Meghozta a harci kedvet a sarkvidéki olvadás

Új hatalmi központ alapjait vetette meg nyolc ország a múlt héten. Az Északi-sarkvidékkel határos országok egyre komolyabban veszik a hatalmas nyersanyaglelőhelyeket rejtő, olvadozó sarkvidékért folytatott versengést, diplomatáik fegyverkezésről suttognak, féltékenyen figyelik a többiek lépéseit, és próbálnak a területen élők bizalmába férkőzni. Eközben a sarkvidék teljes ökológiai átalakuláson megy át, amit tovább gyorsíthat a nyersanyagokért folyó versenyfutás.  

Az egész globális felmelegedés csak átverés?

Évtizedek óta másról sem hallunk csak a globális felmelegedésről. Ha ezt csináljuk, akkor is felmelegszünk, ha ezt, akkor is, és tulajdonképpen magunknak köszönhetjük az összes katasztrófát, ami mostanában sújt minket. Ám, lehet, hogy ebből egy szó sem igaz...

Oázist Párizsból a klímaváltozás ellenére

Párizsban már most tervezik, milyen átalakításokat kell végrehajtani, ha a globális klímaváltozás miatt megemelkedik az átlaghőmérséklet. A ma még autóktól nyüzsgő főváros a gyalogosok és kerékpárosok oázisa lenne 2100-ra, aszfaltutak helyett füves sétányokkal, csónakázópatakokkal és tetőkertekkel.

Kétszer több kéjgázt bocsát ki az erdőtalaj, mint eddig vélték

A mezőgazdaság, a járműforgalom, a szerves anyagok tüzelése és az ipar által termelt nitrogénvegyületek az erdőtalajban ülepednek ki az a levegőből és a savas esőkből, amely nagy mennyiségben képtelen a tárolásukra. A vegyületek veszélyes dinitrogén-oxiddá (N 2 O) alakulnak, amelyből kétszer annyi kerül vissza a légkörbe, mint amennyit korábban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) becsült.

Inkább hiszünk a becsapós időnek, mint a klímaváltozásnak

Akik az átlagnál melegebb időt tapasztaltak egy adott napon, inkább hajlandók elfogadni a globális felmelegedés valóságát.

Osztrigahéjakra van írva, hogyan hűlt le a Föld

Nagy időrendi pontossággal képesek felvázolnia Földön 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett drámai lehűlés szakaszait a bécsi Természettudományi Múzeum munkatársai. Ez a hideg periódus még most is tart, noha egy meglehetősen enyhe szakaszában járunk. A kutatók megkövült osztrigahéjak szezonális növekedési mintájának elemzésével dolgoznak.

Biometrikus szárnypróba - így hat a madarakra a klímaváltozás

Módosult az utóbbi években egyes vonuló madarak testalkata a klímaváltozás hatására, sőt még fészkelési szokásaik is - bizonyították be magyar kutatók. A nem vonuló szárnyasoknak elvileg előnyös a felmelegedés, azonban az enyhébb téli időjárás önmagában kevés a túléléshez. A hosszú távon vonuló madarakat hazatéréskor nagyobb konkurencia várja, emiatt ijesztően lecsökkenthet a fiókáik száma.

Mit tettünk? Szigeteket temet maga alá az ár!

Szavunk járása, hogy semmi sem tart örökké. Gondolunk ilyenkor a szerelemre, a barátságra, a munkánkra és még millió más dologra. De abba valahogy nehezen gondolunk bele, hogy esetleg az a hely sem tart örökké, ahol épp élünk, legyen az egy város, sziget vagy éppen maga a Föld...

Még sincs globális felmelegedés?

A félelmetes felmelegedés

Inkább tűnik rémmesének a felmelegedés, mint a klímaváltozás

Az amerikai állampolgárok inkább elfogadják a klímaváltozás, mint a globális felmelegedés tényét, pedig a jelenségegyüttes ugyanaz. A kérdésben megosztott az USA közvéleménye a republikánus-demokrata ellentétek mentén.

Gyorsuló szintemelkedéssel fenyeget a Földközi-tenger

Már húsz centimétert emelkedett a Földközi-tenger szintje a 21. század elején. A tenger melegebb és sósabb is, mint az előző évszázadban. A szintemelkedés folyamatos gyorsulást mutat, de hogy ez a klímaváltozás kizárólagos következménye lenne, azt egyelőre nem erősítik meg a jelenséggel foglalkozó spanyol kutatók.

Megaszárazsággal sújtotta a kőkorszaki embert a klímaváltozás

A modern embert érő legkomolyabb klímakatasztrófa 17-16 ezer évvel ezelőtt következett be Afrikában és Dél-Ázsiában. Teljesen elmaradt a monszun, hatalmas tavak száradtak ki, a Nílus és a Kongó szinte patakká zsugorodott. Az ok a jégkorszak végén bekövetkező jégolvadás volt.

