A márciusi tél után beindult a túzokdürgés a Kiskunságban

A hideg, havas márciusi időjárás következtében kicsit késve kezdtek násztáncba a túzokkakasok a felső-kiskunsági pusztákon, de már látványos vetélkedés folyik a dürgőhelyeken.

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.

Országos sasszámlálást tartanak a hétvégén

Országos Sasszinkron tartanak péntektől vasárnapig. A leltár várhatóan február elején készül el.

Bagolylesők

Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.

Az enyhe tél miatt kevesebb madár látogatja az etetőket

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) számos kérdés érkezett az elmúlt két hétben azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek madarak az etetőkön. A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.

Mi történik a madarainkkal télen?!

Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

Téli madáretetés helyesen

Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.

Az etető fontos kiegészítője az itató

A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

Az énekes cigánycsuk lett 2021 madara

Idén sem szabad etetni a vízimadarakat

A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.

Hogy csalogassuk kertünkbe a madarakat?

A közelünkben élő madarak és más állatcsoportok faj- és egyedszám növelésének legfontosabb eszköze - pontosabban inkább alapfeltétele - a természetes élőhelyeket leginkább felidéző növényzet telepítése és megőrzése.

Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

Baglyokat kedvelők figyelem!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának Macskabagoly-védelmi Munkacsoportja 2020-ban országos szintű macskabagoly felmérést szervez.

Tavasszal is bukkanhatunk apró mocsári teknős bébikre

Annak ellenére, hogy augusztus-szeptemberben kelnek ki a tojásból. De kivételek mindig vannak...

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

A talált fiókák többsége nem árva, ne szedjük össze őket!

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!

Megérkeztek Afrikából az első szalakóták a Bükki Nemzeti Parkba

Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.

Tilos a fák, bokrok kivágása költési időszakban

A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Így védik a partifecskéket a Zagyvánál

Egyre csökken a fecskék száma Magyarországon.

Az erős szélben több tízezer vándormadár pusztult el Görögországban

Afrikából Európába visszatérő fecskék, sarlós fecskék tízezrei pusztultak el az utóbbi napokban Görögországban a heves szelek miatt - közölték csütörtökön helyi ornitológusok.

Vigyázzunk a sünökre, óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a tavaszi kertrendezés idején a sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét.

Idén is élőben követhető a gemenci fekete gólyák élete - videó

Idén is élőben követhető a gemenci fekete gólyák élete, melyek Afrikából visszatérve várhatóan napokon belül elfoglalják az ártéri erdőben bekamerázott fészküket.

A madarak költési időszaka alatt tilosak bizonyos munkák elvégzése

A madarak költési időszaka előtt szükséges elvégezni a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mivel veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre - közölte hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Megvédik a legveszélyeztetettebb magyar gerinces állatot

A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával.

Európai Madármegfigyelő Napok leszek októberben

A madarak őszi vonulását figyelhetik meg és rögzíthetik idén ősszel is az érdeklődők az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) keretében október 5-6-án - közölte az MTI-vel az esemény magyarországi koordinációját végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Szakértő: ne etessük a vízimadarakat

Nem tanácsos etetni a vízimadarakat, mert a beszórt silány minőségű táplálék hiánybetegségeket okozhat és a madarak pusztulását eredményezheti - figyelmeztetett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.

Ne etessük a vízimadarakat!

Arra kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az embereket, hogy ne etessék a vízimadarakat, hiszen etetésük nemcsak felesleges, de veszélybe is sodorja az állatokat.

Különleges házzal mentené meg a fecskéket a fiatal építész

Célzottan fecskéknek tervez házat egy fiatal építészmérnök Szegeden. Az ötlettel az életterük zsugorodása miatt egyre nagyobb bajba kerülő szárnyasoknak segítene.

Elpusztult Báró, az ország kedvenc gólyája

Nem tér többé haza Báró, az ország legismertebb gólyája, aki arról volt híres, hogy mindig ő érkezett vissza elsőként vándorútjáról. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület úgy véli, a gólyát vagy áramütés érte, vagy lelőtték.

Több mint négyezer fészektartóval várja az E.ON a gólyákat

Több mint négyezer fészektartóval várja az E.ON a gólyákat, célzott madárvédelmi projekt indult az energiacég és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésében, áprilisban és májusban a Fertő-Hanság Nemzeti Park kérésére a Szigetköz területén valósul meg gólyavédelmi program.

