kritika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- film
- regény
- magyar film
- Titanic filmfesztivál
- beszólás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Most egy darabig elég a szuperhősökből - a Zöld Lámpás kritikája
A Zöld Lámpás bolygók között repked, és az univerzum rendjét vigyázza, szabadidejében pedig vadászpilóta Kaliforniában. Ismét egy képregényfilm érte el a hazai mozikat. A Zöld Lámpás azonban csak a számukat gyarapítja, a népszerűségüknek már egyáltalán nem biztos, hogy jót tesz. Íme az újabb bizonyíték, hogy Hollywoodból kiveszett a bátorság, és csak remake-eket, képregényfilmeket és folytatásokat küld a nyár elleni harcba - mondhatják a fanyalgók, ezúttal jogosan.
A legnagyobbak bírálják Katalin hercegnőt
Eddig nem sokan vették a bátorságot, hogy nyilvánosan is bírálják Katalin hercegnőt - az egyik legismertebb angol divattervező azonban nemrég elmondta, miért is nem tetszik neki a hercegnő sminkje.
Pajzson tálalja a nácik fejét - az Amerika kapitány kritikája
Az Amerika kapitány: Az első bosszúálló nem a mostanában megszokott szuperhősutat választotta. Hiányzik belőle az irónia, vagy a realisztikusságra való törekvés. Helyette régivágású kalandokat kapunk, világháborús fogolyszabadítással, náci csodafegyverrel és viking mitológiával, és ezek mellett még a tisztaszívű hősnek is szurkolhatunk, hogy összejöjjön neki a csók a szeretett nővel. Ebbe a naiv, jól ismert világba azonban éppen elég humor vegyül ahhoz, hogy ez ma is bárki által fogyasztható legyen.
Rozsdamarta tragacs a világ körül - a Verdák 2 kritikája
Villám McQueen és Matuka maguk mögött hagyják az amerikai kontinenst, versenyeznek, és közben megmentik a világot. Már, ha úgy gondoljuk, hogy az alternatív üzemanyagforrás nélkülözhetetlen a jövőnk szempontjából. A folytatások általános szabályai szerint a Verdák 2-ben nő a tét; kár, hogy emiatt eltűnt belőle az első részre jellemző báj. Karambol azért nem történt: a vagányság megmaradt.
- címkék:
- John Lasseter
- kritika
- Verdák 2
- Pixar
- Címkefelhő »
Becsületsértési ügyben bírálták felül Strasbourgban a magyar bíróságot
Megsértette a magyar bíróság egy újságíró szabad véleménynyilvánítási jogát, mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság. Az ítélet szerint nem marasztalható el becsületsértésért az az újságíró, aki egy borteméket kritizált.
Harry Potter stílusosan távozik
A Harry Potter és a Halál Ereklyéi második része pont olyan finálé, amilyet reméltünk: izgalmas, látványos és főleg érzelmes. Kicsit még irigyeljük is azokat, akik a sorozattal nőttek fel, és Harry Potterrel együtt most búcsúznak a gyerekkoruktól.
Julia Roberts körül már nem izzik a levegő
A Larry Crowne egy furcsa romantikus vígjáték: főhőse maradéktalanul teljesíti azt a komikai alapkövetelményt, hogy egyszerre lehessen szeretni és nevetni rajta, de a béna romantikus szálat mintha csak egy utólagos, futó gondolat nyomán tapasztották volna a filmhez.
Zúzzunk acélt! - a Transformers 3 kritikája
Michael Bay nagyot markol a Transformers 3-mal, az alakváltó robotok összecsapásait a végletekig fokozza, a látványorgián pedig még többet dob a szinte tökéletes 3D. De ami a film legnagyobb erénye, az a hátránya is, mindenből annyira a legtöbbet akarja nyújtani a mozi, hogy a néző egy idő után vagy beleun, vagy a kezdeti ámulat után szinte kikapcsol az agya.
Esti mese jó sok vérrel
A Hanna című film nélkülöz minden logikát és életszerűséget, de ha látványos, brutális meseként nézzük, remekül elszórakoztat.
