globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A klímaváltozás hatására Szibéria nagy része lakhatóvá válhat
Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.
Percenként két futballpályányi esõerdõ tûnik el a Föld színérõl
A brazíliai amazonasi esõerdõk területén az erdõirtás az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miután Jair Bolsonaro elnök szabad utat engedett a fakitermeléseknek, a területalapú mezõgazdaságnak és bányászatnak. A világ legnagyobb esõerdei évente 2 milliárd tonna szén-dioxidot vesznek fel és a légkörben található oxigén 20 százalékát állítják elõ. Az Amazonas medencéje azonban májusban mindössze 31 nap alatt 739 négyzetkilométernyi területet vesztett el. Ez a mûholdas megfigyelõ rendszerek adatai szerint percenként két futballpálya méretével egyenértékû.
2050-re kihalhat az emberiség
Szakértõk szerint a klímaváltozás miatt akár 2050-re kihalhat az emberiség.
Egyre szennyezettebb és melegebb a világ teteje
Egyre szennyezettebbek és melegebbek a Mount Everest (Csomolungma) és a környezõ hegycsúcsok, a térségbeli gleccserek pedig olyan "riasztó ütemben" olvadnak, hogy a jövõben még veszélyesebb lesz a világ legmagasabb hegycsúcsainak megmászása - közölte egy amerikai tudós, aki társaival együtt heteken át kutatta a hó és a gleccserek állapotát "a világ tetején", a 8848 (más mérések szerint 8850) méteres Everest térségében.
A klímaváltozás nagyon veszélyes lehet a whiskey-gyártásra
A skót környezetvédelmi ügynökség az elõzõ héten figyelmeztette a lakosságot, hogy a klímaváltozásnak apokaliptikus következményei lehetnek az országra nézve. Véleményük szerint, ha nem változtatnak a dolgokon, úgy a talajerózió miatt erdõk sokasága pusztulhat ki, madárfajok tûnhetnek el, valamint az ország egyik legismertebb terméke, a whiskey gyártása is veszélybe kerülhet.
A szén-dioxid tengerfenéki tárolásának lehetõségeit vizsgálták
Tárolható az Északi-tenger fenekén a szén-dioxid még abban az esetben is, hogyha a gáz-és kõolajfeltárások fúrólyukain keresztül esetleg ismét kiszabadulhat az üvegházhatású gáz - derítették ki a kieli Geomar Helmholtz Óceánkutató Intézet szakemberei.
Külsõ tényezõk okozzák a globális felmelegedést
Az emberi tevékenység és más külsõ tényezõk felelõsek a globális hõmérséklet emelkedéséért, amelynek egyes feltételezésekkel szemben nincsenek rejtett erõi - erõsítették meg új tanulmányukban az Oxfordi Egyetem kutatói.
Ötször gyorsabban olvad az antarktiszi jégtakaró, mint húsz éve
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tûnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tûnt el az elmúlt közel húsz évben.
Ne ijedjen meg, ha földön fekvõ embereket lát Szegeden!
Évente egy métert veszítenek vastagságukból az ausztriai gleccserek
Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) hegységkutató intézetének tudósai új módszert alkalmaztak a jég vastagságának mérésére. A Frontiers címû szaklapban bemutatott tanulmány szerint a gleccserek 2006 és 2016 között tömegük egyötödét veszítették el.
Kõzetekben próbálják tárolni a szén-dioxidot
Szén-dioxidot pumpálnak a Jura-hegység mélyén fekvõ kõzetekbe svájci kutatók, azt vizsgálva, hogy az üvegházhatást okozó gázt vajon el lehet-e zárni ezzel a módszerrel, megakadályozva, hogy tovább erõsítse a klímaváltozást.
Minden eddiginél veszélyesebb szörnyeteghullámok a világtengeren
Ahogy a bolygó légköre egyre nagyobb mértékben felmelegszik, úgy az idõjárás is egyre szélsõségesebbé válik. Ezzel párhuzamosan a viharok és az árvizek gyakoribbá, és sokkal pusztítóbbá váltak. Az idõnként elszabaduló féktelen természeti erõknek az ember és a technika is kiszolgáltatott. A világóceánon az elmúlt három évtizedben folyamatosan fokozódó intenzitásúak a viharok, és a pusztító óriáshullámok minden eddiginél veszélyesebbé váltak.
