Magyarország fejlett az ENSZ friss ranglistája szerint

A klímaváltozás és a környezetszennyezés káros hatásai még a legfejlettebb országokban is csökkentik a fejlődés ütemét az ENSZ friss jelentése szerint, amely az emberi fejlettségi index szempontjai szerint rendezi rangsorba az országokat. Magyarország továbbra is a legfejlettebbek csoportjába tartozik, a toplista élén Norvégia áll.

Zsugorodnak az élőlények a felmelegedés miatt

Határozottan a kisebb élőlényeknek kedvez a globális felmelegedés. A gond az, hogy a testméretek egyenetlen változása fölborítja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor. A Magyarországon költő tövisszúró gébics máris kisebb tojásokat rak a felmelegedés hatására.

Leszakadó gleccser veszélyeztet egy falut a svájci Alpokban

Egyre-másra szakadnak le kisebb darabok a Giesen gleccser nyelvéből a Jungfrau nyugati lejtőjén a svájci Alpokban. Ha végképp destabilizálódik a gleccser, akkor tizenkét focipályányi jég zúdul le a völgybe. A túraútvonalakat máris lezárták Lauterbrunnen környékén.

Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába

Nem mindegy, mikor és hogyan olvad el a Nyugat-Antarktisz roppant jégtömege - a világtenger néhány méteres emelkedése élet-halál kérdése lehet. Ennek pontos megállapítására egy százezer éve érintetlen, jég alatti tóból akar első ízben mintát venni egy brit kutatócsoport.

Megtizedeli a kétéltűeket a klímaváltozás

Különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók az éghajlati előrejelzéseket. Az eredmény a következő: a gyors hőmérsékletingadozások megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.

Hatalmas darab vált le Európa tetejéből

Csaknem egy órába telt, míg a hatalmas porfelhőtől újra látni lehetett a Mont Blanc csúcsát a Chamoix-völgyből szeptember második hétvégéjén, ugyanis egy 12 000 köbméteres darab vált le a hegyvonulat szikláiból. A sziklatömeg a franciaországi Tignes falvacskától nem messze zuhant le. A jelenség a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb lehet francia kutatók szerint.

Vízhiányhoz vezethet a felmelegedés az Alpokban

Vízhiányt okozhat a globális elmelegedés Észak-Olaszországban, Svájcban, Dél-Németországban és Kelet-Franciaországban. Az Alp Water Scarce nemzetközi kutatási program szakértői szerint már most fogyóban vannak a kontinens fontos édesvízkészletét képző alpesi gleccserek, tavak és források.

Eltüntetik az óceánok a globális felmelegedést

Az óceánok mélye annyi hő elnyelésére képes, hogy ez akár egy évtizeden át is kiegyenlítheti a globális felmelegedés hatását, állapították meg az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) kutatói. A kiegyenlítés viszont csak átmenetileg ellensúlyozza az üvegházgázok kibocsátása miatti klímaváltozást.

Nem erősít rá az El Nino-katasztrófákra a klímaváltozás

Egyes éghajlatkutatók attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelenség, amely Ausztráliában súlyos szárazságokat okoz. Egy nemzetközi kutatócsoport kagylókövületek évgyűrűinek tanulmányozásából következtett arra, hogy a klímaváltozás nem fokozza majd az El Nino hatásait.

Ennyi üvegházgázt pöfög a levegőbe Magyarország

Több mint egyharmadával kevesebb üvegházhatású gáz került a levegőbe Magyarországon 2008-ban, mint 1990-ben. Az ország ezzel a kibocsátást csökkentő államok közé tartozik az Európai Unióban. Ausztriában, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában viszont nőtt a kibocsátás. Az unióban Németország a legnagyobb kibocsátó, de ott is egyötödével kevesebb üvegházgáz keletkezett.

Királyrák-invázió fenyeget az Antarktiszon

Eddig csupán nagy mélységekben éltek a királyrákok az Antarktisz környéki vizekben, ugyanis a sekélyebb, jeges vizek túl hidegek voltak számukra. Az óceán viszont évtizedenként egytized fokkal felmelegedett, így a rákok megjelentek a déli kontinens talapzatán is, elpusztítva a korábban jellemző élővilágot.

A korom elleni háborúval fékezhető a felmelegedés

A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésű kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.

A vízirovartól a tehénig: kikezdi a klímaváltozás a fajok változatosságát

Nem elég azt kimutatni, hogy egy veszélyeztetett állat- vagy növényfaj eltűnhet a klímaváltozás miatt, hanem az is fontos, hogy a felmelegedés miatt hogyan tűnnek el egy fajon belül a genetikai változatok - mondja az az erdélyi magyar biológus, aki először vizsgálta a felmelegedés és a fajokon belüli változatosság kapcsolatrendszerét.