Először bizonyították, hogy katasztrofális áradásokat okoz az ember

Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.

Mennyit mozog évente a világ leggyorsabb gleccsere?

Óránként 1,7 métert és évente 15 kilométert halad a tenger irányába a grönlandi Jakobshavn gleccser, emellett évről évre folyamatosan csökken is a kiterjedése. A Jakobshavn olvadása a világtenger szintjének emelkedéséből mintegy 4 százaléknyit tett ki a múlt században.

Felfűti a Jeges-tengert az Atlanti-óceán

Egysejtű élőények maradványainak elemzésével lehet kétezer évre visszamenőleg megállapítani, milyen volt az időjárás Európa legészakibb pontján. Az eredmény: még akkor sem volt ilyen meleg a tenger, amikor Grönlandot valóban zölden virágzó legelők borították.

Olvadnak vagy növekednek a Himalája gleccserei?

Bár a Himalája gleccserei összességében visszahúzódóban vannak, egyes jégárak növekednek a felmelegedés ellenére is. A Tibeti-fennsíkon viszont megváltozott a széljárás, emiatt porosabb lesz a vidék, ez pedig felgyorsíthatja az olvadást és megváltoztathatja a monszunesők körforgását.

Rekordmeleg év volt-e 2010?

Csak a "második legmelegebb év" címre számíthat 2010 brit meteorológusok mérései szerint, míg amerikai kollégáik azt állapították meg, 2005 és 2010 volt a legmelegebb év a 19 század közepe óta, amióta az időjárási adatokat rendszerszerűen rögzítik. A globális felmelegedés trendje viszont egyértelmű: a tíz legmelegebb évből egy kivétellel valamennyi az elmúlt évtizedben volt.

Éhínséget okoz és étlapot cserél a klímaváltozás

Gyakorlatilag 900 millió embert ítélne éhezésre az, ha a Föld átlaghőmérséklete 2,4 Celsius-fokkal lenne melegebb 2020-ban. Ez akkor következik be, ha nem sikerül korlátozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és minden megy tovább úgy, mint ahogy a nyolcvanas-kilencvenes években megszoktuk. Táplálkozási szakértők alkalmazkodást javasolnak, például hús helyett együnk inkább lencsét a proteinszükséglet fedezésére; klímakutatók viszont erősen túlzónak tartják a 2,4 fokos hőmérsékleti előrejelzést.

Egyre jobban felfűti a Nap a Földet

Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.

Holtversenyben lett a legforróbb év 2010

A hétköznapokban közvetlenül nem érezhető különbséggel, 2010 lett a legmelegebb év az éves átlaghőmérsékletek tudományos igényű rögzítése, a 19. század második fele óta. Amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62-0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál.

Legalább még ezer évig eltart a klímaváltozás

Még legalább ezer évig elkerülhetetlenül hatni fog a földi klímára a légkörbe kerülő szén-dioxid. A hatások akkor sem lennének elkerülhetők, ha már 2010-ben leállt volna az emberiség a szén-dioxid-kibocsátással. Kanadai kutatók becslése szerint több mint kilenc évszázad múltán, 3000 tájékán omolhat össze a nyugat-antarktiszi jégmező.

Így harcol New York és Seattle a klímaváltozás ellen

Kulturális és földrajzi különbségeik ellenére két amerikai város, Seattle és New York nagyon hasonlóan készül a közelgő klímaváltozásra. Miután megkeresték üvegházgáz-kibocsátásaik fő gócpontjait, mindkét város agresszív csökkentésbe kezdett. Ezzel együtt az egy New York-i polgárra jutó gázkibocsátás csupán feleannyi, mint a zöld energián élő Seattle lakosainak kvótája.  

Ráerősíthetett a Golf-áramlatra a klímaváltozás

Jócskán felerősödött a Golf-áramlat hatása az Atlanti-óceán északnyugati részén 1970 óta. A jelenség egyedülálló az utóbbi kétezer évben, és valószínűleg összefügg a globális felmelegedéssel.

Az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának pontosításai

Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat címmel közölt összeállítást az OzoneNetwork arról, miként hat ki a globális felmelegedés Magyarország klímájára. Cikkünket tudósítónk az MTA-ban szervezett Országos Meteorológiai Napok előadásainak hallgatójaként, az ott elhangzott közlemények alapján állította össze. Az OMSZ klímamodellezéssel foglalkozó kutatócsoportja az itt olvasható megjegyzéseket fűzte hozzá a cikkhez.   ,

Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon

Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 műhold első, tudományos szempontból jelentős mérései válaszolnak. Az eddig is sejthető volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak előrejelzésére.

