Egy különleges technikának köszönhetően olyan dolgok derülhetnek ki az ősemberekről, amiket eddig senki sem tudott

A digitális rekonstrukció segítségével megérthetjük az evolúció folyamatát, és eddig nem ismert részletek tárulhatnak fel.

Vajon a Neander-völgyi ősember is tudott már beszélni?

A fiziológiai és orvosi Nobel díjjal elismert svéd Svante Pääbo, több évtizedes kutatásai során arra kereste a választ, hogy a mai embert, a Homo sapienst mi különbözteti meg a többi emberfélétől, például a vele sokáig együtt élő neandervölgyi embertől. Kutatásai során olyan módszereket fejlesztett ki, amellyel ősi csontleletekből az örökítő anyagra, a DNS-re vonatkozó adatok gyűjthetők. Ezt az eljárást használják a Szegedi Tudományegyetem kutatói is – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Félmillió éve kihalt emberi fajra utaló jelekre bukkantak

A Małopolska-i Tunel Wielki-barlang eszközeinek korát a tudósok 450 ezer és 550 ezer év közöttire becsülik. Ez a kormeghatározás lehetővé teheti számukra, hogy többet megtudjanak az ezeket készítő emberekről, valamint az őskoron átívelő vándorlásukról és tartózkodásukról Közép-Európában.

A véltnél sokkal korábban süthettek-főztek őseink, derül ki egy kutatásból

Megfejtették a jégkorszaki barlangrajzok titokzatos jeleit

A jégkorszak vadászó-gyűjtögető emberei arra használhatták a barlangrajzokat, hogy azokkal az őket körülvevő világról rögzítsenek fontos információkat, amelyek túlélésüket segíthették - tárta fel egy brit tanulmány.

Elveszett emberfajt találhattak egy szigeten

Egy korábban kihaltnak hitt emberfaj élhet az indonéziai Flores-szigeten. A helyiek beszámolói egyszerre ijesztőek és érdekesek, egy ismert antropológus szerint pedig bizonyítani lehetne a rejtélyes hobbitok fennmaradását.

A dögevésnek köszönhető, hogy beszélhetünk

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a világ egyik legrégebbi tudományos kiadványában, a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg. A kiadványnak az emberi evolúció nagy átmeneteiről szóló legfrissebb számát részben Szathmáry Eörs szerkesztette.

Több közös van bennünk a makákókkal, mint hittük

Egy úttörő tanulmánynak köszönhetően a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói felfedezték, hogy a Thaiföldön élő, óvilági majmok által használt objektumok hasonlítanak azokra a kőeszközökre, amelyeket az ember korai őseinek tulajdonítottak.

Izgalmas programokkal várják a látogatókat a híres vértesszőlősi ősember-lelőhelyen

Lelőhelytörténeti séta és állatcsont-bemutató is lesz idén a Samu-napon, amelyet minden évben megrendeznek a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén.

Az ősember világába repít a Bükk most megnyílt látogatóközpontja