különleges állatok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- népszerű tudomány
- rovarok
- halak
- evolúció
- madarak
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Felismered ezeket a különleges állatokat?
Az állatvilág tele van meghökkentő, különleges élőlényekkel. Kinézetük, viselkedésük, sőt néha még nevük is megdöbbentő, vicces vagy épp hihetetlenül cuki. Gyűjtöttünk nektek néhány igazán különleges állatot, akiket sokszor keverünk össze hasonló kinézetű társaikkal. Te hányat ismersz fel közülük?
Hallott már gekkót kattogni?
A dél-afrikai ugató gekkók nagyjából egyméteres üregeikbe temetik magukat, majd onnan fejüket kidugva kerregnek rá az arra járókra – ritkán látni ennél aranyosabb hüllőt.
Ritmusra mozog egy oroszlánfóka
Ütemesen bólogat a zenére egy mentett oroszlánfóka, pedig ezek az állatok nem éppen a ritmusérzékükről ismertek. Korábbi elméletek szerint a zene ritmusát csak olyan állatok tudják követni, amelyek hangutánzásra is képesek, az oroszlánfókák pedig nem tartoznak közéjük.
Milyen állat tudna lenyelni egy embert?
Legalább két állatfaj létezik, amely képes lenne egészben bekapni egy embert, de az már kérdés, hogy ezután mi történne. Elképzelhető-e, hogy a bibliai Jónáshoz hasonlóan valaki bekerül a cethal gyomrába?
Vízen is ugrál az ásósáska
Az ásósáska kiváló ugró a szárazföldön, és most kiderült, hogy a vízfelszínen is remekül szökdécsel. Az apró rovar a víz tapadósságát kihasználva képes ugrálni.
- címkék:
- különleges állatok
- rovarok
- Címkefelhő »
Lefényképezték az egyik legritkább állatot
A Föld egyik legritkább állatát, a csíkos szumátrai üregi nyulat sikerült megörökítenie kameracsapdával egy amerikai kutatócsoportnak.
Tüsszögő majom és spongyabob gomba a legérdekesebb fajok közt
Egy amerikai intézet minden évben kiválasztja a legérdekesebb tíz fajt az előző évben felfedezett új fajok közül. A tavalyi év legérdekesebb tíz új faja közé bekerült egy parányi hangyavadász darázs és egy gyönyörű, de halálos kockamedúza is.
Megnézik, valóban létezik-e a jeti
Brit és svájci kutatók együttműködésével pont kerülhet a jeti létezéséről szóló vita végére. A kutatók genetikai elemzéssel döntenék el, valóban ismeretlen fajhoz tartoznak-e az állítólagos jetimaradványok.
Nemi erőszakhoz alakult egy poloska csápja
A hím molnárpoloskák a lehető legtöbb nősténnyel szeretnének párzani, a nőstényeknek viszont a többszöri párzás energiapazarlás. A minél nagyobb szaporodási siker eléréséhez a hímek csápja a nőstény lefogásához alakult az evolúció folyamán.
Ádáz vita egy óriási tengeri kígyó létezéséről
A rejtett állatok kutatói szerint hatalmas, tevefejű tengeri kígyó él a Csendes-óceánban. Biológusok szerint a titokzatos állat valójában csak egy elefántfóka.
Először filmeztek élő állatot elektronmikroszkópban
Elképesztően szívós kis dög a kullancs: túlélte a pásztázó elektronmikroszkóp vizsgálókamrájának vákuumát és a kemény elektronsugárzást.
Nincs szeme a világ legmélyebben élő szárazföldi állatának
Közel kétezer méterrel a földfelszín alatt, a világ legmélyebb ismert barlangjának örök sötétjében bukkantak rá az ősi rovarra.
Gyufafejnyi kaméleonokat fedeztek fel Madagaszkáron
Négy új kaméleonfajt írtak le egy madagaszkári expedíció kutatói. A miniatűr gyíkok fiatal egyedei egy gyufafejen is kényelmesen elférnek.
Meglepte a mélytengeri kutatókat az integető jetirák
A kutatók Costa Rica partjai mentén fedeztek fel egy különleges mélytengeri rákot, amely baktériumokat tenyészt az ollóin, és ezekkel táplálkozik.
A legapróbb mozdulatunkat is észreveszik a pókok
Sajátos rezgésérzékelő szervüknek köszönhetően a pókok a legkisebb mozgást is képesek érzékelni, ebből következtetnek az áldozat közeledésére.
