NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Alkonyodik a Phoenix leszállóhelyén
A Phoenix-szonda eredetileg kijelölt, augusztus 26-ig tartó küldetése befejezõdött, a programot azonban szeptember 30-ig meghosszabbították. A küldetés közeledõ végét jelzi, hogy már naplementét is látott a szonda, emellett egyre több fagy képzõdik rajta éjszakánként. Ugyanekkor az egyenlítõ közelében dolgozó Opportunity sikeresen kimászott a Viktória-kráterbõl, és a síkságon dolgozik tovább.
Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag
Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegû õsi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerõsítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvetõ összetevõje a ma még alig ismert sötét energia lehet.
Óriásrobbanások és fekete lyukak nyomában - a GLAST-szonda elsõ eredményei
Nyilvánosságra hozták a nemrég felbocsátott GLAST-ûrteleszkóp elsõ eredményeit. Az augusztus 26-i sajtótájékoztatón többek között bemutattak egy látványos, teljes égboltot lefedõ gammafelvételt. A szonda a Világegyetem nagyenergiájú jelenségeit, az úgynevezett gammavillanásokat, valamint a fekete lyukak közelében zajló folyamatokat vizsgálja, és a tesztidõszak után tökéletesen üzemel.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szûkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Paravánnal a gleccser olvadása ellen
Német kutatók terve alapján óriási szélvédõ paravánnal próbálják fékezni egy svájci gleccser olvadását - közölte a mainzi Johannes Gutenberg egyetem.
- címkék:
- gleccser
- olvadás
- NASA
- Címkefelhõ »
Tizennyolc éve az ûrben a Hubble-ûrtávcsõ - látványos felvétel a százezredik keringésre
A Hubble-ûrteleszkóp egy aktív csillagkeletkezési régió látványos felvételének elkészítésével "ünnepelte" százezredik Föld körüli keringését és tizennyolcadik születésnapját.
Újabb bizonyíték az õsi marsi vízfolyások mellett - a Fehér Ház sürgeti a NASA-t
A bolygó fejlõdésnek korai állapotából származó agyagásványokat azonosítottak a Marson, amelyek a kezdeti nedves idõszak nyomát õrzik. Eközben a Fehér Ház sajtóközleményt adott ki, amelyben arra kéri a NASA-t, hogy az egykori élet lehetõségével kapcsolatos felismeréseket az eddigieknél gyorsabban közölje a nagyközönséggel.
Rekordközelségben haladt el a Cassini-ûrszonda egy aktív jéghold mellett - képek a felszínrõl
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda augusztus 11-én minden korábbinál közelebb, mindössze 50 kilométerre haladt el a gejzírekkel tarkított felszínû Enceladus hold mellett. A NASA közölte az elsõ felvételeket.
- címkék:
- Cassini
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Késik az Orion ûrhajó - animáció az új amerikai holdprogramról
Az ûrrepülõgépek nyugdíjazása után az eddig tervezettnél tovább kell várni az Orion ûrhajóra, amely legkorábban 2014 szeptemberében indulhat az ûrállomásra.
Egy új modell szerint mégis kivételes lehet a Naprendszer
Egy új számítógépes szimuláció alapján elképzelhetõ, hogy a Naprendszer nem átlagos, hanem kivételes bolygórendszer a Tejútrendszerben.
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-ûrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínérõl vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedõ fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetõleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
Egyre kékebb a vörös bolygó
Nem lehet túlhangsúlyozni az amerikai Phoenix-ûrszonda legfrissebb eredményének tudománytörténeti jelentõségét, ugyanis több évtizednyi módszeres kutatómunka után - rácáfolva a legkülönfélébb, olykor teljesen egzotikus elméleti modellek feltevéseire - végre igazolta, hogy a vörös bolygó felszínén napjainkban is található fagyott víz.
