Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Létrejön az első magyar űr-tesztközpont
Egy tegnap aláírt megállapodás az első lépés egy hazánkba tervezett, európai színvonalú űrkutatási beruházás irányába. A terv keretében a Zsámbéki-medence területén egy olyan űr-tesztközpontot kívánnak létesíteni, amelyhez hasonló Európában négy van, ugyanakkor a kontinens keleti felén még egy sincsen.
Repüljön most Ön is a Mars felszíne felett!
A Spirit és az Opportunity amerikai marsjárók több mint három éve dolgoznak a vörös bolygón. Néhány, a közelmúltban született új eredményüket foglaljuk össze cikkünkben, két látványos NASA-videó kíséretében.
Furcsa hatszög a Szaturnuszon - a hét asztrofotója
A Szaturnusz északi sarkvidékén egy sajátos, egyelőre ismeretlen eredetű, hatszögletű felhőalakzatot azonosított a Cassini-űrszonda.
Galaktikus fosszíliák
Három nyílt csillaghalmaz vizsgálatával sikerült igazolni, hogy az ilyen csoportosulások jól használhatók a Tejútrendszer fejlődésének rekonstruálására.
A napkorona-kitörések nyomában a Hinode-szonda
A nemzetközi együttműködés keretében üzemeltetett Hinode-napszonda minden korábbinál részletesebb felvételei központi csillagunk koronakitöréseinek előrejelzésében segíthetnek. Ezek a jelenségek a Föld mágneses terére is komoly hatást gyakorolhatnak. A Hinode eddigi megfigyelései alapján olyan görbült erővonalakat azonosítottak a fotoszférában, amelyekben hatalmas energia koncentrálódhat.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Hinode
- Föld
- csillag
- A Nap
- NASA
- Címkefelhő »
Kaszpi-tenger méretű tó nyoma a Titanon
A Cassini-űrszonda megfigyeléseiből összeállt kép alapján a Szaturnusz Titan nevű óriásholdjának egyenlítői vidéke száraz, homoksivatagos jellegű, míg tavak és folyók a két sarkvidéken jellemzők.
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és űrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegű fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzői kicsit eltérnek a vártaktól.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élővilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
Óriási jégkészletet találtak a Marson
Az európai Mars Express űrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.
A napfénytől felpörgő kisbolygók
Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy a napsugárzás egy sajátos jelenség révén gyorsítja egy kisbolygó tengelyforgását.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Nap
- napsugárzás
- napfény
- ESO
- Címkefelhő »
Film a legfurcsább napfogyatkozásról
A STEREO-B űrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földről senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap előtt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Nap
- űrszonda
- Hold
- Címkefelhő »
Ötlet a láthatatlan tömeg megfigyelésére
Új lehetőségként felmerült, hogy a pulzárok rádiójeleiben jelentkező eltolódások is utalhatnak a láthatatlan tömeg kisebb anyagcsomóinak térbeli jellemzőire.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ötlet
- tömeg
- Címkefelhő »
Fókuszban a Nap: ma kezdődik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztő összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Csillagrengések és exobolygók - konferencia Magyarországon
Március 12-én "CoRoT Űrtávcső - út a csillagok belsejébe és új világok felé" címmel nemzetközi konferenciát tartanak hazánkban. A rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete bonyolítja le.
Galaktikus sebességszabály - a hét asztrofotója
A Hubble-űrteleszkóppal közel 50 ezer távoli csillagvárost örökítettek meg egy olyan kutatási program során, amelynek eredményei hozzájárulnak a galaxisok tömege és csillagaik keringési sebessége közti kapcsolat megállapításához.
Ma kezdődik a fényszennyezési felmérés
A mai nappal kezdődik az égbolt fényszennyezettségi állapotának felmérése, amelyben Magyarország is részt vesz. A szervezők főleg diákok jelentkezését várják, de a munkába bárki bekapcsolódhat.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhető, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-űrszondát.
Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos előadássorozat kezdődik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.
Teljes holdfogyatkozás szombaton - a hét asztrofotója
Március 3-án, szombatról vasárnapra virradó éjszaka derült idő esetén teljes holdfogyatkozás figyelhető meg hazánkból. A teljesség fázisa alatt, 23:44 és 00:58 között Holdunk halvány vöröses színben pompázik majd.
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons űrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végső cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Először mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében
Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyűjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erősen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhető, hogy a ködben a csillagkeletkezés fő időszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sűrű felhőkben lévő csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemző, erősen röntgensugárzó időszakot.
Új műholdrendszer az űr-időjárás előrejelzésére
Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló műholdflotta, mely az űr-időjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások űrbeli megfelelőjének is tekinthető: bolygónk felszínén is számos mérőállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az űrbeli hálózat főképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja előrejelezni.
A sötét galaxisok eredete
Újabb eredmények szerint számos törpegalaxisból fejlődése elején sok gázanyag távozott el, ezért nem keletkezhetnek bennük csillagok - így ma alig észlelhető objektumokként léteznek.
Felszín alatti víz nyoma a Marson
A felszín alatt áramlott ősi víz nyomára bukkantak a Marson. A kőzetek repedéseiben mozgó folyadék sok ásványt kioldhatott, és akár az élet keletkezéséhez szükséges kémiai környezetet is megteremthette.
Ütköző üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója
Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszeréből visszamaradt égitestek ütközése termel.
