Jéki László

címke rss

Feltárultak Arkhimédész titkai

Archívum2006.11.28, 15:10

Arkhimédész ezer évvel ezelõtt lemásolt mûvét egy fizikai laboratórium részecskegyorsítójának röntgensugaraival tették láthatóvá. A bonyolult vizsgálatra azért volt szükség, mert a kézirat ún. palimpszeszt formában maradt fenn.

Csináljunk fekete lyukakat

Tudomány2006.11.19, 08:56

Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövõre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tõlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.

Jönnek a zajtalan utasszállító repülõgépek

Archívum2006.11.13, 09:18

A repülõterek környékén, légifolyosók alatt lakók nagy örömmel fogadták a meglepõ hírt, miszerint megoldották a repülõk zajmentesítését, a csendes repülést.  A repülõtér kerítésén kívül észre sem lehet venni, ha egy ilyen gép felszállt vagy leszállt. Az öröm azonban korai, az eredmény egyelõre csak a számítógépek képernyõjén és maketten látható - a repülõ példányokra sajnos még évtizedeket kell várni.

Szaglás felfedezése növényeknél

Archívum2006.10.26, 08:18

Szaglás alapján képes arról tájékozódni egy élõsködõ gyomnövény, merre találja kedvenc gazdanövényét. Orra ugyan nincs, de egyes vegyületeket képes érzékelni - állítják az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói a rangos Science tudományos hetilap hasábjain.

Láthatatlanná tettek egy tárgyat

Tudomány2006.10.26, 12:03

Ki ne szeretne idõnként láthatatlanná válni? Titkokat kilesni vagy szégyenében elbújni. A mesék hõsei ilyenkor magukra terítenek egy varázsköpenyt vagy a fejükbe nyomnak egy varázssüveget, és máris láthatatlanná válnak. A modern fizika legújabb eredményei is ilyen láthatatlanná tevõ varázsköpenyt ígérnek.

Újabb nagy lépés a teleportációs kísérletekben

Archívum2006.10.19, 21:31

Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantumkriptográfia megvalósításához: fénnyel közvetítettek információt egy atomhalmaz állapotáról egy másik atomhalmaznak. Teleportálást valósítottak meg, hiszen az átküldött információ hatására a fogadó felvette a küldõ korábbi állapotát.

Nem volt teljesen sikeres a koreai atomrobbantás

Archívum2006.10.18, 09:34

Az eddigi adatok alapján valóban atomfegyvert robbantott fel a föld alatt Észak-Korea, de a robbanóerõ kisebb volt a vártnál.

Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006

Tudomány2006.10.03, 14:36

A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".

Felfújható ûrmodulok

Archívum2006.09.19, 17:20

Július közepén Szibériából orosz rakétával juttatták 550 kilométer magasra a Genesis-1 ûrmodult, egy majdani ûrállomás részegységét, elõképét. A modul nem szivárog, belsejében állandó a nyomás és a hõmérséklet. Lakói - a fellõtt csótányok és lepkék - sorsáról egyelõre még nincsenek megbízható adatok. A felfújható ûrállomás megépítését Robert Bigelow amerikai hotelmágnás finanszírozta.

Kanadai ûrturizmus

Archívum2006.09.18, 15:30

Az észak-amerikai ország és a helyi befektetõk komoly lehetõséget látnak az ûrturizmusban.

Továbbra sincs mágneses monopólus

Archívum2006.09.18, 12:01

A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.

Feltekeredõ nanorétegek

Archívum2006.09.13, 10:50

Nanoorigami - érdemes lesz megtanulni ezt a nemrég alkotott szót. A szellemes elnevezés azokat a különbözõ alakzatokat, testeket jelöli, amelyeket laboratóriumokban hoznak létre feltekeredõ nanorétegekbõl. Az 1995-ben felfedezett lehetõség mostanában került közel az érdemi gyakorlati alkalmazásokhoz.

Óriáshullámok

Archívum2006.09.06, 09:34

Idõnként harminc méter magas hullámok is megjelennek az óceánokon. Létezésüket sokáig a sellõkhöz és tengeri szörnyekhez hasonlóan a képzelet játékának minõsítették, de ma már mûholdak radarfelvételei szolgálnak bizonyítékul. Intenzív kutatómunka kezdõdött a jelenség megértése érdekében, és a kutatók reményei szerint tíz év múlva már megbízható elõrejelzéseket is kaphatunk.

Zenélnek a vulkánok

Archívum2006.08.31, 06:47

Szellemes új módszeren dolgoznak olasz kutatók: a vulkánok "zenéjébõl" próbálják meg elõre jelezni a kitöréseket.