Hibridizáció fenyegeti az arktiszi tengeri emlősöket

A jégtakaró olvadásával és az átjárók megnyílásával olyan fajok kerülhetnek közvetlen kapcsolatba egymással az Északi-sarkvidéken, amelyeket addig földrajzi akadályok választottak el. A közeli rokon fajok között könnyen előfordulhat a hibridizáció, ami további komoly csapásokat mérhet a klímaváltozással már így is sújtott sarkvidéki élővilágra.

Egy fokot még le kell faragni: mire elég a klímacsúcson kötött megállapodás?

A tárgyalásokat megelőző pesszimista hangulat ellenére több kulcskérdésben is előrelépés történt az ENSZ klímakonferenciáján Mexikóban. Ám a Cancúnban kötött egyezség csak kiindulási alap, mert a jelenlegi szén-dioxid-csökkentési vállalásokkal is 3,2 Celsius-fokkal lenne melegebb a Föld az iparosodás előtti állapothoz képest, a még biztonságosnak tekintett 2 fok helyett.  

A valaha volt legmelegebb november volt a 2010-es

"Hacsak most decemberben nem esik radikálisan a hőmérséklet, 2010 lesz a valaha mért legmelegebb év" - állítja a NASA méréseire hivatkozva a potsdami klímakutató központ vezetője. Novemberben a Kárpát-medencében és Moszkvában is melegrekordok dőltek meg.    

Népirtással vádolták a fejlett államokat a klímacsúcson

Újabb nehéz napra és éjszakába nyúló tárgyalásokra készülnek a diplomaták és környezetvédelmi szakértők az ENSZ klímakonferenciájának utolsó napján a mexikói Cancúnban. Bolívia elnöke "ökonépirtással" vádolta azokat a fejlett államokat, amelyek jelen formájában fel akarják mondani az üvegházgáz-kibocsátást korlátozó kiotói egyezményt.

Oxfam: 21 ezer halottja van a klímaváltozásnak 2010-ben

Összesen 21 ezer ember életét követelték világszerte az éghajlathoz kapcsolódó időjárási katasztrófák az Oxfam segélyszervezet szerint idén január és szeptember között. A halottak száma kétszer annyi az idén, mint 2009-ben volt.

A klímaváltozás áll a halálos izraeli tűzvész hátterében

A klímaváltozás tipikus hatásai közé tartozik az izraeli Kármel-hegyen bekövetkezett tűzvész, állítja az ország első, az ENSZ-hez benyújtott klímaváltozási jelentésének egyik szerzője. Összesen 43-an haltak meg a Haifa melletti bortermelő vidéken és természetvédelmi területen kitört erdőtűzben.

Csúfos kudarccal fenyeget a cancúni klímakonferencia

Tovább folyik a diplomáciai adok-kapok a cancúni ENSZ-klímakonferencián. A helyzet nagyban emlékeztet a 2009-es koppenhágai patthelyzetre, azzal a különbséggel, hogy most senki sem vár el új, nemzetközi klímaegyezményt a tárgyalófelektől. Az sem lenne tragédia, ha 2011-ben sem sikerülne a 194 tagállamnak megállapodnia, és az üvegházgáz-korlátozó kiotói egyezmény jórészt kimúlna - állítja a gödőllői egyetem egyik klímagazdaság-kutatója.

Orvosi gázok, égő avar - ezek az új klímakockázatok

Annyira fokozzák az üvegházhatást az orvosi használatú altatógázok, mint amennyire egymillió autó károsanyag-kibocsátása - jelentették be dán kutatók a Cancúnban (Mexikó) zajló klímaváltozási konferenciára időzítve. Az egyre gyakoribb erdőtüzek a füst mellett az avarból, a tőzegből és a felső talajrétegől felszabaduló szén-dioxid miatt kockázatosak klímaszempontból.

Jégkorszaki állatokkal védik Szibériát az olvadástól

Visszatérnek a vadlovak és a pézsmatulkok Észak-Szibériába. Szergej Zimov orosz kutató - eredeti szakterületére nézve kvantumfizikus - azért telepíti be újra ezeket a jégkorszaki fajokat, mert meglátása szerint a növényevő állatokkal benépesített vidék kevésbé lenne érzékeny a klímaváltozás hatásaira.

Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat

Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.

Megdőlt az üvegházgáz-rekord

A valaha mért legmagasabb szintet érte el az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben 2009-ben. Az iparosodás óta tavaly volt a legerősebb az üvegházhatás a Meteorológiai Világszervezet szerint.    

Megkezdődött a koppenhágai klímakudarc romjainak eltakarítása

Az utolsó előtti körben tanácskoznak az ENSZ-tagállamok környezetvédelmi miniszterei arról, milyen megállapodás váltsa le az üvegházgázok kibocsátását korlátozó kiotói egyezményt, amely 2012-ben érvényét veszti. A koppenhágai klímakonferencia folytatásától látványos eredményt nem várnak, és az sem kizárt, hogy 2011-ben sem sikerül megállapodni a klímaváltozás lassításáról.  

