genomika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- genom
- orvostudomány
- gének
- genetikai állomány
- legfrissebb
- legrégebbi
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Eltérően reagálnak a sejtek a DNS-károsodásra
A Humán Genom Program során 30 000 emberi gén bázissorrendjét sikerült meghatározni, és mára ismertté váltak az egyes emberek közötti apró genetikai eltérések is. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy génjeink milyen kölcsönhatásokat alakítanak ki egymással, és mi zajlik le a sejtekben olyankor, amikor valami károsítja az örökítőanyagot. Egy élesztősejteken végzett új kutatásból kiderült, hogy egy mutációt előidéző vegyület minden sejtben máshogyan változtatja meg az anyagcsere-hálózat működését.
Alapvető újítások történtek az élővilágban 3 milliárd éve
Egy amerikai kutatócsoport száz ma létező mikroba genetikai állományában kereste az arra utaló nyomokat, hogy a mai élőlények génjei mikor jelentek meg először az evolúció során. A kutatás alapján feltételezhető, hogy a jelenleg létező géncsaládok 27%-a 2,8 és 3,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, még azt megelőzően, hogy az oxigén elkezdett volna felhalmozódni a légkörben.
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
A magyar megoldás a legjobb eddig az élet meghatározására
A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.
Megvizsgálták az eddigi legidősebb ember génjeit
A W115 kódjelű, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlőrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.
Kell-e tudnom, hogy húsz év múlva beteg lesz a gyerekem?
A személyre szabott gyógyítás komoly eredményeket tud felmutatni, az utóbbi időben mégis sokasodnak az aggodalmas hangok. A tömegeket érintő közegészségügyi programok kárára egyre több pénz folyik a viszonylag kevés beteg érdekét szolgáló kutatásokba, a feltáruló genetikai információk pedig súlyos erkölcsi kérdéseket vetnek fel.
Kalandozás az emberi gének világában
Az élő szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezőket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerről. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában Falus András az emberi öröklődést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövőjét befolyásoló eredményeit.
Több országból hozták be a koronavírust Magyarországra
A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja megvizsgálta, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozó intézkedések bevezetésekor hogyan terjedt a koronavírus az országban, valamint honnan származtak a Magyarországon lévő vírusok, és mennyire aktívan terjedtek.
- címkék:
- Pécs
- genomika
- virológia
- koronavírus
- Címkefelhő »
Így kísérelik gyógyítani a gyógyíthatatlant
A szeptikus sokkra, a keringési rendszerre és a gyulladásos folyamatokra ható kismolekulák szintézisét és részletes vizsgálatát tűzték ki célul a pécsi kutatók. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) biokémikus, orvos és kémikus a sejt energiatermelésének központját, a mitokondriumot a Pannon Egyetem szakembereivel együtt vizsgálták. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a mitokondrium számos akut és krónikus betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet.