Már költenek a túzokok

A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.

Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek

Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.

Hazatértek tövisszúró gébicseink

A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.

Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár

Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.

Autókat, ablakokat "támadó" madarak

Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.

Kezdődik a szalakóták költése

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.

Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein

Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.

Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.

Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon

A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.

Alagcsőben, mélyen a talajszint alatt fészkelő széncinege

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.

A hónap denevére: a csonkafülű denevér

Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.

Keresztcsőrű fészkelése a Mátrában

Életmódját tekintve kétségkívül az egyik legkülönlegesebb hazai madárfajunk a keresztcsőrű.

Keresőkutyákkal veszi fel a harcot a madármérgezésekkel az MME

Kiemelkedő sikereket ért el az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége, az állatok az elmúlt hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését - közölte a Magyar Madártani Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"

A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.

Véget ért a békamentő szezon

Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!

Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni

Ne dobjuk ki a hajat, a megfésült kutya, macska szőrét,tegyük ki a madaraknak, mert jó fészekanyag. 

A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.

A márciusi tél után beindult a túzokdürgés a Kiskunságban

A hideg, havas márciusi időjárás következtében kicsit késve kezdtek násztáncba a túzokkakasok a felső-kiskunsági pusztákon, de már látványos vetélkedés folyik a dürgőhelyeken.

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.

Országos sasszámlálást tartanak a hétvégén

Országos Sasszinkron tartanak péntektől vasárnapig. A leltár várhatóan február elején készül el.

Bagolylesők

Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.

Az enyhe tél miatt kevesebb madár látogatja az etetőket

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt két hétben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön. A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.

Mi történik a madarainkkal télen?!

Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

Téli madáretetés helyesen

Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.

Az etető fontos kiegészítője az itató

A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

Az énekes cigánycsuk lett 2021 madara

Idén sem szabad etetni a vízimadarakat

A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.

Hogy csalogassuk kertünkbe a madarakat?

A közelünkben élő madarak és más állatcsoportok faj- és egyedszám növelésének legfontosabb eszköze - pontosabban inkább alapfeltétele - a természetes élőhelyeket leginkább felidéző növényzet telepítése és megőrzése.

Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

Baglyokat kedvelők figyelem!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának Macskabagoly-védelmi Munkacsoportja 2020-ban országos szintű macskabagoly felmérést szervez.

Tavasszal is bukkanhatunk apró mocsári teknős bébikre

Annak ellenére, hogy augusztus-szeptemberben kelnek ki a tojásból. De kivételek mindig vannak...

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

A talált fiókák többsége nem árva, ne szedjük össze őket!

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!

Megérkeztek Afrikából az első szalakóták a Bükki Nemzeti Parkba

Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.

Tilos a fák, bokrok kivágása költési időszakban

A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Így védik a partifecskéket a Zagyvánál

Egyre csökken a fecskék száma Magyarországon.

Az erős szélben több tízezer vándormadár pusztult el Görögországban

Afrikából Európába visszatérő fecskék, sarlós fecskék tízezrei pusztultak el az utóbbi napokban Görögországban a heves szelek miatt - közölték csütörtökön helyi ornitológusok.

Vigyázzunk a sünökre, óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a tavaszi kertrendezés idején a sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét.

Idén is élőben követhető a gemenci fekete gólyák élete - videó

Idén is élőben követhető a gemenci fekete gólyák élete, melyek Afrikából visszatérve várhatóan napokon belül elfoglalják az ártéri erdőben bekamerázott fészküket.

A madarak költési időszaka alatt tilosak bizonyos munkák elvégzése

A madarak költési időszaka előtt szükséges elvégezni a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mivel veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre - közölte hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Megvédik a legveszélyeztetettebb magyar gerinces állatot

A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával.

Európai Madármegfigyelő Napok leszek októberben

A madarak őszi vonulását figyelhetik meg és rögzíthetik idén ősszel is az érdeklődők az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) keretében október 5-6-án - közölte az MTI-vel az esemény magyarországi koordinációját végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Szakértő: ne etessük a vízimadarakat

Nem tanácsos etetni a vízimadarakat, mert a beszórt silány minőségű táplálék hiánybetegségeket okozhat és a madarak pusztulását eredményezheti - figyelmeztetett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.

Ne etessük a vízimadarakat!

Arra kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az embereket, hogy ne etessék a vízimadarakat, hiszen etetésük nemcsak felesleges, de veszélybe is sodorja az állatokat.

Különleges házzal mentené meg a fecskéket a fiatal építész

Célzottan fecskéknek tervez házat egy fiatal építészmérnök Szegeden. Az ötlettel az életterük zsugorodása miatt egyre nagyobb bajba kerülő szárnyasoknak segítene.

Elpusztult Báró, az ország kedvenc gólyája

Nem tér többé haza Báró, az ország legismertebb gólyája, aki arról volt híres, hogy mindig ő érkezett vissza elsőként vándorútjáról. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület úgy véli, a gólyát vagy áramütés érte, vagy lelőtték.