Elindult Afrikából Zoltán, a GPS-jeladós gemenci fekete gólya

Újra érkeznek adatok Zoltánról, a GPS-jeladóval ellátott gemenci fekete gólyáról, amelyik már harmadik alkalommal teszi meg 13 ezer kilométeres útját Baja környéki fészke és a Közép-Afrikai Köztársaságban lévő telelőhelye között.

A gólyatöcs lett az év madara

Száz éve még dúvadként irtották a madarakat

A védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.  

Új magyarországi madárfajt, lazúrcinegét figyeltek meg a szegedi Fehér-tónál

Egy Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász vasárnap reggel Sándorfalvánál – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Szavazzon Ön is az év madarára!

A lakosság július 23-ig szavazhat arra, hogy a gólyatöcs, a gulipán vagy a nagy póling legyen a 2019-es év madara.

Ne etessük a vízimadarakat!

A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék az állatokat.

2016-ban a kockás sikló az év hüllője

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya  a kockás siklót választotta 2016 év hüllőjének. 

A hétvégét az égbolt ragadozói fogják uralni

Második alkalommal kerül megrendezésre hazánk nem hivatalos sasünnepe január 16-án a jászberényi Sasközpontban, ahová az érdeklődő laikusokat is várják a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.

Küzdünk a szalakóták megmentéséért

Első alkalommal láttak el műholdas jeladóval szalakótákat Magyarországon. Egyelőre egy tucat madár kapott nyomkövetőt, de a tervek szerint összesen száz madarat szerelnek majd fel a készülékkel.

Dél-Afrikáig jutott két jeladós magyar gólya

Két jeladós fehér gólya mintegy húszezer kilométeres vándorutat megtéve Dél-Afrikáig jutott vándorútja során. Egyelőre semmi jele annak, hogy indulnának vissza.

Megvan 2015 madara: a fostos bugybóka

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is megválasztotta az év madarát: idén – immár harmadszorra – ismét a búbos banka, népies nevén fostos bugybóka lett.

Tiltott méreggel irtják a pockokat

A pocokinvázió miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi használatára adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, pedig sem a vegyszer, sem a módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben vészhelyzeti engedélyt ad ki a rendszeresen visszatérő probléma miatt.

Megették a magyar gólyát Egyiptomban

Elfogták, kémkedéssel vádolták, bebörtönözték, majd elengedték, és végül megették - így ért véget a fiatal magyar gólya vándorútja Egyiptomban.

Tisztázták a kémnek nézett magyar gólyát

Egy egyiptomi természetvédelmi szervezet közvetítésével sikerült elhárítani a félreértéseket, így Ménes hamarosan folytathatja útját.

Etetni egészen biztosan nem kellene őket

Milliónyi galamb éli mindennapjait Budapest utcáin, nem kevés bosszúságot okozva a házakban, ahova beköltöztek. A visszaszorításukra mégis van remény, a szakértő szerint már kevesebben vannak, mint néhány éve.

Elkészült az idei sasleltár

Lényegesen kevesebb parlagi sast figyeltek meg a madarászok, mint egy évvel ezelőtt. Ennek egyik oka ragadozómadarak gyakori szándékos mérgezése lehet.

Nézze meg, ahogy a hattyúkat gyűrűzik!

Látott már közvetlen közelről hattyúgyűrűzést? Ha nem, hát most tényleg itt a lehetőség. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvános esemény keretein belül "jegyzi el" a környék hattyúit, augusztus 8-án és 9-én különböző Balaton-parti településeken.  

Minden madárgyilkosért százezer forint jár

Idén már húszmillió forint értékű védett, illetve fokozottan védett ragadozó madarat pusztítottak el. Az állatvédők és a rendőrség nyomravezetői díjak felajánlásával próbálja felderíteni a mérgezési ügyeket.

Európában védik a fecskét, Afrikában megeszik

A fecskék sorsát nemcsak az élőhelyeik átalakulása és a klímaváltozás nehezíti, de az afrikai rossz körülmények is, ahol az éhező helybeliek ezrével pusztítják a madarakat, hogy húshoz jussanak. Ha a jelenlegi állománycsökkenés hasonló ütemben folytatódik, akkor tíz év múlva igazi ritkaság lesz Magyarországon a fecske.