Megállapították a földönkívüliek adásának legvalószínûbb irányát
Egy Földön kívüli civilizáció a miénkhez hasonló módszerekkel az ekliptika síkjának irányából tudná legkönnyebben felfedezni bolygónkat - talán értelmes rádiójelek is fõleg errõl várhatók.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Csillagunk átlagos lehet az élet szempontjából
A Földön kívüli élet lehetõségének és gyakoriságának becslésében fontos annak megállapítása, mennyire egyedi vagy átlagos égitest Napunk a Tejútrendszer többi csillagához viszonyítva. Az elmúlt idõszakban elterjedt az a vélemény, amely szerint a Nap bizonyos szempontokból kivételes égitestnek tekinthetõ.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Éjféli nap a Marson a Phoenix felvételein
Bár a Phoenix leszállóhelyén a sarki nyár idején egyáltalán nem sötétedik be, a gyengébben megvilágított és ezért energiában szegényebb idõszakot - amikor a Nap a legalacsonyabban jár az égen - általában "pihenéssel" tölti az ûreszköz. Legutóbb azonban nem így történt, így a korábbiaknál hosszabban végeztek folyamatos megfigyelést, több berendezéssel is.
- címkék:
- Catlech
- Marson
- A Nap
- ûreszköz
- Snow White
- NASA
- UA
- Phoenix
- Címkefelhõ »
Fuldoklik a Balti-tenger
A nagy tengerjáró hajók zöme jelenleg tisztítatlanul zúdítja az út folyamán keletkezõ összes szennyvizet a tengerekbe. A Balti-tenger szennyezõdése olyan kritikussá vált, hogy a WWF nemzetközi természetvédõ szervezet fölkérte az ott közlekedõ hajókat mûködtetõ társaságokat, hagyjanak föl ezzel a káros gyakorlattal.
Erõsödnek a légörvények a felmelegedéstõl
Egy új matematikai modell számításokkal is igazolja, hogy a globális felmelegedéssel párhuzamosan erõsödnek a légörvények: várhatóan jelentõsen növekszik a tornádók, hurrikánok és ciklonok intenzitása. A földfelszín hõmérsékletének 1-2 Celsius-fokos emelkedése akár 10%-kal növelheti pusztító hatásukat.
- címkék:
- Afrika
- Atlanti-óceán
- NASA
- Címkefelhõ »
Végre sikerült a jégfúrás a Marson - õsi vizes területek képei
Részsikert könyvelhetnek el a szakemberek a kemény marsi felszínnel való küzdelemben: a Phoenix végre sikeresen belefúrt a jégbe. Eközben a bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-szonda mérései alapján õsi, vízben elmállott ásványok felfedezését jelentették be.
Új jelölt a Galaxis legfényesebb csillaga címre - képes-filmes beszámoló
A Napnál 3,2 milliószor több energiát kibocsátó csillagot azonosítottak a Tejútrendszerben. Az égitest a második, de lehet hogy az elsõ legfényesebb csillag lehet a Galaxisban.
2010 májusában indul utoljára ûrrepülõgép
A NASA hivatalosan is kijelölte a "nyugdíjazás" elõtt álló ûrrepülõgép-flotta utolsó küldetésének idõpontját. A végsõ startot az Endeavour végzi 2010. május 31-én, közel 30 évvel azután, hogy az elsõ space shuttle elhagyta a Földet.
Új képek a zsugorodó Merkúrról
A Messenger-ûrszonda mérései alapján a Naphoz legközelebbi bolygó átmérõje az elmúlt 4,5 milliárd évben közel 4 kilométerrel lett kisebb, ami jelentõsnek mondható. A felszín mai, összetett képének kialakításában emellett a meteoritbecsapódások és a vulkanizmus játszották a fõszerepet.
Az erõs melegedés leállíthatja a Föld szívverését
Új modellszámítások alapján a távoli jövõben bolygónk hõmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leáll a globális lemeztektonika, és többet nem mozdulnak el a kontinensek.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Becsapódás és kihalás Kanadában
Az utolsó jégkorszak vége felé, mintegy 12 900 évvel ezelõtt váratlan kihalási esemény történt Észak-Amerikában, amelyet egy kozmikus látogató okozhatott.
- címkék:
- Kanada
- Észak-Amerika
- kihalás
- becsapódás
- NASA
- Címkefelhõ »
Megmentik az Aral-tó egy részét - a hét mûholdképe
Az Aral-tó kiszáradását, vízfelszínének folyamatos zsugorodását már többször bemutattuk mûholdképeken az [origo] Tudomány rovatában. Egy érdekes mérnöki próbálkozással talán megmenthetõ lehet a tó egy része a kiszáradástól.