Nemcsak lassúak, de energiatakarékosak is a világ leglustább állatai
A lajhárok anatómiai felépítése úgy alakult az evolúció folyamán, hogy az állatok a lehető legkevesebb energiát használják fel megfontolt életmódjuk során. A világ leglustább állatai úgy mozognak, mintha az ágak alján sétálnának, csak mindezt rettentő lassan teszik.
Madarak ürülékével terjednek az emészthetetlen csigák
A madarak kedvelt csemegéi az apró szárazföldi csigák, amelyeket rendszerint egyben nyelnek le. Egy új, meghökkentő tanulmány szerint egyes csigák túlélik a madarak emésztőrendszerén át megtett utat, és élve jutnak ki az ürülékkel.
- címkék:
- madarak
- különleges állatok
- csigák
- Címkefelhő »
Fellázadnak uraik ellen a rabszolgaként tartott hangyák
A hangyák bonyolultan szervezett világában sok analógia fedezhető fel az emberi társadalmakkal. Az egyik ilyen hasonlóság, hogy egyes hangyáknál is kialakult a rabszolgatartás. A rabszolgatartó hangyák rabló hadjáratokon igyekeznek elrabolni a fészkük fenntartásához szükséges dolgozókat, a megtámadott rabszolgahangyák pedig ádáz küzdelemben védik bábjaikat.
Az ugrópók vibrál, egy béka pedig a torokzacskóját üti a földhöz udvarláskor
Környezetünkben számos hanggal kommunikáló állat él, de nem ez az egyetlen lehetséges formája a rezgésekkel történő kommunikációnak. Egyes poloskák rezgési duettet adnak elő udvarláskor, míg a termeszek veszély esetén a fejükkel dobolnak. A külső füllel nem rendelkező kígyók pedig állkapcsukkal érzékelik a potenciális zsákmány által keltett rezgéseket.
Megbüntetik a mohó nőstényeket a hím tisztogatóhalak
Fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémában a tisztogatóhalak: feladatuk, hogy megszabadítsák a nagyobb halakat az élősködőktől. A nőstények azonban néha túl mohóvá válnak, és az ügyfélből is kiharapnak egy-egy darabot. Ilyenkor azonban számolniuk kell a hímek rendreutasításával.
Új fajok is keletkezhetnek az álcázás révén
A mimikri az evolúciós alkalmazkodás egyik legszembetűnőbb formája. Szűkebb értelemben csak más élőlények különböző jellemzőinek utánzását takarja, tágabb értelemben azt is mimikrinek tekintjük, ha az élőlény a körülvevő élettelen környezeti tárgyak színéhez, formájához vált hasonlóvá az evolúció folyamán. A legújabb kutatásokból kiderült, hogy a mimikri nemcsak a túlélés, de a fajképződés szempontjából is fontos evolúciós tényező.
A rovar, amely feltalálta a kereket - videó
Egy Észak-Amerikában honos rovarfaj lárvája veszély esetén tökéletes kerékké görbül, és gurulva próbál menekülni a támadó elől.
Egyik kontinenstől a másikig úsznak a kérgesteknősök
Műholdas nyomkövetéssel sikerült brit kutatóknak meghatározni a kérgesteknősök több ezer kilométeres vándorlási útvonalát. Egyes állatok az afrikai tojásrakó helyekről egyenesen Dél-Amerikáig úsznak el táplálkozni.
Új szöcskefajt fedeztek fel magyar kutatók
Az új fajok felfedezése mindig izgalmas és ünnepi esemény az élővilág sokszínűségéért rajongó emberek számára. Ez különösen igaz akkor, ha magyar kutatók írnak le új fajt, amely ráadásul számunkra is elérhető közelségben, itt a Kárpát-medencében él. A most felfedezett szöcskefajt a hangja alapján sikerült azonosítani, hallgassa meg, hogyan ciripel!
Szirti sassal vadásznak farkasra - videó
Az egyik legnagyobb ragadozó madár, a szirti sas termeténél jóval nagyobb zsákmányállatokat is el tud ejteni. Noha nem képes fölemelni, de elfogni, esetleg megölni meg tud olyan állatokat is, mint például a farkas. Ezt a képességét használják ki Belső-Ázsia őslakosai, akik farkasvadászatra idomítanak fiatal szirti sasokat.
Fény derült a cápák egyik titkára
A cápák szinte tökéletesen alkalmazkodtak vízi ragadozó életmódjukhoz. Gyorsak, fordulékonyak, harapásuk elől ritkán van menekvés. Amerikai kutatók szerint a cápák sikere részben a pikkelyeik különleges felépítésével magyarázható.
