Jéki László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- Világegyetem
- Nature
- NASA
- elemi részecske
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sugárzással táplált gombák
A sérült csernobili nukleáris atomreaktoron és környékén fekete, nagy melanintartalmú gombák elszaporodására figyeltek fel. A New York-i Albert Einstein Orvosegyetem kutatói három gombafajt tettek ki intenzív ionizáló sugárzásnak. A besugárzott gombák anyagcseréje felgyorsult, háromszor gyorsabban növekedtek társaiknál. A változás valószínűleg annak köszönhető, hogy a sugárzás módosítja a melaninmolekula elektronszerkezetét. Fantáziadús emberek már a hosszú idejű űrrepülésre vállalkozó asztronauták tányérján látják a sugárzással táplált gombákat.
Részecskéket és nem-részecskéket várnak a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójától
Minden korábbitól alapjaiban eltérő merész feltevésekkel élt az anyag felépítését illetően Howard Georgi, a Harvard Egyetem kutatója a Physical Review Letters c. szakfolyóiratban közölt tanulmányában. A Világegyetem szerinte tele lehet egy olyan dologgal, amely nem részecskékből áll. A rendkívüliséget szóhasználata is mutatja, a feltételezett valamire nem a szokásos anyag szót használja, hanem a sokkal általánosabb dolog kifejezést. E valami alkotóelemeinek az "unparticle", azaz nem-részecske nevet adta.
Fantasztikus kísérletekkel Eötvös nyomában
Fantasztikus pontosságú kísérleteket terveznek az úgynevezett ekvivalencia-elv érvényességének ellenőrzésére. A súlyos és a tehetetlen tömeg azonossága az általános relativitáselmélet egyik alapja, ma tízbilliomod rész (10 -13 ) pontosságú mérések igazolják az azonosságot. A tervezett kísérletek egyike ennél százezerszer pontosabb eredményt ígér! Az azonosság esetleges kismértékű sérülése igazolhatja az egyébként ma kísérletileg ellenőrizhetetlen húrelméletek néhány változatát. A húrelméletek a természet alapvető kölcsönhatásainak egyesítésére születtek, egyes változatok a négy jól ismert kölcsönhatás mellett egy ötödik létezését iss ...
- címkék:
- Jéki László
- nyom
- tömeg
- űrkísérlet
- Hold
- Címkefelhő »
Simonyi a világ egyik legrangosabb kutatóintézetének élén
Charles Simonyi (született Simonyi Károly) lesz jövő októbertől a világ egyik legrangosabb elméleti kutatóintézete, az Institute for Advanced Study (IAS) kuratóriumának elnöke Princetonban, az Egyesült Államokban. Bemutatjuk az intézetet, ahol Albert Einstein és Neumann János is dolgozott.
DNS-javítás felsőfokon
A Deinococcus radiodurans baktérium arról nevezetes, hogy rendkívül jól tűri a radioaktív sugárzásokat. Amerikai tudósok most közelebb jutottak titkának megfejtéséhez: a baktérium örökítőanyaga ugyan károsodik, de a hibás DNS-t javító fehérje ellenáll a sugárzásoknak, ezért képes marad a DNS kijavítására.
- címkék:
- Jéki László
- DNS
- Címkefelhő »
Újabb lépés a fúziós energia felé
A távolabbi jövő ígéretes energiaforrása a szabályozott termonukleáris fúzió, amely beláthatatlan időre biztosíthat tiszta energiát. A fúziós folyamatban könnyű atommagok olvadnak össze, a magreakció egyik feltételét jelentő több tízmillió fokos hőmérsékleten. A forró, plazma állapotban lévő üzemanyagot különleges alakú mágneses terekkel tartják együtt. Erre ma a legsikeresebb módszer az ún. tokamak (ilyen típusú lesz a dél-franciaországi Cadarache-ban az egész világ összefogásával épülő ITER nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor is), ám amerikai kutatóknak sikerült egy másik berendezés formájában "versenytársat" készíteniük.
- címkék:
- Jéki László
- atommag
- ITER
- Címkefelhő »
Szörfözés az űrben
Egy új ötlet szerint a bolygók mágneses terét is ki lehetne használni űreszközök felgyorsítására és irányváltoztatására.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- bolygók
- űr
- űreszköz
- NASA
- Címkefelhő »
Újabb lépés az antianyag vizsgálatában
Több mint 30 éve vártak a fizikusok, hogy megfigyelhessék a semleges D-mezon antianyag párjának kialakulását, amikor Kaliforniában, a Stanford Lineáris Gyorsító Központban (SLAC) végre sikerült kísérletileg észlelni a jelenséget. A ritka átalakulás ismerete újabb lehetőséget teremt a részecskefizika átfogó elmélete, az úgynevezett standard modell ellenőrzésére.
