Újabb lépés az öngyógyító emberi gén felfedezése felé

Ha százfelé darabolunk egy laposférget, minden cafatból új állat fejlődik ki. Hogy mi teszi képessé erre a férgeket, máig tisztázatlan. Német kutatók most felfedeztek bennük egy gént, amely kulcsszerepet játszhat a folyamatban, ráadásul rokon változata az emberben is előfordul.

Nyolcszáz gén segít énekelni a madaraknak

Az állatok többségénél ösztönös a hangadás. Az énekesmadarak fiókái azonban szinte ugyanúgy tanulnak meg dalolni, ahogy a kisgyerekek beszélni: utánozzák szüleiket. Egy nemzetközi kutatócsoport most tette közzé az első énekesmadár - az ausztrál zebrapinty - genetikai információját. A genomból izgalmas tények derültek ki az énektanulás genetikai alapjairól és evolúciójáról.

Csak most kezdődik az új orvostudomány

Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.

Készül a genetikai Avatar

Jelenleg egydimenziós állóképünk van az emberi genetikai állományról, a valóság pedig egy 3D-s, időben és térben folyamatosan változó rendszer. Olyan ez, mintha az Avatar forgatókönyvét vetnénk össze a film látványvilágával - mondta lapunknak egy fiatal magyar biológus, aki nemzetközi kutatást vezet Németországban. Németh Attila az ELTE-n végzett, a Regensburgi Egyetemen dolgozik, a kisfia német-spanyol-magyar anyanyelvű, és szabad idejében egy Európa-szerte hallgatott funk-brigádban basszusgitározik.

Meglepő eredményt hozott az első családi genomelemzés

Amerikai kutatók első ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülők által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülői kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.

Valójában húsevő az óriáspanda

Az óriáspanda teljes genomszekvenciájának elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy a természetvédelem szimbólumának számító állatban minden gén megtalálható, ami a hús megemésztéséhez szükséges, viszont - ironikus módon - hiányoznak belőle azok a gének, amelyek fő táplálékának, a bambusznak a hasznosításához kellenek.

Ember és a csimpánz: eltérés ezer génben

Az ember és a csimpánz génjeinek legalább 97 százaléka közös. Ezért is okoz annyi fejtörést a kutatóknak, mitől különbözik annyira a két faj. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely a transzkripciós (a DNS átírását szabályozó) faktorokkal foglalkozik, rávilágít arra, hogy a genom tartalma talán kevésbé jelentős, mint az a mód, ahogy ezt a tartalmat felhasználják az élőlények.

Az emberénél is bonyolultabb a kukorica genomja

Több egyesült államokbeli egyetem kutatóintézetének összefogásával elkészült az emberiség egyik legrégibb és legfontosabb haszonnövényének, a kukoricának a genomszekvenciája. Ez nagyon fontos eredmény a növénytermesztés szempontjából is, mivel így a környezeti körülményeknek jobban megfelelő fajtákat lehet nemesíteni. Az eredmény fontosságát jelzi, hogy a Science öt cikket is szentel e vezető témának.

Elkészült a ló genomszekvenciája

Nemzetközi összefogással elkészült a háziló (Equus caballus) részletes genomszekvenciája. Az összehasonlító vizsgálatok alapján kiderült, hogy a genomszerkezet több helyen figyelemre méltóan hasonlít az emberéhez, és a lófajták között több mint egymillió genetikai eltérés figyelhető meg. A Science-ben publikált munka fényt deríthet a lovak háziasítására is.

Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája

A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.

Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája

A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.

Először mérték meg közvetlenül az emberi mutációs rátát

Egy nemzetközi kutatócsoport a napokban számolt be arról, hogy először sikerült közvetlenül megmérniük az emberi genetikai állomány pontmutációs rátáját, azaz a DNS-t felépítő egységek egyedi, öröklődő változásait. Az eredmény meglepő, mert kiderült, hogy a környezetszennyezés, a klímaváltozás és egyéb káros külső behatások ellenére az emberi mutációs ráta meglehetősen egyenletes és lassú.