Szörny költözött a városomba
Itt a nyár, egymást érik a mozikban a hollywoodi szuperprodukciók. A látvánnyal sosincs probléma, a tartalommal viszont annál inkább. A Super 8 azonban rögtön a szezon elején megmutatja, hogyan lehet ezt másképp is csinálni. Nosztalgikus szörnyhajsza a kertvárosban, belevaló kölykök a szomszéd utcából.
Ha a legjobb barátod párjába leszel szerelmes
...az még akkor is húzós helyzet, ha te nézted ki őt előbb magadnak. Ha pedig még történik is köztetek valami, akkor előbb-utóbb eljön a döntés pillanata: szerelem vagy barátság? Filmbe illő dilemma. Szerelem kölcsönbe, kritika.
Lányok letolt gatyával - a Koszorúslányok kritikája
Amilyen testnedv csak létezik, az mind szerepet kap az év legjobb vígjátékának beharangozott filmben: izzadság, sperma, könnyek, kidobott taccs és széklet. A Koszorúslányok a legmocskosabb férfihumort vitte be az esküvők habos-babos világába, és az eredmény olyan ízléstelen és gyomorforgató lett, hogy a néző legfeljebb kínjában nevethet rajta.
Harc a tökéletes esküvőért
Egy igazi csajfilm nyitja a nyarat a hazai mozikban, melyben a barátnői intrikák és kötődések, öriharik és öribarik egy gigantikus esküvő megszervezésének ürügyén bonyolódnak jobbra-balra. Koszorúslányok, kritika.
- címkék:
- film
- esküvő
- kritika
- mozi
- Címkefelhő »
Hülyegyerekek a mutánsgimiben
Az X-Men: Az elsők méltatlan folytatása a korábbi X-Men-filmeknek, a felcseperedő mutánsgyerekek története még egy igazi képregényrajongó lelkében sem hagy nyomot, Bryan Singer legendás filmjével pedig egy lapon se említhető.
Ezek a klónok az istennek se támadnak
Szépnek szép, de jó filmnek semmiképp nem nevezhető Keira Knightley és Carey Mulligan közös munkája, a Ne engedj el! A Kazuo Isiguro-regény adaptációja foggal-körömmel ragaszkodik a felszínhez, még a kisujja hegyével sem kaparászik mélyebbre, pedig nem mindennapi témát vet fel.
Már rég nem vicces a hányás - kritika a Másnaposok 2-ről
A Másnaposok 2 sajnos pont olyan, amilyenre számítani lehetett: fáradt, erőltetett és szinte egyáltalán nem vicces.
Jack Sparrow, az energiavámpír
Hullafáradtan, kizsigerelve jön ki az ember a moziból, mintha tíz évet adott volna az életéből a filmnek. Jack Sparrow nem nyújtott semmi újat, a sztori viszont lenyúlt sok régit - együtt a kettő nem a legjobb kombináció. Eleve sem értettem, minek folytatni A Karib-tenger kalózai-sorozatot, és utólag sem látom értelmét.
Cannes: Ez a fiúk sorsa
Cannes-nak számos kedvenc rendezője van, akikről tudni lehet, hogy bérletesek: ha csinálnak filmet, a fesztivál befogadja. Így aztán pont ezeknél a nagyoknál a fesztiválszereplés nem biztosíték a színvonalra, csalódtunk már itt jókorát Wim Wendersben, Gus Van Santben és Atom Egoyanban is, többek közt. Stabil pont talán csak Mike Leigh és a Dardenne testvérek, ők még sosem csináltak rossz filmet. Luc és Jean-Pierre Dardenne idén a Le Gamin au vélo (A biciklis kölyök) című filmjükkel szerepelnek a versenyprogramban, ami nem tartozik a legerősebb munkáik közé, de így is veri az eddig bemutatott versenyfilmek többségét. Jérémmie ...
Cannes: Brad Pitt családja kozmikus jelentőségre tett szert
Ha valaki Az élet fája címmel csinál filmet, és némi lírai felvezetés után egy jó húszperces, gyönyörű számítógépes animációval indít, amiben az ősrobbanástól a dinoszauruszokig táthatjuk a szánkat a Föld kialakulásán és az evolúció csodáján, akkor jobb, ha a filmje hátralevő két órájában valami olyat mutat, ami igazolja ezt a grandiózus nyitást. Terrence Malicknek a The Tree of Life-ban ez sikerült is, meg nem is. A kozmikus perspektívát és a sajátos elbeszélésmódot (erről majd később) a rendező egy nagyon alapvető, ősi történet elmeséléséhez használja fel: hogyan veszíti el az ártatlanságát a gyermek, hogyan lesz a fiúból férfi. EEnnyi ...
