NASA

címke rss

Csomó a Szaturnusz gyûrûjében

Archívum2007.08.23, 07:51

Egy ív alakú csomót azonosítottak a G jelû gyûrûben, ahol nagyobb testek ütközése és feldarabolódása biztosíthatja a finom törmelékanyagot a gyûrû anyagának pótlásához.

Sikeresen landolt a sérült Endeavour

Tudomány2007.08.21, 18:38

Az Endeavour ûrrepülõgép magyar idõ szerint kedden 18.32-kor simán landolt a floridai Kennedy Ûrközpontban. A leszállást egy nappal elõbbre hozták a Dean-hurrikán miatt.

Mégsem lesz javítás az Endeavourön

Tudomány2007.08.17, 11:42

A NASA vezetése a számítógépes szimulációk és a földi laborkísérletek alapján úgy döntött, hogy mégsincs szükség a sérült hõvédõ csempe javítására.

Endeavour: sikeres ûrséták és javítások

Tudomány2007.08.16, 11:54

Az Endeavour legénysége eddig három ûrrepülõgépen kívüli munkát hajtott végre. Tovább bõvítették a napelemtábla-rendszert, sikeresen kicseréltek egy meghibásodott giroszkópot, és egy új külsõ platformot rögzítettek a Nemzetközi Ûrállomásra. Eközben földi szimulációk során megállapították, hogy az ûrrepülõgép hasi részen lévõ sérülés veszélytelen a visszatérés szempontjából. Az ûrben történõ javítás mégis indokolt, különben komoly kár keletkezhet az Endeavour belsõ alumíniumszerkezetén.

Sikeres volt az Endeavor második ûrsétája

Tudomány2007.08.14, 07:07

Hat és fél órás szerelési munka után újabb ûrsétát fejezett be sikeresen az Endeavour ûrrepülõgép legénysége a Nemzetközi Ûrállomáson. Az asztronautákra még két ûrséta vár.

A szomszéd galaxist felfaló óriás fekete lyukak

Archívum2007.08.14, 09:58

Olyan távoli kvazárokat azonosítottak, amelyekben a központi fekete lyukba áramló gáz bekebelezett csillagvárosokból származik. Utóbbi, kisebb galaxisokban a csillagkeletkezés még gyenge, ezért kevés nehéz elem szóródott szét gázanyagukban. Az elnyelt galaxisokból így szinte tiszta hidrogén- és héliumkeverék áramlik a központi fekete lyukba.

Endeavour: kisebb sérülés és számítógéphiba

Tudomány2007.08.13, 09:38

Az ûrrepülõgép hasi sérülése nem veszélyes, az ûrállomás egyik számítógépe viszont megint "rendetlenkedett", miközben felszerelték a napelemtáblák új elemét.

Elindult az Endeavour

Archívum2007.08.09, 08:56

Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...

Elindult az Endeavour

Tudomány2007.08.09, 08:44

Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...

Elindult az Endeavour

Archívum2007.08.09, 02:06

Elindult az Endeavour amerikai ûrrepülõgép a floridai Cape Canaveral-i Kennedy ûrrepülõtérrõl a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) csütörtökön közép-európai idõ szerint 0.36-kor.

Elindult az új Mars-szonda

Tudomány2007.08.06, 11:42

Szombaton délelõtt, magyar idõ szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az ûreszköz egy  Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral ûrkikötõ 17A jelû indítóállványáról.

Útnak indult a Phoenix Mars-szonda

Nagyvilág2007.08.04, 16:48

Útnak indította szombaton az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az ûreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkezõ leszállási manõver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.

Régi képek a Holdról - a hét asztrofotója

Tudomány2007.08.03, 16:43

Az emberes holdexpedíciók során készített fotók nagy felbontású változatait elérhetõvé teszik az interneten.

Láthatatlan tömeg a törpegalaxisokban

Archívum2007.08.02, 10:58

Jelentõs mennyiségû, eddig nem észlelt gázanyagot azonosítottak néhány olyan törpegalaxisban, amelyek egy nagyobb csillagvárosból lökõdtek ki.