Gömbölyded sókristályok

Archívum2006.08.04, 08:54

Gömbölyded sókristályok gyártástechnológiáját dolgozták ki indiai kutatók. A természetes, kocka alakú sókristályokkal szemben ez a forma kevésbé tapad össze a sószóróban.

Meghatározták a kavicsok alakját

Archívum2006.07.31, 08:31

Milyen alakú egy kavics? Természetesen kavics alakú. A pontos, tudományos leírás azonban meglepõ módon csak nemrég született meg francia és amerikai tudósok munkájának eredményeképpen. Két tanulmányukat az igen rangos Phsysical Review szakfolyóirat közölte.

Megfejtették az éneklõ homokbuckák titkát

Tudomány2006.07.28, 13:21

Énekelnek a homokbuckák, mesélik évszázadok óta a sivatagok vándorai. A furcsa jelenség magyarázatát ötévnyi alapos kutatómunka után most adták meg amerikai, francia és marokkói kutatók a fizikusok rangos folyóiratában, a Physical Review Letters hasábjain.

A melegítés világcsúcsa

Archívum2006.07.21, 11:30

A sportolókhoz hasonlóan a kutatók is szeretnek csúcsteljesítményt elérni, a korábbi csúcseredményeket megjavítani. Fizikusok nemrég a leggyorsabb felhevítés csúcsát javították meg: zafírban exakelvin/másodperc tempóban emelték a hõmérsékletet néhány száz femtoszekundum ideig. Mit jelent mindez?

Mégsem lehet ûrliftet építeni

Tudomány2006.07.20, 08:38

Lifttel az ûrbe? Az ötlet fantasztikus. A nanocsövek megjelenése a megvalósíthatóság reményét keltette, de az alapos elemzés az ûrliftet egyelõre visszautalta a fantasztikumok világába.

Egy galaxis születése

Archívum2006.07.11, 09:17

Egy 11,6 milliárd fényévre lévõ, alig sugárzó, õsi anyagcsomót találtak a szakemberek, amely egy születõ galaxis lehet.

Mikor lesz a következõ pólusátfordulás?

Archívum2006.06.29, 10:48

Régi angol hajónaplók bejegyzéseit felhasználva vizsgálták a mágneses térerõsség idõbeni változását, a mágneses pólusok vándorlását a Leedsi Egyetem kutatói. A Science hasábjain közölt elemzésük értékes adalék a mágneses pólusváltás sokat vitatott kérdéséhez.

Agyunk, mint kvantumszámítógép

Archívum2006.06.19, 11:41

Kvantumfizikai jelenségek is szerepet játszanak az agymûködésben? Roger Penrose, a mai fizika egyik legnagyobb alakja szerint igen. Nézeteit természetesen vitatják - a közelmúltban a Nature hasábjain C. Koch és K. Hepp, a Zürichi Egyetem neuroinformatikai intézetének kutatói.

Új radioaktív bomlásforma

Archívum2006.05.31, 08:52

Új, korábban ismeretlen radioaktív bomlásformát fedeztek fel a darmstadti kutatóközpont részecskegyorsítójánál végzett kísérletben. Az ezüst egyik legkönnyebb izotópja, az ezüst-94 kétféle módon bomolhat el - vagy egy, vagy két proton kibocsátásával.

Az elsõ számítások egy korábbi univerzumról

Archívum2006.05.22, 20:15

Korábban már több kutató felvetette, hogy az Õsrobbanás "elõtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak elõször olyan matematikai leírást, amelybõl ennek létezése és téridõ-geometriájának jellege durván közelíthetõ.

Számítástudomány 2020-ban

Tudomány2006.05.12, 07:32

Merész dologra vállalkozott a Nature, a rangos tudományos hetilap: terjedelmes összeállítást közölt arról, milyen helyzetben lesz a számítástudomány 2020-ban. Az egyre növekvõ adatáradat és a rendszerszintû tudomány egyaránt támaszt igényeket a hardver, szoftver, algoritmusok és az elmélet területén. 2020-ra ennek több következménye lesz, de az már ma is látható, hogy az internet sebessége nem tart lépést az adatmennyiség bõvülésével. A megosztott számítások viszont új, megoldandó kérdéseket vetnek fel a biztonságot, a szabad hozzáférést és a költségviselést illetõen.

Állandók-e a fizikai állandók?

