fosszília
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- dinoszaurusz
- evolúció
- lelet
- felfedezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt
Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.
Kiderült, mit ettek a legismertebb, a dínókkal együtt kihalt őslények
Közvetlen bizonyítékokat találtak az egyik legfontosabb ammonitesz-csoport táplálkozásáról francia és amerikai paleontológusok. A felfedezés arra vonatkozóan is nyújthat információkat, hogy miért haltak ki az ammoniteszek a dinoszauruszokkal egyidejűleg, 65,5 millió évvel ezelőtt.
Újabb szenzációs ősmaradványok Ajka környékéről
A fantasztikus őshüllőleletek után ezúttal a dinoszauruszok korából származó borostyánkövek titkait kutatják a magyar paleontológusok. Az Ajka környékén talált példányok vizsgálata kivételes lehetőséget teremt a dinoszauruszokkal egyidejűleg élt ízeltlábúak megismerésére. Arra nincs reális esély, hogy egykori vérszívó rovarokból dinoszauruszvér kerüljön elő, ami aztán egy ajkai "Jurassic Park" alapját képezhetné.
Évekig egy fiókban lapultak a legfontosabb dínótojások
Néhány kiváló megtartású dinoszaurusztojás és a benne lévő embriók - miután több mint 30 évig rejtőztek egy múzeumi fiókban - bepillantást engedtek a korai dinoszauruszok csecsemőkorába és növekedésének rejtelmeibe. Ezek képviselik a valaha talált legkorábbi szárazföldi gerinces embriókat.
Ázsiából jöhettek a korai főemlősök
Meglepően gazdag és változatos főemlős együttest mutattak ki a középső-eocén időszakból Líbiában. A nagyon kis méretű állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.
Óriási borostyánkőlelet Indiában
Hatalmas borostyánkő lelőhelyet fedeztek fel Indiában. A megkövült gyantában található ízeltlábúak arról mesélnek, hogy a trópusi erdők jóval idősebbek, mint korábban gondolták.
Metánfüggők voltak egyes kréta időszaki ammoniteszek
Észak-Amerika kréta időszaki ammoniteszeiről kimutatták, hogy a metán-szivárgások által fenntartott tengeralatti oázisokban éltek, és csak kis méretű táplálékot tudtak fogyasztani. A jelek szerint nem voltak túl jó úszók, és gyakran szenvedtek el támadásokat a közelben élő ragadozóktól.
A Déli-sarkvidéken is éltek teknősök
Az Antarktiszon is éltek teknősök, melyek 45 millió éves maradványait az argentin Antarktisz-kutató Intézet expedíciója tárta fel Seymour-szigetén. A kontinensen az eocén időszakban lényegesen melegebb éghajlat uralkodott, és részben esőerdők borították.
Macska méretűek voltak az első dinoszauruszok
Aprócska lábnyomok, amelyek a Lengyelországban kerültek elő, arról tanúskodnak, hogy a legkorábbi dinoszauruszok macskanagyságú, négy lábon közlekedő teremtmények voltak.
Megtalálták a vízi király maradványait
Különös pingvin-ősmaradványra bukkantak Peruban amerikai kutatók. A madár majdnem kétszer olyan magas, mint a ma élő legnagyobb pingvinfaj, és megmaradtak a tollai, sőt még azok színezetére is következtetni lehet. A tollak elemzése rávilágíthat arra, hogyan alakult ki a mai pingvinek tollazata az evolúció folyamán.
Rendkívüli ősmaradványok: már a hógolyó Föld előtt is éltek állatok
A Princeton Egyetem kutatói fedezték fel a legidősebb ismert állati ősmaradványokat, melyek arra utalnak, hogy primitív, szivacsokhoz hasonló állatok éltek a 650 millió évvel ezelőtti sekélytengeri környezetekben. Ez a lelet módosítja az eddigi elképzeléseket arról, mikor jelentek meg az állatok bolygónkon.
Kihalt őshüllő a veteményeskertből
Egy kréta időszaki halgyík, azaz Ichthyosaurus 100 millió éves maradványait találta meg egy ausztrál tinédzser, amikor osztálytársaival az iskolai veteményeskertben szorgoskodott.
Kocsányokon lógó szemek rakétafúvókával: megtalálták a fejlábúak ősét
Egy régóta ismert fajról újabb leletek alapján kiderült, hogy a fejlábúak legkorábbi ismert képviselőjéről van szó. Ez azt jelenti, hogy a csoport 30 millió évvel korábban megjelent, mint ahogyan a korábbi maradványok alapján gondolták.
