költöző madarak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ornitológia
- természetvédelem
- zoológia
- állatvédelem
- etológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Aggódsz az áttelelő gólyák miatt? Mutatjuk, mi a teendőd
Befejeződött a költési szezon, ezért látni kevesebb madarat augusztusban
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak a fehér gólyák rendelkezésre álló idei költési adatai
Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban. - írja a MAgyar MAdártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Zöld gyurgyalag Tiszaalpáron – ez a faj második észlelése hazánkban
Igazi madártani szenzáció híre söpört végig 2022. június 6-án késő délután a hazai madarászok körében. Vass Tamás egy zöld gyurgyalagra lett figyelmes a nálunk honos gyurgyalagok csapatába vegyülve Tiszaalpár külterületén. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Veszélyben a vándormadarak egyik kedvenc találkozóhelye
A dán, német és holland partok melletti Watt-tenger jelentős forgalmi csomópont a vándormadarak útvonalán. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő tengeren vándormadarak milliói állnak meg táplálkozni az Afrika és az északi sarkvidék közötti útjuk során.
A klímaváltozás veszélyezteti egyes költöző madarak élőhelyét
A klímaváltozás veszélyezteti egyes költöző madarak élőhelyét az Atlanti-óceán keleti vidéke fölött húzódó vándorútvonalaik mentén - derült ki a német, dán és holland részvételű Watt-tengeri Együttműködés kutatásából.
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fenntarthatóság
- gólya
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- vonuló madarak
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- Címkefelhő »
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Hófehér füsti fecskék Jánoshalmán
Valószínűleg többen vannak, akik láttak már fehér tollakkal is rendelkező fekete rigót, de bejárta már a médiát egy fehér őz fotója is. Ezekben az esetekben leucizmus tapasztalható, vagyis festékhiány van jelen a tollazatban vagy a szőrben. Az albinizmus még ennél is ritkább. – írják a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján Kalocsa Béla és Tamás Ádám.
Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.
Tokaji Partifecske Hajózás 2022
Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Friss, költésre alkalmas partfalak készültek a partifecskéknek
Évek óta együttműködünk több önkormányzattal, hogy a hazatérő partifecskéket és gyurgyalagokat költésre alkalmas friss partfalak várják. A kolóniák zavartalan költésének biztosítása törvényi kötelezettség, költési időben a lakott partfalaknál nem lehet munkavégzés. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Az éneklő fakéreg
A Mecsek erdeiben április közepén már valóságos hangverseny zajlik. Az énekesmadarak szinte egymást túllicitálva vesznek részt a tavaszi koncertben. - írja Völgyi Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.
Ismét visszatért a bagi fekete gólya a Pilisi Parkerdőbe
A fekete gólya egyik ritka madárfajunk – fehér rokonánál sokkal kényesebb a megfelelő élőhelyre és táplálékra, valamint környezetének természetességi állapotára. Magyarországon éppen ezért sokkal kevésbé elterjedt, és így kifejezetten nagy jelentősége van, ha megtelepszik egy-egy helyen, és még nagyobb, ha vissza is tér. Most a Budapest környéki állami erdőket kezelő Pilis Parkerdő területén, Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. A Föld napja környékén különös jelentősége van ennek: azt jelzi, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerekkel kezelve nemcsaak ...
Fülemülék májusi éjszakája
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. - írja a Magyar Madártani - és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon
A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.
Magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta Jordániában
Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.
Idén is számos helyre került új gólyafészek-emelő
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és az MVM Démász Áramhálózati Kft. évek óta együttműködik, hogy a tavasszal hazatérő fehér gólyákat biztonságos fészkek várják itthon. Sok helyen új fészekmagasítókat tettek olyan villanyoszlopokra, ahol közvetlenül az oszlopfejre raktak fészket a gólyák, de valahol csak a fészek igazítására volt szükség.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- üvegházgázok
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Az énekesmadarak a Föld mágneses mezejét használják stoptáblának vándorlásuk során
Egy új, január 28-á a Science Magazinban publikált tanulmány fényt derített arra, hogy a madarak hogyan navigálnak vissza párzási helyükre, miután keresztülrepültek két kontinenst.
