Egy trópusi paradicsom, amit csak kevesen láthatnak saját szemükkel

A csendes-óceáni Palmerstonra nem könnyű eljutni, de akinek egyszer sikerül, az az élet csodáját tapasztalhatja meg: türkizkék vizek, fehér homokos strandok, mesés korallzátonyok, kókuszpálmák népesítik be a trópusi szigetet, amelynek első lakosa hajóroncsokból építette fel otthonát, a jelenleg itt élők pedig mind ugyanennek a férfinak a leszármazottjai.

Bermuda-háromszög: a világ egyik legmisztikusabb és legrejtélyesebb helyszíne

Az Egyesült Államok keleti partjainál található a hírhedt Bermuda-háromszög, ahol évente átlagosan 4 repülő és 20 hajó tűnt el, gyakran nyom nélkül. Az Atlanti-óceán ezen területén, melyet az Ördög háromszögének és az elveszett roncsok temetőjének is hívnak, több mint 1000 ember esett már áldozatul.

A világ legnagyobb mesterséges zátonyát tervezik megépíteni Dubajban

A szuperlatívuszokról ismert városban már megszoktuk, hogy valaki már megint azon gondolkodik, miből tudna még nagyobbat, még fenségesebbet építeni. De ellentétben a legmagasabb felhőkarcolóval vagy a legmélyebb medencével, a legújabb terv nem egyszerűen egy építészeti bravúr, hanem egy, az óceánok megőrzése szempontjából is nyertes projekt lenne.

Rendkívüli felfedezést tettek a Galápagos-szigeteknél

Senki sem hitte, hogy még létezhetnek érintetlen korallzátonyok, de hát a legnehezebben megtalálható természeti kincsek általában a tengerfenéken rejtőznek. Ez a mostani felfedezés egy tengeri rezervátum mélyén történt, ahol egy nagyjából 2 kilométer hosszúságú, érintetlen korallzátonyra bukkantak.

Rejtélyes zátonyt fedeztek fel a hatalmas ausztrál sivatagban

A dél-ausztráliai Nullarbor-síkság rendkívüli tája egykor hatalmas, történelem előtti óceánt rejt. Most egy mészkő alapkőzeten elterülő bozótos sivatag, ami rendkívül lapos és szinte jellegtelen, több mint ezer kilométeren át. Egy új felfedezés azonban azt sugallja, hogy a hatalmas, félszáraz kiterjedés nem feltétlenül olyan jellegtelen, mint ahogy azt a tudomány eddig vélte.

A delfinürülék segíthet erősíteni és ellenállóvá tenni a zátonyokat

Csakúgy, ahogy trágyázzák a szántóföldeket, a delfinek ürüléke is segíthet a tengeri ökoszisztémák táplálásában a bennük található „zátonyjavító tápanyagokkal". A világszerte tapasztalható hatalmas korallpusztulást figyelembe véve ezek igazán jó eredménynek számítanak. A trópusi delfinek (Stenella longirostris) játékos természetükről, magas intelligenciájukról és látványos akrobatikájukról híresek. Az új kutatások szerint azonban különleges ürülékkel is büszkélkedhetnek.

Több mint 8000 korallt telepítettek Wasini-sziget közelében

A zátonyokon élő halak szépsége befolyásolja a védelmi státuszukat

Egy tanulmány szerint bár rengeteg „szép" hal úszkál a tengerben, ám a „csúnya" társaik is megérdemlik a szeretetet. A kutatók szerint azokról a halakról van szó, amelyeket a tudósok a legesztétikusabbnak ítélnek, ezért magasabb védettségi státuszt kapnak, pedig a „csúnyának" ítélt halak a leginkább a legveszélyeztetettebb fajok.

Egy gyilkosság miatt nyugdíjazták a valaha népszerű legelső úszó luxushotelt

Erre az érintetlen korallzátonyra még nincs hatással a fehéredés

A korallzátonyokkal kapcsolatban manapság számos rossz hírt hallunk, amelyet többsége a korallfehéredés körül forog. A virágállatkák vázának fehéredése az óceánok melegedésének egyik legkomolyabb következménye: a korallok ugyanis érzékenyen reagálnak a víz hőmérsékletének változására. Ráadásul amennyiben a fehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok elpusztulnak. Ennek ismeretében ritka jó hírnek számít, hogy az UNESCO búvárai egy új, hatalmas zátonyra bukkantak Tahiti partjainál, amely Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceán déli részén.

Óriási, érintetlen korallzátonyra bukkantak Tahiti partjainál

Hatalmas, három kilométeres, érintetlen korallzátonyt fedeztek fel 35-70 méteres mélységben a Francia-Polinéziához tartozó Tahiti partjainál.

Eltöröltek egy természetvédelmi területet

A Csendes-óceánon fekvő apró szigetekből álló Kiribati állam megszünteti a Phoenix-szigetek Védett Területet és engedélyezi a halászatott - írja az American Association for The Advancement of Science. 