Cannes: Szépségkirálynő a mocsokban
Tegnap a remek, de végtelenül lehangoló We Need to Talk About Kevin és a végtelenül lehangoló, ráadásul nem túl jó Sleeping Beauty után szinte kikapcsolódás volt megnézni Gerardo Naranjo Miss Balá-ját, ami - ha Mexikó társadalmának mocskában turkál is - lényegében egy izgalmas akciófilm. A szépségkirálynő útja keresztezi a drogban utazó maffiózóét - ha a sztori egymondatos összefoglalása alapján valaki medencés partikat és kokaincsíkokat szippantgató, gyönyörű nőket képzel el, alaposan csalódni fog: ez a film a drogüzlet kíméletlen, aljas, korrupcióval átitatott hétköznapjaiba visz, amiben glamúrnak aztán nyoma sincs. A film néhány ...
Három rossz film egyben - az Utolér kritikája
Valószínűleg azzal tennénk a legjobbat Dyga Zsombor rendezőnek és a hazai nézőközönségnek, ha egyetlen szót sem szólnánk, sort sem írnánk legújabb filmjéről, és szépen azt is elfelejtenénk, hogy létezik. Az Utolér azért kínos, mert tehetséges emberek láthatóan rengeteg energiát feccöltek bele, komolyan gondolták, és ennek ellenére vallott csúfos kudarcot.
Mint a disznók - kritika Till Attila Csicska című filmjéről
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=xVDJCqRQSbP4NhOU Amikor Thuróczy azt feleli az elkéredzkedő csicskának, hogy "szerinted én mióta vagyok itt?", az egy csodálatos, iszonyú precíz filmes pillanat. Felnevetünk az abszurd és kegyetlen riposzton, de a hangunk rögtön el is csuklik, ahogy fejbe vág a mondat igazsága. A forgatókönyv a remek, lezáratlan és nyugtalanítóan kevéssé drámai végkifejletig tökéletesen klappol, de aki életet lehel bele, az persze Thuróczy. Kiváló, mint mindig, és úgy tud átsiklani egy szempillantás alatt a nyers férfierőből az összetört emberi roncsba, aztán meg vissza, ahogy azt csak az életben szoktuk látni nnéha. ...
Durr bele! - kritika a Nekem lőttek című filmről
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=CB0yC2tRmEXhvtb8 Három fickó (Mészáros Béla, Hajduk Károly és Keresztes Gábor) ül egy kocsmában, cigizgetnek, kávézgatnak, figyelmüket félig az köti le, hogy a fura kocsmáros (Keresztes Tamás) a háttérben egy háborús filmet üvöltet. A sztori egy poénra van kihegyezve, de egy tízperces filmhez ennyi pont elég is. A szépiaszínű, westernes hangulatú képek kifejezetten szépek, úgy látszik, még valami pöpec kamerát is sikerült szerezniük a fiúknak. Mészárostól már szívesen látnánk valami mást is (vászonra vele is, ugyebár), mint ezt a túlhúzott figurát, de tény, hogy most ezt követelte a szerep. Jó ppoén ...
Thor hazakalapácsol
Kenneth Branagh monumentális szuperhősös fantasy-ja, a Thor, egy esztétikusan izmos isten és az ő fantasztikus csodakalapácsának bolygókon átívelő története. Végül mégsem a bátor képregényhős, hanem a szenvedélyesen kutató Natalie Portman és vicces kis csapata menti meg a filmet.
Idősíkokon ballag a katona
Duncan Jones új filmje, a Forráskód tele van feszes akcióval, szinte a giccs határát súroló érzelmességgel és remek zenével, képekkel. Jake Gyllenhaal kisfiúsan csodálkozik rá az összekavarodó idősíkokra, de végül szerencsére magára talál és hajlít magának egy kellemes kis univerzumot.