Megfejtették a repülő kígyók titkát
Ázsiában öt olyan rokon kígyófaj él, amely rendszeresen a levegőben közlekedik egyik fáról a másikra, vagy a fáról a talajra. Amerikai kutatók most megfejtették, miért tudnak megtenni olyan nagy távolságot siklórepüléssel ezek a hüllők.
Expedíció indul a kínai majomember felkutatására
Az elbeszélések szerint több száz ember látta már a jerent, a jeti kínai megfelelőjét, de mind a mai napig nincs kézzelfogható bizonyíték a létezésére. A zoológusok többsége nem hisz e majomtestű, de az emberekéhez hasonló arcú lények előfordulásában. Többen viszont azzal érvelnek, hogy napjainkban is rengeteg új fajt fedeznek fel, ezért nem lehet kizárni a majomember létezését sem.
Utálja a vizet az ugráló hal - a hét állata
A Csendes-óceán déli partjai mentén élő ugráló nyálkáshal azon rendkívüli halak közé tartozik, amely "utálja" a vizet. A hullámverés zónájában él, és önként sosem merészkedik a nyílt tengerbe.
A hét állata: a Nobel-díjat érő tengeri nyúl
A tengeri nyulaknak annyi közük van a nyulakhoz, mint a tengerimalacoknak a tengerhez. A világ szinte minden táján előforduló állatok a tengeri házatlan csigákhoz tartoznak. Kiemelkedő jelentőségüket annak köszönhetik, hogy óriási, néha még szabad szemmel is látható idegsejtjeik vannak, emiatt kitűnő alanyai az idegélettani kutatásoknak.
A hét állata: a nőstenyekért is rezegtet egy levelibéka
A vörösszemű levelibéka a világ egyik legismertebb kétéltűje. Látványos megjelenése miatt rengeteg könyv és folyóirat címlapján, valamint ismeretterjesztő filmben szerepel. Most mégis meglepetéssel szolgált a kutatók számára, ugyanis kiderült, hogy egészen különleges módon, a levelek rezgetésével kommunikál fajtársaival.
A hét állata: nyelvével csalogatja zsákmányát a keselyűteknős
A teknősök általában lassú, békés állatok, még a galápagosi óriásteknősöktől sem ijed meg senki. Az aligátorteknősök családjába azonban tartozik két faj, amelyeket jobb elkerülni. Harapós, agresszív állatok, és még az emberre is rátámadhatnak.
Élőlények saját lámpással - videó
Az élővilág legkülönösebb képviselői közé tartoznak a fényt kibocsátó élőlények. Többségük tengeri, de léteznek szárazföldi fajok is, például a mindenki által ismert szentjánosbogarak. Egyesek azért bocsátanak ki fényt, hogy ezzel csalják magukhoz az áldozatokat, mások pont ellenkezőleg, a hirtelen felvillanó fénnyel ijesztik el a potenciális ragadozókat. Sok élőlénynél a fénykibocsátás célja a fajon belüli kommunikáció, például így találnak párt maguknak.
A világ egyik leghosszabb nyelvű állata - videó
A hosszú nyelvéről nevezetes numbat az egyetlen olyan erszényes emlős, amely termeszekkel és hangyákkal táplálkozik, és csak nappal aktív.
Másodszor ellett hármas ikret egy hajdúbagosi tehén
Hármas ikerborjak születtek egy hajdúbagosi magángazdaságban csütörtökön. Bár a szarvasmarhák nagyon ritkán ellenek ikreket, a 9 éves hajdúbagosi magyar tarka tehén, Cecil immár másodszor ellett egyszerre három borjat. Az állatorvosok genetikai okokkal magyarázza a tehén rendkívüli termékenységét.
Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek
A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.
Óriás tojást tojt egy paksi tyúk a gazdája szerint
Az átlagosnál négyszer nagyobb tojást tojt egy paksi tyúk a gazdája szerint. Tavaly Kínában egy tyúk tojt már ennél nagyobb tojást, de a paksi állat gazdája szerint lehet, hogy az ő tyúkjának tojása magyar rekord.
Így látják a világot az állatok
Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják. Nézzük meg a villágot ...
- címkék:
- szem
- különleges állatok
- látás
- érzékelés
- Címkefelhő »
Csak az unatkozó lajhár alszik egész nap
A lajhárokról mindenki tudni véli, hogy roppant lusták, ám az igazság az, hogy nagyon kevés ismeretünk van a vadon élő példányok mindennapjairól. A természetben a lajhár kitűnő úszó, és szívügye a higiénia: bár idejét a fák ágain tölti, lejár a földre piszkítani. Bryson Voirin fiatal amerikai kutató nap mint nap hatalmas fákat mászik meg, hogy tanulmányozhassa a lajhárokat. Ő mesélt nekünk ezekről a különleges állatokról és különleges kalandjairól.