Vasúti kocsi méretű hatalmas cápák terrorizálták a Dunántúlt

A valaha élt leghatalmasabb húsevő cápa, a C. megaldon Hollywoodnak is köszönhető sikere csak egy másik őskori legenda, a Tyrannosaurus rex népszerűségéhez fogható. Csakhogy, amíg az eddig előkerült fosszilis bizonyítékok tanúsága szerint a Kárpát-medence területét sohasem taposta a „zsarnokgyík" lába, addig a másik ősvilági „sztár", az óriásfogú cápa két méter magas hátúszója gyakran szánthatta a sirályok röptét és delfinek ugrását visszatükröző középső miocén kori szubtrópusi víztömeg, a varázslatos szépségű Bádeni-tenger felszínét. Ennek az egykori, akár a húsz méteres maximális testhosszúságot is elérő zoológiai rémálomnak Északk-Magyarországról, ...

A világ korallzátonyainak 14 százaléka eltűnt egy évtized alatt

A világ korallzátonyainak 14 százaléka eltűnt egy évtized alatt - derül ki a korallzátonyok egészségét vizsgáló eddigi legnagyobb, átfogó kutatásból.

Rejtélyes kór pusztítja a floridai korallzátonyt

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Átfogó térkép készült a világ korallzátonyairól

Elkészült a világ korallzátonyait rögzítő és monitorozó átfogó atlasz több mint kétmillió műholdas felvétel segítségével - közölte az Arizonai Állami Egyetem.

Korszakalkotó technológiával mentenék meg a korallzátonyokat

Új korallmentő technológia segíthet visszafordítani a klímaváltozás okozta károkat. Az Ocean Shot elnevezésű zátonymodulok a természetes korallzátonyok formáját utánozva lehetőséget biztosítanak a korallok és más tengeri élőlények számára a letelepedésre. 

Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését

A hétvégén a természetvédők az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.

Oldalukra döntve, mesterséges zátonyokként végzik a tengeri fúrótornyok

Az idejüket kiszolgált fúrótornyokból és más, tengeri olaj- gázinfrastruktúrákból épülő biotikus, azaz az élő és az élettelen kölcsönhatására épülő zátonyok nem csupán a korallok és halak számára vonzóak, hanem az olajtársaságoknak is hasznos megoldást nyújtanak. Egyszerűen azért, mert az elhasznált platform átalakítása sokkal olcsóbb mint a teljes leszerelés. A költségek mintegy fele megspórolható, amely egy részét azoknak az államoknak adják, amelyek később a mesterséges zátonyhelyek fenntartásáért felelnek.

KVÍZ: Mennyit tudsz a korallzátonyokról?

Korunk egyik égető témájává vált a környezetvédelem, ezen belül a korallzátonyok megóvása. Te mennyit tudsz a Föld legnagyobb fajgazdagságú életközösségeiről? Teszteld tudásod!

Ez a hal ügyesen háziasította az egyik garnéla fajt

Vitathatatlanul az emberek a legjobbak a háziasításban: a háziasított fajok listája a kutyáktól, juhoktól és csirkéktől kezdve a méheken és papagájokon át az olyan növényekig terjed, mint a búza vagy a kukorica. A kutatók most azonban felfedeztek egy olyan halat, amelyek látszólag hozzánk hasonló tevékenységet folytat és „domesztikált" fajjá alakította a garnélarákot. A Deakin Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy ez lehet az első példa arra, hogy az emberen kívül egy gerinces faj egy másik állatot háziasít.

Varázslatos víz alatti park épül Miami Beachen

Noé bárkájához hasonló projekttel mentenék meg a világ korallzátonyait

Az ausztrál Nagy-korallzátony szomszédságába tervezett biobankban tárolnának élő egyedeket a világ jelenleg legveszélyeztetettebb korallfajaiból arra az esetre, ha a jövőben újra kellene éleszteni egyes populációkat a természetben.

Ez az „időgép” megmutatta az ősi szén-dioxid szintet

A korallok csodálatos tengeri élőlények: számos élőlénynek biztosítanak életteret, csillapítják a tenger hullámzását, csökkentik a part erózióját, nekik köszönhető a halászat fenntarthatósága, de búvárturisták miatt jelentős bevételeket eredményeznek a zátonyokkal rendelkező országoknak. A biológiai sokféleség építőkövei azonban egy új tanulmány szerint „időgépként" is szolgálhatnak.

Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye

A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstől a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.

Hatalmas cápaszörny tartotta rettegésben egykor a Dunántúlt

Ha egy képzeletbeli időgépbe ülve 16 millió évet ugranánk vissza az időben a középső-miocén időszak bádeni korának Dunántúli-középhegységébe érkezve, aligha ismernénk rá a mostani tájra, mert Magyarország földtörténetének legutolsó trópusi- szubtrópusi periódusában varázslatos szigettenger borította el a Dunántúlt. A trópusi nap fényében csillogó víztükör alatt egy hatalmas ragadozó ólálkodott a vándorló cetcsordák nyomában, a méretei alapján valóságos zoológiai rémálomnak tűnő óriásfogú cápa, a megalodon.

