galaxisok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- Tejútrendszer
- csillagászat
- asztrofizika
- Világegyetem
- legfrissebb
- legrégebbi
Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?
A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...
- címkék:
- Albert Einstein
- Edwin Hubble
- galaxisok
- Világegyetem
- kozmológia
- fénysebesség
- multiverzum
- gravitáció
- Univerzum
- Ősrobbanás
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- vöröseltolódás
- táguló világegyetem
- speciális relativitáselmélet
- párhuzamos univerzumok
- téridő görbület
- térelmélet
- Címkefelhő »
Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá
Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.
- címkék:
- exobolygók
- galaxisok
- Tejútrendszer
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- felfedezés
- szupernóva-robbanás
- kettős csillag
- asztrofizika
- röntgenforrás
- eseményhorizont
- M51 Örvény-galaxis
- optikai fénytartomány
- XMM-Newton űrtávcső
- NASA
- Európai Űrügynökség
- Chandra űrtávcső
- Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központ
- Címkefelhő »
Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait
Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.
A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő
Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.
Az univerzum leglátványosabb pontjai- galéria
Döbbenetes rádiójelek érkeztek a Földre az űrből
Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban július 13-án megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.
Itt vannak az univerzum legrejtélyesebb és legbizarrabb objektumai
Az észlelőcsillagászat látványos és rendkívül gyors fejlődése, mindenekelőtt az egyre nagyobb teljesítményű földi teleszkópok illetve űrtávcsövek szolgálatba állítása az univerzum mindeddig ismeretlen mélységeit tárta és tárja fel az asztrofizikusok számára. Olyan korábban nem ismert különleges égitestek, illetve jelenségek tárultak fel a közelmúlt csillagászati felfedezései nyomán, amelyek közül néhány még most is komoly fejtörést okoz a tudósoknak. Ezekből mutatunk be néhányat, az univerzum legkülönlegesebb jelenségei közül.
Rejtélyes, az ősrobbanás után keletkezett galaxist találtak
Olyan ősi és hatalmas galaxisokat fedezett fel a James Webb űrteleszkóp, amelyeknek a jelenlegi kozmológiai elmélet szerint nem lett volna szabad létezniük. Az ősrobbanás után mindössze 500-700 millió évvel született néhai galaxisok majdnem akkorák voltak, mint a mi Tejútrendszerünk.