Finn gyűrűs vörös vércse (Falco tinnunculus) megkerülése Sárospatak határában
2021. 12. 02-án, lakossági bejelentés érkezett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságára, miszerint egy sérült vércse került kézre Sárospatak határában, gyűrű is van a lábán.
Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton
December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
- címkék:
- Körös-Maros Nemzeti Park
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- Ramsari Egyezmény
- vizes élőhelyek
- nádas
- lápvidék
- mocsár
- zoológia
- ornitológia
- természetvédelmi hatóság
- vonuló madarak
- bölömbika
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Természetvédelmi Hivatal
- Címkefelhő »
Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon
A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.
A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe
A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.
Télen is itassunk!
Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. A fagyos levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért kell télen a madaraknak – kirándulókhoz és a hegymászókhoz hasonlóan – fokozottan ügyelniük a folyadékvesztés pótlására.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
Így ért véget a kismadár viszontagságos utazása
Emlékszel arra a kis godára, aki kétezer kilométert repült, de végül visszafordult Alaszkába, és utána nem érkezett hír róla? Nos, a kismadár nagy utazása végül happy enddel zárult, és szerencsésen megérkezett Új-Zélandra.
Ötvenhét órát repült ez a költözőmadár, majd hirtelen visszafordult
Több ezer kilométert repült hiába egy Alaszkában fészkelő kis goda, a költözőmadár telelő helyére, Új-Zélandra tartott, ám az erős szél visszafordulásra kényszerítette, és ötvenhét órás folyamatos repülés után tért vissza az alaszkai partokra.
Több ezer kilométert repült hiába egy költözőmadár
A kis goda (Limosa lapponica) vándorlását egy, a lábára rögzített jeladó segítségével kísérte figyelemmel az új-zélandi környezetvédelmi minisztérium.
Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában
Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.
Úgy tűnik, a fotoszintézistől a navigációig, az élet lehet, hogy kihasználja a kvantumhatásokat
Csábító bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes baktériumok fotoszintézise és a madarak elképesztő navigációja a kvantum koherenciától függ.
Szokatlan jelenség: júniusban már gyülekeztek a fehér gólyák
Érdekes és szokatlan jelenségre figyeltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Kígyósi-pusztán. Június végén már 20-30 példányos csapatokban gyülekeztek a fehér gólyák.
Nyári ludak a Velencei-tónál
Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.
Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Hazatértek tövisszúró gébicseink
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
A sarlósfecske több, mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt
Eddig úgy tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek - írja a New Scientist tudományos magazin.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál
Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.
Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon
A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.
Idén több partimadár költ Kardoskút térségében
A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.
Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók
„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.
Először észleltek hazánkban egy pintyfajt
Akasztó külterületén járva egy útról felszálló, vastag, sárga csőrű madár ragadta meg Bárdos Tibor, természetvédelmi őrkerület-vezető figyelmét 2021. május 10-én. A madár felszállt egy közeli akácfára, így lehetőség volt alaposabban is megfigyelni és lefotózni. Kiderült, egy tojó trombitás sivatagipinty (Bucanetes githagineus) került szem elé. A fajt most először észlelték Magyarországon, így ha a hazai Nomenclator Bizottság is elfogadja az adatot, akkor hivatalosan is elmondhatjuk, hogy új fajjal bővült a hazai fajlista.
Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"
A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.
Rejtélyes madársereg lepte el Indiát
- címkék:
- India
- költöző madarak
- madár
- Címkefelhő »
Több, mint 1.000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon
TA 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyelték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozoói, májusban pedig megkezdték az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy számot vessüenek a faj ez évi költési sikeréről.
Évszázadok óta először születtek vadon fehér gólyák Nagy-Britanniában
Csaknem 600 év után először születtek vadon fehér gólyák Nagy-Britanniában - írja a The Guardian című brit lap internetes oldala.
Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni
A fészekanyag összegyűjtése rengeteg jövés-menéssel jár, miközben a kisebb termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak, és táplálkozni sem tudnak, ezért a madarak ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni a dolgon.