- címkék:
- mûholdképek
- mûholdfelvétel
- Aral-tó
- NASA
- Címkefelhõ »
Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett
A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.
Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti õs- és elõidõ, a prekambrium
A földtörténeti õsidõ és elõidõ közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett idõszak 4,6 milliárd évvel ezelõtt, a Föld kialakulásával kezdõdött. Földtörténeti sorozatunk elsõ részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az õsi földkéreg és a kontinensek, illetve az õslégkör és az õsóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kõzeteket és az õsi élõvilágot is.
Meglepetést okozott a Merkúr elsõ felszíni vizsgálata
A Messenger-ûrszonda mérései alapján a legbelsõ bolygó felszínének jelentõs részét vulkáni kõzetek borítják, ugyanakkor láváiban meglepõen kevés vas mutatkozik.
Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után
Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal õsibb és hatalmasabb.
Tovább dolgozhat minden idõk legdrágább bolygókutató ûrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejezõdött a Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda elsõdleges küldetése. A sikeres mûködésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Még éppen elviselhetõ lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása
A bolygókutatás történetében elõször végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének elsõ eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tûrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevõje pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).
Külön született ikercsillagok
A hagyományos elképzelés szerint a kettõscsillagok, amelyek egymás körül keringenek, egymás szomszédságában és egyszerre születtek. Egy új megfigyelés alapján azonban elképzelhetõ, hogy ez a kép nem fedi minden esetben a valóságot: amerikai kutatók olyan kettõscsillagot találtak, amelyben a páros egyik tagja közel 500 ezer évvel késõbb született, mint társa.
- címkék:
- David James
- csillag
- kettõscsillag
- NASA
- Címkefelhõ »
Részletes felvételek a pénteken bejelentett marsi vízjégrõl
Miközben részletesebb képeket közölt a NASA a pénteken bejelentett vízjégrõl, egy újabb mélyedésben is jégre utaló jelekre akadt a Phoenix-ûrszonda.
Új ûrruhákat és holdjárókat tesztel a NASA
A NASA a következõ években több olyan programot is elindít, amelyek az ûrrepülõgépek nyugdíjazása utáni idõszak emberes ûrtevékenységével kapcsolatosak. A Constellation program számos új fejlesztést foglal magában, ide tartozik az Ares hordozórakéták, az Orion ûrhajó és az Altair nevû holdkomp fejlesztése.
A Phoenix megtalálta a jeget a Marson
A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévõ világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkõ az ûrkutatás történetében.
Mars: emberek vagy robotok?
A vörös bolygó megismerésének nagy kérdése, hogy olcsóbb, de kevesebb ismeretet nyújtó robotokkal, vagy költségesebb és veszélyesebb emberes expedíciókkal érdemes próbálkozni. Összeállításunkban a két oldal elõnyeit és hátrányait tekintjük át, kiemelve az eddigi tapasztalatokat és a közeljövõben várható tendenciákat.
Mentõexpedíciót szervez a NASA az ûrrepülõgéphez
Az Atlantis ûrrepülõgép október második vagy november elsõ felében indulhat a Hubble-ûrtávcsõ javítására. A Columbia 2003-as tragédiája óta ez lesz az elsõ küldetés, amelynek során nem a Nemzetközi Ûrállomás lesz a célpont. A NASA ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel készül.
Phoenix: egyelõre nincs meg a vízjég a Marson
A Mars északi sarkvidékén leszállt Phoenix-ûrszonda elvégezte az elsõ méréseket beépített laboratóriumában. Az eredményekrõl magyar idõ szerint hétfõn este számolt be a NASA. Eszerint a bolygó felszínét borító törmelék felsõ, közel 6 centiméter vastag rétegében - ahonnan a megvizsgált minta származik - legfeljebb csak kevés vízjég lehet.
Kárpótolnák a Plútót
Két évvel a Plútó "lefokozása" után újabb égitestcsoport elnevezés született a távoli objektumokra: a plutoida, amelynek megalkotása további kérdéseket vet fel.