Büdös nagy metafora az arcunkba - kritika az Eljő a napunk című filmről
Romain Gavras először tavaly adott nekünk egy kis ízelítőt első nagyjátékfilmjéből: ez volt a M.I.A. Born Free című számához készült brutális videoklip, amiben kommandósok összegyűjtik egy buszba a vörös hajúakat, aztán kiterelik őket egy aknamezőre. Az Eljő a napunk (Notre jour viendra) ezt a sztorit bővíti másfél órássá, de, mint menet közben kiderül, nincs benne ennyi, legalábbis úgy nincs, ahogy Gavras feldolgozta. A kilencperces klip nagyot üt, mert csak fokozatosan jövünk rá, hogy mire megy ki a játék, és akkor sem kapunk magyarázatot a történtekre, a nagyjátékfilmre viszont feltehetően a legtöbben úgy ülnek be, hogy már tudjáák, ...
Saramago utoljára pöröl Istennel - a Nobel-díjas író utolsó regényéről
Saramago meghalt, de előtte még megmondta a magáét. A 86 éves író Káin című utolsó regénye provokatív Biblia-értelmezés. Ábel gyilkosa térben és időben utazgat az Ószövetség eseményei között. Ádám és Éva gyümölcsöt kunyerál, az angyalok bénáznak, Isten pedig munkaruhát öltve száll le az égből. A portugál író utolsó könyve a Könyvfesztiválra jelent meg magyarul.
Kemény pali és ferde orr - kritika az Ismeretlen férfi című filmről
Úgy látszik, Liam Neeson élvezi a középkorú akcióhős szerepét: megint eljátssza nekünk a viharvert, kemény palit, aki identitását keresve, egy idegen városba tévedve szembeszáll a rejtélyes bérgyilkosokkal, hogy megvédje igazát. Az Ismeretlen férfi butább és sablonosabb, mint a Bourne-trilógia, de pörgős akciójelenetekkel és erős színészekkel élvezhető B-film lesz belőle.
Cammogós félmosoly - kritika a Hajszál híján úriember című filmről
A Hajszál híján úriember-től nem fogja eldobni az agyát senki, aki akár csak egy Aki Kaurismaki-filmet is látott életében, viszont a film olyan természetesen kedves, hogy megbánni se igen lehet, ha beült rá az ember. Főhősünk Ulrik (Stellan Skarsgard), egy lassú, pocakos, szánalmasan ványadt lófarkat viselő középkorú pasas, aki tizenkét év után szabadul a börtönből. Ismerjük a sztorit: a fickó szeretne normális életet élni, de ennyi év kiesés után erre vajmi kevés esélye van, ráadásul anyagi és erkölcsi értelemben is tartozik az egykori bűnözőtársaknak, akik visszahúzzák abba a világba, ami minden baja forrása volt. Az ismert történnet ...
Unokáink is szívni fogják - Krzysztof Varga új könyvéről
A Turulpörköltben a félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga a nemzeti pszichózisok éles szemű Csernus dokijaként mutatkozott be. A magyar néplélek leleplezése után azt vártuk, a lengyeleket fogja analizálni a díványán. Nem ez történt. A Könyvfesztiválra megjelenő könyv, a Műmárvány síremlék még a Turulpörkölt előtt íródott, és nem a lengyelekről szól. Még csak Közép-Európáról sem (noha a szerző szívesen bizonygatja ezt). Varga egy globális kort mutat be szarkasztikusan. A ma kiábrándító fogyasztói kultúrájáról regényt írni nehéz vállalkozás, ezért az író kitalál egy trükköt: 2071-ben egy kései utód a rég meghalt nagyszüülőknél ...
Az író festménnyé trancsírozza magát - Michel Houellebecq új regényéről
Rituális gyilkosság, sehova nem vezető nyomozás, eutanázia, perverz rovargyűjtő, problematikus apa-fia viszony, öngyilkosság - mintha egy fordulatos lektűr hívószavai lennének, pedig nem, az új Houellebecq-regényről van szó. Az Elemi részecskéken edződött közönségnek a szeme sem rezdül az új Houellebecq-könyv olvastán, pedig ez is tartalmaz jócskán gyomorforgató részeket, ha nem is ömlik belőle a szex és provokáció olyan mértékben, mint az előbb emlegetett kötetből. Az új botránykönyvéért Houellebecq elnyerte érte a legrangosabb francia irodalmi díjat.