Felvétel egy szekrény méretû ûrszemétrõl

Tudomány2007.08.01, 11:08

A Nemzetközi Ûrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytõl a legénység, más egyébbel együtt, július 23-án szabadult meg. A méretes ûrszemét - amelyrõl az ISS-rõl és a Fölrõl egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövõ nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sûrûbb részébe.

Falánk õsi fekete lyukak

Archívum2007.07.30, 00:27

Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévõ szupernagytömegû fekete lyukak gyorsabban nõttek a múltban, mint napjaikban.

Veszélyes porviharban a marsjárók

Tudomány2007.07.24, 10:17

Elképzelhetõ, hogy a Marson közel három és fél földi éve dolgozó Spirit és Opportunity roverek küldetésük legnehezebb idõszaka elé néznek. A Marson nemrég tört ki a pálya napközeli részén, a déli nyár idején jellemzõ porvihar. Az Opportunity energiatermelése már a kritikus szintre csökkent.

A szív vizsgálata az ûrben

Archívum2007.07.16, 09:03

Egy képfúziónak nevezett módszer segíthet abban, hogy a hosszú ûrutazások során is pontos diagnózist sugározhassanak a Földre az ûrhajósok egészségi állapotáról.

Cél: a Viktória-kráter belseje

Tudomány2007.07.06, 15:08

Hosszas tanakodás után döntöttek a földi irányítók: az Opportunity rovert beküldik a Viktória-kráterbe.

Sötétedik és melegszik a Mars

Tudomány2007.07.05, 09:27

A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetõleg növelte felszíni átlaghõmérsékletét.

Megszûnt a zûr az ûrben - végéhez közelít az Atlantis küldetése

Tudomány2007.06.30, 17:23

Újra mûködnek az orosz számítógépek a Nemzetközi Ûrállomáson, így az Atlantis a tervek szerint csütörtökön visszatérhet a Földre. A legénység felszerelte a napelemrendszer új szegmensét, leszerelt egy makacskodó korábbi napelemet, és befoltozott egy lyukat az ûrrepülõgépen. A sikeres munkára csak a váratlan számítógépes probléma vetett árnyékot.

Bíróság elõtt az aradi NASA-hacker

Archívum2007.06.27, 11:00

Elkezdõdött Aradon a per a 22 éves Victor Faur ellen, aki behatolt több amerikai állami szerv, köztük az ûrkutatási hivatal (NASA) informatikai rendszerébe.

Környezetszennyezõ fekete lyukak

Tudomány2007.06.26, 09:02

Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegû, a galaxisok központjában terpeszkedõ fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket. 

Nehezebb az Eris a Plútónál

Archívum2007.06.25, 09:12

Sikerült az Eris nevû Kuiper-objektum tömegét és méretét pontosan megbecsülni - mindkettõ tekintetében megelõzi a Plútót.

Befejezõdött az utolsó ûrséta

Tudomány2007.06.18, 15:07

Az életre keltett orosz számítógéprendszer üzemelése megfelelõ a Nemzetközi Ûrállomáson. A korábban váratlanul jelentkezett hiba ellenére az STS-117 küldetésen az összes tervezett feladatot elvégezték az ûrhajósok.

Újabb bizonyíték az õsi marsi óceánról

Archívum2007.06.14, 07:37

Az õsi óceán partvonalainak egyenetlenségeit a bolygó kõzetburkának elfordulása és az ehhez kapcsolódó deformáció hozhatta létre.

Megpróbálják kijavítani a sérülést az Atlantis ûrrepülõgépen

Tudomány2007.06.12, 16:21

Megkezdõdött a munka odafent: hétfõn este kiemelték az Atlantis rakterébõl azt a 16 tonnás, 367 millió dollár értékû szerkezeti elemet, amely az új napelemszárnyat tartja majd a Nemzetközi Ûrállomáson. Vasárnapra egy extra ûrsétát terveznek, melynek során az ûrrepülõgépen lévõ egyetlen komolyabb sérülés javítására kerülhet sor.