Nincsenek felhők az élőlények párája nélkül

Az élőlények által kibocsátott természetes pára nagyobb hatással van a felhőképződésre, mint a kozmikus sugárzás. Az összefüggés azért fontos, mert nem mindegy, mekkora és milyen vastag felhőrétegek verik vissza vagy nyelik el a napsugárzást, így befolyásolva a globális felmelegedés ütemét.

Kiirtja a még ki sem fejlődött fajokat a klímaváltozás

A pesszimista becslés szerint legalább 80, az optimista szerint 66 százalékkal csökkenne az egyes fajok genetikai változatossága a klímaváltozás hatására. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy már kialakulásuk előtt kipusztulnak azok a fajok, amelyekké a genetikai változatok kifejlődhetnének. A változatosság csökkenése hosszú távon lerontja az egész faj alkalmazkodási képességét.

Tetovált lepkékkel kutatják a klímaváltozás hatásait - videó

A Föld környezeti változásokra legérzékenyebb élőlényeivel tesztelik francia kutatók azt, miként reagál az állatvilág a klímaváltozásra. A francia Pireneusokban felállított szabadtéri kísérleti telepen negyvennyolc dobozt alakítottak ki, mindegyikben mások a klimatikus viszonyok. A cél pontosan rögzíteni, melyikből melyikbe vándorolnak a szárnyukon, tetoválásszerűen megjelölt fehér káposztalepkék és a fejükön festékcseppel megkülönböztetett közönséges gyíkok.

Nincs királyi út a globális felmelegedés visszafogásához

Nem igazán lehet ellensúlyozni a légkörbe kerülő szén-dioxid üvegházhatását azzal, ha radikálisan visszafogjuk a többi üvegházhatású gáz kibocsátását - állapították meg az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) kutatói. További gond, hogy például metán nem csak az emberi tevékenység miatt kerül nagy mennyiségben a légkörbe.

Emelkedik az Antarktisz az olvadás miatt

Mint a sajtfelfújt a sütőben: lassan, de biztosan emelkedik az antarktiszi kontinens, mert egyre könnyebbé válik. Az Antarktiszt borító átlagosan két kilométer vastag jégréteg folyamatosan olvad a globális felmelegedés miatt, továbbá még mindig érződik az utolsó nagy jégkorszak végének hatása.  

Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép

A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.  

A két legrosszabb forgatókönyv klímaváltozás esetére

Dél-Európában pusztító szárazság, Skandináviában pedig akár hét Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés várható, amennyiben az emberiség mindenféle korlátozás nélkül használja tovább a fosszilis tüzelőanyagokat. A svájci és amerikai kutatók megnézték, mi történne az emberiség 11-15 milliárdosra nőne, és továbbra is szénerőműveket használna.  

Visszafogta a melegedést a kénszennyező Kína

Az óriási ütemben bővülő kínai ipar energiaigényeit főleg szénerőművekkel fedezték Kínában. Emiatt egyre több kénvegyület került a levegőbe, amely elősegítette a felhőképződést, így verve vissza a napsugárzást. A legutóbb mért melegrekordok azonban már a globális felmelegedés gyorsulását jelzik.  

Gyorsan melegszik a Vörös-tenger

Egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb a Vörös-tenger vize, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.

Vettünk valamit hétszázezerért a legkisebb szigetországtól

Aggódnak a Naurui Köztársaság jövőjéért a Nauru-barát magyar fiatalok - írta két miniszterhez intézett írásbeli kérdésében egy jobbikos parlamenti képviselő. A kormány - több más kis szigetország mellett - tavasszal döntött arról, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít az apró óceániai állammal, ami jól jöhet az ENSZ Biztonsági Tanácsába pályázó Magyarországnak. A kapcsolatot más nem nagyon indokolja, a gazdasági miniszter szerint utoljára öt éve érkezett Magyarországra naurui import, mi pedig 22 milliáért szállítottunk üzemanyagot a szigetre, de az is több éve volt.

Katasztrofális az óceánok helyzete

A világóceán ökológiai állapotát eddig is aggasztónak ítélte meg a szakemberek többsége, de egy most közzétett jelentés szerint a helyzet tragikus. A nemzetközi kutatókból álló bizottság előzetes közlése szerint az óceánokban a történelem előtti idők nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás mehet végbe egy emberöltőn belül.

Újból megrohamozta a Greenpeace a magyar aktivista által megmászott fúrótornyot

Ismét akcióba kezdett a Greenpeace azon a Grönland melletti tengeri olajfúrótornyon, amelyre két hete egy magyar aktivista is átszállt. A környezetvédő szervezet ezúttal nemzetközi igazgatóját küldte a toronyra, hogy a sarkvidéki olajfúrás ellen tiltakozzon. A férfit előbb vízágyúval próbálták visszatartani, majd a dán hatóságok őrizetbe vették.

