felsõoktatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- egyetem
- oktatás
- Hoffmann Rózsa
- felvételi
- fõiskola
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A képzési idõ kétszereséig tart majd a frissen végzettek röghöz kötése
Húsz év alatt kell teljesíteniük a kötelezõ magyarországi munkaidõt azoknak, akik állami támogatással szereznek diplomát. Három gyerek szülése mentesít a támogatás visszafizetése alól.
Kis Norbert lehet az új felsõoktatási helyettes államtitkár
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem programját kidolgozó Kis Norbert elismerte, hogy a végsõ szakaszban vannak a tárgyalások a Nemzeti Erõforrás Minisztériumával. Dux László jelenlegi felsõoktatási helyettes államtitkár január végéig marad a posztján.
Kétszázalékos lesz az új diákhitel kamata
Szeptembertõl vezetik be a képzési költségekre fordítható új diákhitelt. Kamata kétszázalékos lesz, a törlesztést 35 éves kortól kötelezõen el kell kezdeni. A visszafizetéskor 4-12 százalékot vonnak majd le a jövedelembõl. A korábbi diákhitel felvehetõ összege eközben félmillió forintra nõ, és a két hiteltípust egyszerre is igénybe lehet venni. Egy az [origo] birtokába került korábbi tervezet még kifejezetten ellenezte, hogy az állam kamattámogatást adjon a diákhitelhez.
Márciustól Windows nélkül maradhatnak az iskolák
Az iskolák és az érettségizõk is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha valóban leáll a Microsoft-szoftverek központi beszerzésére létrehozott Tisztaszoftver program. Az intézményeknek rekordidõ alatt kellene váltani új operációs rendszerekre, ami a tanév közben reménytelen feladat egy iskolai rendszergazda és matematikatanár szerint.
Plágium az egyetemen
Az egyetemi oktatásban egyre súlyosabb gond, hogy egyes hallgatók mások eredményeinek kisajátításával kívánnak elvégezni egy kurzust, vagy diplomát szerezni.
- címkék:
- csalás
- felsõoktatás
- hamisítás
- plágium
- etika
- Címkefelhõ »
Orbán: Többé nem téríthetnek el céljainktól
Megalakult a közszolgákat képzõ új egyetem. Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egyetemalapítás annak bizonyítéka, hogy az országnak van jövõje, és lesz ereje kiverekedni magát a nehézségekbõl. Az intézményben szeptembertõl 1017 elsõs tanulását finanszírozza majd az állam.
Feszélyez, hogy soha nem fogom visszafizetni - diákhitelesek a tartozásról
Valaki idiótának tartja magát, hogy belevágott, mást nem izgat, hogy milliókkal tartozik az államnak az egyetemistaként felvett diákhitel miatt. Tetemes adóssággal kezdik a pályájukat, akik a hitelbõl fedezték tanulmányaikat, vagy egyszerûen elbulizták a pénzt. Az [origo] beszélt közülük olyannal, aki pontosan törleszt, mégis folyamatosan gyarapszik a tartozása, és olyannal is, akire már rászállt az adóhatóság, mégsem izgul.
Nemet mondott Hoffmann felkérésére az ELTE ÁJK dékánja
A felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkárnak kérte fel Hoffmann Rózsa Király Miklóst, õ azonban nem vállalta a feladatot.
Lemondott a felsõoktatási helyettes államtitkár
Dux Lászó állítólag csak az új felsõoktatási jogszabály elfogadásáig vállalta a megbízást.
Csak 250 közgazdász és 100 jogász járhat ingyen egyetemre
Szinte teljesen megszünteti a kormány a közgazdász- és jogászképzés állami finanszírozását - derül ki a kormány által elfogadott felsõoktatási keretszámokból. Az állam 34 ezer hallgatót támogat száz százalékban, és további 15 ezer diák képzését fedezi felerészben, a többieknek viszont fizetniük kell az egyetemért. Hoffmann Rózsa államtitkár azt reméli, nem csökken majd a hallgatók összlétszáma.
Szeptembertõl vezetnék be a diplomásokat röghöz kötõ hallgatói szerzõdést
A diploma megszerzése után évente elszámoltatnák az egykori hallgatót arról, hogy Magyarországon végzett-e munkát, vagy külföldön - írja a Népszabadság egy birtokába került kormányzati elõterjesztésre hivatkozva. A lap úgy tudja, hogy ha valakinek a képzési költsége négymillió forint volt, akkor 40 hónapig kell Magyarországon dolgoznia.
Láthatatlan hitellel tömnék ki az egyetemisták zsebét
Évi 1,2 millió forintot is felvehetnének tanulmányi költségeik fizetésére az egyetemisták, de a pénzt már 35 évesen törleszteniük kellene, aki pedig elmarad a fizetéssel, arra rászáll az adóhatóság, ha a kormány elfogadja szerdán az errõl szóló elõterjesztést. A kormány most tárgyal az új diákhitelrõl, amellyel befoltozná a felsõoktatási rendszeren amiatt keletkezett lyukat, hogy több ezer egyetemi hallgató képzését nem fizeti a továbbiakban az állam.
Orbán magához vonta a nagy egyetemi megszorítást
Jóval kevesebb diák felsõoktatási tanulmányait fogja teljes egészében kifizetni az állam, mint idén, bár bevezetik az 50 százalékos úgynevezett részösztöndíjat is. Az [origo] birtokába került tervezet szerint drasztikusan visszavágnák többek között az államilag támogatott gazdasági képzési helyeket, de megnövelnék például az informatikai keretszámot. Az arányok azonban még változhatnak, mert információink szerint a kormányfõ magához vonta a számokról szóló döntést.