Társasutazás a jövőbe - Félix J. Palma Az idő térképe című regényéről
Hasfelmetsző Jack, az Elefántember, Charles Darwin, H. G. Wells, Arthur Conan Doyle - sajátos névsor. Mindannyian felbukkannak Az idő térképe című regényben. A spanyol Félix J. Palma elképesztő időutazásra hívja az olvasót. Mottója: "Ha a szomszéd kertje mindig zöldebb, vajon milyen színben pompázhat a szomszéd univerzum?" Időutazós regénye színes és fordulatos, nem csoda, ha minden országban kapkodnak érte a kiadók.
Így nevel egy leszbikus pár gyereket!
A két sztárszínésznő egy olyan meleg házaspárt alakít az új filmjükben, amelynek nagykorúvá érő gyerekei tudni szeretnék, ki az apjuk. Egy nehéz téma sírós-nevetős feldolgozása: A gyerekek jól vannak.
Napsütötte leszbidráma - kritika A gyerekek jól vannak című filmről
A Gyerekek jól vannak egy leszbikus házaspár kapcsolatának válságáról szól, de olyan mutatós köntösbe csomagolja és annyira óvatosan érinti a problémákat, hogy súlytalanná válik.
Undorítóan vicces - a Sikoly 4 kritikája
A Sikoly 4 olyankor a legszórakoztatóbb, amikor a paródia határait súrolja, és olyankor a legrémisztőbb, amikor Courteney Coxot premier plánban mutogatja. Mellesleg szakadatlanul fröcsög a vér, Wes Craven, mint egy pajkos nagypapa, jóízűen és otthonosan játszadozik a sorozat és a tinihorror szabályaival, és néhol kisebb műfaji kurzusokat is beiktat.
A csúnya maffiózóknak is van szíve: érzelmes kémregény Le Carrétól
John le Carré-t egészen biztosan nem kell bemutatni a magyar olvasónak: aki szereti a politikai thrillereket, kémregényeket, az találkozott már a nevével. Aki pedig nem, az ne is olvassa ezt az írást tovább - azaz mégis, hiszen Le Carré legutóbbi magyarul megjelent könyve, A mi emberünk nem a szerzőtől megszokott forgatókönyvet hozza. Nem hidegháborús környezetben játszódik, hanem napjainkban, témája pedig az orosz pénzmaffia.
- címkék:
- John Le Carré
- krimi
- kritika
- kémregény
- Címkefelhő »
Ez a csúcsbogyó a hülyének is megéri - kritika a Csúcshatás című filmről
Stílusos, jó ritmusú sci-finek indul ez a film: a megzuhant lúzer író (Bradley Cooper) agyát felturbózza egy titokzatos csodaszer, amitől aztán ellenállhatatlan és szupersikeres lesz. Hol itt a bökkenő? A Csúcshatás készítői szerint sehol.
Blöffölnek a kalaposok - a Sorsügynökség kritikája
Egy szépreményű politikus szerelmes lesz egy ismeretlen táncoslányba és ezért a szerelemért mindenre képes: hajlandó szembeszállni még a... kikkel is? Ez nem derül ki, de kalapot viselnek és hihetetlen hatalmuk van, mert beavatkozhatnak bárki sorsába. A Sorsügynökség Philip K. Dick-novellából készült és Matt Damon a főszereplője, de így se jó.
A katarzison túl - kritika A torinói ló című filmről
Tarr Béla nem a levegőbe beszélt: A torinói lóban megszünteti a világot, és megszokott filmes eszközeit alkalmazva felszámolja az érzéseket. Ürességet hagy hátra katarzis helyett.
Tévémese habbal, nyolc cukorral
Egy fiatal, beszédkényszeres és hiperaktív tévés szerkesztő nagy lehetőséget kap: feléleszthet egy halódó, dögunalmas reggeli műsort. Vajon sikerül neki? Roger Michell vígjátékában Rachel McAdams tisztességgel végigpörgi a másfél órát, szórakoztató, mert nevetünk is kicsit, aztán megyünk a dolgunkra. Az Ébredj velünk profi stábbal készült és átlagos, felejthető hollywoodi vígjáték lett belőle.