Mélytengeri robotot tesztelt a NASA

Tudomány2007.06.04, 23:00

Sikerrel tesztelte mélytengeri robotját a NASA Mexikóban. Ha a DEPTHX az antarktiszi próbát is kiállja, a jövõben a Jupiter holdját, az Europát veheti célba.

Hatékony napszélriasztó rendszer

Archívum2007.05.31, 09:53

A SOHO napkutató ûrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-elõrejelzõ rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévõ módszernek köszönhetõen már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve ûreszközöket.

Új felismerések a napszél viselkedésérõl

Tudomány2007.05.24, 10:29

A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind ûrszondának a napszél jellemzõirõl 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.

Nagy területen olvad a hó az Antarktiszon

Idõjárás2007.05.24, 10:05

Egy NASA vezette kutatócsoport most közzétett eredményeibõl megállapítható, hogy az Antarktisz nyugati részén igen nagy mértékû hóolvadás történt. A hó és jég legjelentõsebb olvadását 2005 januárjában figyelték meg, és mindezt elõször sikerült mûholdas távérzékelési eszközzel detektálni. A fokozott olvadás számos veszélyt hordoz magában.

Víznyomokat talált a Spirit

Tudomány2007.05.23, 09:34

Újabb idõs, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.

Gigantikus láthatatlan gyûrû az ûrben

Tudomány2007.05.16, 08:35

Gigantikus méretû, jelenleg is táguló, láthatatlan anyagból álló gyûrût találtak egy galaxishalmazban. Most elsõ alkalommal sikerült kimutatni, hogy a láthatatlan tömeg nem minden esetben követi a látható anyag eloszlását.

Molekulagyár a Titan felsõlégkörében

Tudomány2007.05.14, 21:43

A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.

Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon

Tudomány2007.05.11, 10:03

A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövõ lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.

A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról

Tudomány2007.05.10, 15:51

Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.

Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról

Archívum2007.05.10, 10:53

A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.

Az eddigi legnagyobb szupernóva-robbanást figyelték meg

Tudomány2007.05.09, 10:36

Az átlagos szupernóvák néhány nap, esetleg néhány hét alatt érik el maximális fényességüket, majd hónapos idõskálán halványodnak vissza. Egy tavaly megfigyelt objektumnál azonban nem így történt. A különbözõ megfigyelések összevetése alapján inkább egy extrém nagytömegû csillag semmisült meg, minden korábban megfigyeltnél hatalmasabb robbanás keretében.

Olvadt lehet a Merkúr magja

Archívum2007.05.07, 00:37

Az új megfigyelések alapján a Merkúr belsejében a fémes mag egy része olvadt állapotban lehet, ami mágneses teret generál.

Meghalt Walter Schirra amerikai ûrhajós

Tudomány2007.05.04, 02:01

Nyolcvannégy éves korában meghalt Walter Schirra amerikai ûrhajós - közölte csütörtökön a család.

Szörfözés az ûrben

Tudomány2007.05.03, 09:46

Egy új ötlet szerint a bolygók mágneses terét is ki lehetne használni ûreszközök felgyorsítására és irányváltoztatására.

Égitestcsalád a Kuiper-övben

Archívum2007.05.02, 08:59

Elsõként sikerült a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övben olyan égitesteket azonosítani, amelyek egy õsi objektum széttörésével keletkeztek.

Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója

Archívum2007.04.27, 07:33

A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.

Más bolygók növényei

Tudomány2007.04.25, 08:31

Milyen színûek lehetnek a növények távoli világok bolygóin, amennyiben léteznek? Erre a kérdésre keresik a választ az Astrobiology folyóirat legutóbbi számában közölt tanulmányukban a NASA által támogatott amerikai kutatók.

Zene és az elsõ 3D-s képek a Napról

Archívum2007.04.24, 09:45

A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében zajló együttmûködések elsõ eredményeként hanghullámokat sikerült azonosítani a napkoronába nyúló mágneses hurkokban. Emellett elsõ alkalommal készültek olyan térhatású képek és videók, amelyek három dimenzióban mutatják csillagunk felszínét és a felette zajló folyamatokat.