Nem lesz könnyû kibulizni a nyelvvizsga elengedését
Egy fideszes javaslat értelmében 2016-ig megkaphatják a diplomájukat azok is, akik nem szerezték meg a nyelvvizsgát. Ehhez meg kell egyezniük egyetemükkel, ami az [origo] által megkérdezett rektorok szerint nem lesz könnyû. Õk nem örülnek az ötletnek, féltik az egyetemek hírnevét, és tartanak attól, hogy a diplomák értéktelenné válnak. Fideszes képviselõk szerint a segítség nem mindenkinek szól, de például egy óvónõt fölösleges ezzel kínozni.
Hamis okiratok kiadásával gyanúsítanak egy pécsi orvost
A Pécsi Tudományegyetem feljelentése alapján indult eljárás egy pécsi orvos ellen, akinek a pénzért kiállított hamis okiratait több diák is felhasználta. Az orvos magánrendelõjében házkutatást tartottak, és lefoglalták a számítógépét.
Hoffmann Rózsa szerint Hiller István keveri a szezont a fazonnal
A legnagyobb vitát az önköltséges képzés váltotta ki a felsõoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitáján a parlamentben. Az MSZP-s Hiller István az önköltséget tandíjnak tartja, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint Hiller keveri a szezont a fazonnal. A Jobbik a nyelvvizsga szabályait, míg a Fidesz a pedagógusképzés szabályait módosítaná.
Magyar Nemzet: Nem mernek fizetni az óraadóknak az egyetemek
A Magyar Nemzet információi szerint a kormány és a rektorok között már született megállapodás arról a zárolt vagyonról, amellyel elkerülhetõ a mûködésképtelenség, az egyetemek mégsem mernek hozzányúlni a pénzhez.
- címkék:
- egyetem
- felsõoktatás
- fizetés
- rektor
- Címkefelhõ »
Nyolcvan módosítást javasoltak az ELTE hallgatói a felsõoktatási törvényhez
Visszaállítaná a hallgatói munkavégzéshez kapcsolódó adókedvezményt az ELTE hallgatói önkormányzata - közölte a szervezet pénteken. Az ELTE hök több mint nyolcvan további módosítást javasol az új felsõoktatási törvényhez.
Háromszáz ponton módosítanák a felsõoktatási törvényjavaslatot fideszes képviselõk
Nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, ne legyen szóbeli felvételi vizsga, a tervezetthez képest rövidüljön a tanárképzés ideje - ezeket is javasolják fideszes képviselõk a felsõoktatási törvényjavaslathoz benyújtott indítványaikban.
Több ponton is átírná a felsõoktatási törvény tervezetét a Fidesz
Alapvetõen "helyesnek" tartja, de több ponton is módosítaná a Nemzeti Erõforrás Minisztérium által készített felsõoktatási törvénytervezetet a Fidesz. A párt vezérszónoka szerint nem helyes, hogy felvételi követelmény legyen a nyelvvizsga, mert a szegényebbek kiszorulhatnak a továbbtanulásból. Az MSZP szerint átgondolatlan, hogy a leendõ hallgatók csak januárban tudhatják meg, hogy a februári felvételin milyen szakon mennyit kell majd fizetniük.
Az oktatásról és Esztergomról tárgyal szerdán a parlament
A köznevelési törvényrõl, a felsõoktatásról és Esztergom egyes intézményeinek állami átvételérõl is tárgyal szerdán a parlament. A nyolc órakor kezdõdõ vita, miután a hétfõi és a keddi ülésnap összeért, szerdán is az éjszakába nyúlhat.
Hallgatói szerzõdésmintákat készítenek a felsõoktatásban
Hoffmann Rózsa szerint még nincs eldöntve, hogy mikor és hány évet kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjas felsõoktatási hallgatóknak, hogy ne kelljen visszafizetniük a képzési költségüket. Mint mondta, ez attól függ, milyen szakon végeztek.
Közel-Kelet-szakértõ vezetheti a Corvinust
Rostoványi Zsolt lehet a Budapesti Corvinus Egyetem rektora januártól - döntött a felsõoktatási intézmény szenátusa hétfõi ülésén. A szavazás eredményét az egyetem megküldi a Nemzeti Erõforrás Minisztériumnak, majd az új rektort a köztársasági elnök nevezi ki.
"Eltemettük a felsõoktatást, de van remény" - interjú Nagy Dáviddal, a HÖOK elnökével
Elfogadhatónak tartja, hogy az állam valamilyen módon visszafizettesse képzésük költségét a külföldre távozó diplomásokkal, de szerinte ezt nem lehet egy összegben megfizettetni - mondta Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az [origo]-nak adott interjúban. A diákhitelt megtartaná, akárcsak a hallgatók vétójogát az egyetemi tanácsokban. Azt mondta, optimista, mert Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár helyett Navracsics Tibor közigazgatási miniszterrel tárgyalhat, akin szerinte nem fognak gúnyolódni az egyetemisták.
Virtuális számlán vezetné az állam az egyetemisták tartozását
A hallgatói érdekképviselet és a kormány arról tárgyal, hogy az állam virtuális számlán tartaná nyilván az ösztöndíjszerzõdést aláíró egyetemisták tartozását - mondta az InfoRádiónak Nagy Dávid a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A virtuális tartozás a számlán a tervek szerint akkor csökkenne, ha a diplomás Magyarországon dolgozik.
Temetõs tüntetéssel tiltakoztak az új felsõoktatási törvény ellen diákok
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár menesztését sürgették a hallgatók a készülõ felsõoktatási törvény, a tervezett hallgatói szerzõdés és a "bujtatott" tandíj elleni tüntetésen. A megmozduláson a szervezõk szerint tízezren vettek részt. A tüntetés végén jelképesen eltemették a magyar felsõoktatást, a szervezõk szerint azonban a megmozdulás pozitív hatással lesz a további tárgyalásokra.
