Középkori kincsek kerültek elő a budai várból

Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját találták meg a Várkapitányság régészei a budai várban. A szakemberek feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is. A Nemzeti Hauszmann Program keretében a budai vár több helyszínén folyamatos a régészeti feltárás.

Felkerestük az angol beteg romantikus középkori várát

A Kőszegi-hegység nyugati oldalán, Burgenlandban számtalan csodás fekvésű település található, amelyek egyike Borostyánkő (Bernstein). Ékköve a már messziről látható, 13. századi eredetű Almásy-vár: itt született Az angol beteg című Oscar-díjas filmből megismert Almásy László gróf. Izgalmas programot kínált tehát a falu fölött tornyosuló, hamisítatlan középkori hangulatot sugárzó épület felkeresése, amely jelenleg várszállóként üzemel. Sőt, a helyi Sziklamúzeumban tett látogatásunk során azt is megtudtuk, hogy mi az a nemesszerpentin.

Egy, az Égei-tengerre néző lejtőn épült fel a görög sziget legextrább villája

Történelmi babonák, amelyek szerelmet ígérnek

Noha a babonák többsége olyan időkből származik, amikor a világ és a természet működéséről alig volt tudása az emberiségnek, de ezek közül néhány ennek ellenére még ma is gyakran felbukkan a mindennapokban. Így többek között hosszú a listája azoknak a hiedelmeknek is, amelyek a hajadonok férjhez meneteli esélyeihez kapcsolódnak. Június 13-át 620 éve, 1400 óta tekintik férjjósló és szerelemvarázsló napnak, amikor a lány éjszaka a tükörbe nézve megpillanthatja a jövendőbelijét.

A magyar király, aki ajándékokkal próbált híveket toborozni magának

Az 1205. május 29-én királlyá koronázott II. András három évtizeden át ült a magyar trónon. A tékozló király többek között katonai sikerektől mentes, eredménytelen hadjáratot folytatott a Szentföldön, ám energikus külpolitikája behálózta az egész Balkán-félszigetet, a belpolitikájában pedig a későbbi évszázadokat is meghatározó, modern törvényeket alkotott az Aranybulla 1222-es kiadásával. II. Andrásnak kellett a magyar történelem során első uralkodóként koronázási esküt tennie.

Csak negyven évvel ezelőtt tűnt el végleg a nyaktiló

Sokan a „nemzet borotvája" néven emlegették azt az eszközt, amely feltalálójának szándéka szerint a halálra ítéltek humánusabb és kevésbé fájdalmas kivégzésére szolgált. A guillotine-ként is ismert nyaktiló névadója Joseph Ignace Guillotin francia doktor volt, ám egy hasonló elven működő szerkezetet állítólag már az ókorban is használtak. Nyolc kevéssé ismert tényt a nyaktilóval kapcsolatban.

Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist

A legújabb kutatások szerint a pestis túlságosan gyorsan terjedt ahhoz, hogy a régóta elfogadott nézettel összhangban csak a patkányok terjesztették volna. A legpusztítóbb európai járvány nem véletlenül kapta a „fekete halál" becenevet a 14. században: a pestis 1347-1351 között az európai népesség legalább 30-60 százalékát vitte el, ám a világon összesen 75-200 millió áldozata volt. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ezért kizárólag a patkányokon élősködő bolhák a felelősek. Egy új tanulmány ezzel szemben azt állítja, hogy a kórokozót nem a rezisztens patkányok, hanem az emberek tartották életben. Fontos azonban megjegyeznni, ...

Egy kutatás szerint 50 felett lesz igazán jó a szex

Kiderült, hogy az ötven év felettiek többségében színesebb szexuális életet élnek, mint a fiatalabbak. A kutatás arra is választ adott, hogy ez miért van így. 

A város, amely a falain kívül tudta tartani a pestisjárványt

A pestis a 17. században komolyan sújtotta az észak- és közép-olaszországi nagyvárosokat, de a tartományi városokat egyaránt. A járvány néhány év alatt több mint 45 000 ember halálát okozta csak Velencében, miközben Parma és Verona népességének több mint a fele meghalt. Egy itáliai közösség, Ferrara polgárai azonban csodával határos módon mind megmenekültek. De vajon mit és hogyan tettek másként, amivel ilyen látványos sikerrel tudtak szembeszállni a járvánnyal?

A legpusztítóbb európai járvány, ami megváltoztatta a történelem menetét

A nagy járványok egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával. Már az ókori világból is ismert a birodalmakat megtizedelő pandémia jelensége, ami a késői középkorban a városiasodás, a kereskedelem terjedése, és a zsúfolt városokban uralkodó rettenetes higénés viszonyok miatt ismét, minden korábbinál pusztítóbb módon ütötte fel a fejét. A nagy földrajzi felfedezések korában a járványok egyre gyakrabban átlépték a kontinensek határát, de az orvostudomány fejlődése, és a higénia általános javulása ellenére az egész világra kiterjedő járványok veszélye még a 20. században sem múlt el, sőt, még ma is olyan globális problémát okozhat, mmint ...