Stephen Hawking súlytalanságban
Súlytalansági repülésen vett részt Stephen Hawking, a világ egyik legismertebb fizikusa. A zéró gravitációs parabolarepülést Hawking súlyos betegsége tette igazán különlegessé.
Más bolygók növényei
Milyen színűek lehetnek a növények távoli világok bolygóin, amennyiben léteznek? Erre a kérdésre keresik a választ az Astrobiology folyóirat legutóbbi számában közölt tanulmányukban a NASA által támogatott amerikai kutatók.
- címkék:
- Jéki László
- bolygók
- NASA
- Címkefelhő »
Mit tud az iráni atomprogram?
Mint arról külpolitikai híreinkben már olvashattak, Irán a közelmúltban bejelentette az ipari méretű urándúsítás beindítását, és döntését hangsúlyozandó, 3000 centrifugából álló rendszert helyez üzembe. Egyes szakértők ugyanakkor kétlik, hogy Iránnak lehet ennyi működő centrifugája. A dolog jelentősége rendkívüli, hiszen az egymás után kapcsolt centrifugák számán múlik a dúsítás üteme, több centrifugával pedig rövidebb idő alatt lehet magas dúsítási fokot elérni. Egy atombomba üzemanyaga 3000 centrifugával már egy év alatt előállítható.
Egyelőre parlagon az antianyagot kutató mérőrendszer
Michael Griffin, a NASA vezetője nemrég egy szenátusi bizottság ülésén bejelentette, hogy nem tudják űrrepülőgéppel a Nemzetközi Űrállomásra szállíttatni az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) nevű kísérleti rendszert, mert valamennyi tervezett űrrepülésre az űrállomás építésének befejezéséhez van szükség, és más célra nincsen szabad raktérkapacitás. Az antianyag-kutatásra szolgáló mérőrendszer a fizikai Nobel-díjas Samuel Ting kezdeményezésére és vezetésével épült 1,5 milliárd dollár költséggel.
Új megfejtés az ókori színházak akusztikájának titkára
Az ókori görög színházak csodálatos akusztikájának titkát a nézőtér lépcsőzetes elrendezésében vélik megtalálni amerikai kutatók: a félköríves szabadtéri színházak kiszűrték az alacsony frekvenciájú háttérzajokat.
- címkék:
- Jéki László
- színház
- megfejtés
- Címkefelhő »
16 bites kvantumszámítógép
Nem boldogul a sudoku-feladat megoldásával? Vegyen egy kvantumszámítógépet a Kanadai D-Wave Systems cégtől, az majd segít. Szakértők azonban óvatosságra intenek: egyelőre nem ajánlják, hogy megtakarításaikat ennek a cégnek a részvényeibe fektessék be.
Őrült ötletek a felmelegedés ellen
A tudományos-fantasztikum határát súroló, mások szerint egyszerűen őrült terveket szőnek a Föld lehűtésére, a globális felmelegedés hatásainak megelőzésére, kivédésére. Két területen keresik a beavatkozás lehetőségét: hogyan lehetne kivonni a légkörből a szén-dioxidot, és/vagy hogyan lehetne csökkenti a bolygónkat érő napsugárzás mennyiségét.
- címkék:
- Jéki László
- Magyarország
- Föld
- Nap
- bolygó
- Címkefelhő »
A világító menhir
Ősi kelta hitvilág és modern részecskefizika egyesül Mariko Mori japán művésznő "élő" üvegszobrában. A 3,2 méter magas szobor alakja a kelta állóköveket idézi, az alkotás neve, "Tom Na H-iu" pedig arra a helyre utal, ahol a kelta hitvilág szerint a halottak lelkei laknak újjászületésük, következő életük előtt.
- címkék:
- Jéki László
- részecskefizika
- Címkefelhő »
A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét
Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.
A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét
Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.
Partra szállt a szalamandra-robot
Gyalogolni és úszni egyaránt tud a Lausanne-i Műszaki Egyetemen alkotott Salamander robotica, azaz a szalamandra-robot. A kutatókat a járás kialakulása foglalkoztatta, arra voltak kíváncsiak, hogyan "sétált ki" az első gerinces a szárazföldre. A kétéltű szalamandrát modellezték, hiszen ez a faj sok szempontból hasonlíthat az első négylábúakhoz.
Mágnesvasút az űrbe
A mágneses lebegtetésű vonatoknál alkalmazott megoldásokat űreszközök indítására is fel lehet majd használni, állítják kínai kutatók. Első terepasztal-kísérletük sikeres volt, a nagybani megvalósításra azonban jó esetben is évtizedeket kell várni. A lebegtetéses indítás nagy előnye a rakétatechnikához viszonyított olcsósága lehet.