Problémák a holdutazással
Mint ismeretes, a Hold-utazás ismét több nemzet űrkutatási programjában szerepel. A legkomolyabb terveket egyelőre a NASA-nál találjuk. Ám nemcsak égi kísérőnk felszíni viszonyait és a finom holdpor jellemzőit ismerjük kevéssé, de pénzügyi problémák is felmerültek az amerikai emberes holdexpedícióval kapcsolatban.
Kvazárok csoportosulásai az ősi Világegyetemben
Az Ősrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erős térbeli csoportosulást mutatnak, ami ősi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.
Problémák az új Mars-szondával
Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringő eddigi legsikeresebb űreszköznek tűnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt időszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítőképességét.
Ütközés nyoma az Androméda-galaxisban
Újabb eredmények szerint az Androméda-galaxis peremvidékét egy korábbi kölcsönhatás során szétszakított és szétszóródott galaxis csillagai alkotják.
Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.
Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok
Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.
Gigantikus felhőzet és viharos szelek a Titanon
720 kilométer/órás sebességű, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérőjű sarki felhőt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.
Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-űrtávcső
2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-űrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevű kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettő ellátására többé nem képes, és sajnos ezek között van a nagy látómezejű képfelvevő mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítő műszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.
A Földön kívüli élet hónapja
Egy hónapos előadássorozat kezdődik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötő vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevű holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.
A Mars ősi légköre és vize a felszín alatt rejtőzhet
Új mérések alapján elképzelhető, hogy a Mars ősi légkörének és vizének sokkal kisebb hányadát veszítette el, mint eddig feltételeztük. A hiányzó rész ma is ott rejtőzhet a felszín alatt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- légkör
- felszín
- NASA
- Mars
- Címkefelhő »
Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok
Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.
A Jupiterhez közelít a Plútó-szonda
A Plútó felé tartó New Horizons-űrszonda hamarosan elhalad a Jupiter mellett. Az óriásbolygó kozmikus parittyaként óránként 84 000 kilométeres sebességre gyorsítja, így már "csak" nyolc év van hátra a célpontig.
Sikeres hintamanőver a Holdnál
A STEREO-B űrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végső pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzőit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik előre az űr-időjárást.
Káprázatos üstökös a déli égen - a hét asztrofotója
A C/2006 P1 McNaugh-üstökös néhány hete Magyarországról is szép látványt nyújtott, de az igazi égi színjáték a déli égbolton kezdődött néhány napja - amit mi már legtöbben sajnos csak képeken láthatunk. A McNaugh az 1965-ös Ikeya-Seki-üstökös óta a legfényesebb kométa.
A bolygókeletkezés új fázisát azonosították
A csillagközi porból bolygókká épülő szemcsék fejlődésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-űrtávcső segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.
Törmelékhalmaz a kínai űrfegyver akciója után
Komoly nemzetközi visszhangot és ijedtséget keltett, hogy Kína nemrég rakétával semmisítette meg egyik Föld körüli pályán keringő műholdját. Az 1985 óta példátlan akciót eleinte nem kommentálta a kínai vezetés, de kedden hivatalosan is elismerte. A napokban a másik milliárdos ország, India komoly sikert ért el saját űrprogramjában.
Meteorit landolt egy fürdőszobában
Újabb eredmények szerint a világűrből érkezett meteoritok hozhatták a Földre a rejtélyes fekete gyémántokat. Egy kevésbé különleges példány pedig egy amerikai családban okozott némi felfordulást az év elején.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Afrika
- Föld
- világűr
- Címkefelhő »
Óriás fekete lyuk egy apró galaxisban
Egyre árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mi a szerepe az óriás fekete lyukaknak a galaxisok fejlődésében. Ezúttal egy apró galaxisban találtak egy hatalmas objektumot.
Egy robbanás visszhangja Galaxisunk centrumából
A feltételezések szerint Tejútrendszerünk centrumában egy körülbelül 3 millió naptömegű fekete lyuk található. A képződménybe lassan gáz áramlik a környezetéből, de ebből feltehetőleg sokkal kevesebbet nyel el, mint például az aktív galaxisok hasonló központi objektumai. Bár a Tejútrendszer fekete lyuka nyugodtnak nevezhető, alkalmanként azért megemelkedik a sugárzása, egy-egy intenzív anyagbeáramlási időszakban. Egy ilyen ritka esemény nyomaira akadtak nemrég a Chandra-röntgenteleszkóppal.
Szokatlan exobolygóvadász távcső
A NASA támogatást adott egy két darabból álló, exobolygók keresésére szolgáló űrteleszkóp kifejlesztésére.
Kiegyensúlyozott éghajlatú exobolygók
Új mérések alapján a kötött tengelyforgású exobolygók nappali és éjszakai oldalán hasonló hőmérséklet uralkodik.
Ismét felbukkant a marsi nyomkereső
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevű új amerikai űrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Több tucat tavat és folyóvölgyet azonosítottak a Titanon
Az elmúlt évek vizsgálatai alapján nem sikerült biztonsággal eldönteni, hogy vannak-e folyékony szénhidrogéntavak a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén. Az egyes földi és űrszondás megfigyelések számos esetben látszólag ellentmondtak egymásnak. Egy most közölt eredmény azonban az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy a holdon ma is van globális folyadék-körforgás, amelynek során az esőként lehullott csapadék folyókban folyik le, majd tavakban gyűlik össze.