Szenzációs borostyánleletet fedeztek fel Afrikában
Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is.
Cápa ölt delfint négymillió éve: nézze meg, mi történt!
Valamikor négymillió évvel ezelőtt egy cápa alulról támadott, és belemart egy delfin hasába. Bár a cápa erőteljesen ráharapott áldozatára, a delfin a végsőkig küzdött életéért. A cápa minden bizonnyal nagy húsdarabokat tépett le, miközben jobbra-balra rázta a delfin testét.
Ősi DNS tojáshéjból
Első alkalommal sikerült kihalt madaraktól származó DNS-t kivonni fosszilizálódott tojáshéjból. Kiderült, hogy a kutatók a korábban alkalmazott módszerekkel mindig kimosták a héjakból az örökítőanyagot, ám a most fejlesztett technológiával már 18 kihalt madárfaj genetikai anyagát sikerült kinyerni.
- címkék:
- fosszília
- DNS
- paleontológia
- emu
- elefántmadár
- Címkefelhő »
Kőzetbe fagyott ősdráma: kisdínót zabáló korai óriáskígyó
Nem egészen hetvenmillió évvel ezelőtt egy 3,5 méter hosszú kígyó a fészekben várta, hogy a kis dinoszauruszok kikeljenek a tojásból. A sauropoda bébik nem sok esélyt kaptak a hosszú életre.
Az első színek a dinoszauruszok világából
A dinoszauruszokról készült rajzok színei eddig főképp a rajzoló fantáziáján múltak. Most első alkalommal sikerült meghatározni, hogy valójában milyen színűek voltak a tollak 120 millió éve létezett állatokon. Az is kiderült, hogy az első tollak díszítésre, nem pedig repülésre vagy hőszigetelésre szolgáltak.
Az ősi koalák is bőgtek szex közben
A ma élő és a fosszilis koalák koponyájának összehasonlítása arra utal, hogy a csoport úgy alkalmazkodott az eukaliptusz levelek fogyasztására, hogy közben ne veszélyeztesse a már korábban kifejlődött éles hallását.
- címkék:
- fosszília
- paleontológia
- koala
- Címkefelhő »
Furcsa, szarvas Tyrannosaurus került elő Ázsiából
A híres rokonánál, a Tyrannosaurus rexnél kisebb termetű állat egyazon élőhelyen osztozott nagy testvérével és szintén ragadozó életmódot folytatott, áll az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) most megjelent cikkében.
Hatalmas dinoszauruszok maradványai kerültek elő Ausztráliában
Egy eddig ismeretlen húsevő és két növényevő dinoszauruszfaj maradványai kerültek elő Ausztráliában. Közel 30 éve nem találtak ilyen nagy testű dinoszauruszokat a kontinensen.
Megoldották az óriás cápafogak csontrétegének rejtélyét
A világ leggazdagabb és legnagyobb kiterjedésű tengeri csontrétege, ahol tenyérnyi cápafogak, fókák és bálnák csontjai gyűltek össze, nem tömeges kihalást jelez, mint korábban gondolták. A vékony csontréteg 700 ezer évnyi "normális" tengeri élet nyomát rögzíti. A csontok csak azért halmozódtak fel ilyen sűrűségben, mert a meleg éghajlat és a magas tengerszint miatt hosszú időn keresztül alig rakódott le üledék a területen.
Óriás spermium nyomaira bukkantak egy ősmaradványban
A hím állatok különféleképpen - színpompás tollazattal, nagy agancsokkal, csábító násztánccal - igyekeznek meghódítani a nőstényeket. Ez a taktika általában be is válik, ha a nőstény csak a legrátermettebbnek kinéző hímmel párosodik. Sok nőstény azonban nem elégszik meg egy nemi partnerrel, és ilyenkor előfordulhat, hogy nem a "legkiválóbb" hím lesz az apa. Az evolúció azonban erre is talált megoldást: bizonyos fajokban a spermiumok mérete jelentősen megnövekedett, és a nősténybe jutó hímivarsejtek közül általában a legnagyobbak termékenyítik meg a petesejteket. Egy nemzetközi kutatócsoport most fölfedezte egy ősmaradványban, hogy aa ...
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- szaporodás
- spermium
- Címkefelhő »