2020.12.03. csütörtök
FerencHingyi Boglárka
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szerelem
- párkapcsolat
- párkeresés
- munka
- ismerkedés
Egy szerelem mentett meg az alkoholizmus poklából!
Vádló tekintettel néztem a pohár aljára, amely a harmadik kör után ismét kiürült. Mitől fogy ez ennyire gyorsan? Még épphogy, csak "alapszinten" vagyok, de ha elszívok hozzá egy cigarettát, az egy picit gyorsítja a hatást.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kirúgtak a munkahelyemről, pedig azt hittem, jól dolgozom!
Már hatodik hónapja dolgoztam egy családi vállalkozásnál, és épp két ünnep között ügyeltem, amikor a cég ügyvezetője meglátott a folyosón és behívott magához. Nem sejtettem, mit akar, hiszen úgy éreztem, minden rendben van.
Egy nárcisztikus férfi, aki tudta magáról, hogy veszélyes a nőkre...
"Most jobb, ha elmész!" - mondta a férfi ellentmondást nem tűrő hangon. A lány nem értette, mit tett, amivel megint kiváltotta a férfi dühét, de megszokta már, hogy ilyenkor jobb, ha kérdés nélkül becsukja maga mögött az ajtót. Így is tett.
Életközepi válság: Mintha egy torz tükörben néztem volna magam!
Nézem a Facebookot. Újabb poszt Krisztiről. Most ment férjhez - de szép a ruhája, és milyen jóképű a férje! Mennyi öröm és boldogság sugárzik a képekről! Na, és Andi. Hű! Most jelentkezett be Zanzibárból! Ó, de szép helyeken van! Csak úgy ragyog a képeken!
Kapcsolatfüggő voltam - bármit megtettem volna, hogy szeress...
Egyik este, nyolc órakor üzenet érkezett egy régi barátomtól: a városban van, szívesen meglátogatna - 20 percen belül... Én viszont már lefekvéshez készülődtem, így cseppet sem örültem volna egy váratlan vendégnek.
Meg kellett tanulnom, hogy megérdemlem a pihenést!
Amikor ez a cikk íródott, szombat volt és munkanap. Legalábbis annak, aki a hagyományos értelemben vett munkarendben dolgozik.
Barátnők voltunk - ma elfordulsz, ha meglátsz...
Egy nap megpillantottam az utcán Juditot, ahogy pont az orrom előtt száll fel a villamosra. Elkerülhetetlen volt a találkozás - de ő szándékosan elfordított tekintetével jelezte, hogy tudomást sem akar venni rólam.
A megfelelési kényszer fogságában
Emlékszem egy családi nyaralásra, ahol még kisgyerekként voltunk a tesómmal. Szüleinkkel egy családi lakosztályt kaptunk a balatonszéplaki üdülőben.
Csak anyaként lehetek boldog nő?
Épp az egyik barátommal és az ő kisfiával mentünk libegőzni egy napfényes őszi napon, amikor megpillantottam egy jelenetet. Egy gyönyörű, négyéves forma kislányt, aki kacagva illegette magát édesapja előtt. Valahogy megérintett ez a pillanat.
Azt hittem, nem szeretsz. De az igazság ennél sokkal drámaibb.
Egy forró nyári délután próbálgattam a ruhákat az esti randira. Barnabással ma van pontosan 10 napja, hogy először találkoztunk. A férfi magas, jóképű, sportosan elegáns, aki mellett igényem van arra, hogy megadjam a módját a találkozóknak.