Megszûnne a felsõoktatási intézmények döntési kompetenciája a rektorok szerint
Sem a tudományegyetemeknek, sem a fõiskoláknak nem biztosítja a fejlõdés lehetõségét a kormány felsõoktatási koncepciója - állítja a Magyar Rektori Konferencia, amely szerint egy központilag közvetlenül irányított rendszer kiépítése rajzolódik ki a tervezetbõl.
Jóváhagyta az új köznevelési törvény tervét a kormány
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár javaslata október végén, november elején kerülhet a parlament elé. Hoffmann Rózsa korábban azt mondta, hogy a szakmai oldal nagyobb részt pozitívan fogadta az elképzeléseket, de a szakszervezeti oldal elutasította a javaslatot, és annak elhalasztását kérte.
Kétezren tüntettek Szegeden az új felsõoktatási törvény ellen
Dj és rézfúvósok szórakoztatták a tüntetõ egyetemistákat Szegeden, akik Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár távozását követelték. A hallgatói önkormányzat elnöke azt kérte az államtitkártól: "ne legyen a felsõoktatás Matuska Szilvesztere".
Mentõakciót indított Orbán az egyetemisták csitítására
Navracsics Tibor közigazgatási minisztert kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök, hogy simítsa el az egyetemi hallgatói érdekképviseletek és az oktatási államtitkárság közti nézeteltéréseket. A hallgatók a felsõoktatási törvény tervezete miatt tiltakoznak, szerintük a kormány röghöz akarja kötni a magyar diákokat, és a rendszerben megjelenik a bújtatott tandíj. Jövõ csütörtökön tüntetnek.
"Szeretnénk, ha Hoffmann Rózsa magába szállna" - éhségsztrájkolnak a szegedi egyetemisták
Hallgatóbarát felsõoktatási törvényt és államilag finanszírozott férõhelyeket szeretnének azok a diákok, akik péntektõl éhségsztrájkba kezdenek Szegeden az oktatási államtitkárság tervei miatt. Az akcióra diétázva készülõ fõ szervezõ szerint céljuk a figyelemfelkeltés, és nem kötik konkrét követeléshez az éhezés felfüggesztését.
Éhségsztrájkkal tiltakoznak szegedi hallgatók a felsõoktatási törvény ellen
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata határozatlan idõre hirdette meg az éhségsztrájkot, amelyhez eddig százan csatalkoztak. A Miskolci Egyetem fõbejáratánál ezren tüntettek csütörtökön.
Jön a hallgatói szerzõdés és a kötelezõ felvételi nyelvvizsga
Vasárnapig lehet véleményezni az új felsõoktatási törvény tervezetét, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az oktatásért felelõs államtitkárság. A javaslat szerint nem szûnne meg jövõre egyetlen felsõoktatási intézmény sem, az államilag finanszírozott képzésben szerzõdést kötne az állam a hallgatókkal, és felvételi feltétel lenne egy C típusú, középfokú nyelvvizsga.
Az állami keménykedés sem ijeszti meg az egyetemi bértollnokokat
Kemény hangú közleményben figyelmeztette az oktatási államtitkárság a szakdolgozatukat mással megíratókat, hogy bûncselekményt követnek el. Az oktatók a Google-t is bevetik a hamis szakdolgozatok elleni harcban, a bértollnokok viszont örülnek a pezsgõ piacnak és szerintük a rossz rendszer kényszerít rá sokmindenkit a csalásra. Jogilag bonyolult az egyetemi bértollnokság megítélése, és lebukás esetén is nehezen bizonyítható a visszaélés.
Kedden tárgyal a hallgatókkal a felsõoktatási törvényrõl a minisztérium
Tárgyalásra hívja a Nemzeti Erõforrás Minisztérium a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját a készülõ felsõoktatási törvény miatt. A HÖOK elmegy a keddi egyeztetésre, de ragaszkodik ahhoz, hogy kikerüljön a törvénytervezetbõl a hallgatók röghöz kötése.
Október 27-én tüntetnek a diákok a fõvárosban
A hallgatók a készülõ felsõoktatási törvényben szereplõ "bújtatott tandíj és a röghöz kötés" ellen tiltakoznak majd az oktatási államtitkárság épülete elõtt Budapesten.
Ellehetetleníthetik az oktatást a szerzõdéskötési tilalmak a rektorok szerint
A költségvetés egyensúlyát biztosító kormányrendelet hatálybalépése elõtt a felsõoktatási intézmények már összeállították az egyes kurzusok tanrendjét. A Magyar Rektori Konferencia szerint éppen emiatt a szeptemberben kezdõdött tanulmányi félévet is ellehetetleníti a határozat azon rendelkezése, amely többek között megtiltaná a szerzõdéskötést külsõs óraadó tanárokkal.
A "bújtatott tandíj" és a "röghöz kötés" ellen hirdet tüntetést a HÖOK
Országos tiltakozó demonstrációt hirdet a fõvárosba október végére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), mert a hallgatói szervezet elfogadhatatlannak tartja a készülõ felsõoktatási törvényben tervezett "bújtatott tandíjat és a diákok röghöz kötését".
Csak a pénzrõl szól az új felsõoktatási koncepció a HÖOK szerint
Elutasítja az oktatási államtitkárság felsõoktatási törvénykoncepcióját a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - közölte a szervezet a pécsi közgyûlése után. A HÖOK attól tart, hogy a változtatások miatt több szociálisan hátrányos helyzetû hallgató lesz a felsõoktatásban, mert a koncepció csak a pénzügyi szempontokat veszi figyelembe.