Archívum2006.05.03, 14:02

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvetõ szerepet játszanak világunk leírásában? Idõrõl-idõre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

Mûholdak figyelnék a romániai bányákat

Tudomány2006.04.13, 12:12

A romániai bányák környezetre gyakorolt hatásának mûholdas felmérésére, nyomon követésére dolgoz ki módszereket a Vexcel, egy távérzékeléssel foglalkozó amerikai hardver- és szoftvercég. A Space News hetilapban a közelmúltban megjelent washingtoni tudósítás szerint a tanulmány amerikai kormánypénzen készül.

Egyelõre nem tudni, mitõl csúszik a korcsolya

Tudomány2006.04.04, 09:43

A legmodernebb módszerek alkalmazása sem döntötte el a vitát, mitõl csúszik a korcsolya a jégen.

Katasztrófa-érzékelõ rendszer

Archívum2006.03.23, 14:41

Az ûrtechnológia egyik lehetséges jövõbeni alkalmazását próbálták ki amerikai egyetemisták, a Maryland Egyetem diákjai a NASA-val együttmûködve. A Space News hetilap beszámolója szerint változást észlelõ földfelszíni érzékelõk utasítására egy mûhold felvételt készített a megjelölt területrõl, minden emberi beavatkozás nélkül. A sikeresen kipróbált módszer alkalmas lehet például katasztrófahelyzetek gyors felderítésére.

A legújabb adatok az õsi Univerzumról

Archívum2006.03.21, 07:18

A WMAP mûhold mérési adatai alapján a Világegyetem õstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerõsebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Õsrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetõi, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.

Szilícium-nanodrótok: káros a nagy tisztaság

Archívum2006.03.02, 12:16

Néha a túl nagy tisztaság is gondot okozhat. Meglepõ módon egy olyan tevékenység - mikroelektronikai elemek gyártása - során jutottak erre a felismerésre, amelyet egyébként nagyon tiszta terekben végeznek. A túlzott sterilitás a szilícium-nanodrótok növesztésénél okozott problémát.

Keresik az extra dimenziókat

Archívum2006.02.24, 09:07

Egyes modern fizikai elméletek merész következtetésekhez vezetnek, például 10-12 dimenziósnak láttatják világunkat. Sokáig úgy tûnt, hogy belátható idõn belül nincs remény az elméletek kísérleti ellenõrzésére. Az Antarktiszon kipróbált AMANDA neutrínó-detektor sikeres próbaüzeme után azonban már építik a hatalmas IceCube ("Jégkocka") detektorrendszert, és ennek méréseitõl remélik az elméletek igazolását vagy meggyõzõ cáfolatát.

Síugrás a Holdon

Tudomány2006.02.21, 11:19

Mi lett volna, ha a téli olimpiát nem Torinóban, hanem a Holdon rendezték volna meg? - ezen elmélkedett Nagano síakrobatika olimpiai bajnoka, az amerikai Eric Bergoust az amerikai ûrügynökség, a NASA szakembereivel.

Hidegfúzió: egy új remény

Tudomány2006.02.19, 13:37

Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselõ szenzáció. A közelmúltban elõzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértõk továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...

A tíz legszebb fizikai kísérlet

Archívum2006.01.25, 08:51

Amerikai fizikusok véleménye alapján összeállították minden idõk tíz legszebb fizikai kísérletének listáját. Galilei klasszikus szabadesési kísérlete "ezüstérmes", Newton, akit más felmérésekben minden idõk legnagyobb fizikusának tartanak, a negyedik helyre szorult.

Meglepõ felfedezés a legnagyobb hurrikánokban

Tudomány2006.01.17, 09:25

A tavalyi év hatalmas hurrikánjait a NASA kutatói is nyomon követték, s közben meglepõ tényeket fedeztek fel. A hurrikánokban rendszerint nincs villámlás, a tavalyi három legnagyobb, a Rita, a Katrina és az Emily belsejében viszont percenként többet is észleltek. A magyarázat egyelõre még várat magára.

Meglepõ folyadékáramlás nanocsövekben

Archívum2006.01.16, 11:45

Szén nanocsövekben szupergyorsan áramlanak a folyadékok, állapították meg a Nature hasábjain közölt tanulmányukban az amerikai Kentucky Egyetem kutatói. Az új felismerés máris a vegyipartól az orvostudományig kínál alkalmazási lehetõségeket.

Víztaszító víz

Archívum2005.12.21, 10:52

Víztaszító (hidrofób) vizet figyeltek meg amerikai kutatók. A körülmények persze nem voltak hétköznapiak.