Az ûrközpontban gyilkolt a túszejtõ NASA-mérnök

Nagyvilág2007.04.21, 07:29

Megölte egyik túszát majd öngyilkos lett az a férfi, aki pénteken barrikádozta el magát a NASA houstoni központjának egyik épületében. A támadó - a NASA egyik mérnöke - három túszt ejtett, kettejük túlélte a támadást, egyikük megsérült. A támadó indítékai nem ismertek.

Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét

Archívum2007.04.17, 09:36

Az amerikai Mars Global Surveyor ûrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.

Egyelõre parlagon az antianyagot kutató mérõrendszer

Tudomány2007.04.17, 08:40

Michael Griffin, a NASA vezetõje nemrég egy szenátusi bizottság ülésén bejelentette, hogy nem tudják ûrrepülõgéppel a Nemzetközi Ûrállomásra szállíttatni az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) nevû kísérleti rendszert, mert valamennyi tervezett ûrrepülésre az ûrállomás építésének befejezéséhez van szükség, és más célra nincsen szabad raktérkapacitás. Az antianyag-kutatásra szolgáló mérõrendszer a fizikai Nobel-díjas Samuel Ting kezdeményezésére és vezetésével épült 1,5 milliárd dollár költséggel.

Orvosi módszerrel is vizsgálják a csillagközi anyagot

Tudomány2007.04.16, 07:52

Az orvosi diagnosztikában használt számítógépes módszerek továbbfejlesztése rávilágít a csillagközi anyag térbeli szerkezetére.

Repüljön most Ön is a Mars felszíne felett!

Tudomány2007.04.02, 08:58

A Spirit és az Opportunity amerikai marsjárók több mint három éve dolgoznak a vörös bolygón. Néhány, a közelmúltban született új eredményüket foglaljuk össze cikkünkben, két látványos NASA-videó kíséretében.

Közel 2500 sérülés az Atlantis ûrrepülõgépen

Archívum2007.03.26, 22:27

Az Atlantis ûrrepülõgép a február végi jégesõ okozta sérülések miatt legkorábban májusban indulhat a Nemzetközi Ûrállomásra.

Milyen lenne a Föld ember nélkül?

Tudomány2007.03.26, 11:24

Játsszunk el a gondolattal, hogy holnaptól Földünk kereken 6,5 milliárd lakója hirtelen eltûnne, mondjuk áttelepülne egy távoli galaxisba. Mit hagynánk magunk után? Mennyi ideig lenne észlelhetõ az emberiség lába nyoma bolygónkon? Mikorra foglalná vissza mindazt a természet, amit elvettünk tõle? Az alábbiakban a Természet Világa által leközölt New Scientist cikket változtatások nélkül adjuk közre.

A napkorona-kitörések nyomában a Hinode-szonda

Archívum2007.03.26, 12:25

A nemzetközi együttmûködés keretében üzemeltetett Hinode-napszonda minden korábbinál részletesebb felvételei központi csillagunk koronakitöréseinek elõrejelzésében segíthetnek. Ezek a jelenségek a Föld mágneses terére is komoly hatást gyakorolhatnak. A Hinode eddigi megfigyelései alapján olyan görbült erõvonalakat azonosítottak a fotoszférában, amelyekben hatalmas energia koncentrálódhat.

Több mint ezer fekete lyukat találtak

Archívum2007.03.22, 10:07

Földi- és ûrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegû fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzõi kicsit eltérnek a vártaktól.

A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon

Tudomány2007.03.21, 17:22

A Földön kívüli élet lehetõségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élõvilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.

Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év

Tudomány2007.03.13, 09:22

Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.

Ma kezdõdik a fényszennyezési felmérés

Archívum2007.03.08, 00:58

A mai nappal kezdõdik az égbolt fényszennyezettségi állapotának felmérése, amelyben Magyarország is részt vesz. A szervezõk fõleg diákok jelentkezését várják, de a munkába bárki bekapcsolódhat.

Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát

Archívum2007.03.07, 00:08

Újabb elemzések alapján elképzelhetõ, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-ûrszondát.

Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról

Tudomány2007.03.06, 10:02

A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos elõadássorozat kezdõdik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.

Nehézségek a havazás mérésében

Idõjárás2007.03.06, 16:02

A számítógépes klímamodellek egyik sarkalatos pontja lehet a csapadék meghatározása. Egy havazással foglalkozó légkörkutató, Walt Peterson rövid tanulmánya mutatja be a problémákat. A kutató részt vesz az új csapadékészlelõ mûszer kifejlesztésében, amellyel a tervek szerint a NASA a 2013-ban fellövendõ új mûholdját szerelné fel.

A Plútó-szonda a Jupiter mellett

Archívum2007.03.01, 00:08

A tavaly januárban felbocsátott New Horizons ûrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végsõ cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.

Elverte a jég az Atlantis üzemanyagtartályát

Archívum2007.02.28, 22:10

Elhalasztják az Atlantis ûrrepülõgép március 15-ére tervezett indítását, mert a floridai Cape Canaveral ûrközpont térségén hétfõn átvonuló jégesõ megrongálta a fõ hajtóanyagtartály burkolatát - közölte a NASA.

Elõször mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében

Tudomány2007.02.26, 23:14

Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyûjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.

Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója

Archívum2007.02.23, 09:40

A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erõsen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhetõ, hogy a ködben a csillagkeletkezés fõ idõszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sûrû felhõkben lévõ csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemzõ, erõsen röntgensugárzó idõszakot.

Új mûholdrendszer az ûr-idõjárás elõrejelzésére

Archívum2007.02.22, 08:58

Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló mûholdflotta, mely az ûr-idõjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások ûrbeli megfelelõjének is tekinthetõ: bolygónk felszínén is számos mérõállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az ûrbeli hálózat fõképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja elõrejelezni.

A Himalája - a hét mûholdképe

Tudomány2007.02.20, 11:40

Európa és környékének mûholdképei mellett ezentúl a NASA képarchívumának érdekességei is megjelennek sorozatunkban. Elõször az indiai szubkontinens és Ázsia gigantikus ütközõzónájába, a Himalájába látogatunk.

Ütközõ üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója

Archívum2007.02.16, 00:07

Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszerébõl visszamaradt égitestek ütközése termel.

Problémák a holdutazással

Archívum2007.02.15, 13:09

Mint ismeretes, a Hold-utazás ismét több nemzet ûrkutatási programjában szerepel. A legkomolyabb terveket egyelõre a NASA-nál találjuk. Ám nemcsak égi kísérõnk felszíni viszonyait és a finom holdpor jellemzõit ismerjük kevéssé, de pénzügyi problémák is felmerültek az amerikai emberes holdexpedícióval kapcsolatban.

Kvazárok csoportosulásai az õsi Világegyetemben

Tudomány2007.02.14, 09:53

Az Õsrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erõs térbeli csoportosulást mutatnak, ami õsi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.

Gigantikus felhõzet és viharos szelek a Titanon

Tudomány2007.02.07, 08:58

720 kilométer/órás sebességû, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérõjû sarki felhõt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.

Három Földre lehet szükségünk 2050-re

Tudomány2007.02.06, 15:34

Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédõ szervezet által készített 2006-os Élõ Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tûnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erõforrásai pedig egyre inkább kimerülõben vannak.

Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-ûrtávcsõ

Tudomány2007.02.06, 11:00

2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-ûrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevû kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettõ ellátására többé nem képes, és sajnos ezek  között van a nagy látómezejû képfelvevõ mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítõ mûszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.

Becsavaró pisztoly az ûrben - felvétel a szerdai ûrsétáról

Tudomány2007.02.02, 15:48

Sikeres ûrsétát hajtott végre a Nemzetközi Ûrállomás legénysége január 31-én. Az ûrállomás külsõ elemeinek szerelése a következõ 6 napban további két séta során folytatódik.