- címkék:
- Jéki László
- űr
- űreszköz
- Címkefelhő »
Hőből közvetlen elektromos energia, szerves molekulák alkalmazásával
Fém nanorészecskék közé illesztett szerves molekulával nyertek hőből közvetlenül elektromos energiát a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói, közölte a Science tudományos hetilap hírszolgálata. A termoelektromosság jelensége régóta ismert, de ez a megvalósítás teljesen újszerű.
Nők a tudományban - tíz híres hölgy portréja
Általános vélekedés, hogy a nők hátrányt szenvednek a tudományos, főképp a természettudományos pályákon. Egy beszédes adat: a 186 orvosi Nobel-díjas között mindössze 7 nő található. Kiváló kutatónők vannak, akiket nem ismer a világ, és akiket sokak tapasztalatai szerint még ma is hátrányos megkülönböztetés ér. Összeállításunkban tíz tudós hölgyet mutatunk be az ókortól napjainkig.
Megidézték Maxwell démonát
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettől eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második főtétele ennek ellenkezőjét mondja ki.
Mi lesz veled, atomhulladék?
Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzőinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is előszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetűvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentőségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.
Kvantum Hall-effektus szobahőmérsékleten
A Science tudományos hetilap online változatában közölt eredmény váratlansága miatt nagy érdeklődést váltott ki a fizikusok körében. A szenzáció megértéséhez szavanként kell elemeznünk a felfedezés lényegét összefoglaló címet.
- címkék:
- Jéki László
- Florida
- Nobel-díj
- Címkefelhő »
A lézerfizika segítheti az agyműködés megértését
Egy lézeres kísérlet meglepő eredménye segíthet az agyműködés megértésében. A lézerfizika és az agyi impulzusok terjedése között az összehangoltság, a szinkronitás teremthet kapcsolatot.
- címkék:
- Jéki László
- megértés
- agyműködés
- Címkefelhő »
Az arany sem stabil
A legnemesebb fém szerkezete sem stabil nagy nyomáson - ezt a címet adta egy nemzetközi kutatócsoport a Physical Review Letters hasábjain nemrég megjelent tanulmányának. A legnemesebb fém természetesen az arany, amely egyebek mellett azért töltött és tölt be kivételes szerepet a kincsképzésben, mert rendkívüli nyomás- és hőmérsékletviszonyok mellett is változatlan marad, kémiailag is igen ellenálló, csak a királyvíz oldja.
Szemétből elektromos áram
Olyan hordozható szemétfeldolgozót fejlesztettek ki az USA szárazföldi hadseregének megrendelésére, ami az étel-, a papír- és a műanyaghulladékból energiát képes kinyerni.
Lézeres optikai kapcsolat repülőgép és műhold között
Repülőgép és úgynevezett geostacionárius pályán keringő műhold között lézernyalábbal létesítettek kapcsolatot francia kutatók. A megrendelő fegyverzetbeszerzési ügynökség (DGA) világpremiernek minősítette az eseményt.
- címkék:
- Jéki László
- műhold
- Címkefelhő »
Múzeumba került a magyar találmány, a Gömböc
Létezik olyan homogén test, amelynek egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzete van, állapították meg magyar kutatók, egy neves orosz matematikus sejtését igazolva. A Gömböc-nek nevezett test - amely hétfőtől Budapesten, az Országos Műszaki Múzeumban látható - meglepően hasonlít a teknősbékák páncéljára.
Óriási lépések a nanovilágban
Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretű biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élő sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és előállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.
- címkék:
- Jéki László
- szenzor
- Yale Egyetem
- Nature
- Címkefelhő »
Az adattárolás új megoldásai
A mágneses merevlemezek adattároló képessége 100 milliószorosára nőtt az első eszközök 50 évvel ezelőtti megjelenése óta. Ma 100 gigabit információt lehet már tárolni egyetlen négyzetinch (6,45 cm 2 ) felületen, de az igények tovább nőnek. A mai technológiák továbbfejlesztésével 2010-re remélhetően elérhető lesz az 500 gigabit/in 2 sűrűség, a terabit/in 2 tartomány eléréséhez azonban új megoldásokra lesz szükség. A laboratóriumokban néhány ígéretes megoldást vizsgálnak, ezekről nemrég a Science közölt összefoglalót.
- címkék:
- Jéki László
- adattárolás
- gigabit
- Címkefelhő »
Mesterséges gömbvillám
Brazil kutatók gömbvillámra hasonlító jelenséget hoztak létre laboratóriumban, ezzel kísérletileg igazoltak egy korábbi merész elméletet.
- címkék:
- Jéki László
- kutató
- gömbvillám
- Címkefelhő »
Denevérek iránytűvel
Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.