Végre megkezdõdhet a marsi talaj elemzése
Az elmúlt napok technikai nehézségei után végre pozitív fejlemény a Marson: az újabb "szitálásnak" köszönhetõen végre megfelelõ mennyiségû talajminta került a detektorba. Megkezdõdhet az elemzés, amelynek során elõször elsõsorban a vízjeget szeretnék kimutatni.
Üzemben a Phoenix mikroszkópja
A robotkar nem csak a TEGA detektornak, de a mikroszkópnak is adott anyagmintát, amelyben néhány vulkáni eredetû szemcsét találtak. Beszámolónk a NASA pénteken megtartott sajtótájékoztatójáról.
Az ózonlyuk lassíthatja az Antarktisz melegedését
Újabb vizsgálatok alapján az ózonlyuk úgy befolyásolja a sarkvidéki szeleket, hogy a déli kontinens belsejét elszigeteli a melegebb légáramlatoktól.
- címkék:
- Föld
- Celsius-skála
- NASA
- Antarktisz
- Címkefelhõ »
GLAST - elindult az új ûrteleszkóp
Többszöri halasztás után június 11-én elindult a GLAST ûrteleszkóp, amely a nagyenergiájú csillagászati jelenségeket vizsgáló eddigi legérzékenyebb berendezés a Föld körüli pályán.
Korszakalkotó jelentõségû lenne egy marsi élõlény - rövidfilmünk a Phoenixrõl
Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belõle? Hol élnek és milyenek azok a földi élõlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is elõfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András ûrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világûr rovatunk szerzõi foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.
Phoenix: nem sikerült a szitálás
A Phoenix pénteken sikerrel kiemelte az új talajmintát a Mars felszínérõl, de nem tudta a detektorba juttatni, mivel szemcsemérete túl nagy, és nem fért át a rácson. A kutatók vasárnap megpróbálták megszitálni az anyagot, de eddig így sem sikerült megfelelõ mennnyiségû mintát juttatni a belsõ kemencébe, ahol felhevítve annak összetételét megállapíthatnák.
Üzemkész az ûrállomás egyik legnagyobb modulja
A Discovery ûrrepülõgép küldetése eddig a terveknek megfelelõen alakul: az ûrhajósok mindhárom ûrsétát végrehajtották, a japán Kibo-rendszer legnagyobb, most csatlakoztatott egysége tökéletesen mûködik, az egyik napelemtábla problematikus forgatószerkezeténél pedig mintát vettek a mozgást akadályozó anyagból. Képes-filmes beszámolónk az elmúlt napok aktivitásáról.
A Tejútrendszer eddigi legjobb infravörös térképe - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóp közel 800 ezer, a Tejútrendszer fõsíkját és annak környezetét mutató felvételét egy hatalmas mozaikká állították össze, amelyen Galaxisunk dinamikus fejlõdése is követhetõ.
- címkék:
- galaxis
- térkép
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Phoenix: jön a nagy mintavétel
A vörös bolygó északi sarkvidékén leszállt Phoenix az elmúlt napokban kipróbálta robotkarját. Az elsõ éles mintavételt néhány bosszantó technikai apróság késleltette, de ezek mostanra megoldódtak. Így ideális esetben pénteken, június 6-án megkezdõdhet a komoly munka. A vizsgálatok során a víz és közvetetten az élet nyomait keresik majd a fagyos talajban. Az elsõ minta elemzése közel négy napig tart, részletesebb eredmény jövõ hét közepére várható.
Közel az elsõ idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó
A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretû és tömegû Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegû objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselõjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegû exobolygót azonosítani egy csillag körül.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- Jupiter
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Kiemelte az elsõ anyagmintát a Phoenix
A Phoenix kiemelte a Mars felszínérõl az elsõ anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy kevés jeget is tartalmazhat. A részletes elemzés még csak ezután következik.
Sikeresen dokkolt a Discovery
A Discovery hazai idõ szerint június 2-án 20.18-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással, rakterében a japán Kibo-rendszer két egységével. Ezek közül a nagyobb elemet, a kutatómodult az elsõ ûrsétán, kedden csatlakoztatják az ûrállomáshoz.