A Mars õsi légköre és vize a felszín alatt rejtõzhet

Tudomány2007.02.02, 09:50

Új mérések alapján elképzelhetõ, hogy a Mars õsi légkörének és vizének sokkal kisebb hányadát veszítette el, mint eddig feltételeztük. A hiányzó rész ma is ott rejtõzhet a felszín alatt.

Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok

Tudomány2007.02.01, 16:12

Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.

A Jupiterhez közelít a Plútó-szonda

Tudomány2007.01.31, 09:37

A Plútó felé tartó New Horizons-ûrszonda hamarosan elhalad a Jupiter mellett. Az óriásbolygó kozmikus parittyaként óránként 84 000 kilométeres sebességre gyorsítja, így már "csak" nyolc év van hátra a célpontig.

Sikeres hintamanõver a Holdnál

Tudomány2007.01.30, 09:39

A STEREO-B ûrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végsõ pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzõit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik elõre az ûr-idõjárást.

Negyven éve történt az Apollo-1 katasztrófája

Archívum2007.01.29, 08:31

40 éve a földi kísérletek közben kigyulladt és megsemmisült az elsõ Apollo ûrhajó. A háromfõs legénység bennégett a kabinban.

A bolygókeletkezés új fázisát azonosították

Archívum2007.01.25, 08:45

A csillagközi porból bolygókká épülõ szemcsék fejlõdésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-ûrtávcsõ segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.

Óriás fekete lyuk egy apró galaxisban

Archívum2007.01.22, 07:37

Egyre árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mi a szerepe az óriás fekete lyukaknak a galaxisok fejlõdésében. Ezúttal egy apró galaxisban találtak egy hatalmas objektumot.

Szokatlan exobolygóvadász távcsõ

Archívum2007.01.18, 11:33

A NASA támogatást adott egy két darabból álló, exobolygók keresésére szolgáló ûrteleszkóp kifejlesztésére.

Több tucat tavat és folyóvölgyet azonosítottak a Titanon

Tudomány2007.01.12, 10:43

Az elmúlt évek vizsgálatai alapján nem sikerült biztonsággal eldönteni, hogy vannak-e folyékony szénhidrogéntavak a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén. Az egyes földi és ûrszondás megfigyelések számos esetben látszólag ellentmondtak egymásnak. Egy most közölt eredmény azonban az eddigi legerõsebb bizonyíték arra, hogy a holdon ma is van globális folyadék-körforgás, amelynek során az esõként lehullott csapadék folyókban folyik le, majd tavakban gyûlik össze.

Negyedik évüket kezdik a marsjárók

Tudomány2007.01.05, 09:26

A vörös bolygón dolgozó két robotgeológus, a Spirit és az Opportunity 2004 eleje óta üzemel, sokszorosan túlteljesítve minden eddigi célkitûzést. A földi irányítók most olyan új szoftvert töltenek fel a két roverre, amely tovább növeli munkavégzésük hatékonyságát, így az öregedõ berendezések a korábbiaknál is több információt küldhetnek haza 2007-ben.

Épségben landolt a Discovery ûrrepülõgép

Tudomány2006.12.23, 07:01

A Discovery hazai idõ szerint pénteken 23.32-kor sikeresen landolt a floridai Kennedy Ûrközpontban. A legénység a küldetés összes tervezett feladatát teljesítette a Nemzetközi Ûrállomáson, ahová 2007 tavaszán indul legközelebb ûrrepülõgép.

Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától

Archívum2006.12.19, 10:57

A legújabb marsi keringõegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az ûreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az ûreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekrõl.

Discovery: sikerült összecsukni a napelemtáblát

Tudomány2006.12.19, 09:33

A negyedik, hétfõi ûrséta alkalmával sikerült összecsukni a rakoncátlan napelemtáblát, és ezzel a Discovery legénysége sikeresen elvégezte összes feladatát. A visszatérésre az eredetileg tervezettnél egy nappal késõbb, pénteken kerül sor.

Hullócsillagok jönnek, sarki fény lehet ma éjszaka

Tudomány2006.12.17, 17:38

Derült idõ esetén több tucat látványos hullócsillagot, szerencsés esetben pedig sarki fényt is láthatunk csütörtök este és éjszaka. A vállalkozó kedvûek öltözzenek fel jó melegen!

