Stephen Hawking száz dollárt bukott a Higgs-részecske miatt

Nobel-díjat érdemelne Stephen Hawking szerint Peter Higgs, aki nevét adta a Higgs-bozonnak. A brit fizikus 100 dollárt vesztett az új részecske felfedezésének szerdai bejelentésével.

Peter Higgs behűti a pezsgőt

"Pezsgőt!" - osztotta meg örömét a 83 éves Peter Higgs brit fizikus szerdán, amikor az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kutatói bejelentették, hogy erős bizonyítékokat találtak új szubatomi részecske létezésére, amely elképzelhető, hogy megegyezik a nevét viselő bozonnal, és amelynek a létezését már közel ötven éve megjósolta.

Valószínűleg megvan az isteni részecske

Nagy valószínűséggel megtalálták a Higgs-bozont a Nagy Hadronütköztetőben, de a létezéséhez még további vizsgálatokra van szükség. Az isteni részecskének tartott higgs a részecskefizika egyik kulcseleme, mert a világunkat leíró részecskefizikai elmélet, a standard modell szerint a higgs ad tömeget a többi részecskének.

Mire jó a Higgs-bozon?

Ha megtalálták a Higgs-részecskét, megnyugodhatnak a kutatók, hiszen a legelterjedtebb részecskefizikai modell működik. De ha mégsem akadnak a nyomára, mélyebb átalakítás szükséges, és új modellt kell gyártani - így foglalható össze a mai részecskefizikai bejelentés háttere.

Célegyenesben a Higgs felfedezése

Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben, már csak igazolni kell, hogy valóban a Higgs-bozonról van szó. A kísérletekben részt vevő magyar kutatók szerint év végére kiderül, hogy mi is az új részecske.

Béna betűk miatt cikizik a Higgs-bozon kutatóit

Nem mindenki éri be azzal, hogy a CERN kutatói valószínűleg megtalálták az isteni részecskét. A tipográfia tudományában jártas netezők azt kifogásolják, hogy a genfi kutatóközpont eseményének szervezői nem elég profi betűtípussal jelentették be az áttörést.  

Szorul a hurok az isteni részecske körül

Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben - ez már szinte biztos. Azt azonban még ellenőrizni kell, valóban a Higgs-bozonról van-e szó. A Nature folyóirat nem várta meg a CERN szerdai nagy bejelentését.

Öt percet adott magából a rejtőzködő miniszter

Először szólalt fel a parlamenten kívül a nyilvánosság előtt Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterként. Némethné alig ötperces, papírról olvasott beszédében üdvözölte, hogy Budapestre helyezi adatközpontját a CERN svájci kutatóintézet, majd a sajtótájékoztató után gyorsan távozott. Az utána felszólaló Pokorni Zoltán azt mondta az [origo]-nak, hogy még szoknia kell a közszereplést Németh Lászlónénak, nem csoda, hogy kiszáradt a miniszter szája az izgalomtól.

Ezer isteni részecskét észlelhettek amerikai fizikusok

Ötszázbillió szubatomi részecskeütközés adatai alapján az elmúlt évtized során ezer Higgs-bozon képződhetett a Tevatron-gyorsítón végzett kísérletekben - közölték az amerikai Fermilab kutatói, akik eredményeikről az olaszországi La Thuilében rendezett nagyszabású konferencián számoltak be szerdán.

"Rövidesen levadásszák a Higgs-bozont"

Az utolsó nagy lépések következnek napjaink egyik legfontosabb tudományos problémájának megoldásához: rövidesen eldől, létezik-e a részecskefizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon, amely nélkülözhetetlen az anyagi világot leíró elmélethez. A kedden bejelentett eredmények szerint már csak egy szűk helyen lehet, és 2012-ben kiderül, valóban ott van-e.

A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését

Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.

Sarokba szorult az isteni részecske

Tovább szűkítették a világról alkotott modellben alapvető, de még mindig csak feltételezett részecske, a Higgs-bozon lehetséges előfordulási helyét a világ legnagyobb részecskegyorsítójának hétfőn nyilvánosságra hozott adatai alapján a fizikusok. Már csak néhány hónap, és kiderül, valóban létezik-e a fontossága miatt "isteni részecskének" is nevezett összetevő.

Fogy az isteni részecske helye a gyorsítóháborúban

A "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozont már évtizedek óta keresik a fizikusok. Az egyik alapvető kérdés az, hogy mekkora a Higgs-részecske tömege. A napokban a chicagói Fermi Nemzeti Laboratórium kutatói azt valószínűsítették, hogy az eddig gondoltnál kisebb, ezért valószínű, hogy csak a CERN nagy hadronütköztetőjével fogják megtalálni, de ott sem gyorsan.

Megkezdődött a harc az isteni részecskéért

Miközben a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető legalább szeptemberig áll, az Egyesült Államokban bejelentették: már gyűlnek az adatok a legfontosabb, elméleti úton megjósolt részecske, a Higgs-bozon létezésének bizonyítására. Egy-két éven belül eldőlhet, ki fogja megnyerni a mai természettudomány egyik legnagyobb versenyét.

Új fizika is születhet a nagy hadronütköztetőben

Miért van az anyagnak tömege, miért létezhet egyáltalán anyag, miért csak az anyag 5%-át érzékeljük, léteznek-e extra dimenziók? - Csak néhány azokból a kérdésekből, amelyekre az idén végre remélhetőleg elinduló nagy hadronütköztetőtől várhatjuk a válaszokat. A fizikusok egy része azonban abban bízik, hogy több esetben nem lesznek válaszok, ami romba dönti a jelenlegi "unalmas" elméleti modelleket, és egy új fizika kezdetét jelenti.

Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása

Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek

Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...

Időutazásra indulnak a kutatók - vendégünk volt Horváth Dezső részecskefizikus

Ha keletkeznek is, nem jelentenek veszélyt a világ egyik legnagyobb kutatóintézete, a CERN területén születő fekete lyukak - mondta Horváth Dezső, a fizikai tudományok doktora, több CERN-kísérlet magyar részlegének vezetője, akit olvasóink a világ legnagyobb, hamarosan induló részecskegyorsítójáról, a nagy hadron ütköztetőről (LHC) kérdeztek a Vendégszobában. A szakember szerint a legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha felfedezzük a Higgs-bozont, a részecskefizika elméletének kulcsfiguráját, egyben az egyetlen alapvető részecskét, amelyet eddig még nem sikerült megfigyelnünk. A kísérletek közelebb visznek bennünket a Világegyeteem ...

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában

Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.

Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától

Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...

Kép: Stephen Hawking előadása Brüsszelben

Közelebb az isteni részecskéhez

A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.

Hawking fogadást nyert a Higgs-bozonok rovására

Steve Connor, az Independent tudományos szerkesztője megkísérelte az első lehetetlent, az itt leírt további lehetetlenségek között: egy napilapban szellemes eszmefuttatással leírta, hogyan veszett össze a mai tudomány egyik "nehézsúlyúnak" titulált tudósa: Newton tanszékének örököse, korunk legsikeresebb ismeretterjesztője, Stephen Hawking, Peter Higgs professzorral, akiről az egyik legizgalmasabb, megfoghatatlan részecskét, egy bozont neveztek el.