változatossá, és innen ismerjük az első erdőket is.

Megoldották az óriás cápafogak csontrétegének rejtélyét

A világ leggazdagabb és legnagyobb kiterjedésű tengeri csontrétege, ahol tenyérnyi cápafogak, fókák és bálnák csontjai gyűltek össze, nem tömeges kihalást jelez, mint korábban gondolták. A vékony csontréteg 700 ezer évnyi "normális" tengeri élet nyomát rögzíti. A csontok csak azért halmozódtak fel ilyen sűrűségben, mert a meleg éghajlat és a magas tengerszint miatt hosszú időn keresztül alig rakódott le üledék a területen.

A sötét sarkvidéken teleltek át a vándorló ősi emlősök

A tapírok ősei, valamint a vízilovak és az orrszarvúak korai rokonai a sarkkörön túl is jól megéltek 53 millió évvel ezelőtt. Az Ellesmere-szigeten talált ősmaradványok szerint az állatok elviselték a több hónapos sötétséget. Az éghajlat viszont jóval enyhébb volt a mainál, így mocsaras erdők borították a sarki területet.

A legősibb együttműködést fedezték fel egy 100 millió éves borostyánkőben

Az úgynevezett mutualizmus legrégebbi előfordulását kréta időszaki, 100 millió éves borostyánkőben fedezték fel egy termesz és néhány állati egysejtű, protozoa között.

Termetes fogatlan repülő őshüllő

Az eddig csak Kínából ismert, kis termetű Pterosauria család óriási méretű képviselője váratlanul a dél-amerikai kontinensről került elő.

A T. rex orrhosszal vezetett a dinoszauruszok szaglásviadalában

A Tyrannosaurus rex "orrhosszal" vezetett a többi húsevő dinoszaurusz előtt, már ami a szaglás élességét illeti. A T. rex kiváló szaglását már korábban is leírták, ám kanadai kutatók az elsők, akik összehasonlították más dinoszauruszok szaglásával.

Kisrepülőgép-méretű volt a gigantikus ősmadár

Egy kisebb repülőgéphez fogható szárnyfesztávolsága volt az 50 millió évvel ezelőtt élt "őslúdnak", amelynek koponyájára Nagy-Britanniában, a Sheppey-szigeten bukkantak rá.

Spektrum TV: A T. Rex nyomában