Magyar Nemzet: Csak öt évig lehetne halasztani az államvizsgákat
Nem diplomázhat az, aki a fõiskola vagy egyetem befejezése után öt éven belül nem tesz záróvizsgát a felsõoktatási törvény terve szerint - írja a Magyar Nemzet a felsõoktatási törvénynek a birtokába került koncepciójáról. A terv szerint elbocsáthatják az egyetemrõl azt, aki négyszer bukik egy tárgyból, és kisebb befolyásuk lesz a hallgatói önkormányzatoknak, a pedagógusképzésben részt vevõket pedig ösztöndíjjal támogatná a törvény.
Önköltséges diákok is kaphatnak állami támogatást a felsõoktatási terv szerint
Nem köti egységes tanulmányi átlaghoz az ingyenes felsõoktatási képzésben való részvételt a felsõoktatási törvény legutóbbi tervezete, amely szerint a költségtérítéses szakokra felvett hallgatók szerzõdést köthetnek az állammal, és támogatást kaphatnak a képzési költségekhez. A koncepció szerint az önköltséges hallgatóknak megmarad a lehetõségük arra, hogy jó tanulmányi eredmény alapján átkerüljenek az ingyenes kurzusra.
Felszámolna több egyetemi szakot Demján Sándor
A Budapesti Corvinus Egyetemen kitüntetett Demján Sándor üzletember szerint vannak olyan szakok, amelyektõl nemcsak az állami támogatást kell megvonni, de a teljes oktatást meg kéne szüntetni, és az évente szükséges néhány hallgatót inkább a legjobb külföldi egyetemekre küldeni. Azt mondta, ha így lenne, szívesen finanszírozná a külföldi útjukat. Az üzletember szerint többek között a közgazdaságtan képzését is meg kell erõsíteni, ezért "meg kell védeni a Corvinust".
Magyar Nemzet: Több ponton is módosítaná Hoffmann javaslatait a Fidesz
A készülõ köz- és felsõoktatási törvényrõl egyeztetett Hoffmann Rózsa a Fidesz vezetõ oktatáspolitikusaival. Az államtitkár szerint a tárgyalás célja elsõsorban az volt, hogy a fideszes képviselõk minél kevesebb módosító indítványt nyújtsanak be a törvényjavaslathoz.
Pokorni szerint a munkaadók törleszthetnék a diplomások diákhitelét
Pokorni Zoltán szerint szükség van a diákhitelre, mert a magas tandíj rontja a hozzáférési esélyeket, a magas törlesztõrészlet azonban akadályozza a fiatalok otthonteremtését. A Fidesz alelnöke szerint a friss diplomásokat alkalmazó cégek átvállalhatnák a törlesztést, aki külföldön vállalna munkát, az viszont maga fizetne - írja a keddi Magyar Nemzet.
Lesz félig költségtérítéses képzés is a felsõoktatásban a rektorok szerint
Két napjuk lesz a rektoroknak arra, hogy véleményezzék a felsõoktatási törvény tervezetét. Hoffmann Rózsa szerint a kormány nem fogja visszadobni a koncepciót. A terv várhatóan tartalmazni fogja azt, hogy ha egy diák nem teljesíti egy tantárgy követelményeit, akkor ki kell fizetnie a költségeit, és javasolja a felvételt nyerõ, de be nem iratkozó hallgatók szankcionálását is.
"Még a szocializmusban is volt elitképzés" - vita a felsõoktatásról
Lesújtó képet festettek a magyar felsõoktatásról azon a hétfõ esti vitán, amelyen egyetemi vezetõk és üzletemberek vettek részt. A kormány által ezekben a hetekben tárgyalt reformtervekbõl akadt, aki az elitképzést hiányolta, más attól tartott, hogy befolyásos gazdasági csoportok hatására lebontják a magyar felsõoktatást.
Hoffmann Rózsa: Új típusú diákhitel kell a tandíjas hallgatók miatt
A jelenlegi rendszer legfeljebb a megélhetéshez nyújt segítséget, az új diákhitel-konstrukció kimondottan a képzési költséget fedezné - mondta a Magyar Nemzetnek Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.
Lesz állami finanszírozás a jogász- és közgazdászképzésben is Hoffmann szerint
Nem lenne helyénvaló, ha csupán költségtérítéssel tanulhatna valaki jogásznak - mondta pénteken Hoffmann Rózsa oktatásért felelõs államtitkár, aki cáfolta azokat a korábbi híreket, amelyek szerint teljesen megszüntetnék az államilag finanszírozott képzést a jogász és közgazdász szakokon.
Bújtatott tandíjat akar a kormány a HÖOK szerint
Bújtatott tandíjról beszélt az új felsõoktatási koncepciót értékelve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. A szervezet szerint a korábbi ígéretek dacára érdemi konzultációra nem hívták meg õket.
- címkék:
- felsõoktatás
- HÖOK
- Címkefelhõ »
Eduline: Nyelvvizsgáért, emelt szintû érettségiért nem járna pluszpont a felvételin
Az emelt szintû érettségiért, az OKJ-s tanfolyamot igazoló papírért, illetve a nyelvvizsgáért sem jár majd többletpont a felsõoktatási felvételin - írja az [origo] által már idézett felsõoktatási koncepcióról az Eduline.hu. Az elképzelések szerint nem számíthatnak majd különleges elbírálásra a fogyatékosok vagy a gyermeküket egyedül nevelõk sem, és megszûnik annak a lehetõsége, hogy a jó tanulmányi eredményt felmutató tanulókat költségtérítéses képzésbõl államilag finanszírozott helyre vegyék át.
A teljes jogász- és közgazdászképzést fizetõssé tenné Hoffmannék új javaslata
Radikálisan csökkentené a felsõoktatásban tanulók számát, jogászok és közgazdászok képzésére pedig egyáltalán nem adna állami forrást az oktatási államtitkárság felsõoktatási keretszámokról szóló, az [origo] birtokába került tervezete. A gazdasági minisztérium három számítást is készített ugyanerrõl, amelyek minden képzésben hagynának államilag támogatott helyeket, de még a minisztérium is úgy számol, hogy "jelentõs feszültségeket" okozhatnak az új tervek.