Felmérték a mûanyagtermékek szénlábnyomát
Elõször mérték fel a kutatók a mûanyagtermékek életciklusa során közvetlenül vagy közvetett módon a levegõbe kerülõ szén-dioxid mennyiségét.
A tavalyi nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete óta
Bár hûvösen kezdõdött, mégis a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hõmérsékleteivel - derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyûlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésbõl.
Szinte felfoghatatlan mennyiségû jeget vesztenek évente a gleccserek
Nemcsak Grönland és Antarktisz jégtakarói olvadnak, a gleccserek is jeget veszítenek, 1961 óta összesen több mint 9 ezer milliárd tonnányit. A veszteség mértéke jelenleg évente mintegy 335 milliárd tonna.
Kétszer olyan gyorsan melegszik Kanada, mint a világ többi része
Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.
Rekordmeleg van Alaszka északi részén
Rekordmeleg van Alaszka északi, sarkvidéki részén, ahol jelenleg csaknem 20 Celsius-fokkal magasabb a hõmérséklet az ilyenkor szokásosnál.
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hõmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hõség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.
A világ nagy részére „rászabadíthatja” a betegségterjesztõ szúnyogokat a globális felmelegedés
Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztõ szúnyogok áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés miatt – figyelmeztetnek a kutatók.
62 millió embert sújtott 2018-ban a szélsõséges idõjárás
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 62 millió embert sújtott tavaly világszerte a szélsõséges idõjárás, az ember okozta klímaváltozás miatt kétmillió embernek kellett elhagynia otthonát.
Spanyolországban is gondot okoz a klímaváltozás
A klímaváltozás hatásai mintegy 32 millió embert, azaz a lakosság 68,5 százalékát érinti közvetlenül Spanyolországban - ismertette kedden legfrissebb jelentésének megállapításait a spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) Madridban.
Nagy a baj, tovább nõtt a légköri szén-dioxid-koncentráció
A feljegyzések 60 évvel ezelõtti kezdete óta a negyedik legnagyobb mértékben nõtt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2018-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.
Csak a húsfogyasztás drasztikus csökkentése mentheti meg a bolygót
A kutatók szerint a világ megmentéséhez a húsfogyasztás drasztikus csökkentése szükséges, ám ehhez számos tényezõnek kell összepasszolnia. Ehhez kínálhat jó alternatívát a flexitarianizmus egyre terjedõ „mega-trendje", amely követõi tulajdonképpen rugalmas vegetáriánusok, akik néha szívesen fogyasztanak minõségi húsokat.
Kiderült, a gazdasági vagy a klímaválságtól tartanak-e jobban a magyarok
A Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatása az "Anyagi helyzet, elõvigyázatosság, jövõbeli lehetséges gazdasági válságtól való félelem" témaköröket vizsgálta meg. Az aktuális kutatás arra kereste a válaszokat, hogy az embereknek mi a véleménye a jelen gazdasági helyzetrõl. Érintette-e õket a 2008-as gazdasági világválság, és ha igen, milyen károkat szenvedtek. A kutatás egyik legérdekesebb kérdésköre az volt, hogy a lakosság milyen válságoktól, krízisektõl tart, ide sorolva a természeti katasztrófákat, a globális felmelegedést, illetve a népmozgásokat.
Egyre gyakoribb, télen is hulló esõk olvasztják Grönland jegét
Egyre gyakoribbak Grönlandon az esõzések, amelyek olvasztják az északi féltekén elterülõ sziget jegét, és a hosszú északi-sarki télben is egyre gyakrabban esik az esõ – állapították meg kutatók.
Az idei volt a legmelegebb nyár Ausztráliában
A legmelegebb nyarát élte meg Ausztrália - közölte pénteken az ország meteorológiai hivatala.
Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a klímaváltozás mögött
Már tagadhatatlan, hogy az ember áll a globális felmelegedés mögött, a bizonyítékok elérték a tudományos valószínûség legmagasabb fokát - állapította meg egy hétfõn közzétett tanulmány.
A Föld óceánjai egy nap talán elérhetik a forráspontot
Elõrejelzési eredményeik még a tudósokat is megdöbbentették. Földünk óceánjainak hõmérséklete a valaha mért legmagasabb szintre emelkedett. A pontos mérések a 20. század közepén kezdõdtek meg, ám a kutatók szerint ha az ember által okozott éghajlatváltozásnak köszönhetõen a tendencia folytatódik, akkor a dolgok a következõ években drasztikus mértékben romlanak tovább.