Kvantumkáosz

Archívum2005.11.29, 11:56

Kvantumkáoszt valósítottak meg német kutatók. Korábban még sohasem sikerült hasonló jelenséget létrehozni és megfigyelni. A Max Planck Kvantumoptikai Intézet munkatársainak tanulmányát a rangos Physical Review Letters hasábjain közölték.

Elemezték a londoni hídkilengést

Tudomány2005.11.17, 13:31

2000 júniusában, három nappal a használatba vétel után lezárták a londoni Millennium gyalogoshidat, mert zavaró mértékben lengeni kezdett. 2002. januárra végeztek a vizsgálatokkal és a szükséges módosításokkal, most pedig a Nature hasábjain elemezte S. Strogatz, az amerikai Cornell Egyetem fizikaprofesszora a történteket.

Fizikai Nobel-díj 2005

Tudomány2005.10.04, 14:13

A 2005. évi fizikai Nobel-díjat megosztva Roy J. Glauber (Harvard University, Cambridge, USA), illetve John L. Hall (JILA, University of Colorado and National Institute of Standards and Technology, Boulder, USA) és Theodor W. Hänsch (Max-Planck-Institut für Quantenoptik, Garching and Ludwig-Maximilians-Universität, München, Németország) kapták, a fény természetének tanulmányozásában elért eredményeikért, illetve ezek alkalmazott felhasználásért.

Lehetséges magyarázatok az ufóélményekre

Tudomány2005.09.27, 11:38

Miért ad oly sok ember színes beszámolót ufóhoz kapcsolódó élményeirõl? Erre keresett magyarázatot dr. Susan Clancy, az amerikai Harvard Egyetemen tanító pszichológus. Kutatási eredményeit egy könyvben jelentette meg.

Irán és Észak-Korea: sötét atomprogramok

Archívum2005.08.22, 08:06

Irán képes lehet az uránbányászattól az urán dúsításáig terjedõ teljes technológia mûködtetésére, így elvileg saját döntése, hogy polgári vagy katonai alkalmazásra használja. Észak-Korea már évek óta több plutónium-atomfegyverhez szükséges hasadóanyaggal rendelkezhet.

Gondok az Õsrobbanás körül

Tudomány2005.08.18, 08:56

Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Õsrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerû bevezetése után most az egyik legalapvetõbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.

Nagy lépés a korlátlan energiaforrás felé

Tudomány2005.06.29, 10:34

Évek óta tartó vita zárult le kedden Moszkvában: aláírták a megállapodást a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) felépítésérõl. A helyszín Cadarache, Franciaország, ahol végre hozzákezdhetnek a beláthatatlan távlatokra biztonságos energiaellátással kecsegtetõ, szabályozott termonukleáris fúzió feltételeinek megteremtéséhez.

Beszélõ számítógép a Nemzetközi Ûrállomáson

Tudomány2005.06.15, 11:34

Clarissa szófogadó. Ha azt hallja, hogy "Folytasd tovább!", máris elmondja fennhangon a következõ tennivalót, az "Ismételd meg!" parancsszóra pedig természetesen megismétli legutóbbi mondatát. Clarissa szóbeli utasítoknak engedelmeskedõ szoftver, nõi hangon válaszoló okos szerkezet a Nemzetközi Ûrállomáson.

Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell

Tudomány2005.06.10, 10:08

A Virgo nevet viselõ nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekbõl és az eltérésekbõl ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.

Új eredmények az idõutazásról

Archívum2005.05.26, 07:39

Elvileg lehetséges, gyakorlatilag viszont kivihetetlen az idõutazás féregjáratokon keresztül, állítják egy friss tanulmány fizikus szerzõi.

Folyékony Világegyetem

Tudomány2005.05.24, 13:15

Ismét együtt lépett a nyilvánosság elé az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratórium négy kutatócsoportja. Az anyag legelemibb összetevõire vonatkozó kísérleti adataik meglepõ eredményét hozták nyilvánosságra, miszerint a kvarkokból és gluonokból álló forró és sûrû anyagállapot nem gázként viselkedik, mint ahogy várták, hanem folyadékra emlékeztetõ tulajdonságai vannak.

Arany nanogömbök rákos sejtek ellen

Archívum2005.03.23, 15:02

Az orvosbiológiai laboratóriumokban születõ új felismerések azzal kecsegtetnek, hogy megoldható lesz a rosszindulatú daganatsejtek szelektív elpusztítása. A mai gyógyszerek egyelõre nem kellõen szelektívek, az elpusztítandó sejtek mellett egészséges sejteket is károsítanak. A majdani megoldáshoz a Melbourne-i Egyetem fizikus kutatói érdekes ötlettel járultak hozzá.