Szaktól függ majd, meddig köti röghöz a diplomásokat a kormány
A kormány tervei szerint nem ugyanannyi idõre kötik majd röghöz a különbözõ szakokon végzett diplomásokat az új felsõoktatási törvényben, bár az egyelõre nem világos, milyen különbségek lesznek az egyes területek között. A felsõoktatásért felelõs államtitkár szerint a külföldre távozó diplomásokon mindenképp bevasalják majd a taníttatásuk költségeit, és legfeljebb az úszhatja meg, aki "dzsungelbe költözik".
Népszabadság: Több ezer államilag finanszírozott helyet veszíthetnek az egyetemek
Államilag finanszírozott helyeket veszítenének felsõoktatási intézmények a felsõoktatási törvény koncepciójának modellszámítása alapján - írja a Népszabadság a szombati számában. A lap információi szerint létezik egy másik modellszámítás is, amelyet a nemzetgazdasági tárca készített, és az más számokat tartalmaz.
A büntetlen elõélet is felvételi feltétel lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Benyújtotta a parlamentnek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemrõl szóló törvény tervezetét. Az elképzelés szerint január elsejétõl mûködõ intézményben közigazgatási, illetve rend- és honvédelmi szakembereket képeznek majd, és a törvény elõírja például azt is, hogy csak büntetlen elõéletû hallgatók járhatnak az intézménybe.
Elfogadta a kormány az új felsõoktatási törvény koncepcióját
A felsõoktatási helyettes államtitkár szerint a felsõoktatási intézmények átalakulásába beleférhet az integráció is. Az elfogadott koncepcióban szerepel az is, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatókkal szerzõdést köt a magyar állam, hogy végzésük után meghatározott ideig Magyarországon dolgoznak, ellenkezõ esetben vissza kellene fizetniük a képzés költségét.
Magyar Nemzet: Új típusú diákhitelt tervez a kormány
A mainál drágább, önköltséges képzésben részt vevõ hallgatók számára javasol új típusú diákhitelt a Nemzetgazdasági Minisztérium - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a kamatok egy részét az állam átvállalná.
A Corvinus hosszú távú fennmaradását reméli az egyetem rektora
Megnyugtatónak nevezte Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetemen rektora a tanévnyitón, hogy a felsõoktatási törvénykoncepció általa ismert utolsó változatában található felsorolás az egyetemek között említi az általa vezetett intézményt is.
Akár 15 évre is röghöz kötné a diplomásokat a készülõ felsõoktatási törvény
Visszafizettetné az állam taníttatásuk költségeit azokkal a diplomásokkal, akik az egyetem vagy fõiskola befejezése után külföldre mennek dolgozni - derül ki a felsõoktatási törvénynek az [origo] birtokába került legfrissebb tervezetébõl. A javaslat nem határozza meg, hogy mennyi ideig kellene Magyarországon dolgozniuk a diplomásoknak, példaként 7-15 évet említ. A koncepció szerint a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekkel lehet majd egyetemet alapítani, és a mostaninál jóval kevesebb pénz jut a felsõoktatásra 2014-tõl.
MN: A Matolcsy-féle koncepció több államilag finanszírozott helyet biztosítana a felsõoktatásban
A Hoffmann Rózsa nevéhez fûzõdõ felsõoktatási koncepcióhoz képest lényegesen kisebb mértékben csökkentené az államilag finanszírozott helyekre felvehetõ hallgatók számát a Nemzetgazdasági Minisztérium - írja a szerdai Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, a mûszaki, természettudományos és informatikai hallgatók számát a duplájára emelné, az orvos- és pedagógusképzés keretszámát pedig szinten tartaná a tárca.
Schmitt Pál megörült a harmonikusan fejlett diákoknak
Sportolókhoz hasonlította a tanévet kezdõ egyetemistákat és megdicsérte a szép tartású diákokat Schmitt Pál köztársasági elnök a Szent István Egyetem hétfõi tanévnyitó ülésén. Schmitt azt mondta, örvendetes, hogy az egyetem egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.
Megvannak a felsõoktatási pótfelvételik ponthatárai
Hétfõn este nyilvánosságra hozták a felsõoktatási pótfelvételik ponthatárait. A ponthatárok nem lehettek alacsonyabbak, mint a nyári rendes felvételik ponthatárai. Összesen 13 ezren jelentkeztek pótfelvételikre az idén.
- címkék:
- felsõoktatás
- pótfelvételi
- Címkefelhõ »
A fenntartásért cserébe kaphatnak iskolákat az önkormányzatok
Az állam átveszi az összes iskolát az önkormányzatoktól, de azok bizonyos költségek vállalása esetén visszakaphatják azok üzemeltetést - jelentette be az oktatási államtitkár egy konferencián. Hoffmann Rózsa szerint elkészültek a 2012-es tanévtõl életbe lépõ köz- és a felsõoktatási törvények tervei, ezeket a jövõ héten tárgyalja a kormány. Az új közoktatási törvényben szerepelnek a kötelezõ kerettantervek, a Petõfi-versek tanítását is elõíró új Nemzeti alaptanterv, új érettségi rendszer, illetve a pedagógusok új bértáblája és új feladataik.
Több mérnököt szeretne a kormány, mégis kevesebbet fognak képezni
Fideszes politikusok korábban hevesen tiltakoztak minden olyan terv ellen, amely csökkentette volna az államilag pénzelt felsõoktatási keretszámokat, a kiszivárgott információk szerint ugyanakkor most épp erre készül a kormány. Annak ellenére képeznének kevesebb mérnököt, hogy az álláspiaci adatok alapján épp belõlük van a legnagyobb hiány. Igaz, a bölcsészeknél és a jogászoknál még jobban lefaragnák a kereteket.
Keddig lehet jelentkezni a felsõoktatási pótfelvételikre
Csak egy intézményt és egy képzést jelölhetnek meg azok a jelentkezõk, akik pótfelvételivel akarnak bejutni valamelyik felsõoktatási intézménybe. A ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 21-én kihirdetettnél.
Magyar Nemzet: Levették a napirendrõl a felsõoktatási koncepciót
A közigazgatási államtitkári egyeztetéseken egyelõre nem foglalkoznak a felsõoktatási törvény részben kiszivárgott, legújabb változatával - írja a Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásra hivatkozva. A lap szerint annak egyes pontjait nem találták kellõen megalapozottnak.
Orbánék szûrõjén még nem ment át a vihart kavaró felsõoktatási terv
Orbán Viktor kormányfõnek és több miniszternek is látnia kell az új felsõoktatási törvény koncepcióját, mielõtt a tervezeten a közigazgatási államtitkárok elvégeznék az utolsó simításokat, és a kormány elé kerülne a dokumentum - tudta meg az [origo]. Az államtitkárok értekezlete azért nem vette napirendre a koncepciót, mert hiányoztak az ehhez szükséges politikai döntések. Az általunk megkérdezett rektorok remélik, hogy heteken belül velük is egyeztet majd az oktatási államtitkár, mielõtt a kormány elé terjeszti a koncepciót, mert többen "minden eddiginél szigorúbbnak" tartják.
Népszabadság: A kormány alá rendelné az egyetemeket a legújabb tervezet
A felsõoktatási koncepció legújabb tervezete szerint 2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsõoktatásból. Megváltoztatnák a felvételi rendszerét, és 2012-tõl a jelenlegi 29 állami felsõoktatási intézmény helyett már csak 26-tal számolnának.
Kell-e egy bölcsésznek a forrasztópáka?
Nem egyértelmû az egyetemek és a fõiskolák számára, hogy mit vár tõlük az állam, milyen képzést akarnak kapni a hallgatók és milyen diplomásokat szeretne a piac - mondta az [origo]-nak két felsõoktatási intézmény vezetõje. Szerintük a diákok többsége irreális piaci elvárásoknak próbál megfelelni, miközben a cégek alig szállnak be az anyagi gondokkal küzdõ intézmények finanszírozásába. Hogyan látja a magyar felsõoktatást egy rangsorban legelõre és leghátra sorolt felsõoktatási intézmény vezetõje?
Meghirdették a pótfelvételi-lehetõségeket az egyetemek
Negyvennégy egyetem és fõiskola hirdette meg hétfõn pótfelvételi-lehetõségeit azoknak a diákoknak, akiket sehová sem vettek fel. A jelentkezõk augusztus 9-ig válogathatnak a megmaradt helyek között.
A felvett diákok több mint fele bejutott az államilag finanszírozott képzésbe
Közel 98 ezer diák jutott be valamilyen felsõoktatási intézménybe az idén, és mintegy 53 ezren kerültek be az államilag finanszírozott képzésbe. Az átlagos felvételizõ átlagteljesítménye a tavalyi 352 pontról 354 pontra nõtt.
Nem tudhatod, hogy a fõnököd áll-e melletted - mit szóltak a felvételizõk a ponthatárokhoz?
Az esõ elmosta, az Oktatási Hivatal vezetõje óvatosságra intette, az államtitkár gombnyomása pedig megríkatta vagy katartikus örömkiáltásokra késztette a budapesti Millenáris Parkba a 2011-es felvételi ponthatárok kihirdetésére szervezett bulira érkezõ felvételizõket. Tudósítónk találkozott több leendõ orvossal és mérnökkel, egy médiasztárnak készülõ lány viszont nem járt sikerrel.
A nemzetközi gazdálkodás a legkeményebb szak 2011-ben - nyilvánosak a felvételi ponthatárok
A rekorder szak idén a nemzetközi gazdálkodás a Corvinuson 463 ponttal, általános orvosi képzésre 417-tel is be lehet jutni, a jogászok 416 pont alatt a legtöbb helyre nem jutottak be. Kecskeméti anyagmérnök 246 ponttól lehet valaki. Megjelentek a 2011-es felvételi ponthatárok.
Ugyanannyi jelentkezõ, kevesebb hely
Gazdaságtudományt szeretnének tanulni a legtöbben, de kevesebb helyért versenyeznek, mint tavaly. Több lehet az orvos és az informatikus. A bölcsészeti képzésre felvehetõ hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsõévest fogadnak szeptembertõl.
A menedzsment a legmenõbb - képriport a felvételi ponthatárok kihirdetésérõl
Az államilag finanszírozott képzésben idén a három legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bejutáshoz, de a maximális 480 pontot egyik intézményben sem kellett elérni a felvételhez. Az [origo] fotóriportere a Millenáris Parkban tartott Pont Ott Partin érdeklõdött a fiataloktól, hogyan képzelik el jövõjüket a fõiskola vagy egyetem után. Tekintse meg azt, hogy ki hogyan szeretné látni magát a diploma után!
Hoffmann Rózsa: Az egyetem nem a lustáknak és a középszernek való
Ésszerû korlátok közé kell terelni az államilag finanszírozott felsõoktatásban eltöltött idõt, az államilag finanszírozott képzésben részt vevõk arányát pedig csökkenteni kell - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MTI-nek adott interjújában. Az államtitkár szerint a 2012-es keretszámokról õsszel születhet döntés, annyi azonban már most tudható, hogy a kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férõhelyek számát a mûszaki és természettudományos képzésben.
