2022.05.25. szerda
Orbánelválás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szerelem
- szakítás
- párkapcsolat
- kibeszélő
- magazin

Az első perc nélküled: a bőröd illata még a bőrömön...
Nem alszom ott, ahol nincs maradásom, ezért is surranok ki az éjszaka közepén. Finoman fejtem le magamról ölelő karod. Lábujjhegyen fordulok ki a szobából, a cipőmet a kezemben tartva lépek ki a hűvös éjszakába.
- címkék:
- szerelem
- szerető
- elválás
- kibeszélő
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Véget ért a világhírű színésznő házassága, férje már mással boldog
Megan Fox és Brian Austin Green hivatalosan is elváltak. Már mindketten mással boldogok.
Rájöttem, hogy nem szeretlek...
"Rájöttem, hogy nem szeretlek." Ez volt az a mondatod, ami kijózanított, és elgondolkodtatott: mit is csinálok én már egy hónapja? Hiszen már elhoztam tőled a dolgaimat, mert úgy éreztem, megfojt ez az egész.
Amikor elérkezhetne a mi időnk...
Önként és dalolva léptél ki az életemből, nem hagytál magad után mást, csak a hiányod, illetve egy üres borítékot, a nevemmel ellátva, amiben nem volt semmi.
Nem az elválás fáj, hanem az emlékezés...
Sokféleképpen búcsúzhatnak az emberek. Haraggal, szeretettel, kézfogással, öleléssel, kétségekkel - és bizonytalansággal is.
Bocsánatkérő levél a jövőbeli férjemhez
Bárcsak visszaforgathatnám az idő kerekét! Bárcsak visszaszerezhetném lelkem minden egyes elhullatott darabját! Bárcsak kitörölhetném a fejemből a fájó emlékképeket: a csontig hatoló hazugságokat, a megalázó szavakat, a szenvedéssel teli szakításokat!
Szerettelek - de mégis idegen maradtál...
Egyedül voltak. Idegenek - ugyanabban a világban. Szerettek, csalódtak - másban és máskor. Nem tudták, mit vagy kit keresnek, csak azt: ami most van, nem jó.
Barátnők voltunk - ma elfordulsz, ha meglátsz...
Egy nap megpillantottam az utcán Juditot, ahogy pont az orrom előtt száll fel a villamosra. Elkerülhetetlen volt a találkozás - de ő szándékosan elfordított tekintetével jelezte, hogy tudomást sem akar venni rólam.
Úgy tűntél el, ahogy érkeztél: csendesen, szó nélkül...
Újra itt voltál - pont úgy, mint akkor, amikor még egy párt alkottunk. Éreztem a leheletfinom csókodat, az ölelésedet - újra együtt égtünk a tűzben, amit együtt keltettünk életre.
Görcsösen kapaszkodsz abba, aki menni akar. Miért?!
Miért gubózunk be pont akkor, amikor az lenne a gyógymód, hogy kinyíljunk, mint egy virág, és engedjük, hogy a világ beférkőzzön hozzánk és egésszé tegye a napjainkat? Mert a legkönnyebb dolog keseregni, panaszkodni és elmenekülni.