2010 a legforróbb év lehet a Földön

A meteorológusok arra számítottak, az idei év átlaghőmérsékletei nem fogják meghaladni a korábbi melegrekordot megdöntő 1998 adatait, azonban a globális felmelegedés rácáfolt a várakozásaikra.

NASA: világszerte melegednek a tavak

Melegebbé váltak a legnagyobb tavak az utóbbi huszonöt évben a klímaváltozás hatására. Először mérték fel világszerte, melegedik vagy hűvösebbé válik-e a legjelentősebb tavak vize. A kutatást a NASA végezte.  

Összecsapnak a jegesmedvék a grizzlykkel a melegedés miatt

Nagy valószínűséggel veszíteni fognak a jegesmedvék a grizzlyk ellen a táplálékért vívott küzdelemben, mert állkapcsuk és fogazatuk nem igazán jó növényevésre. A két medvefaj a Föld éghajlatának melegedése miatt egyre közelebb kerül egymáshoz.  

A szén-dioxid okozta a melegedést már 40 millió éve is

"Paleohőmérőket" használó ökológusoktöbb tízmillió évre visszamenőleg állapították meg a légkör szén-dioxid-szintjét és hőmérsékletét. Ez a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gáz volt az oka már negyvenmillió évvel ezelőtt is az akkori globális felmelegedésnek.

Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus

Az üvegházhatás hasznos, de nem mindegy, milyen erősségben, és az sem, mi várható húsz, ötven év vagy egy évszázad múlva. Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa két tanulmányban állítja: nem vezet további melegedéshez, ha még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Meteorológusok, klímakutatók szerint viszont Miskolczi alaptalanul vezet be új törvényt a légkör hőháztartásáról, és köztudottan hibás az a meteorológiai adatbázis, amelyre elméletét alapozza.

Csúnyán füstölnek majd a magánűrhajók

Még el sem indultak a kereskedelmi célú űrutazások, máris kiderült, az űrjárművek sűrű startja szennyezi majd a légkört. A kerozinhajtású rakéták pazarolják az üzemanyagot; az új, szilárd és folyékony tüzelőanyagú hajtóművek takarékosak, de jóval több kormot juttatnak a légkörbe, mint a repülőgépek. A koromszennyezés tovább erősíti a globális felmelegedést.

Jobban tisztítják a levegőt a fák, mint eddig gondolták

Egy észak-amerikai nyárfafaj levelei 40 százalékkal több illékony szerves vegyületet képesek felvenni, mint amit a kutatók gondoltak, állapította meg egy amerikai tanulmány, amely újra megvizsgálta, hogy mekkora mértékben vesznek részt a lombhullató fák a szennyezett levegő tisztításában. Az eredmények elsősorban abban segíthetnek, hogy a jelenleginél pontosabb klímamodelleket hozzanak létre a szakemberek.

Koszosabb nyarak várhatók a felmelegedés miatt

Eltérő módon érinti a globális felmelegedés az északi és a déli félteke időjárását: északon az évszaktól függően alakul ki több vagy kevesebb ciklon, míg a délin egész évben több lesz a a felhősebb, csapadékosabb időjárást hozó mérsékeltövi ciklon.  

Lassulnak a szelek az északi féltekén

Erdősítés és klímaváltozás: ez a két tényező az oka annak, hogy lassabban fújnak a földfelszíni szelek az északi féltekén, mint korábban. A szélerőművek üzemeltetőit a jelenség még nem érinti, de ha a trend változatlan marad, a szélenergiát hasznosító erőművek is kevesebb áramot tudnak majd termelni.

A népesség öregedése jót tesz a Földnek

A városlakók több szén-dioxid kibocsátásához járulnak hozzá, fokozva a globális felmelegedést. Az elöregedés megrendíti a nyugdíjrendszereket, de jótékony hatással van a klímára. Az elöregedő társadalmak és a városiasodás jelentősen befolyásolhatja, mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe a következő 40 évben.

Veszélyes a Földre a nitrogéntúladagolás

Semmi sem növelte annyira a nitrogén mennyiségét az elmúlt 2,5 milliárd évben, mint az emberi tevékenység. Ez a gáz alapvető feltétele az életnek, de a mennyiségét még tovább növelve komoly természeti károkat okozhat, és ráerősít a klímaváltozásra.

Váratlanul befűtött a Nap a Földnek

Minél gyengébb a naptevékenység, annál melegebb a Föld. Józan paraszti ésszel azt képzeljük, ha csökken a Nap aktivitása, akkor bolygónk éppenséggel hűlni fog. Műholdas adatok elemzéséből derült ki, hogy a hétköznapi logika nem mindig válik be klímaügyi kérdésekben.