Az MTA elnöke aggódik a szakemberhiány miatt az oktatói és kutatói karban
Elsõsorban a természettudományos területen várható a következõ években az oktatói és kutatói karban szakemberhiány. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint határozott állami beavatkozásra van szükség, és úgy véli, egy kilométer autópálya árából jelentõsen javítani lehetett volna a helyzeten.
Látatlanban güriznek a mesterképzést választó egyetemisták
Komolyabb szakdolgozatokat írnak, de állásinterjúkon a legtöbb helyen nem tudnak mit kezdeni az egyetemi mesterképzést elvégzõkkel. Sok munkáltató nem tudja, hogy milyen diplomát követeljen meg egy álláshoz, ami hátrány lehet a két évvel tovább tanulóknak. Idén végeznek az egyetemeken az elsõ mesterszakosok, az [origo] hallgatókat, tanárokat és munkaközvetítõket kérdezett arról, mennyit ér a mesterdiploma.
- címkék:
- felsõoktatás
- mesterképzés
- Címkefelhõ »
Magyar Nemzet: Nem kerül minden iskola állami kézbe
Hamarosan a kormány elé kerülhet az új közoktatási és felsõoktatási törvény koncepciója - olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelõs államtitkár a napilapnak elmondta, továbbra is vegyes fenntartású maradhat az iskolarendszer, állami fenntartás alá pedig a kollégiumok, a kis iskolák egy része és a szakképzõ intézmények kerülhetnek.
Nem vállalták a felkért rektorok a Magyar Rektori Konferencia elnöki posztját
A tavaly a szervezet élére választott Tulassay Tivadarral együtt négy rektor utasította vissza a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki posztját. A visszautasítások mögött esetleges jövõbeni kormányzati pozíciók és az oktatási törvény elfogadása körül kibontakozó konfrontáció elkerülése áll - írja keddi számában a Magyar Nemzet.
Júliustól csökken a diákhitel kamata
A diákhitel kamatának mértéke 2011. július 1-jétõl minden eddiginél alacsonyabb szintre, nyolc százalékra mérséklõdik. A hitelkonstrukcióban felvehetõ összegek változatlanok maradtak.
Lázár: Hoffmann Rózsa a kormány egyik "legmegbecsültebb tagja"
A Fidesz frakcióvezetõje a kormány egyik legmegbecsültebb tagjának tartja Hoffman Rózsát, errõl Lázár János a Tv2 Mokka címû mûsorában beszélt kedden reggel. Az oktatási államtitkár hétfõn ajánlotta föl lemondását, de Szijjártó Páter erre úgy reagált, hogy Hoffmann Rózsa az oktatási államtitkár, és még sokáig az is marad.
Bátorítást kért Orbán a lemondását felajánló államtitkárának
Orbán Viktor a szóvivõje szerint még nem beszélt személyesen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral arról, hogy az államtitkár miért ajánlotta fel lemondását egy levélben. Az ügyet ismerõ kormányzati források ugyanakkor azt mondták az [origo]-nak, több embert is megkért, hogy beszéljenek az államtitkárral, és öntsenek bele lelket. A források szerint Orbán lelki problémának tekinti Hoffmann ügyét, az államtitkár viszont arra panaszkodik levelében, hogy nemtelen támadások érik, és szakmai támogatás nélkül nem tudja megoldani az oktatás problémáit.
A lágyékon rúgott gyerektõl az összefirkált diplomáig - mitõl bolydult fel az iskolák élete 2010-ben?
Szabad-e interneten gyalázni osztálytársakat? Elõírhatja-e a tornatanár, hogy milyen színû nadrágot hordjanak a gyerekek? Jár-e ebéd az allergiás gyerekeknek? Ilyen kérdésekkel is fordultak tavaly az oktatási jogok biztosához. A biztos most elkészült jelentése szerint a diákok többet panaszkodnak, de azért õket sem kell félteni.
Még egy magyar egyetemi képzés a világ legjobbjai közt
A Közép-európai Egyetem filozófiai képzése is a legjobbak közé tartozik a világ legjobb egyetemeit évrõl évre rangsoroló cég adatai szerint.
Két magyar egyetemi képzés a világ kétszáz legjobbja között
A világ legjobb egyetemeit évrõl-évre rangsoroló cég adatai szerint egy budapesti és egy vidéki egyetemi képzés is bekerült a legjobb oktatási programok közé.
Elkezdte kerülgetni kemény szavait a kormány
Garancia a nyugdíjasoknak, egzisztenciális biztonság a rendõröknek, új alkotmány az élet szabályozására alkalmatlan jelenlegi helyett, a lassú kifizetések felszámolása - csupa olyan kijelentés, amelyet kormánypárti politikusok tettek a választási kampányban vagy az után. Úgy tûnik, hogy a kormány több ponton óvatosságra kényszerül. A nyugdíjasoknak ígért garanciát a kedvezményes nyugdíjak elleni lépés, az alkotmány használhatatlanságát az alkotmánybírósági erõviszonyok írhatják felül, de meggyûlik a kormány baja a hallgatói létszámmal is.
Alternatív felsõoktatási terveket kért Pokornitól Orbán
Az oktatási államtitkárságtól független felsõoktatási javaslatok kidolgozására kérte Pokorni Zoltánt Orbán Viktor miniszterelnök- jelentette ki Pokorni egy az MTI-nek adott interjúban. Az oktatáspolitikus szerint már januárban felkéte õt a kormányfõ, hogy "gondolkozzon el" a lemorzsolódó halllgatók és külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozásán. Pokorni állítja, hogy senkivel nem áll harcban a véleménye miatt.