Az őskatasztrófához képest is gyors a mai felmelegedés

A földtörténetből ismert leggyorsabb felmelegedés üteme is elhanyagolható volt a mai klímaváltozáshoz képest. A geológiai bizonyítékok szerint az élővilág képes elviselni a klímakatasztrófát - feltéve, ha van pár ezer éve az alkalmazkodásra, úgy, mint 56 millió évvel ezelőtt. Akkor kétszázezer évbe telt, amíg a Föld visszanyerte korábbi állapotát.

Szuperforró nyarakat jósolnak amerikai klímakutatók

Már az évtized végére extrém hőhullámok lesznek jellemzők Afrika, Ázsia és Dél-Amerika trópusi régióiban. A mediterrán Európát 2070 körül érik el a minden történelmi rekordot megdöntő hőhullámok. A kutatók meglepődtek azon, milyen gyorsan alakulnak majd ki a hőhullámok, noha számításaikat közepes mértékű üvegházgáz-kibocsátásra alapozták.

Soha nem engedtünk annyi üvegházgázt a levegőbe, mint tavaly

Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss jelentéséből. Ennek oka az, hogy a világ ipari termelése lassan fellendül a válság után. A legtöbb üvegházhatású gáz az energiatermelés miatt kerül a levegőbe.

A megatüzek is fokozzák a fölmelegedést

A klímakutatók eddig úgy vélték, a globális fölmelegedés következtében válnak mind gyakoribbá a különösen pusztító erdőtüzek. A legújabb kutatás szerint azonban a megatüzeknek nevezett katasztrófák maguk is gerjesztik a klímaváltozást.

Már lehetetlen megállítani a grönlandi olvadást

Soha nem látott mértékben olvad az északi, különösen a grönlandi jégtakaró, a különböző világszervezetek egymás után adják ki a vészjelzéseket, mert a kutatások szerint az olvadás egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. A vidék lakói számára a rohamtempóban közelgő változás új feltételeket teremt - a katasztrófa mellett föllendülés is remélhető a sarkkör mentén.

Meghozta a harci kedvet a sarkvidéki olvadás

Új hatalmi központ alapjait vetette meg nyolc ország a múlt héten. Az Északi-sarkvidékkel határos országok egyre komolyabban veszik a hatalmas nyersanyaglelőhelyeket rejtő, olvadozó sarkvidékért folytatott versengést, diplomatáik fegyverkezésről suttognak, féltékenyen figyelik a többiek lépéseit, és próbálnak a területen élők bizalmába férkőzni. Eközben a sarkvidék teljes ökológiai átalakuláson megy át, amit tovább gyorsíthat a nyersanyagokért folyó versenyfutás.  

Az egész globális felmelegedés csak átverés?

Évtizedek óta másról sem hallunk csak a globális felmelegedésről. Ha ezt csináljuk, akkor is felmelegszünk, ha ezt, akkor is, és tulajdonképpen magunknak köszönhetjük az összes katasztrófát, ami mostanában sújt minket. Ám, lehet, hogy ebből egy szó sem igaz...

Oázist Párizsból a klímaváltozás ellenére

Párizsban már most tervezik, milyen átalakításokat kell végrehajtani, ha a globális klímaváltozás miatt megemelkedik az átlaghőmérséklet. A ma még autóktól nyüzsgő főváros a gyalogosok és kerékpárosok oázisa lenne 2100-ra, aszfaltutak helyett füves sétányokkal, csónakázópatakokkal és tetőkertekkel.

Kétszer több kéjgázt bocsát ki az erdőtalaj, mint eddig vélték

A mezőgazdaság, a járműforgalom, a szerves anyagok tüzelése és az ipar által termelt nitrogénvegyületek az erdőtalajban ülepednek ki az a levegőből és a savas esőkből, amely nagy mennyiségben képtelen a tárolásukra. A vegyületek veszélyes dinitrogén-oxiddá (N 2 O) alakulnak, amelyből kétszer annyi kerül vissza a légkörbe, mint amennyit korábban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) becsült.

Inkább hiszünk a becsapós időnek, mint a klímaváltozásnak

Akik az átlagnál melegebb időt tapasztaltak egy adott napon, inkább hajlandók elfogadni a globális felmelegedés valóságát.

Osztrigahéjakra van írva, hogyan hűlt le a Föld

Nagy időrendi pontossággal képesek felvázolnia Földön 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett drámai lehűlés szakaszait a bécsi Természettudományi Múzeum munkatársai. Ez a hideg periódus még most is tart, noha egy meglehetősen enyhe szakaszában járunk. A kutatók megkövült osztrigahéjak szezonális növekedési mintájának elemzésével dolgoznak.