Nagy a baj: ezeken a részeken gyakorlatilag már kihaltak a cápák

A világ korallzátonyainak ötödéről "funkcionálisan" kihaltak a cápák - közli egy tanulmány, amely szerdán jelent meg a Nature tudományos szakfolyóiratban.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

Új, korallgyilkos algafaj bukkant fel a Csendes-óceánon

Ismeretlen agresszív algafaj fojtogatja a világ egyik legtávolabbi korallzátonyának élővilágát, a Hawaii-szigetek északnyugati területén.

Itt egy ötlet, amivel talán meg tudják menteni a korallzátonyokat

Újszerű megközelítésben használnának nagy felbontású képeket a kutatók a tengeri erőforrások állapotának megfigyelésére. Az új elképzelések szerint ingyenes hozzáférést fognak biztosítani a Nemzetközösség nemzetközi szervezet országai számára ahhoz a műholdas technológiához, amely segíthet megfigyelni és megvédeni veszélyeztetett korallzátonyokat az olyan veszélyekkel szemben, mint például az éghajlati zavarok, a túlhalászás vagy a szennyezés.

Új ragadozó szivacsfajokat azonosították Ausztrália partjainál

A valaha felfedezett legtöbb új ragadozó szivacsfajt azonosították ausztrál és német tengerkutatók Ausztrália keleti partjainál.

Hőálló korallokat hoztak létre

A tengervíz melegedését jobban tűrő korallokat hoztak létre ausztrál kutatók a globális felmelegedés okozta pusztító korallfehéredés elleni harc jegyében.

Ön is segíthet a NASA szuperszámítógépének kiképzésében, hogy korallokat menthessenek

Felhők segítségével akarják hűteni az óceánt

Az óceán vízének melegedése miatt minden idők legnagyobb kiterjedésű korallfehéredése sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt, ezért ausztrál tudósok nagyszabású próbálkozásba kezdtek az óceánvíz lehűtésére: kifehérítik a térségben lévő felhőket.

Veszélyben van a tengeri erdők biodiverzitása a hőhullámok miatt

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Tömeges korallfehéredés kockázata áll fenn a Nagy-korallzátonyon

Egy újabb tömeges korallfehéredés kockázatára figyelmeztetnek az ausztrál Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szakemberei, miután a zátony több régiójában is a hőstressz jeleit észlelték a virágállatokon.

Ezer hableány-szobor mentené meg a floridai korallzátonyokat

Palaun betiltották a naptejet

Palaun betiltották a naptej használatát, mert a benne lévő összetevők károsak lehetnek a korallzátony számára.

Víz alatti hotel nyílik a Nagy-korallzátonynál – képek

Vasárnap nyílik meg az első ausztrál víz alatti hotel a Nagy-korallzátonynál. Azt ígérik, nem károsítják a környezetet.

Korallokat nyomtatnak, hogy meg tudják menteni a zátonyokat

Egy új kutatás a 3D-ben nyomtatott korallok hatását vizsgálta, amelyek a remények szerint megoldanák a világszerte pusztuló korallzátonyok problémáját és hosszú távon biztosíthatják az ott élő állatok megfelelő életkörülményeit. Az éghajlatváltozás, a savasodó vizek és a szennyezés miatt ugyanis a korallok sorra pusztulnak és az ezek fedezékében megbújó élőlények egyszerűen hajléktalanná válnak.

Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő ...

Új módszer a korallzátonyok pusztulásának megfékezésére

A szárazföldre és az óceánra egyaránt kiterjedő intézkedésekre, köztük a megújuló energiaforrásokra való átállásra van szükség ausztrál kutatók szerint a korallzátonyok pusztulásának megfékezéséhez.

Az amerikai Virgin-szigeteken tiltólistára került jó néhány naptej

Ha a jövőben az amerikai Virgin-szigetekre tervez utazást, jobb, ha kétszer is megnézni, hogy milyen naptejet visz magával.

A tengeri hőhullámok halálos fenyegetést jelentenek a korallzátonyokra

Az eddig véltnél sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek a tengeri hőhullámok a korallzátonyokra - derült ki egy pénteken közzétett új tanulmányból, amely szerint a magasabb vízhőmérséklet nem csupán a korallfehéredés szempontjából aggasztó, hanem közvetlenül a virágállatok pusztulását okozhatja.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

A bohóchalak szaporodását veszélyezteti a fényszennyezés

A bohóchalak szaporodását veszélyezteti a korallzátonyok fényszennyezettsége - állapították meg kutatók a Biology Letters című tudományos lapban.

A legkisebb halak a legfontosabbak a korallzátonyok életében

Méltatlanul kevés figyelem irányul a korallzátonyokon élő, parányi halaknak, amelyek azonban igen fontos szerepet töltenek be a természet állandó körforgásában. Ezek az apró élőlények folyamatosan rejtőzködnek a zátonyok egyes bemélyedéseiben és hasadásaiban, és kitűnő táplálékforrásként szolgálnak a nagyobb állatok számára.

A hawaii korallzátonyok értékes áradásvédelmet jelentenek a partokon

Évente több mint 835 millió dollárt (241 milliárd forint) érő áradásvédelmet biztosítanak Hawaii partjain a korallzátonyok - ezt állapította meg egy új amerikai tanulmány.