"Egyelõre nem szédülök" - interjú Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral
Továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát, és csak látszat, hogy harcban áll az oktatásügy valamennyi szereplõjével - mondta az [origo]-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Bár a kormány gazdaságélénkítési terve errõl szól, Hoffmann szerint nem lehet kivonni 88 milliárd forintot a felsõoktatásból. Átalakításokra viszont szükség lesz, bár egyelõre nem dõlt el, hogy mi lesz az egyetemek sorsa, a kormány elhalasztja az errõl szóló döntést.
Oktatási államtitkárság: Nincs tervben az utólagos tandíj bevezetése
Nem tervezi a felsõoktatási tandíj bevezetését a kormány - közölte az oktatási államtitkárság. Pokorni Zoltán kedden arról beszélt egy tévémûsorban, hogy utólagos tandíjat kellene fizetniük azoknak, akik nem fejezik be tanulmányaikat.
- címkék:
- Pokorni Zoltán
- felsõoktatás
- tandíj
- Címkefelhõ »
Erzsébet Egyetem lehet a Pécsi Tudományegyetembõl
A kormány egyetemeket szétválasztó törekvései miatt a Pécsi Tudományegyetem vezetése úgy gondolja, jobban érvényesülhet a jövõben, ha az intézmény egy híres ember nevét viseli.
Utólag fizettetné ki a tandíjat a felsõoktatásból kimaradókkal Pokorni
Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsõoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. A Fidesz oktatáspolitikusa a Tv2 Mokka címû mûsorában kedden reggel arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.
Nem csökkentené a felsõoktatásban tanulók számát Pokorni
Pokorni Zoltán nem ért egyet azzal az iránnyal, hogy kevesebb diplomás kell, és több szakmunkás - írja a csütörtöki Népszabadság. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint nem a felsõoktatási helyek szûkítése a jó megoldás, és a diplomát minél szélesebb körben reálisan elérhetõ célként tûzné ki a gyerekek elé.
Az egyetemek bezárását cáfolta az államtitkár, a szétdarabolásukat nem
Nem volt és nem is lesz kormányzati szándék felsõoktatási intézemények bezárásáról - mondta kedden Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, miután rektorokkal egyzetetett a felsõoktatási intézménystruktúra átalakításáról. A találkozó résztvevõi szerint ugyanakkor az államtitkár zárt ajtók mögött elismerte: jelenlegi formájukban nem mûködhetnek tovább egyes egyetemek és fõiskolák - köztük a Budapesti Corvinus egyetem sem. Az érintett intézményekre integrálódás vagy szétdarabolás vár, vagy állami támogatás nélkül, magánintézményként kell mûködniük a jövõben.
- címkék:
- Hoffmann Rózsa
- reform
- felsõoktatás
- Címkefelhõ »
Nem zárják be a Corvinust az oktatási államtitkár szerint
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Tv2 Mokka címû mûsorában péntek reggel azt mondta, hogy nincs szó a budapesti Corvinus Egyetem bezárásáról. A rektor úgy látja: minden háttér megvan az intézmény egyben tartására.
Csak a spórolást szolgálják az egyetemi összevonások a rektorok szerint
A magyar kutatóegyetemek rektorai szerint is szükség van átalakításra a felsõoktatásban, de az egyetemek összevonása csak akkor hozhat tartós eredményt, ha a gazdasági és a szakmai szempontok egyszerre érvényesülnek. Az egyetemi vezetõk azután szólaltak meg, hogy az [origo] birtokába került egy koncepció, amely szerint a kormány megfelezné az egyetemek és az egyetemi hallgatók számát.
A rektor úgy tudja, felnégyelnék a Corvinust
A jövõre induló Közszolgálati Egyetem, az ELTE, a Mûegyetem és a Szent István Egyetem között oszthatják fel a Budapesti Corvinus Egyetemet - állítja az egyetem rektora. Mészáros Tamás szerint a felosztásról szóló terv már elkészült , de az egyetemet errõl hivatalosan nem tájékoztatták.
Hoffmann Rózsa újabb négy rektorral tárgyal a felsõoktatási koncepcióról
Ésszerûsíteni kell a felsõoktatást, mert túlméretezett és szétszórt, ezért kezdõdtek konzultációk több felsõoktatási intézmény vezetõjével - jelentette ki az oktatási államtitkár csütörtökön a Kossuth Rádióban. Hoffmann Rózsa az [origo] hírére regált, miszerint a jelenlegi huszonkilenc helyett tizenhat állami fenntartású felsõoktatási intézmény maradna a jövõben. Az oktatási államtitkár csütörtökön újabb négy rektorral folytatja a konzultációt.
Megfelezné az egyetemek számát a kormány
Tizenkét egyetem marad Magyarországon a mostani 29 helyett egy, az [origo] birtokába került koncepció szerint, amelyrõl az oktatási államtitkár már egyetemi vezetõkkel is egyeztetett. Az [origo] információi szerint felszámolnák a felsõoktatási helyek közel felét, néhány szakon, például a jogász- és közgazdászképzésben pedig korlátoznák a diákok számát, több felsõoktatási intézmény támogatásából teljesen kivonulna az állam a koncepció szerint.
Nincs még végsõ döntés az egyetemekrõl az oktatási államtitkárság szerint
Az oktatási államtitkárság nem kommentálta az [origo] értesülését, hogy egy koncepció szerint a kormány megfelezné a felsõoktatási intézmények és felsõoktatásban tanulók számát is. Az államtitkárság annyit közölt, még egyeztetnek a tervezetrõl, a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsõoktatási koncepciót. A Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora megerõsítette, hogy volt ilyen egyeztetés.
Lefaragnák az állami finanszírozásban tanulók létszámát
Már a jövõ héten a kormány elé kerülhet a felsõoktatási törvény új koncepciója - írja a Magyar Nemzet pénteki száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített tervezet 2014-re több mint húszezerrel csökkentené az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ tanulók számát.