56 millió éve történt katasztrófa fog megismétlõdni
Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsõségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok.
Meghalt a klímatudomány nagyapja
Meghalt 87 éves korában Wallace Smith Broecker amerikai geofizikus, aki elõször figyelmeztetett a globális felmelegedés lehetõségére.
Felkészülnek a tengerszint emelkedésére a svéd települések
Terveket szõnek svédországi települések a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés következményeinek kivédésére - jelentette az SVT svéd köztévé.
Óriási üzletbe kezdhet Grönland, ha elolvad a jégtakarója
Építõipari alapanyagok fontos szállítójává léphet elõ Grönland, ha a globális felmelegedés következtében eltûnik jégtakarója. Az átalakulás kevés pozitív hozadékainak egyikével egy frissen kiadott tanulmány foglalkozik, amelynek fõbb megállapításait a Reuters mutatja be.
Fogynak is, de eleve kisebbek voltak a gleccserek, mint gondolták
A világ gleccserei 18 százalékkal kisebbek, mint korábban becsülték - ezt állapította meg egy új tanulmány, amelynek szerzõi arra figyelmeztetnek, hogy ez érzékenyen érintheti a világ néhány nagy folyójának vízutánpótlását.
Brutális hóviharról számolt be a Déli-sarkra eljutott magyar
Az Antarktisz, vagy másik nevén a Déli-sarkvidék a Föld legszélsõségesebb területe, és az egyetlen olyan zuga a bolygónknak, ahol a kutatóállomások személyzetét leszámítva, nem élnek emberek. A tudósok már hosszú évek óta jelzik, hogy a hetedik kontinensen is olyan aggasztó folyamatok észlelhetõk, amelyek a ma már általánosan elfogadott globális klímaváltozással hozhatók összefüggésbe. A Déli-sarkra elsõ magyarként gyalogosan eljutott Rakonczay Gábort is megkérdeztük ezzel kapcsolatos tapasztalatairól.
A világ egyik leggyorsabban melegedõ térsége a Spitzbergák
Az Északi-sark és Norvégia közötti térségben fekvõ Spitzbergák szigetcsoport a bolygó leggyorsabban melegedõ területei közé tartozik - állítják norvég kutatók, akik szerint a térségben megszaporodó hólavinák, esõzések és egyéb természeti jelenségek "pusztító" változásokat hozhatnak 2100-ra.
A Himaláján található jég több mint egyharmada biztosan elolvad 2100-ig
A Himalája és a Hindukus hegység jégborításának legkevesebb egyharmada el fog tûnni a globális átlaghõmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig - derült ki egy Katmanduban ismertetett új tanulmányból.
Súlyos veszély fenyegeti a bolygó „harmadik pólusát”, a Himaláját
A Himalája és a Hindukus hegység jégborításának legkevesebb egyharmada el fog tûnni a globális átlaghõmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig - derült ki egy Katmanduban ismertetett új tanulmányból.
Akár 1,3 méterrel is emelkedhet a világtenger szintje 2100-ig
A korábban becsültnél nagyobb mértékben, akár 1,32 méterrel is emelkedhet a világtengerek szintje 2100-ig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új klímaváltozási jelentésének tervezete szerint.
Nagyot hazudott Vágó Gábor az MVM-rõl és a Paksi Atomerõmûrõl
Vágó Gábor, LMP-s politikus azzal vádolta a Magyar Villamos Mûveket, hogy "felesleges és hazug" kampányt indítottak a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A plakátokon az a mondat szerepel, hogy: NEM járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. Vágó még azzal is fenyegetõzött, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul. Megkerestük az MVM-et, és ahogy az várható volt, kiderült: Vágó még az alapvetõ tényekkel sincs tisztában, de nem is érdeklik.
Az USA-ban a fagyhalál, Ausztráliában a hõguta fenyeget
Hivatalosan is 2019 januárja volt Ausztrália valaha feljegyzett legforróbb hónapja - erõsítette meg pénteken az Ausztrál Meteorológiai Hivatal.
Sok ezer tó hamarosan egyáltalán nem fog befagyni télen
Eltûnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévõ több ezer tó felszínérõl a globális átlaghõmérséklet emelkedése miatt - figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltûnése komoly hatással lesz a tavak környékén élõ több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is.
Eltûnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól
Eltûnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévõ több ezer tó felszínérõl a globális átlaghõmérséklet emelkedése miatt - figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltûnése komoly hatással lesz a tavak környékén élõ több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is.
Fokozódó ütemben melegszik fel az Arktisz
Az elmúlt 115 ezer évben nem voltak ilyen melegek a nyarak az Északi-sarkvidéken egy új kutatás szerint.
A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön
A tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a Földön a feljegyzések 19. század közepi kezdete óta - derült ki egy független amerikai kutatócsoport elemzésébõl, amely szerint 2018 ugyan hûvösebb volt a korábbi néhány évnél, ám ezt az apró hõmérsékletcsökkentést hiba lenne lehûlésként értelmezni.
Mintegy 1500 magángéppel indulnak megmenteni a Földet
A World Economic Forumot (Világgazdasági Fórum) minden évben Svájcban, Davos városában rendezik meg, ahol idén az egyik legnépszerûbb és legtöbbet vitatott téma kétség kívül a globális felmelegedés kérdése lesz. Ennek ellenére szupergazdagok idén még a tavalyinál is több, 1500 magángéppel érkeznek majd a Davosba, ahol aztán a bolygó megmentésérõl is beszélgetnek majd.
Aggasztó jel: messze délre húzódnak a rákok
Ahogy a tengervíz egyre melegszik, a Déli-sarkvidék felé sodródik a sarki rák (Euphausia superba), a pingvinek és cetek egyik fõ tápláléka, valamint az ipari méretekben folytatott halászat kiemelt célpontja, egy új tanulmány szerint.
Erõsödnek az óceáni hullámok, a part menti lakosok kezdhetnek aggódni
Az óceáni hullámok a klímaváltozás hatására egyre erõsödnek, írja a Turizmus Online, egy, a Nature címû tudományos folyóiratban publikált tanulmányra hivatkozva.
Tovább melegszenek a Föld permafroszt térségei
Melegszenek a Föld permafroszt térségei, vagyis azok a területek, ahol tartósan fagyott állapotban van a talaj - állapították meg a kutatók, akik szerint egy évtized alatt átlagosan 0,3 Celsius-fokkal emelkedett ezekben a régiókban a talaj hõmérséklete.
A valaha volt legnagyobb kutatóexpedíciót indítják útnak az Északi-sarkra
Német vezetéssel minden idõk legnagyobb kutatóexpedíciója indul szeptemberben az Északi-sarkra, hogy egy jégtörõhajóval vizsgálja a klímaváltozást a világ leggyorsabb ütemben melegedõ, de ebbõl a szempontból eddig alig kutatott térségében – írja az MTI.
Az antarktiszi olvadás késlelteti a felmelegedést, de ez se jó hír
Klímakutatók szerint az Antarktisz jégtakarójának olvadása lassítja majd a légkör felmelegedését, miközben gyorsítja a globális tengerszint emelkedését.
UNESCO-védett helyeket pusztít a globális felmelegedés
Prágában 2018 volt a legmelegebb év 1775 óta
Prágában 2018 volt a legmelegebb esztendõ a feljegyzések kezdete óta, az év 12,8 Celsius-fokos átlaghõmérséklete 3,2 fokkal haladta meg az elmúlt csaknem 240 év átlagát - közölte a Cseh Meteorológiai Intézet.
A német klímatörténelem legforróbb éve volt 2018
Az idei volt a legmelegebb év Németországban a rendszeres mérések 19. századi kezdete óta - olvasható a német meteorológiai szolgálat (DWD) éves jelentésében pénteken.
Kedvenc idõutazóink 2018-ból: mindent láttak, ami hihetetlen
Idõrõl idõre feltûnnek olyan férfiak és nõk, akik vallják: õk bizony képesek utazni az idõben. Vagy önszántukból, vagy valamilyen megbízásra, de megtették. Történeteik általában furcsák, megdöbbentõek, de valljuk be: ha ezeket olvassuk, kicsit kiszakadunk a nap sodrásából, és jó rajtuk mosolyogni. Mi most összeszedtük 5 kedvencünket, akik 2018-ban rukkoltak elõ azzal, hogy képesek nemcsak térben, hanem idõben is mozogni.
Világszerte olvadnak a Mikulás rezidenciái
Az éghajlatváltozás nem kíméli a Télapó rezidenciáit sem. Alaszkától Finnországig mintegy fél tucat sarkvidéki település állítja magáról, hogy náluk található a Mikulás igazi otthona: a globális felmelegedés miatt azonban a téli csodaországok kivétel nélkül olvadásnak indultak.