Kezdõdhet az ûrállomás átalakítása

Tudomány2006.12.12, 10:15

Hétfõn este 22:12-kor a Discovery csatlakozott a Nemzetközi Ûrállomáshoz. Az eddig elkészült videofelvételek és radarmérések alapján nem történt veszélyesnek tekinthetõ esemény a start során. Minden készen áll arra, hogy az ûrhajósok megkezdjék az ûrállomás egyik legnagyobb átalakítását.

Te is lehetsz ûrkutató

Tudomány2006.12.06, 08:57

Hamarosan itthon is lehet ûrkutató-képzésre jelentkezni az ELTE-n.

Videochat az ûrbõl ma este

Archívum2006.11.28, 16:26

Az ûrkutatás történetében elõször chatelhetnek egy a világûrben tartózkodó ûrhajóssal az érdeklõdõk. A jelenleg a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó Thomas Reiterrel német ûrhajós kedden este 21.15-tõl várja a kérdéseket, német nyelven.

Emlékezés egy pazar Mars-szondára

Tudomány2006.11.26, 10:35

Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor ûrszondával. Úgy tûnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-tõl új alapokra helyezõ ûreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.

Kétmillió kilométert száll az ûrben elütött golflabda

Tudomány2006.11.23, 11:15

Megtörtént minden idõk legnagyobb golfütése: a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó orosz Mihail Tyurin egy golflabdát ütött el a világûrbe. A szokatlan ötlet kivitelezését egy golfklub szponzorálta.

Sötét energia uralja a Világegyetemet

Tudomány2006.11.20, 09:15

A Hubble-ûrtávcsõ legújabb megfigyelései is megerõsítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.

Egy kozmikus hagyma robbanása

Tudomány2006.11.08, 09:49

Sikerült egy szupernóva-robbanáskor kidobott anyag réteges eloszlását megfigyelni.

Amikor kibillent a Föld forgástengelye

Tudomány2006.11.08, 09:16

Új eredmények szerint a Föld forgástengelyének térbeli helyzete sokkal nagyobb mértékben változott a múltban, mint azt eddig gondolták. Ez jelentõsen átalakíthatja a bolygónkról alkotott képünket.

Mégis megjavítják a Hubble-ûrtávcsövet

Tudomány2006.11.07, 17:41

Fellélegezhetnek a csillagászok és a legõsibb tudomány rajongói: a NASA keddi bejelentése alapján a Hubble-ûrtávcsövet, az optikai teleszkópok koronázatlan királyát negyedik alkalommal is meglátogatja egy ûrrepülõgép. A szervizküldetésre a tervek szerint 2008-ban kerül sor.

Új célpontok a Deep Impact ûrszondának

Archívum2006.11.07, 07:34

A korábban rendkívül sikeres alapküldetést végrehajtó ûreszköz folytatja tevékenységét: a Boethin-üstököst látogatja meg, hibás kamerájával pedig exobolygókat fog észlelni.

A legrészletesebb panorámafelvétel a Marsról

Archívum2006.11.02, 08:52

A Spirit marsjárónak a vörös bolygón töltött ezredik napja alkalmából, 2005. október 26-án nyilvánosságra hozták az eddigi legrészletesebb panorámafelvételt a Mars felszínérõl. A McMudro nevû panorámakép összesen 500 megabyte információt tartalmaz, és 1449 kisebb képbõl állt össze.

Vándorló csillagok egy gömbhalmazban - a hét asztrofotója

Tudomány2006.10.28, 10:09

Egy hétéves megfigyelési sorozattal igazolták, hogy a csillagok tömegük szerint elkülönülnek egymástól a gömbhalmazokban.

Ütközõ galaxispáros új csillaghalmazokkal - a hét asztrofotója

Tudomány2006.10.25, 09:07

Minden korábbinál részletesebb felvételt készítettek a hozzánk legközelebbi ütközõ galaxispárosról.