Tövissel, fűszállal, bottal, kővel - eszközhasználó állatok
Az eszközhasználatot sokáig olyan tulajdonságnak tekintették a szakemberek, amely megkülönbözteti az embert az állatoktól. Az utóbbi évtizedekben azonban számos olyan esetet írtak le a kutatók, amikor az állatok eszközöket használnak. Nemrég fedezték föl, hogy még a "buta" gerinctelenek között is akad valódi eszközhasználó lény.
A denevérek célkövetési trükkje - videó
Ha sötétben elemlámpával próbálunk meg követni egy mozgó tárgyat, akkor a legjobb taktika, ha nem középre irányítjuk a fénysugarat, hanem úgy, hogy súrolja a tárgy szélét. Egy új kutatás szerint erre az ultrahanggal tájékozódó denevérek is rájöttek az evolúció folyamán. Az állatok általában nem egyenesen előre irányítják a hanghullámokat, hanem jobbra-balra pásztáznak velük.
Meglepő viselkedést vettek filmre a tenger fenekén - videó
Egy polipfaj is csatlakozott az eszközhasználó állatok egyre gyarapodó táborához. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy az embert részben az eszközök használatának képessége különbözteti meg az állatoktól. Ez a nézet azonban már hosszú ideje tarthatatlan: fölfedeztek eszközhasználó főemlősöket, madarakat és más állatokat is, ám ez az első eset, hogy gerinctelen fajról bizonyosodott be az eszközök használatának képessége.
Valójában húsevő az óriáspanda
Az óriáspanda teljes genomszekvenciájának elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy a természetvédelem szimbólumának számító állatban minden gén megtalálható, ami a hús megemésztéséhez szükséges, viszont - ironikus módon - hiányoznak belőle azok a gének, amelyek fő táplálékának, a bambusznak a hasznosításához kellenek.
Ritka pandakölyökre bukkantak Kínában
A Kína északnyugati részén elterülő Senhszi (Shaanxi) tartomány Foping Természetvédelmi Rezervátumában igen ritka, barna-fehér színű óriáspandakölyökre leltek. Barna-fehér pandából korábban mindössze négyet jegyeztek be szerte a világon.
Tollaival éneklő madarat találtak - videó
Egyes madarak, például a kolibrik szemmel követhetetlen sebességgel mozgatják a szárnyukat. Rajtuk is túltesz azonban egy veréb méretű, dél-amerikai madár, a bunkósszárnyú pipra. A hím pipra másodpercenként több mint százszor képes rezegtetni a szárnyát, ez kétszerese a kolibrik szárnycsapási frekvenciájának. A madár azonban nem a repüléshez használja ezt az elképesztő sebességet, hanem hangkeltésre. A hím a hegedűszerű "énekkel" a tojó kegyét kívánja elnyerni.
Vért lövell a békagyík szeme - film
A különleges állatok rangsorában előkelő helyet foglalnak el a békagyíkok. Nemcsak a küllemük furcsa, de a viselkedésük is. Végszükség esetén a ragadozókat a szemükből kilövellt vérrel spriccelik le. Ez a trükk annyira megzavarja a hüllőre áhítozó állatokat, hogy a gyík az esetek többségében sértetlenül elmenekül.
Napszúrás ellen vízhűtéssel védekezik egy tengeri csillag
Egy tengeri csillag rendkívül figyelemreméltó védekezési módot "talált ki" hőguta ellen, ismertették amerikai kutatók legújabb fölfedezésüket. Hideg tengervízzel tölti fel magát apály előtt, hogy megelőzze testének túlzott fölmelegedését.
Napszúrás ellen vízhűtéssel védekezik egy tengeri csillag
Egy tengeri csillag rendkívül figyelemreméltó védekezési módot "talált ki" hőguta ellen, ismertették amerikai kutatók legújabb fölfedezésüket. Hideg tengervízzel tölti fel magát apály előtt, hogy megelőzze testének túlzott fölmelegedését.
Embervérre szomjazó pók
Az emlősök, köztük is elsősorban az emberek vérével táplálkozó apró pókfajt néhány éve fedezte föl egy új-zélandi kutatócsoport Kelet-Afrikában. A pók vérszívó nőstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely aszerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Most kiderült, miért kell neki a vér valójában.