Az idei volt a legmelegebb év Franciaországban a mérések kezdete óta
Az idei volt a legmelegebb év Franciaországban a rendszeres mérések múlt század eleji kezdete óta - közölte pénteken a francia meteorológiai szolgálat.
Jön a hõhullámok és a bozóttüzek korszaka
A globális klímaváltozás miatt még szélsõségesebb idõjárásra, hõhullámokra, bozóttüzekre, viharokra és szárazságra kell felkészülni - figyelmeztetett csütörtökön Ausztrália vezetõ tudományos testülete, a CSIRO.
Nem helytálló a globális felmelegedés szünetelésérõl szóló elmélet
Egy új tanulmány szerint nincsenek bizonyítékok a globális felmelegedés jelentõs szünetelésére vagy lassulására.
Tovább nõhet az ázsiai országok szén-dioxid-kibocsátása
Tovább nõhet a legnagyobb légkörszennyezõ országok, elsõsorban India és Kína szén-dioxid-kibocsátása, mivel erõmûveik közül sok még csak mostanában áll üzembe - mondta Juhász Árpád geológus az M1 aktuális csatorna vasárnap délelõtti mûsorában.
Nostradamus jóslatában szörnyû dolgokat olvashatunk a 2019-es évre
1555-ben írta Nostradamus a Les Propheties címû könyvét, amelyben számos dolgot megjósol a jövõre. 2019-re nem fest túl rózsás képet. Világháborúról, globális felmelegedésrõl és egy különös gyógyszerrõl is olvashatunk.
Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék
Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hõmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.
Az eddig stabilnak vélt kelet-antarktiszi gleccserek is olvadnak
Elõször észlelték jelentõs mértékû olvadás jeleit az eddig stabilnak vélt kelet-antarktiszi gleccserek egy részénél - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA).
Növeli a vetélés kockázatát a légszennyezettség
A Utahi Egyetem kutatói összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között.
Megvan, mi okozhatta a földtörténet legnagyobb kihalását
A tengerek felmelegedése vezethetett a fajok tömeges kihalásához 250 millió éve a Földön - vélik egy tanulmány szerzõi, akik szerint az ember okozta klímaváltozás miatt hasonló úton járunk.
Csökken az északi-sarki jégtakaró zsugorodási üteme
A téli idõszakban gyorsabban vastagszik az északi-sarkvidéki jég, aminek hatására részben csökken a tengeri jégtakaró zsugorodásának mértéke. A NASA tanulmánya szerint azonban még így is nagyobb mértékben tûnik el, mint a mérések kezdete óta bármikor.
Klímakatasztrófa veszélyeire figyelmeztetnek
A párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotása a célja a vasárnap a lengyelországi Katowicében kezdõdõ COP24 ENSZ-klímakonferenciának.
A Föld köré vont vegyi napernyõvel lassítanák a felmelegedést
A napsugárzást tompító kemikáliákat permeteznének szét a kutatók a Föld légkörében a globális felmelegedés lassítása érdekében – derült ki a Harvard Egyetem és a Yale Egyetem kutatóinak tanulmányból.
Óceánvízzel öntenék el a homokdûnéket
A klímaváltozás mára akkora problémává vált, hogy szélsõséges megoldási javaslatokat kíván. Egy amerikai kockázati tõkekezelõ vállalkozás ezért most sótalan óceánvízzel árasztaná el a Szahara sivatagjának a felét.
Manhattan háromszorosa az a jéghegy, amely elszakadt Antarktikától (videó)
A NASA fedezte fel, hogy nemrégiben hatalmas jéghegy szakadt el Antarktikától. A jéghegy háromszorosa New York egyik városrészének, Manhattannek.
Átállunk a tiszta energiaforrásokra
A globális széndioxid-kibocsátás mintegy hetven százalékát a városok termelik, és ez az arány tovább emelkedik. A városokban élõk száma ugyanis a kétszeresére emelkedhet 2050-re. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben ezért is töltenek be világszerte vezetõ szerepet a városok és a régiók. A múlt heti, Európai városok és régiók hete rendezvénysorozaton kiderült: a döntéshozók elsõsorban a gyors cselekvésben látják a megoldást.
Drámaian zsugorodnak a svájci gleccserek
Hatalmas tömegû, 1,4 milliárd köbméternyi jeget vesztett a nagyjából 1500 svájci gleccser tavaly szeptember óta – jelentette be kedden a svájci tudományos akadémia.
Már érezhetõ az El Nino "elõszele" Ausztrália keleti részén
Immár 70 százalék az esély rá, hogy „beindul” az El Niño globális légköri jelenség a bolygó déli féltekéjén, növelve a felszíni hõmérsékletet Ausztrália szárazsággal sújtott keleti területeinek jelentõs részén – figyelmeztetett az ausztrál meteorológiai szolgálat.
12 év múlva katasztrofális helyzet alakulhat ki a Földön
Friss jelentést tett közzé az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), amely szerint 12 év múlva katasztrofális állapotok alakulhatnak ki a Földön.
Befellegezhet az európai szénbányáknak
Az elmúlt néhány évtizedben folyamatosan csökken az Európai Unió szén-dioxid kibocsátása. Ennek egyik elsõdleges oka a szénbányák bezárása és a szén-felhasználás fokozatos megszüntetése. Európa elindult az energia átalakítása útján, és elsõsorban a megújuló energiaforrásokban, az innovációban és a digitalizációban gondolkodik. Az átmenet kihívásai és lehetõségei fontos részét képezik A régiók és városok európai hete, brüsszeli rendezvénynek, ahonnan az Origo újságírója tudósít.
Érdemi cselekvés kell, hogy elérjük a klímaegyezményben kitûzött célt
Csak sürgõs és érdemi cselekvéssel érhetõ el a párizsi egyezményben kitûzött cél, a globális felmelegedésnek az ipari forradalom elõtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül tartása - állapította meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) hétfõi jelentése.
A korai tavasz sem csökkenti a széndioxid-szintet
A globális felmelegedés hatására korábban érkezik a tavasz, az elõszezoni erõteljes növekedéssel azonban nem termelõdik éves szinten több biomassza, ezáltal nem javít a szén-dioxid szinten sem. A klímaváltozás következményei ezért az eddigi becsléseknél is drámaibbak lehetnek.
Drámaian felgyorsult a Vavilov-jégsapka olvadása
Szélsõségen és váratlanul felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévõ Vavilov-jégsapka olvadása, 2015-16-ban egyetlen év alatt a jégsapka mintegy 4,5 köbkilométernyi jeget veszített el tömegébõl egy nemzetközi kutatócsoport mérései szerint.
Már volt globális felmelegedés, akkor sem volt benne sok köszönet
56 millió évvel ezelõtt egy gyors globális felmelegedési epizód extrém áradásokat okozott, és teljesen átalakította a tájat. Lehet, hogy a mostani klímaváltozással kapcsolatos apokaliptikus víziók még mindig túl derûlátók.
Eltûnik a hótakaró Svájcból
Eltûnõben van a svájci hótakaró, ezt bizonyítja több mint 20 év mûholdas felvételeinek elemzése.
A globális felmelegedést kevesebb gyermek születésével lehetne megakadályozni
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben sok minden felmerül, amivel könnyíthetnénk a Földre nehezedõ terheken. Van azonban egy, amely bár logikus, mégis, csupán a felvetése megbotránkoztatja az emberek többségét. Ez pedig nem más, mint a kevesebb gyermek vállalása, mely hasznosságát egyébiránt egy friss tanulmány is alátámasztja.
Tengeri hínárral etetik a teheneket, hogy "klímabarátabbá" váljanak
Tengeri hínárral gazdagított takarmányt adnak a tejelõ teheneknek a davisi Kaliforniai Egyetem kutatói egy tanulmány keretében, hogy csökkentsék az állatok metánkibocsátását.
Az emelkedõ vízszint miatt lebontják a híres viking hajómúzeumot
Lebontják a híres roskilde-i viking hajómúzeumot, amelyben komoly károkat okozott a tengervíz - közölte csütörtökön a dán kulturális miniszter.
Beteljesedett egy 1912-ben megjelent rémisztõ jóslat
Százhat évvel ezelõtt egy ijesztõ jóslatot tartalmazó írás jelent meg egy új-zélandi napilapban. Akkor még senki sem gondolta volna, hogy az alig néhány soros cikkecske elõrevetítette mindazt, amivel mára az egész emberiség szembesült: a globális felmelegedést.