- címkék:
- Jéki László
- denevér
- faj
- iránytű
- Nature
- Címkefelhő »
A következő 50 év tudománya - 3. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.
A következő 50 év tudománya - 2. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- tudomány
- New Scientist
- Címkefelhő »
A következő 50 év tudománya - 1. rész
Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő fél évszázadban? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre mondták el véleményüket a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők. A lap idén ötvenéves, ezért választottak az előretekintéshez is egy ilyen időszakaszt.
Készülnek a kvantumparfümök
Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerősítették az elméleti lehetőséget.
A szupravezetés 20 éve
Húsz éve fedezték fel az első magas hőmérsékletű szupravezető anyagot. A csúcsot azóta többször jelentősen megjavították, a rekordérték ma 138 kelvin (mínusz 135 Celsius-fok). A fizikusok számtalan kísérlet adataira építve elméletek sorát dolgozták ki a jelenség magyarázatára, de máig nincs átfogó, elfogadott modell. Húsz éve - nagyon optimistán - gyors és széles körű gyakorlati alkalmazásokra számítottak, az első nagyipari, de még kísérleti alkalmazások azonban csak mostanában születnek meg. A Science tudományos hetilap elemzése alapján mutatjuk be a két évtized fontosabb történéseit.
Nanotechnológia az ókorban és a középkorban
A nanotechnológiát joggal tartjuk a legmodernebb, a napjainkban leggyorsabban fejlődő tudományágak egyikének, az ókorban kidolgozott hajfestési technológiából azonban ma is tanulhatunk. A híres, ugyancsak több ezer éves damaszkuszi acél rendkívüli tulajdonságait is nanotechnológiai megoldással magyarázzák a drezdai egyetem kutatói.
- címkék:
- Jéki László
- nanotechnológia
- ókor
- Címkefelhő »
Feltárultak Arkhimédész titkai
Arkhimédész ezer évvel ezelőtt lemásolt művét egy fizikai laboratórium részecskegyorsítójának röntgensugaraival tették láthatóvá. A bonyolult vizsgálatra azért volt szükség, mert a kézirat ún. palimpszeszt formában maradt fenn.
Csináljunk fekete lyukakat
Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövőre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tőlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.
Jönnek a zajtalan utasszállító repülőgépek
A repülőterek környékén, légifolyosók alatt lakók nagy örömmel fogadták a meglepő hírt, miszerint megoldották a repülők zajmentesítését, a csendes repülést. A repülőtér kerítésén kívül észre sem lehet venni, ha egy ilyen gép felszállt vagy leszállt. Az öröm azonban korai, az eredmény egyelőre csak a számítógépek képernyőjén és maketten látható - a repülő példányokra sajnos még évtizedeket kell várni.
Láthatatlanná tettek egy tárgyat
Ki ne szeretne időnként láthatatlanná válni? Titkokat kilesni vagy szégyenében elbújni. A mesék hősei ilyenkor magukra terítenek egy varázsköpenyt vagy a fejükbe nyomnak egy varázssüveget, és máris láthatatlanná válnak. A modern fizika legújabb eredményei is ilyen láthatatlanná tevő varázsköpenyt ígérnek.
- címkék:
- Jéki László
- titok
- tárgy
- Címkefelhő »
Szaglás felfedezése növényeknél
Szaglás alapján képes arról tájékozódni egy élősködő gyomnövény, merre találja kedvenc gazdanövényét. Orra ugyan nincs, de egyes vegyületeket képes érzékelni - állítják az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói a rangos Science tudományos hetilap hasábjain.
Újabb nagy lépés a teleportációs kísérletekben
Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantumkriptográfia megvalósításához: fénnyel közvetítettek információt egy atomhalmaz állapotáról egy másik atomhalmaznak. Teleportálást valósítottak meg, hiszen az átküldött információ hatására a fogadó felvette a küldő korábbi állapotát.
Nem volt teljesen sikeres a koreai atomrobbantás
Az eddigi adatok alapján valóban atomfegyvert robbantott fel a föld alatt Észak-Korea, de a robbanóerő kisebb volt a vártnál.
Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006
A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".
Felfújható űrmodulok
Július közepén Szibériából orosz rakétával juttatták 550 kilométer magasra a Genesis-1 űrmodult, egy majdani űrállomás részegységét, előképét. A modul nem szivárog, belsejében állandó a nyomás és a hőmérséklet. Lakói - a fellőtt csótányok és lepkék - sorsáról egyelőre még nincsenek megbízható adatok. A felfújható űrállomás megépítését Robert Bigelow amerikai hotelmágnás finanszírozta.
Továbbra sincs mágneses monopólus
A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.
- címkék:
- Jéki László
- keresés
- Világegyetem
- Címkefelhő »