genomszekvencia
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új DNS-elemző technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
DNS alapján fognak fantomképet rajzolni a helyszínelők
A rendőrök jelenleg még csak két minta összehasonlításánál használják az egyénre jellemző DNS-t, ám a közeljövőben az is lehetővé válik, hogy annak segítségével rekonstruálni lehessen az elkövető kinézetét, írja a Scientific American. A kutatóknak a közelmúltban már sikerült megrajzolni egy 4000 évvel ezelőtt élt férfi arcképét egy jégbe fagyott hajcsomóból nyert DNS-minta alapján.
Négy százalékban mégis Neander-völgyiek vagyunk
Újabb áttörést ért el a Neander-völgyi ember genetikai állományát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk a sejtmagban lévő DNS szerkezetének olyan jelentős részét, amelyet össze tudtak hasonlítani a ma élő emberek genomszerkezetével. Ennek alapján megállapították, hogy valóban volt kis mértékű kereszteződés a Neander-völgyiek és a modern ember ősei között.
Kiderült, hogy sokban hasonlítunk a békákhoz
Meghatározták az utolsó eddig hiányzó gerincescsoport, a kétéltűek első képviselőjének, a nyugati karmosbékának a genomszekvenciáját. A nyugati karmosbéka fontos modellállat a kutatásokban, többek közt azért, mert az ember betegségekkel kapcsolatos génjeinek 80 százaléka megtalálható ebben a kétéltűben is.
- címkék:
- kétéltűek
- genomszekvencia
- békák
- genom
- Címkefelhő »
Meglepő eredményt hozott az első családi genomelemzés
Amerikai kutatók első ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülők által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülői kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.
Az emberénél is bonyolultabb a kukorica genomja
Több egyesült államokbeli egyetem kutatóintézetének összefogásával elkészült az emberiség egyik legrégibb és legfontosabb haszonnövényének, a kukoricának a genomszekvenciája. Ez nagyon fontos eredmény a növénytermesztés szempontjából is, mivel így a környezeti körülményeknek jobban megfelelő fajtákat lehet nemesíteni. Az eredmény fontosságát jelzi, hogy a Science öt cikket is szentel e vezető témának.
- címkék:
- genomszekvencia
- genom
- kukorica
- Címkefelhő »
Elkészült a ló genomszekvenciája
Nemzetközi összefogással elkészült a háziló (Equus caballus) részletes genomszekvenciája. Az összehasonlító vizsgálatok alapján kiderült, hogy a genomszerkezet több helyen figyelemre méltóan hasonlít az emberéhez, és a lófajták között több mint egymillió genetikai eltérés figyelhető meg. A Science-ben publikált munka fényt deríthet a lovak háziasítására is.
- címkék:
- genomika
- genomszekvencia
- genom
- ló
- Címkefelhő »
Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája
A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.
- címkék:
- genomszekvencia
- disznók
- genom
- Címkefelhő »
Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája
A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.
- címkék:
- genomika
- genomszekvencia
- disznók
- genom
- Címkefelhő »
Először mérték meg közvetlenül az emberi mutációs rátát
Egy nemzetközi kutatócsoport a napokban számolt be arról, hogy először sikerült közvetlenül megmérniük az emberi genetikai állomány pontmutációs rátáját, azaz a DNS-t felépítő egységek egyedi, öröklődő változásait. Az eredmény meglepő, mert kiderült, hogy a környezetszennyezés, a klímaváltozás és egyéb káros külső behatások ellenére az emberi mutációs ráta meglehetősen egyenletes és lassú.
- címkék:
- DNS
- genomszekvencia
- genom
- mutáció
- Címkefelhő »
Akcióban az evolúció: a végtagvesztés nyomában
Magukat a kutatókat is meglepte az új tudományos fölfedezés, hogy közeli rokon fajok azonos anatómiai megváltozását különböző gének is okozhatják. A tüskés pikó két faja is elvesztette medencéjét és testpáncélját az evolúció folyamán. A kutatók előzetes feltételezésével szemben a változásért más más gének felelősek a két fajban.
Jobban különbözünk az egerektől - teljes az egérgenom
Egy amerikai, svéd és brit kutatóintézetek munkatársaiból összeállt nemzetközi kutatócsoport a PLoS Biology folyóirat legújabb számában ad hírt arról, hogy elkészültek az egér genomszekvenciájának eddigi legteljesebb feltérképezésével. Az egér és az ember génjeinek első átfogó összehasonlító elemzéséből kiderült, hogy sokkal jobban különbözünk e kis rágcsálóktól genetikailag, mint azt korábban feltételezték.
- címkék:
- genomszekvencia
- egerek
- humán genom
- Címkefelhő »
Amitől tehén a tehén - meghatározták a szarvasmarha genomszekvenciáját
A ló és a tyúk után újabb gazdasági szempontból fontos háziállat, a szarvasmarha genomszekvenciáját sikerült meghatároznia egy nemzetközi kutatócsoportnak. A kutatók a Science folyóirat legújabb számában számolnak be arról, hogy elkészült az első kérődző állat teljes genetikai állományának feltérképezése. Így - többek közt - lehetővé vált annak kiderítése, mi különbözteti meg a szarvasmarhát az embertől és a többi emlősállattól.
- 1