Abnormálisan meleg lesz az idõ a következõ négy évben
Kutatók szerint abnormálisan meleg lesz a következõ négy évben.
A felmelegedés miatt már a sarkvidék is lángra kap
Tíz év alatt csaknem tízszeresére nõtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, a NASA két mûholdja mintegy 10 ezer "forró pontot" mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig.
Eltûnhetnek a turistacsalogató törpe pingvinek Ausztráliából
Komoly fenyegetést jelent Nyugat-Ausztrália állam legnagyobb és a turisták körében óriási népszerûségnek örvendõ pingvinkolóniájára a klímaváltozás és az emberi tevékenység - figyelmeztetnek a kutatók.
Egy lépésre vagyunk attól, hogy pokoli üvegházzá váljon a Föld
Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban.
A geológus elárulta, mi okozza az egyre nagyobb hõséget
A globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hõséget - mondta Juhász Árpád geológus vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Geológus: a globális felmelegedés okozza a pokoli kánikulát
A globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hõséget - mondta Juhász Árpád geológus vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Újabb súlyos, eddig ismeretlen gond a mûanyag-hulladékokkal
Üvegházhatású gázokat, köztük metánt és etilént bocsátanak ki a mindennapos tárgyakban használt mûanyagok, ha napfény éri õket – mutatták ki amerikai kutatók, akik tanulmányukban arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen forrásból származó üvegházhatású gázkibocsátást eddig nem vették figyelembe a klímakutatásokban.
Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon
Az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon a feljegyzések 19. század végi kezdete óta, ezen belül 2017 a harmadik legmelegebb esztendõ volt – közölte a NOAA amerikai klímahatóság az elmúlt év globális éghajlati trendjeit összefoglaló, szerdán közzétett jelentésében.
Évrõl-évre egyre vadabb melegrekordok lesznek
Melegrekordokra számítani kell évrõl évre, csak azt nem lehet pontosan tudni, hogy melyik országban fordulnak majd elõ - mondta Mika János éghajlatkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap.
Többen követnek el öngyilkosságot a globális felmelegedés miatt
Összefügghet a globális felmelegedés és az öngyilkosságok arányának növekedése Mexikóban és az Egyesült Államokban egy friss kutatás szerint.
Ijesztõ adat: egymilliárd embert fenyeget a tomboló hõség
Világszerte több mint egymilliárd embernek jelent komoly fenyegetést a globális felmelegedés miatti hõség a testük lehûtéséhez, az élelmiszerek és orvosságok tárolásához szükséges berendezések hiánya miatt – figyelmeztetett hétfõi jelentésében egy nonprofit szervezet.
Hat kilométeres jéghegy szakadt le Grönlandnál, egy másik egy falut tart rettegésben
Hat kilométer széles jégtömeg szakadt le egy gleccserrõl Grönland keleti részén, míg a szigetország másik felén egy aprócska part menti település lakosságát tartja rettegésben egy hatalmas jéghegy.
Az idei volt a második legforróbb június a világon
Az idei volt az eddig mért második legforróbb június a világon - közölte a héten a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint az év folyamán eddig begyûjtött adatok fényében az idei a La Nina légköri jelenséggel kísért évek közül a legmelegebb a rendszeres mérések kezdete óta. Csak a 2016-os június volt 0,06 Celsius-fokkal melegebb.
Egy idõutazó videón mutatta meg, hogy néz majd ki Las Vegas 2120-ban
Vörös felhõk gyülekeznek majd 2120-ban Las Vegas felett - állítja egy idõutazó, aki 2030-ból tért vissza napjainkba.
Kimozdítottuk az egyensúlyából a Földet
Az Antarktisz 800 ezer éves történetét tárta fel az idõk folyamán újrakristályosodott hó és jég tömegébõl vett minta. Az úgynevezett jégmag még a globális klímaváltozásra is válaszokat adott a most zárult konferencián, amelyet a svájci Davosban tartottak. A tanácskozáson az Origo tudósítója is részt vett, ahol a világ azon vezetõ szakértõi és döntéshozói mutatták be új eredményeiket, akik az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon dolgoznak.
Kiderült, mennyi esélyünk van túlélni a globális felmelegedést
Egy friss kutatás kiderítette, hogy az egyes országoknak mennyi esélye van túlélni a globális felmelegedést. Az elemzés során több tényezõt figyelembe vettek, az eredmény meglepõ.