A vizsla tükrözi leginkább a farkast - megvannak a kutyaszőr génjei

Az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutatóintézet által vezetett, több intézet és egyetem részvételével végzett átfogó kutatás kiderítette, hogy a kutyák különböző szőrtípusait jelentős részben három gén különböző változatai határozzák meg. A génkombinációk elemzésének a tanulmányban használt módszerét föl lehet használni az emberi betegségek kutatásában is.

Újabb szabályozó szakaszokat fedeztek fel a hulladék DNS-ben

Amerikai kutatók a kis RNS-ek egy eddig ismeretlen osztályát azonosították. Felfedezésük azt sejteti, hogy ezek a különleges RNS-molekulák a többitől eltérő, ismeretlen mechanizmuson keresztül képződnek és működnek.

Újabb gigaprojektbe kezd az emberiség

Genetikai állományunk 3 milliárd betűből álló nagykönyve már több éve a kezünkben van, és 21 ezer értelmes mondatot már ismerünk belőle. Ezek a gének, amelyek a fehérjéket kódolják - a fehérjéket, amelyek minden életfolyamatot irányítanak. A cél most a teljes fehérjeállomány megismerése, ami a genom megismerésénél is nagyobb kihívást jelent, de ami ma még elképzelhetetlen távlatokat nyit az orvostudomány előtt, új gyógyszerek célpontjainak sokságát jelölve ki.

Megkezdődött a legnagyobb emberi génvizsgálat

Új nemzetközi genomprogram veszi kezdetét, amelynek célja minden eddiginél átfogóbban és részletesebben elemezni az örökítőállományunkban található egyéni eltéréseket.

Bibliográfia

Pongor Sándor válaszol a fel nem tett kérdésekre

Adathalmok, genomok

Az informatika térhódítása, csakúgy, mint a tudomány számos más területén, a biológiai gondolkodásban is alapvető változásokat hozott. Nemcsak az adatok mennyiségét növelte meg hihetetlen mértékben, de az elektronikus tárolási forma és az internet jóvoltából lehetővé tette, hogy azok gyakorlatilag bárki számára hozzáférhetők legyenek. Az adatkezelés és az ismeretábrázolás új eszközei pedig sosem látott távlatokat nyitottak az élő szervezetek egységes rendszerként való vizsgálata, a rendszerbiológia előtt. Az Élet és tudomány Pongor Sándor bioinformatikust kérdezte.

A genom és a szerzői jog

Néhány éve a tudományos élet nagy nyilvánosságot kapott szenzációs híre volt az emberi genom feltérképezése. De vajon kinek a tulajdona az ember géntérképe?

A genom és a szerzői jog

Néhány éve a tudományos élet nagy nyilvánosságot kapott szenzációs híre volt az emberi genom feltérképezése. De vajon kinek a tulajdona az ember géntérképe?

Kockázat nélkül nincs megoldás

Az emberi genom teljes feltérképezése 2003 áprilisában lezárult. Az ehhez kapcsolódó kutatások, fejlesztések továbbra is sok kérdést vetnek fel az orvosok, kutatók, jogalkotók szemszögéből. A Mindentudás Egyeteme Klubjának május 4-i rendezvényén Mogyoróssy Dorottya, az Egészségügyi Tudományos Tanács főtanácsosa, Falus András immunológus, Váradi András biokémikus professzor és Szebik Imre orvosbioetikus vitatták meg álláspontjaikat.

Szupergép a heidelbergi rákkutatásban

Szuperszámítógépet használnak a heidelbergi Német Rákkutatási Központ adatközpontjában komplex bioszámítástechnikai célokra: a nemzetközi emberi genom projekt keretében géntérképünk felépítését és a fehérjék szerkezetét elemzik segítségével. A rendszert nemrég bővítették.

Befejeződött az emberi genom feltérképezése

Két évvel a tervezett határidő előtt az emberi genetikai állomány (genom) térképe gyakorlatilag 100%-osnak mondható. Elkészült az az "aranylemez" (gold standard), amely a gyakorlati orvosi kutatások alapjául szolgál a következő évtizedekben.