Biometrikus szárnypróba - így hat a madarakra a klímaváltozás

Módosult az utóbbi években egyes vonuló madarak testalkata a klímaváltozás hatására, sőt még fészkelési szokásaik is - bizonyították be magyar kutatók. A nem vonuló szárnyasoknak elvileg előnyös a felmelegedés, azonban az enyhébb téli időjárás önmagában kevés a túléléshez. A hosszú távon vonuló madarakat hazatéréskor nagyobb konkurencia várja, emiatt ijesztően lecsökkenthet a fiókáik száma.

Mit tettünk? Szigeteket temet maga alá az ár!

Szavunk járása, hogy semmi sem tart örökké. Gondolunk ilyenkor a szerelemre, a barátságra, a munkánkra és még millió más dologra. De abba valahogy nehezen gondolunk bele, hogy esetleg az a hely sem tart örökké, ahol épp élünk, legyen az egy város, sziget vagy éppen maga a Föld...

A félelmetes felmelegedés

Még sincs globális felmelegedés?

Inkább tűnik rémmesének a felmelegedés, mint a klímaváltozás

Az amerikai állampolgárok inkább elfogadják a klímaváltozás, mint a globális felmelegedés tényét, pedig a jelenségegyüttes ugyanaz. A kérdésben megosztott az USA közvéleménye a republikánus-demokrata ellentétek mentén.

Gyorsuló szintemelkedéssel fenyeget a Földközi-tenger

Már húsz centimétert emelkedett a Földközi-tenger szintje a 21. század elején. A tenger melegebb és sósabb is, mint az előző évszázadban. A szintemelkedés folyamatos gyorsulást mutat, de hogy ez a klímaváltozás kizárólagos következménye lenne, azt egyelőre nem erősítik meg a jelenséggel foglalkozó spanyol kutatók.

Megaszárazsággal sújtotta a kőkorszaki embert a klímaváltozás

A modern embert érő legkomolyabb klímakatasztrófa 17-16 ezer évvel ezelőtt következett be Afrikában és Dél-Ázsiában. Teljesen elmaradt a monszun, hatalmas tavak száradtak ki, a Nílus és a Kongó szinte patakká zsugorodott. Az ok a jégkorszak végén bekövetkező jégolvadás volt.

Először bizonyították, hogy katasztrofális áradásokat okoz az ember

Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.

Mennyit mozog évente a világ leggyorsabb gleccsere?

Óránként 1,7 métert és évente 15 kilométert halad a tenger irányába a grönlandi Jakobshavn gleccser, emellett évről évre folyamatosan csökken is a kiterjedése. A Jakobshavn olvadása a világtenger szintjének emelkedéséből mintegy 4 százaléknyit tett ki a múlt században.

Felfűti a Jeges-tengert az Atlanti-óceán

Egysejtű élőények maradványainak elemzésével lehet kétezer évre visszamenőleg megállapítani, milyen volt az időjárás Európa legészakibb pontján. Az eredmény: még akkor sem volt ilyen meleg a tenger, amikor Grönlandot valóban zölden virágzó legelők borították.

Olvadnak vagy növekednek a Himalája gleccserei?

Bár a Himalája gleccserei összességében visszahúzódóban vannak, egyes jégárak növekednek a felmelegedés ellenére is. A Tibeti-fennsíkon viszont megváltozott a széljárás, emiatt porosabb lesz a vidék, ez pedig felgyorsíthatja az olvadást és megváltoztathatja a monszunesők körforgását.

Rekordmeleg év volt-e 2010?

Csak a "második legmelegebb év" címre számíthat 2010 brit meteorológusok mérései szerint, míg amerikai kollégáik azt állapították meg, 2005 és 2010 volt a legmelegebb év a 19 század közepe óta, amióta az időjárási adatokat rendszerszerűen rögzítik. A globális felmelegedés trendje viszont egyértelmű: a tíz legmelegebb évből egy kivétellel valamennyi az elmúlt évtizedben volt.

Éhínséget okoz és étlapot cserél a klímaváltozás

Gyakorlatilag 900 millió embert ítélne éhezésre az, ha a Föld átlaghőmérséklete 2,4 Celsius-fokkal lenne melegebb 2020-ban. Ez akkor következik be, ha nem sikerül korlátozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és minden megy tovább úgy, mint ahogy a nyolcvanas-kilencvenes években megszoktuk. Táplálkozási szakértők alkalmazkodást javasolnak, például hús helyett együnk inkább lencsét a proteinszükséglet fedezésére; klímakutatók viszont erősen túlzónak tartják a 2,4 fokos hőmérsékleti előrejelzést.

Egyre jobban felfűti a Nap a Földet

Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.