oceanográfia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- természetvédelem
- állatvédelem
- tengerkutatás
- klímaváltozás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Eltöröltek egy természetvédelmi területet
A Csendes-óceánon fekvő apró szigetekből álló Kiribati állam megszünteti a Phoenix-szigetek Védett Területet és engedélyezi a halászatott - írja az American Association for The Advancement of Science.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
Pingvinalakú víz alatti drónokkal kutatják az óceánt
Pingvinalakú víz alatti drónok rajai segíthetnek a jövőben az óceánok felfedezésében. A prototípusokat csütörtökön mutatta be a stralsundi Német Oceanográfiai Múzeum igazgatója, Burkard Baschek.
Rémisztő, rejtőzködő szörnyek vannak a tengerekben
A Föld utolsó nagy felfedezetlen fehér foltja a mélytenger fény nélküli, örök sötétségbe burkolózó titokzatos világa. A világhírű tengerkutató, a Titanic roncsait felfedező Robert D. Ballard találó szavaival élve, sokkal jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a világóceán mélységeit. A mélytenger rendkívül barátságtalan környezeti körülményei, a teljes fénynélküliség, a fagyponthoz közeli hőmérséklet és a rettenetes nyomás különleges alkalmazkodást követel meg a „Nap nélküli világ" lakóitól. Logikus lenne úgy vélekedni, hogy ez a kegyetlen környezet alkalmatlan az élet számára, de a valóság merőben más: a feneketlen és sötét méllységek ...
Egy új technológiával tisztítják meg az óceánokat a műanyag szennyezéstől
A hulladék öt óceáni szemétszigetben akkumlálódik a legnagyobb a Hawaii és Kalifornia közt elhelyezkedő Nagy csendes-óceáni szemétsziget. Ha hagyjuk cirkulálni, a műanyag hatással lesz az ökoszisztémáinkra, egészségünkre, és a gazdaságra évtizedekig, vagy évszázadokig. Ennek megoldásához a szennyezés forrásának elzárása és az óceánban már akkumlálódott szemét eltakarításának kombinációja szükséges. Egy új óceán tisztító technológiát fejleszt a The Ocean Cleanup nonprofit szervezet.
Klímakatasztrófa fenyeget a Golf-áramlat lassulása miatt
Elveszítette stabilitását az atlanti-óceáni áramlatrendszer, összeomlásának korai jelei mutatkoznak egy új kutatás szerint. Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsősorban az európai klímára lehet súlyos hatással.
- címkék:
- Atlanti-óceán
- Golf-áramlat
- tengeráramlatok
- oceanográfia
- nagy óceáni szállítószalag
- áramlási rendszer
- tengeri jég
- oceanográfiai állapothatározók
- klímakatasztrófa
- időjárásváltozás
- elegyes víz
- atlanti meridionális áramlási rendszer
- Nature Climate Change
- Potsdami Klímakutató Intézet
- Címkefelhő »
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Ritka felvételt készítettek a kutatók egy óriás tintahalról - videó
A kutatók ritka felvételt készítettek, ugyanis első ízben sikerült lencsevégre kapni egy óriás tintahalat (Architeuthis dux), amint a Mexikói-öböl mélységeiben vadászik.
Fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál
Meglepő módon egy fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltő, a szakértők szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.
Kétszer annyi szén-dioxidot nyel el a világóceán, mint korábban gondolták
A Proceedings of the National Academy of Science magazinban megjelent tanulmány szerint az óceánok sokkal több, kétszer annyi szén-dioxidot nyelnek el annál, mint amit korábban gondoltak. Az új felfedezést a jövőbeli klímafelmérésekhez, illetve prognózisokhoz is jól lehet majd használni.
Kísérteties óriásrák bukkant fel a Mariana-árok mélységeiben - videó
Annak ellenére, hogy a világóceán örök sötétségbe burkolózó irdatlan mélységeiben élő állatfajok rendkívül bizarr, gyakran hátborzongató külsejükkel a horrorfilmek világát idézik, e „szörnyek" többsége csak ritkán haladja meg a 10-15 centiméteres hosszúságot. A mélytengeri fauna egyik ritka óriás ízeltlábúját nemrég a világtenger legnagyobb mélységének számító Mariana-árokban figyelték meg.
Különleges Cousteau-projekt indul a tenger mélyén
A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel, Fabien Cousteau ötlete alapján. A francia tengerkutató világhírű nagyapja, Jacques-Yves Cousteau volt az első az oceanográfia történetében, aki a Vörös-tenger szudáni partvidékén víz alatti kutatóállomást épített, az 1960-as évek elején.
Egy autóbaleset miatt kezdett búvárkodni a világ leghíresebb tengerkutatója, Cousteau kapitány
A tenger, a partoktól távoli mélységek birodalma hosszú évszázadokon át idegen és félelmetes világ volt az ember számára. A 20. század harmincas éveiben a francia haditengerészet egy mindaddig ismeretlen fiatal tisztje maga sem sejtette, hogy amikor 1936 forró nyarán egy kölcsönkapott úszószemüveggel felszerelkezve először veti magát a hullámok közé, a felszín alatt feltáruló világ látványa mindörökre megváltoztatja az életét. E katartikus élmény azonban nem csak az ifjú Cousteau sorhajóhadnagy életét, hanem az emberiség tengerrel fennálló kapcsolatát is mindörökre megváltoztatta.
- címkék:
- Francine Triplet
- Frédéric Dumas
- Jacques-Yves Cousteau
- Simone Melichor
- Emile Gagnan
- Jean-Michel Cousteau
- A csend világa
- Précontinent II
- cápák
- örökség
- kutatóhajó
- tengerkutatás
- oceanográfia
- légzőkészülékes merülés
- víz alatti kamera
- Cousteau-dinasztia
- autonóm légzőkészülék
- reduktor
- Francia Oceanográfiai Társaság
- Címkefelhő »
Új ragadozó szivacsfajokat azonosították Ausztrália partjainál
A valaha felfedezett legtöbb új ragadozó szivacsfajt azonosították ausztrál és német tengerkutatók Ausztrália keleti partjainál.
Mesterséges intelligencia landolt a Mariana-árok mélyén
Múlt hét pénteken érte el a tengeraljzatot a világóceán legmélyebb pontján, a Mariana-árokban az az orosz automatizált autonóm merülőeszköz, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia irányít. A Perspektivikus Kutatások Alapja (FPI) szakemberei által kifejlesztett eszköz új perspektívát nyit a jelentős részben még felfedezetlennek tekinthető mélytengeri környezet kutatásában.
A szubantarktikus szigetek is műanyaggal szennyezettek
Élelmiszercsomagolásokat, halászfelszereléseket és különböző műanyaghulladékokat mos partra a víz a szubantarktikus, vagyis az Antarktisztól északra elhelyezkedő szigeteken, ahol több évtizede végeznek vizsgálatokat a kutatók, akik most két tanulmányt is publikáltak az Environment International című folyóiratban.
Először találtak mikroműanyagot antarktiszi jégmintákban
Először találtak mikroműanyag-szennyezést antarktiszi jégmintákban: a Tasmaniai Egyetem kutatói 14 különféle műanyagra bukkantak 2009-ben fúrt jégmintákban.
Az atombombatesztek hatásai révén állapították meg a cetcápák korát
A hidegháború idején végzett atombomba-kísérletek adatai segítik a kutatókat a hosszú életű cetcápák korának meghatározásában.
A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét
A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
Több száz delfin teteme vetődött a francia partokra év eleje óta
Mintegy 670 delfin teteme vetődött partra az év eleje óta az Atlanti-óceán francia szakaszán - közölte az emlősökkel és tengeri madarakkal foglalkozó Pelagis Obszervatórium.
Rekordszámú kék bálna gyűlt össze a Déli-Georgia szigetnél
A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyűltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél.
60 éve érte el a világtenger legmélyebb pontját a „mélység Kolumbusza”
1960. január 23-án az Egyesült Államok haditengerészete USS Lewis rombolójának fedélzetén tetőpontjára hágott az izgalom. A hídon szorongó tisztek látcsöveikkel a Csendes-óceán tajtékos hullámoktól borzolt kobaltkék felszínét fürkészték. Amikor hirtelen megpillantották a a hullámok hátán hintázó Trieste-II batiszkáfot, száznyi torokból egyszerre harsant fel a harsány éljenzés, mert ezzel bizonyossá vált, hogy a felfedezések történetének egyik legnagyobb kalandja, a világóceán legmélyebb pontjára való lemerülés sikerrel végződött.
Jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a tengerek mélyét
Noha a földfelszín 69 százalékát borítja el a világóceán, mégis kevesebbet tudunk róla, mint a világűrről, illetve közvetlen kozmikus környezetünkről. Az utóbbi évtizedek technológiája ugyan lehetővé tette, hogy alaposabban bepillantsunk az óceánok rejtélyes világába, de ahhoz, hogy igazán megértsük, megismerjük a vizek mélyének különleges birodalmát, az embernek is alá kell szállnia a nagy kékség világába.
- címkék:
- Edward Forbes
- Jacques Piccard
- Robert Ballard
- Trisete-II
- mélytengeri kutatóeszközök
- azoikus zóna
- biodiverzitás
- Mariana-árok
- óceán
- világtenger
- tengerkutatás
- oceanográfia
- sótartalom
- óceáni aljzat
- batiszkáf
- mélytengeri árkok
- mélytenger
- oceanográfiai állapothatározók
- Woods Hole Oceanográfiai Intézet
- Címkefelhő »
Szeizmikus hatása lehet a nagy tengeri viharoknak
A hurrikánok vagy egyéb nagy erejű viharok akár egy 3,5-ös erősségű földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévő óceáni területen - állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezetett geofizikai jelenségről.