A hős katona bármit lepuskáz - A Föld inváziója - Csata: Los Angeles kritikája
Bántóan együgyű, minden eredetiséget nélkülöző, de legalább látványos akció-sci-fi A Föld inváziója - Csata: Los Angeles, amelyben Aaron Eckhart és kis csapata lövi halomra a gyilkológép űrlényeket.
Ahogy azt egy pasi elképzeli - kritika az Álomháború című filmről
Az Álomháború egy meglehetősen látványos, egész estésre nyújtott videoklip, ami - ígéretével szemben - egy tesztoszterontól fűtött agyú férfi fantáziájának világába enged bepillantást.
Philip K. Dicknek nem áll jól a szerelem
Az elektromos Lincoln ígéretesen kezdődik: a fél világ pszichés betegségben szenved, főhősünk emberi másolatokat gyárt. De aztán a sci-fi váratlanul szerelmes regénybe csap át.
- címkék:
- Philip K. Dick
- kritika
- Címkefelhő »
Ördögűzés Budapesten
Bármennyire is furcsán hangzik egy ördögűzős film kapcsán, hogy "igaz történet alapján" készült, A rítus tényleg egy vatikáni dokumentumregényt dolgoz fel. Persze ettől még nem kötelező elhinni a sztoriját.
- címkék:
- film
- kritika
- program
- szórakozás
- mozi
- Címkefelhő »
75 percet kell várni, míg levágja a kezét
A 127 óra tipikusan az a film, amire szinte minden néző úgy ül be, hogy már előre tudja a sztorit, hisz a történet egymondatos, és megegyezik a film alapszituációjával: "Egy fiatal hegymászó a sziklák közé szorul, és csak úgy tud kiszabadulni, ha levágja a saját kezét." Kritika.
Anthony Hopkins pórul járt Budapesten
Akinek van két órája arra, hogy kidobja az ablakon, annak itt A rítus. Akit nem zavarnak a filmes közhelyek, az elcsépelt trükkök, az üres szólamok, az nézze csak meg. Akinek elég, ha budapesti épületeket lát rómainak álcázva, az fizessen, megkapja. Aki szeret magyar neveket böngészni a stáblistán, az ülje is végig, ha kibírja. De aki reszketni akar a félelemtől, sikítani a borzongás közepette, elszörnyedni a világ csúfságától, majd megtisztulni a hit által, az felejtse el, A rítust nem neki készítették.
Nem vicces, de nem baj - kritika a Honnan tudod című filmről
A Honnan tudod című filmben két furcsa dolog is van: hogy romantikus komédia létére nem akar különösebben vicces lenni, és hogy ez kifejezetten a javára válik. A film két órán keresztül taglalt problémája a hollywoodi szerelmesfilmek legrongyosabbra használt kliséje: van egy szép lány (Reese Witherspoon), akinek választania kell a rosszfej szoknyapecér (Owen Wilson) és a kedves megbízható (Paul Rudd) pasi közt, és a lány számára csak a játékidő utolsó percében lesz világos az, amit a néző már az elsőben is pontosan tud. A csalódást elkerülendő előre elárulom, hogy a film maradéktalanul követi ezt a formulát, meglepetésre ne számítsoon ...
Ez nem gyerekmese - kritika a Rango című filmről
A Rango egy üdítően kevéssé aranyoskodó, bizarrba hajló animációs film, aminek több köze van Sergio Leonéhoz és a Félelem és reszketés Las Vegasbanhoz, mint animált társaihoz.
Ha akarsz, ha nem, hányni fogsz - kritika a 127 óra című filmről
A 127 óra című film egyetlen pörgős videoklipbe sűríti egy ember életének legszörnyűbb öt napját. Frenetikus utazás, zsigeri katarzissal a végén.
Nicolas Cage iszik és vezet
A Féktelen harag egy parodisztikus-misztikus akciófilm, amelyben a fiatalos, ám halott nagypapa, elmulasztott családi kötelességeinek eleget téve megszökik a pokolból és leszámol a lányát meggyilkoló, valamint unokáját elrabló sátánista szektával. Íme, egy újabb ínyenc szerep, amelyet Nicolas Cage képtelen volt visszautasítani.