Igazi bravúr: 28 nap a Földközi-tenger mélyén
Huszonnyolc napon át kutatta a Földközi-tenger mélyét 120 méterrel a tengerszint alatt egy francia kutatócsoport, amely vasárnap tért vissza a partra a marseille-i kikötőben.
Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben
Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítő ragadozó a legnagyobb valószínűséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvő Grebaštica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hőmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hőség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.
Kétezer méter mélyen találták meg a világ legrégebbi ép hajóroncsát
A világ legrégebbi, teljes épségben fennmaradt elsüllyedt hajóját találták meg a Fekete-tenger mélyén, Bulgária partjainál brit és bolgár oceanográfusok. Az ókori görög gálya a tenger különleges oceanográfiai állapotjelzőinek köszönheti fennmaradását.
Döbbenet: parányi rákok erős óceáni áramlatokat keltenek
Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetően a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezőkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentős a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.
Nyoma veszett a Bermuda-háromszög felett eltűnt kisgép utasainak
Május 15-én, hétfőn, helyi idő szerint délután kettő óra tíz perckor a miami körzeti légi irányítás hirtelen elvesztette a radar- és rádiókapcsolatot azzal a túragéppel, amely Puerto Ricóból szállt fel, floridai úti céllal. A gép, fedélzetén négy fővel, a Bahama-szigetek közelében, a hírhedt Bermuda-háromszög térségében tűnt el.
Most megtudhatja, mennyire ismeri az óceánok titokzatos világát!
A Földet talán helyesebb lenne Víznek nevezni, mintsem Földnek, hiszen a bolygó felszínének 71 százalékát borítja el a világóceán, valamint a tavak és folyók víztömege. Ahhoz, hogy fogalmunk legyen a világtenger irdatlan kiterjedéséről, gondoljunk bele, hogy a Csendes-óceán több mint 166 millió négyzetkilométernyi felszíne egymagában is majdnem a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens területe együttvéve. Az óceánok világa alkotja a föld utolsó nagy felfedezetlen foltját. Minden évben százával, ezrével írnak le újonnan felfedezett fajokat, és az abisszikus régiót, az örök sötétség és a rettenetes nyomás mélytengeri világát mégg ...
Új kutatóközpont figyeli a déli óceánt
Kínai-ausztrál kutatóközpontot hoznak létre a déli félteke óceánjainak megfigyelésére, amely a globális felmelegedés elleni küzdelemben is fontos szerephez jut.
Óriási mélytengeri zagyár Kaliforniában
Kiterjedt víz alatti lavinát figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport a kaliforniai partoknál fekvő Montereyi-kanyonban, még év elején. A különleges természeti eseményről nemrég számoltak be a nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport tagjai.
Spagetti szörny az óceán mélyéről
A mélyóceáni birodalom földünk utolsó nagy fehér foltja. Szinte naponta érkeznek hírek új, ismeretlen mélytengeri fajok felfedezéséről annak igazságát bizonyítva, miszerint sokkal jobban ismerjük a Hold felszínét, mint a világtenger mélységeit.
Nagy múltja volt, és nincs jövője: az ezerarcú Földközi-tenger
Nyárelőn egyre többen vágunk neki délnek, hogy a varázslatos hangulatú mediterráneum valamelyik szegletében töltsük a szabadságot. A mélykék és napfényben csillogó, sirályok röptét visszatükröző víztömeg olyan, mint egy izgalmas, elgondolkodtató regény; a Földközi-tenger történetének lapjai viharos múltról és nehezen elképzelhető jövőről regélnek.
Víz alatti vulkán kitörését figyelték meg a Csendes-óceánon
Vízalatti vulkán kitörését figyelhették meg a Washingtoni Egyetem kutatói – az Axial-fenékhegy legutóbb 2011-ben tört ki, de akkor nem tudták olyan pontosan monitorozni az érdekes természeti jelenséget, mint most.
Sok kicsi sokra megy: gyorsabban emelkedik a tenger
Nem jól számolták ki, mennyivel emelkedett a tengerszint világszerte a 20. században. Nagymamáink idejében lassabban, most viszont jóval gyorsabban növekszik a tenger. Már félméteres emelkedés több tízmillió embert sodor veszélybe.
Tudta, hogy milyen ősidők óta van víz a Földön?
Nem kellett pár százmillió évnek eltelnie ahhoz, hogy megjelenjen a víz a Földön. Az új kutatásból az következhet, hogy az élet is hamarabb alakult ki.
Senki sem számított a planktonok esőfelhőire
Nem csak a halak pusztulnának ki a csillagászati mennyiségben tenyésző planktonok nélkül, hanem még komolyabb lenne a globális felmelegedés. Mégis kihagyták őket az egyenletből.
- 1